Te is tervezel palántát nevelni idén?

Tarts velem, és neveljünk együtt paradicsom és bazsalikom palántát!🌿

Itt az ideje cselekedni! 🙂

Én a magam részéről március első hétvégéjén tervezem elvetni a palántának szánt paradicsom- és bazsalikom vetőmagokat, de egy-két hét késéssel is lehet csatlakozni. 🙂

Ha velem együtt indulsz, a palántáink – ideális esetben – nagyjából egyforma ütemben cseperednek majd, így valós időben tudok segíteni tippekkel, illetve szívesen válaszolok a felmerülő kérdésekre és segítek a hibaelhárításban is 🙂

Nincs kerted? Nem probléma!

A koktélparadicsom és a zöldfűszerek a kiültetés után tökéletesen jól nevelhetők akár cserépben vagy ládában egy erkélyen is.

Amire szükséged lesz:

• palántaföld
• nagyobb lyukú rosta/szita (opcionális)
• ültetőedény
• vetőmag
• jelölők
• szórófejes flakon
• megfelelő hőmérséklet & fény

Palántaföld:

Az egyszerűség kedvéért ajánlom a készen kapható, bolti palántaföldet.

Ha van rá lehetőséged, akkor válassz tőzegmentes földkeveréket: a tőzeg kitermelése sajnos nagyon környezetterhelő, a tőzeglápok fantasztikus szénelnyelő képességgel rendelkeznek, ezért fontos lenne érintetlenül hagynunk/regenerálnunk őket, hogy minél több légköri szén-dioxidot megkötve tartsanak a talajban.

Erre a koncepcióra épül a regeneratív mezőgazdaság is.🙂

Ha nem találsz ilyet, akkor sincs semmi gond, én mindig amondó vagyok, hogy inkább kertészkedj, mint ne kertészkedj 🙂

nagyobb lyukú rosta/szita:

A palántaföld átszitálásához szükséges.

Ezt én sem mindig használom feltétlenül, de a nagyobb darabokat mindenképp érdemes kiválogatni, illetve a földet kézzel elmorzsolni, hogy a pici növénykék pici gyökerei könnyen átszőhessék az ültetőközeget. 

ültetőedény valamiféle fedővel:

Az ültetőedény lehet klasszikus műanyag szaporítótálca/régi joghurtos pohár/tejes karton/tojástartó stb. Kreatívnak lenni ér, hasznosítsunk újra, amit csak lehet!

Bármit is használsz, az ültetőedény alján mindenképpen legyen lyuk, a megfelelő vízelvezetés érdekében. Ha nincsen, egy (forró) szeggel mi is kilyukaszthatjuk.

Ha az ültetőedényhez nem tartozik fedő, akkor egy darab folpack-kal, vagy akár egy újra felhasználható méhviaszos csomagolóval is lefedheted az elvetett magokat 🙂

A fedőre azért van szükség, hogy párás közeget tudj biztosítani a magoknak a csírázásig.

vetőmag:

A legizgalmasabb rész. 🙂

A házi palántanevelés nagy előnye, hogy különleges fajtákat is elvethetsz, amiből esetleg nem kapsz palántát a piacon/üzletekben.

Persze az is oké, ha csak egy “sima” koktélparadicsomot vagy bazsalikomot szeretnél, de ha valami különlegesre vágysz, próbáld ki például a citrom- vagy fahéjillatú bazsalikomot, vagy akár a sárga, körte alakú koktélparadicsomot 🙂 

Ajánlom a Rédei Kertimag márkát, nekem az ő vetőmagjaik általában jó csírázási arányt szoktak produkálni. 🙂

jelölők:

Tudom, a magvetéskor meg vagy győződve róla, hogy emlékezni fogsz, mit hova vetettél, de hidd el nekem, nem így lesz😛

Ezért nagyon hasznos a jelölők használata, amire a vetőmag fajtáját, és a magvetés dátumát célszerű felírni.

A jelölők esetében is ér kreatívnak lenni: kiürült joghurtos dobozok vagy műanyag palackok felcsíkozva, jégkrémes pálcikák, faragott, írható gallyak… Ezen az oldalon találsz inspirációt. 🙂

szórófejes flakon:

Viszonylag magától értetődő: az öntözéshez szükséges. Azért érdemes spriccelve porlasztani a vizet (szemben egy locsolóval történő öntözéssel), hogy a pici magok ne mosódjanak ki a földből.

A földet érdemes kellően nedvesen tartani, azonban gyakori hiba a túlöntözés. Meg kell találni egy egészséges egyensúlyt a “se nem túl nedves” és a “se nem túl száraz” között valahol félúton.

A palánták egyértelműen igénylik a vizet, de ha egész nap vízben állnak, az olyan, mintha “megfullasztanánk” őket… Hozzánk hasonlóan a magok, illetve palánták sem tudnak egész nap víz alatt maradni, levegőre is szükségük van. Hagyjuk őket lélegezni 🙂

Megfelelő hőmérséklet & fény:

A paradicsom ideális csírázási hőmérséklete 15-30 fok, a bazsalikomé 23-30 fok.

A magvetés utáni első napokban én emiatt a radiátorainkra helyezett polcra szoktam rakni a szaporító tálcákat, a fedő alatt így szépen be tud párásodni nekik a tér, ami a csírázásig ideális. (Közvetlenül ne tegyük a radiátorra az ültetőedényünket!)

Ha nem szeretnél palántanevelő LED lámpákba beruházni (nekem sincs ilyen), akkor amint megjelentek az első csírák, érdemes felrakni a tálcát/ültetőedényünket az ablakba. Ilyenkor már fontosabb nekik a megfelelő mennyiségű fény.

Ha nem kapnak elegendő fényt, akkor a palánták megnyurgulhatnak, gyengévé válhatnak. Ebből az okból érdemes egy naposabb fekvésű ablakba helyezni a kibújt pici palántákat. Ahogy telnek a napok, időnként forgatni is érdemes őket, hogy minden oldalukat érje napfény.

A forgatást megúszhatod, ha egy fényvisszaverő fehér lapot/alufóliát is helyezel a fénnyel ellentétes oldalra.

Egy kis kedvcsináló a kertészkedéshez a YouTube csatornámról:

Miért érdemes csatlakozni a “kihíváshoz”? 🙂

1. Lépést teszel vele az önellátás irányába: az élelmiszer előállítás ismerete óriási kincs! Szerintem egy felbecsülhetetlen értékű tudást szerzel vele, ha megtanulsz magról nevelni BÁRMIT 🙂
2. Segítek, ha van kérdésed, illetve egymást is inspirálhatjuk a tapasztalatainkkal
3. Különleges fajtákat is kipróbálhatsz
4. Ha minden jól megy, pár hónap múlva a saját, vegyszermentesen nevelt növénykéid terméséből készíthetsz egy csodafinom és frissítő nyári salátát! Az általad termesztett, nyári nap közepén szüretelt paradicsom ÖSSZEHASONLÍTHATATLANUL ízletesebb egy bolti paradicsomnál 😍

Ha most tervezel először magról palántát nevelni, vagy csak szívesen kapcsolódnál velem és kertészkedni vágyó kedves emberekkel, gyere és csatlakozz ehhez a kis “kihíváshoz” az újonnan alakult Egy Falat Fény Facebook csoportban!

Inspiráljuk egymást, kertészkedjünk együtt! 🙂

Várlak a csoportban!

Szeretettel,