Ez az írásom most elsősorban nőtársaimnak szól, de ha férfiként olvasod, biztos vagyok benne, hogy akkor is van egy számodra fontos nő az életedben, akinek értékes lehet ez az információ.😉 🤗
Első körben tisztázni szeretném, hogy most nem a húsvét előtti nagyböjtről lesz szó, hanem az időszakos böjtölésről, ami az elmúlt években óriási egészség trenddé nőtte ki magát.
Az időszakos böjtről
Az időszakos böjt egy igen tágan értelmezhető fogalom, általában arról van szó, hogy egy 6-8 órás időablakra korlátozzuk az étkezést, a nap fennmaradó részében pedig megvonjuk magunktól az ételt.
Fogyást, javuló anyagcserét, szellemi frissességet ígér, erősebb immunrendszert…
Azt viszont sajnos kevés helyen olvasni, hogy a böjtölés pozitív hatásait elsősorban férfiakra nézve vizsgálták…
A böjtölésnek közvetlen hatása van a hormonrendszerre, márpedig egy női hormonrendszer és egy férfi hormonrendszer NAGYON nem egyformán működnek, szemléltetésképp itt is van két fotó:
A tudományos🤓:
Női hormonok tánca egy havi ciklusra vetítve vs. 24 órás férfi hormon ciklus
A vicces🤭:
Férfi hormonrendszer vs. női hormonrendszer🙈
Böjt = stressz
Ez nem jelenti azt, hogy egy nőnek bizonyos állapotokban ne lenne előnyös a böjtölés (pl. egy menopauza korban lévő, inzulinrezisztenciával élő hölgynél), de általánosságban véve fontos megértenünk, hogy a böjt (tehát az élelmiszer megvonás) = stressz a szervezetünknek.
Márpedig a női nemi hormonok – érthető okokból – hihetetlenül érzékenyen reagálnak a stresszre.
Ez különösen igaz termékeny korú, menstruáló nők esetében.
A kortizol stresszhormon előanyaga pontosan ugyanaz, mint a nemi hormonjainké (ez a hormon a pregnenolon), a szervezetünk pedig – a túlélésünk érdekében – mindig a kortizol termelést fogja előnyben részesíteni.
Krónikus stressz fennállása esetén így nem marad elegendő pregnenolon a nemi hormonjaink előállításához (ez a “pregnenolone steal” nevű jelenség), ami a hormonrendszerünk felborulásához vezethet.
Böjt során a szervezeted azt gondolja:
“Te jó ég, nincs étel a láthatáron, most nem biztonságosak a körülmények a szaporodáshoz!”
Ez pedig a fent levezett mechanizmus útján negatív hatással lehet a hormonrendszerünkre.
Böjt vs. alulevés
Azt is fontosnak tartom kiemelni, hogy nőknél gyakran nem is tudatos az alulevés, egyszerűen a rohanó hétköznapok során sokszor nem kerül elég fókusz önmaguk táplálására, aminek eredményeképpen a szükségesnél kevesebbet esznek.
Az alulevés tehát egyrészt – ahogy fentebb kifejtettem – stresszhormonokat aktivál, másrészt azt is fontos megérteni, hogy ha nem eszel eleget, akkor nem lesz elegendő ballasztanyag a székletürítéshez💩 sem.
(Bocsi, de erről is nagyon fontos ám beszélni🙈)
Input-output
A képlet egyszerű: nincs elég input = nincs megfelelő output sem.
A napi 💩 hihetetlenül fontos az egészségünk szempontjából: az egyik legfontosabb méregtelenítési útvonalunk, beleértve a kiválasztott hormonok (pl. felesleges ösztrogén) kiürítését is!
Ha nem megyünk el minden nap “nagyvécére”, a kiürítésre váró toxinok/nemkívánatos anyagok újra visszakerülhetnek a vérkeringésbe, és máris kész a zűrzavar/gyulladás/hormonális káosz.
Hogyan csináljuk jól?
Mit csináljunk akkor, ha szeretnénk nőként kiaknázni a böjtben rejlő potenciálisan pozitív hatásokat, hogy közben ne ártsunk a hormonjainknak sem?
Az én általános jótanácsom: a 12 órás arany középút!
Ha például este 7-re megvacsorázol, majd másnap reggel 7-kor reggelizel, az pontosan 12 óra böjt, ami nőként bőven elég tud lenni. Ez a fajta böjtölés tulajdonképpen mindenkinek előnyös lehet.
Ideális esetben, ha 8-9 órát alszol, akkor azt gondolom, ezt az időt igazán nem nehéz kibírni étel nélkül.😉
Kiegészítő infó: termékeny korú nőknél a ciklus első felében ideálisabb a böjtölés.
Személyesvégszó
Sok évig küzdöttem fájdalmas menstruációkkal, ezért is szívügyem ez a téma.
A kiegyensúlyozott hormonrendszer kulcsfontosságú a fájdalommentes menstruáció eléréséhez is.
Ezzel az írással a legfőbb célom az volt, hogy rávilágítsak arra, ami a legtöbb böjttel kapcsolatos beszélgetésből kimarad: mi nők másképp működünk.
És ez így csodálatos.❤️
Disclaimer a végére: minden szervezet más. Ha Neked van már pozitív tapasztalatod a böjttel, akkor nyugodtan csináld, ahogyan neked működik. De ha bármilyen negatív hatását tapasztalod a ciklusodra nézve (fájdalmas, rendszertelenné váló menstruáció, hajhullás, alvásminőség romlása, ingerlékenység, fáradékonyság, PMS tünetek stb.) érdemes figyelembe venni a fent leírtakat, és kicsit gyengédebbnek lenni magadhoz.❤️
Modern világunk sajnos nagyon eltávolodott a szezonalitás fogalmától… a szupermarketekben gyakorlatilag mindig minden elérhető: ha paradicsomot vagy epret szeretnénk enni januárban, megoldható.
De milyen áron…?
A recepjteimmel az egyik fő célom, hogy segítsek a táplálkozáson keresztül visszakapcsolódni az évszakok váltakozásához, aTermészet ciklikusságához.
Az ibolya nekem maga a Tavasz eszenciája!
Édes illatával és telített színeivel igazi vidámságot hoz a téli szürkeség után.💜
Mivel az ibolya virágzásakor még nem igazán elérhetőek friss hazai gyümölcsök, az üdítő alapjaként én az almát választottam, de használhatunk bármilyen fagyasztott gyümölcsöt is.
Én tavaly (fagyasztott) málnával is kipróbáltam az ibolyapezsgőt, és csodás lett!
Bármilyen virággal, gyógynövénnyel dolgozunk, mindig bizonyosodjunk meg róla, hogy vegyszer- és autómentes helyről gyűjtjük be őket, ha pedig nem a saját kertünkből szüretelünk, mindig hagyjunk a Természetnek és másoknak is, és csak annyit vegyünk el, amennyire szükségünk van.
Csak az illatos ibolyát gyűjtsük (gasztronómiai értéke értelemszerűen csak ennek van), a beazonosításhoz és további hasznos infókért ajánlom ezt az írást.
Mivel az üdítők “érlelése” rövid ideig tart, így nem fog elegendő idő eltelni a mikroorganizmusok teljes kiszelektálódásáig: ha esetleg “rossz” bacik kellemetlen ízt kölcsönöznének az italunknak, inkább öntsük a komposztra. Légmentesen zárva (és probiotikummal irányítva az erjedést) azonban ez nem valószínű, hogy előfordul.
A fermentáció hossza hőmérséklet-függő: tavasszal néhány nappal tovább is eltarthat az erjedés, mint a nyári melegben, hiszen ilyenkor még picit hűvösebb van. Ha az üveget óvatosan megrázva már látunk bubikat, akkor meg lehet kóstolni. 🙂
Az üdítőhöz használt gyümölcsökön/virágokon/gyógynövényeken található természetes élesztők révén elképzelhető, hogy az üdítőnk *minimális* alkoholt fog tartalmazni. Ha egy picit állni hagyjuk a leszűrt, elkészült üdítőnket, az a kis alkohol könnyedén elillan, illetve a légmentes lezárással, a tejsavas oltóanyaggal (probiotikum) és a hozzávalók alapos mosásával tovább minimalizálhatjuk az italunk alkoholtartalmát.
Az biztos, hogy a bolti üdítőknél 213345x egészségesebb ez a fermentált üdítőital, azt azért mindenképp érdemes megjegyezni, hogy a (természetes) cukortartalma viszonylag magas, erre tehát érdemes odafigyelni. Egészségmentorként az ajánlásom: néhány kortyot fogyasszunk belőle egy-egy főétkezés után, amikor már minden makrotápanyagot elfogyasztottunk a tányérunkról, persze némi rosttal (=zöldségekkel) kiegészítve. Ilyen formában mérsékelni tudjuk a vércukor kiugrást, ráadásul ez az üdítő a probiotikumok által az emésztés folyamatát is támogathatja.
Nagyjából 4-5 nap alatt az ibolya ilyen szépen kiengedi a színét 🙂
HIBAELHÁRÍTÁS
Ha néhány nap után felbontva nem találjuk elég szénsavasnak az üdítőnket, 3 lehetőségünk van:
várunk még 1-2 napot
leszűrve, a hűtőben tárolva tovább erjeszthetjük
tegyünk az üvegbe literenként további 1 teáskanálnyi mézet: az egyszerű cukrok gyors tápanyagként szolgálnak a laktobacillusoknak, akik így több szén-dioxidot (= szénsavat) állítanak majd elő nekünk. 🙂
Ez a recept csak egy iránymutatás, bármilyen más gyümölccsel/virággal/gyógynövénnyel elkészíthetjük. Az én személyes kedvenceim: málna-bazsalikom, eper-bodza, alma-orgona.
Ha szeretnéd, hogy valaki fogja a kezed, és segítsen a folyamatban, akkor gyere el az egyik fermentálós workshopomra, a melegebb hónapokban mindig készítünk üdítőt is. 🙂
Az alma darabkákkal töltsünk meg 1/3 részig egy 720 ml-es (paradicsomos) befőttes üveget, majd jöhetnek rá az ibolyavirágok.
A nyers mézet és a probiotikum kapszula tartalmát egy kis vízzel keverjük el, majd öntsük az üvegbe a maradék vízzel együtt.
Légmentesen lezárjuk, majd 3-5 napig (a bizonság kedvéért egy tálcán) érleljük, felbontáskor is mindenképp tegyünk alá valamit, ha kifutna az üvegből. 🙂
Ezeknek az apró tevékenységeknek a beépítése az elmúlt években nagyon sokat segített az egészségi állapotom javításában. 🙂
1. Olajrágás
Az olajrágás tulajdonképpen kókuszolajjal való öblögetést jelent.
Az emésztésünk már a szájüregben elkezdődik (fiziológiás szinten valójában már az agyban😉🤓), mechanikailag a rágással, de a nyálunk is tartalmaz lebontó enzimeket, illetve a szánkban élő baktériumflóra is hatással van az emésztésünkre.
Az antimikrobiális hatású kókuszolajjal öblögetés egy ősi módszer, ami hozzájárul a száj, és ezáltal (részben) az emésztőrendszer egészséges mikrobiomjához is, segíthet megelőzni a rossz lehelletet.
2. Keserű dolgokat eszem/iszom
Szinte minden tradicionális kultúrában jelen van a keserűanyagok fogyasztása, ami remekül támogatja az emésztést, különösen az epekiválasztást!
Az erősen túlcukrozott modern táplálkozásunkból ez sajnos igencsak kiveszni látszik…
A keserűanyagok a SAJÁT tested emésztőnedveit aktiválják, tehát – az emésztőenzim kiegészítőkkel szemben – nem egy külső segítségre támaszkodunk, helyette segítünk a testünknek emlékezni, hogy ébressze fel a saját képességeit.😉
Természetesen léteznek emésztést támogató komplex gyógynövényes készítmények/tinktúrák (ilyen pl. a “svédkeserű”), de táplálkozásból is hozzá tudunk jutni ezekhez a keserűanyagokhoz, lásd pl: grapefruit, articsóka, pitypang, rukkola, gyógynövény teák…
Kedvenc tippem: mostanában egy kisebb csésze, gyógynövények gyökereiből készült meleg teával indítom a napomat (a gyökerek kimondottan keserűek).
Pitypangos süti recept a blogról
3. Kékfényszűrős szemüveg sötétedés után
A cirkadián ritmust ezen a ponton szerintem már nem kell bemutatnom ezen az oldalon.🤭
Bármennyire is törekszem rá, hogy napnyugta után már a lehető legkevesebb fény érje a szememet/bőrömet, néha előfordul, hogy este még a képernyő előtt dolgozom, vagy egyszerűen szeretnék megnézni egy filmet a Kedvesemmel.
Ilyenkor jön képbe a kékfényszűrős szemüveg, ami – ahogyan a nevében is benne van – blokkolja a kék spektrumú fényt, ami egyébként az esti órákban gátolná a melatonin (alvás)hormon termelődését.
Az alvás-ébrenlét ciklusunk az általános jóllétünk egyik fő-fő pillére, érdemes nagy figyelmet fordítani rá!
Egy modern világbannéha modern megoldásokra van szükség.😉
Ennek segítésére én két trükköt alkalmazok a mindennapokban: az egyik, hogy ebéd előtt fél órával mindig megiszom egy pohár almaecetes vizet (2,5 dl víz + 1 tk. almaborecet).
A másik pedig az étkezés utáni izomhasználat, ami elősegíti a glükóz bejutását a sejtekbe, egy optimálisabb vércukorválaszt eredményezve ezzel.
Ez lehet séta, mosogatás, tánc… Mostanában egy 5 perces súlyzózást iktatok be főétkezések után, miközben meghallgatom az aktuális kedvenc zenémet.😍
A lencse- és száraz babfélék áztatása talán még jobban él a köztudatban, de azt tudtad, hogy az antitápanyagok miatta gabonák áztatása is ugyanilyen fontos lenne?!
Zabkását pl. már csak áztatott zabból készítek (ez tulajdonképpen az overnight oats), de a rizst, hajdinát és a kölest is mindig beáztatom egy éjszakára 1 ek. almaecettel: az áztatás + a savas közeg segít az antitápanyagok semlegesítésében.
Ezt a hatást tovább fokozhatjuk, ha a gabonákat és a hüvelyeseket *fermentáljuk* is a fogyasztást megelőzően!
Igen, ehhez szükség van egy kis előre gondolkodásra, de higgy nekem, abszolút megéri!
Ha még sosem fermentáltál gabonákat és hüvelyeseket, egyet se félj!
Pontosan ezt fogom megtanítani a február 21-ei workshopunkon, Egerben: könnyebb emészthetőség és isteni, umami ízek várnak, ha elsajátítod ez az egyszerű, de nagyszerű technikát!
Ha kíváncsi vagy a teljes napi programra, kattints a képre:
Kissé kócos hajjal, ételfoltos kötényben rohangálsz fel-alá a konyhában, egyszerre főzöd a halászlevet, a töltött káposztát, próbálod nem szétrepeszteni a bejglit a sütőben, mindeközben pedig csak ingerülten tudsz a szeretteidhez szólni, mert a stressz-szinted az egekben…
Ismerős a helyzet?
A karácsonyi készülődés a konyhában könnyen teherré és frusztráció forrásává tud válni.
Néhány egyszerű tipp segítségével azonban örömtelivé varázsolhatod az ünnepet, hogy a pillanatot megélve, stresszes élmény helyett egy kellemes, szeretetteljes emlékként éld meg a karácsonyt, mint ahogy annak lennie kéne.
Itt is vannak a tippek:
1. Tervezés és előkészületek:
Tervezd meg előre a menüt és az alapján írj egy bevásárló listát.
Ha több helyről tervezed beszerezni az alapanyagokat, próbáld egy napra időzíteni a bevásárlást, hogy csak egyszer kelljen kimozdulni otthonról, ezzel időt is spórolsz magadnak.
Vásárolj be időben és tervezd meg az elkészítendő ételek sorrendjét, hogy nyugodt körülmények között elkészülhessen minden időben.
2. Egyszerű receptek & minimalizálás:
Nem a Michelin-csillagos ételek teszik a karácsonyt karácsonnyá.
Persze nincs abban semmi rossz, ha szeretnénk kitenni magunkért, és igazán finom ételekkel megvendégelni a szeretteinket, de sokszor hajlamosak vagyunk túlvállalni magunkat.
Nem kell 6 féle főétel és 5 féle desszert sem… ne válassz komplikált recepteket. Az egyszerű és ízletes ételek ugyanolyan sikeresek lehetnek, mint a bonyolultabb fogások.
Ha mindenképp ragaszkodsz hozzá, legfeljebb 1 igazán különleges étel legyen a menüsorban, amire egy picivel több időt szánsz.
3. Előkészítés:
Óriási segítséget jelent, ha eleve olyan ételeket választasz, amik akár 1-2 nappal előre elkészíthetőek, hogy az ünnep napján csak melegíteni vagy pirítani kelljen őket.
Sokféle hidegen vagy langyosan tálalható étel is létezik, mint a krumpli- vagy kelbimbó saláta vagy a töltött húsok.
A leveseket is általában egy nappal az ünnep előtt el lehet készíteni, majd – ha a hűtőbe esetleg nem fér – a fazékkal együtt (hogy ne mosatlanítsunk feleslegesen :)) egy jégakkuval bélelt hűtőládába téve biztosíthatjuk neki a megfelelő hőmérsékletet, hogy másnap ugyanabban a fazékban csak felforrósítani kelljen.
A töltött káposztát vagy a sült húsokat akár napokkal előtte le is fagyaszthatod.
Már az is sokat jelent, ha az alapanyagokat előkészíted: pucold meg és aprítsd fel a répát, hagymát stb. és a további főzésig tárold hűtőben egy zárt ételtároló dobozban.
4. Segítségkérés/delegálás:
Ne félj segítséget kérni családtagoktól vagy barátoktól: az együttműködés és az összetartás az ünnepek szellemiségéhez tartozik.
A szeretteid társaságában gyorsabban és kellemesebben telik a készülődéssel töltött idő, és hamarabb ülhettek le az asztalhoz, hogy elfogyasszátok az együtt készített ünnepi lakomát.
5. Konyhai eszközök előkészítése:
Nincs is rosszabb, mint amikor főzés közben realizálod, hogy a botmixer vagy az aprító, amire épp szükséged lenne, a mosatlan kupacot gyarapítja… vagy már tavaly karácsony óta elő sem vetted, és azt sem tudod, hol találod…
Gondold át, hogy az adott recepthez, milyen konyhai eszközökre lesz szükséged, és győződj meg róla, hogy minden felszerelés könnyen elérhető és tiszta legyen.
6. Időzítés:
Tervezd meg az ételkészítés időzítését úgy, hogy minden étel időben kész legyen, és ne kelljen egyszerre sok mindenre figyelni.
Ha egyszerre négy dolgot próbálsz csinálni, abból általában nem sok jó szokott kisülni.
Az időbeosztás az egyik “titok”, hogy elkerüld a bevezetőben felvázolt kaotikus konyhai szituációt. 🙂
7. Zene vagy podcast hallgatás:
Szorosan kapcsolódik az előző ponthoz: szórakozás közben vidámabban állunk hozzá a készülődéssel járó feladatokhoz.
A karácsonyi zene segít ünnepi hangulatba kerülni, a monotonabb feladatok (mint pl. a zöldségpucolás vagy -aprítás) közben pedig egy jó podcast epizód segíthet, hogy gyorsabban teljen az idő.
8. Lazítás:
Ne felejts el időt szánni a pihenésre is.
Fontos, hogy ne csak a konyhában töltsd az egész napot, hanem engedd meg magadnak a lazítást és a kikapcsolódást is.
9. Rugalmas hozzáállás:
Ne aggódj, ha valami nem úgy sikerül, ahogy tervezted.
Nem dől össze a világ egy “elrontott” étel miatt.
Ha például nem sikerült a mézeskalács, legyen belőle pohárkrém, vagy mézeskalács morzsa egy édes-fűszeres almaleves tetején.
Kreatívnak lenni ér.🙂
10. Állíts össze bűntudatmentes, egészségtudatos karácsonyi menüt:
Ez is hozzájárulhat a stresszcsökkentéshez.
Ha valaki például ételérzékenységek vagy egészségügyi problémák miatt “mentesen” étkezik, vagy csak szimplán egészségtudatosan próbál étkezni, a karácsonyi menü kérdése akkor is stresszforrás lehet, ha mi vagyunk a vendéglátók, de akkor is, ha minket várnak vendégségbe.
Én azt vallom, hogy a karácsonyi lakoma lehet finom és egészségtámogató is egyszerre.
Ezekkel a jelszavakkal állítottam össze eddig összesen már 3 “mindenmentes”, egészségtudatos karácsonyi menüsort, amiket ide kattintva ingyenesen letölthetsz.
10+1. Emlékezz a célra:
A karácsony a családról, barátokról, az együttlétről és az ünnep öröméről szól.
A készülődés izgalmát is érdemes megélni, így próbálj meg lazítani, élvezni az alkotást, a jelen pillanatot, és örülni a közös időtöltésnek a szeretteiddel.
Remélem, hogy ezek a tippek hozzájárulnak a nyugodtabb karácsonyi készülődéshez a konyhádban!
Kellemes (és stresszmentes) karácsonyi ünnepeket kívánok!🎄
A gyógyulási utamon volt egy szakasz, amikor – nem túlzok – egy KOSÁRNYI étrendkiegészítőt szedtem, mert azt gondoltam, ez kell ahhoz, hogy jól legyek…
Rövidre zárva a történetet: rájöttem, hogy tévedtem…🙃
A gyógyulás kérdése persze nagyon komplex, és biztos vagyok benne, hogy célzott tápanyagpótlással is sokat lehet segíteni bizonyos állapotokban, de azt is megsúgom, hogy a lelkünkben való rendrakásSOKKAL többet nyom a latba, mint bármilyen csillivilli étrendkiegészítő!
Különösen ha emésztési vagy hormonális problémákról van szó…
A táplálékkiegészítőim száma azóta lényegesen leredukálódott.
Én személy szerint ma már csak magnéziumot pótolok (illetve a téli időszakban D-vitamint), egyébként pedig maximálisan a “food first” megközelítést képviselem, miszerint étkezéseinkkel igyekezzünk fedezni a szükséges tápanyagokat.
Ahogy mondani szoktam: ételedben az orvosságod.😉
Szerencsére van néhány igazi tápanyagbomba “szuperélelmiszer”, amiket heti (vagy akár napi) rendszerességgel fogyasztva csodásan megtámogathatjuk a szervezetünk működését: érdemes a tápanyagsűrűségi piramis tetejéről válogatni.😉
1. Csírák/mikrozöldek
A csírák és mikrozöldek apró méretük ellenére óriási tápanyagraktárak!
Gondoljunk csak bele: a vetőmag magában hordozza az összes szükséges tápanyagot, ami a teljes növény kifejlődéséhez szükséges.
Ezeket a tápanyagokat koncentrált formában elfogyaszthatjuk a csírákkal vagy mikrozöldekkel!
Gyakorlatilag bármilyen ételhez hozzáadhatjuk, fine dining minőségűvé varázsolva az étkezésünket. 😉
Házilag is nagyon egyszerűen előállíthatóak.
2. Máj
A tápanyagsűrűségi piramis csúcsán helyezkednek el az állati belsőségek: a Természet multivitaminjának is szokták nevezni őket.
Érdemes odafigyelni a megfelelő, szabadtartású forrásra, ha tehetjük, ne az ipari állatartásból származót válasszuk.
Bónuszpont, hogy a belsőségek egyébként általában olcsón beszerezhetőek.
Itt találod a két kedvenc májas receptemet a blogról:
Szerintem a csontleves az igazi, ultimate szuperélelmiszer!
A húsos csontot, mint alapanyag, szintén olcsón beszerezhetjük, ezzel hódolva a “fülétől a farkáig” étkezésnek.
A hosszú ideig alacsony lángon gyöngyöztetett csontleves a bélrendszeri regeneráció egyik alapköve: csodásan reparálja a bélhámsejteket, a lyukas-bél szindróma, mint gyökérok, megszüntetésével pedig rengeteg tünet helyreállhat a szervezetben!
A csalántea – semleges ízével és könnyű beszerezhetőségével – nem hiányozhat az arzenálodból!
5. Fermentumok
Szintén kihagyhatatlan a listáról.
Gyakorlatilag BÁRMIT fermentálsz, két dolgot érsz el vele: egyrészt, az erjesztés hatására lebontódnak a tápanyagok felszívódását gátló antitápanyagok, melynek következményeképpen az alapanyagainkban megtalálható hatóanyagok biológiai aktivitása megnő.
Más szavakkal: fermentált élelmiszerekben sokkal jobban hozzáférhetünk a vitaminokhoz, ásványi anyagokhoz, antioxidánsokhoz és egyéb fitonutriensekhez, amivel szintén remekül kiválthatjuk az étrendkiegészítők használatát.
Ezért annyira hasznos elsajátítani a fermentálás alapjait, így szinte minden élelmiszerből ki tudod hozni a maximumot, ami a tápanyagokat (és egyébként az ízt!😍) illeti.
Ha lenne kedved velem fermentálni, tarts velem a workshopjaimon, ahol az alapoktól kezdve, rendszerbe szedve megtanulhatod a tejsavas erjesztés fortélyait, és később bármilyen elképzelt alapanyagot képes leszel majd fermentálni.😉
A Természet minden hónapban megajándékoz minket pontosan azzal, amire szükségünk van.
Július az igazi bőség időszaka: hihetetlenül sokféle zöldség és gyümölcs elérhető ilyenkor, ebben a posztban kicsit részletesebben is kifejtem, mi az oka, hogy ebben a hónapban éppen ezeket a finomságokat biztosítja nekünk az Anyatermészet.
Olyan csodálatosan van ez kitalálva.🥹🌿🌽🍉🥒
A közösségi média oldalaimon meghirdetett Egyél helyit! kihívással szeretnélek Titeket egy kicsit közelebb hozni ahhoz a ritmushoz, amit a Természet diktál.💚
Kíváncsian várom, hogy láthassam, miket alkottok szezonális finomságokból!
Lássuk akkor, hogy épp minek van szezonja júliusban.
Görögdinnye
Viszonylag ismert tény, hogy a görögdinnyének több, mint 90%-a víz, ami ezáltal csodásan hidratálja a sejtjeinket az év egyik legforróbb hónapjában.
A benne található likopin antioxidáns a Természet fényvédője: óvja a bőrünket a nyári napsütésben.
Lila színüket az antocianin nevű szupererős antioxidáns adja, amely a kognitív funkcióinkat támogatja, javítja a memóriát: segít emlékezni a nyár legszebb pillanataira. 🙂
A lila színű ételek tehát az aggyal, a kognitív funkciókkal állnak kapcsolatban, ami ismerős lehet a csakrarendszerből is: a harmadik szem csakra színe a lila, szerintem ez nem lehet véletlen. 🙂
Ahogyan a nyár a termékenység csúcsa az évben, a füge kiemelkedő antioxidáns-, és gyulladáscsökkentő hatása révén (többek között) a reproduktív szervrendszer csodás támogatója.
Több őshonos kultúrában javasolják szoptatós édesanyáknak is, mivel segíti a tejtermelődést: táplálja az anyát, hogy ő is táplálhasson. 🙂
Hogyan érdemes fogyasztani?
Készülhet belőle például füge chutney vagy morzsasüti, én leggyakrabban nyersen fogyasztom.
Lilahagyma
A lilahagyma a színanyagai miatt (szintén antociánok) eggyel tápanyagdúsabb választás a vöröshagymánál, persze a felhasználása különböző ételekben – ugyanúgy a színe miatt – egy kicsit korlátozottabb.
Én személy szerint a tápanyagmaximalizálást szem előtt tartva lilahagymából többet szoktam termeszteni a kertben. 😉
Magas kvercetin tartalma természetes antihisztaminként működik: segít enyhíteni az allerigás tüneteket, hogy önfeledten kiélvezhessük a nyári pillanatokat.
Ételünkben az orvosságunk. 😉
Sárgarépa
Béta-karotinban gazdag, ami A-vitaminná alakulva támogatja a látást – hogy észrevegyük a legapróbb szépségeket is a Természetben.💚
Nyersen fogyasztva a répa rostjai segítenek a felesleges ösztrogén megkötésében és kivezetésében, ami támogatja a hormonrendszerünk kiegyensúlyozását: ezért érdemes akár napi szinten fogyasztani a csodálatos nyers répasalit.
Paradicsom
Sokak kedvenc (technikailag gyümölcse😁) a likopinban gazdag paradicsom, ami ráadásul igen hidratáló is: személy szerint nekem is ő az ultimate nyári alapanyag!
Minden évben alig várom, hogy pirosodjon a termés, és elkezdhessem a befőzését: sült paradicsomszószt és ketchupot idén is biztosan fogok készíteni, illetve ezen a nyáron aszalt paradicsomot is tervezek eltenni.
Ahogyan a dinnyénél is említettem, a likopin egy természetes napfényvédőként működő antioxidáns, ami a nyár közepén nem is lehetne aktuálisabb.
Fermentált paradicsomszószos pizza: a receptért kattints ide!😍
Nyári tökfélékés uborka
A nyári tökök családjába a vékonyabb héjú, télire nem tartósítható fajtákat soroljuk, ezek például a cukkini, a főzőtök, a spagetti tök vagy a patisszon… de tulajdonképpen az uborka is idetartozik.
Általános jellemzőjük, hogy magas B-vitamin és ásványi anyag tartalmuk támogatja az energiatermelést, illetve magas víztartalmuknak köszönhetően remekül hidratálnak, ezzel támogatva minket a rekkenő hőségben.
Rostban és béta-karotinban gazdag, óvja a bőrünket a napfényben.
Magas víz- és ásványi anyagtartalma segít fenntartani a folyadékháztartásunk egyensúlyát, hogy a legnagyobb hőségben is megőrizzük sejtjeink hidratáltságát, és belső frissességünket.
Kukorica
Hidratáló hatású, rostban gazdag, ezen kívül koenzimQ10-et is tartalmaz, ami védi a szívünket és támogatja a sejtek energiatermelését, hogy bírjuk szusszal a nyári programokat és teendőket. 🙂
Paprika
Kiváló C-vitamin, zeaxantin- és lutein-forrás, ezáltal támogatja a bőrünk és a szemünk egészségét, ami kiemelkedő fontosságú, ahogyan egyre több időt töltünk a szabadban.
Bazsalikom
Hűsítő, illetve szélhajtó hatású fűszer: csökkenti a puffadást és a testhőmérsékletet a nyári hőségben.
Ha van bazsalikomod a kertben (vagy az erkélyeden😉), lesd meg ezt a tavalyi videót arról, hogyan tudod könnyedén megsokszorozni a szüretedet!
A hab a tortán
A fentebb említett összes zöldség és gyümölcs összes pozitív egészségügyi hatása sokszorosan felerősödik, ha fermentálva fogyasztjuk őket!😍
A tejsavbaktériumok emésztő tevékenysége által feltárulnak (előemésztődnek) az ételeink hatóanyagai, így a mi szervezetünk már sokkal könnyebben tudja hasznosítani őket.
Hát nem csodálatos? 🙂
Többek között ezért vagyok szenvedélyes rajongója a házi erjesztésnek, és szeretnék minél több embert megtanítani ennek az ősi tartósítási eljárásnak a fortélyaira!
Örömmel leszek én, aki “kézen fog” és segítelek a folyamatban, hogy aztán a megszerzett tudással később bármilyen elképzelt alapanyagot fermentálni tudj.😍
Sokszor igen félrevezető vagy egyenesen hibás instrukciókkal, ami akár a savanyúságunk megromlásához is vezethet…
Gyakran számoltok be nekem erről a workshopokon is: “de hát a recept azt írta, hogy sziszegtetni kell…“
Vagy inkább mégsem? 🙂
Segítségképp összeszedtem hát a 3 leggyakoribb tévhitet a (lakto)fermentálással kapcsolatban.
Azt remélem, hogy a magyarázataim segítenek megérteni, hogy mit miért csinálunk, hogy Neked is garantáltan jól sikerüljön majd a végeredmény. 😉
Laktofermentálás = tejsavas erjesztés
A fermentálásnak különböző fajtái vannak, az egyértelműség kedvéért: én most ebben a posztban szigorúan csak a laktofermentálásról fogok szólni.
A bélrendszerünket benépesítő baktériumok szignifikáns része – optimális esetben – ún. tejsavbaktérium: ők a jótékony, és számunkra igen hasznos laktobacillusok és bifidobaktériumok, a laktofermentálás főszereplői. 🙂
Laktofermentálással készült élelmiszerekkel nagyszerűen meg tudjuk támogatni a bélflóránk egészségét.
És mivel Hippokratész óta tudjuk, minden betegség a bélben kezdődik, így egy erős és diverz bélflórának roppant sokrétű pozitív hatása van a szervezetünkre nézve.❤️
Laktofermentálás során az alapanyagainkon természetes módon előforduló mikroorganizmusok tejsavat termelnek, ettől lesz savanyú a végeredmény.
Megjegyzés: Ebben a posztban most azt fogom elmondani, hogy mit az, amit NE csinálj. 😉
1. tévhit: Lazán csavarjuk a kupakot az üvegre
Itt valószínűleg a kovászos uborka készítéssel keveredik a dolog a fejekben. 🙂
A kovászos uborka készítése egy úgynevezett vegyes erjedési folyamat: ez annyit jelent, hogy a befőttes üvegünkben élesztőgombák ÉS tejsavbaktériumok is dolgoznak egyszerre.
Az élesztőgombák szaporodásához oxigénre van szükség, ezért szoktuk a kovászos uborka üvegét csak lazán (pl. egy tálkával) letakarni.
Laktofermentálás esetében azonban csak tejsavbaktériumokat szaporítunk, ahhoz, hogy az élesztőgombákat kizárjuk a buliból, anaerob (tehát légmentes) környezetet kell biztosítanunk.
Ezért nagyon fontos, hogy (különösen a tartósításra szánt) savanyúságainknál szorosan zárjuk a kupakot, hogy egy légmentes közeget biztosítsunk a tejsavbaktériumok szaporodásához. 🙂 Ezzel megakadályozzuk a penész kialakulását is.
2. tévhit: Az üvegeket sterilizálnunk kell
Ezzel ártani ugyan *valószínűséggel* nem fogunk, de fermentálásnál valójában teljesen szükségtelen az üvegek (és egyéb eszközök) sterilizálása.
Gondolj csak bele: amikor fermentálunk, azokkal az icipici mikroorganizmusokkal dolgozunk együtt, akik velünk együtt élnek a testünkön, a bőrünkön, a környezetünkben, a levegőben, az alapanyagainkon, a konyhai eszközeinken stb.
Ezek a bacik mindenhol ott vannak. 🙂
Őket szeretnénk elszaporítani (legalábbis közülük a jókat), és nem célunk kinyírni őket a sterilizálással. 🙂
Laktofermentálásnál a légmentes közeg és a megfelelő só-koncentráció biztosítja a “rossz bacik” kiszelektálódását (=elpusztulását) és a jófej tejsavbaktériumok elszaporodását, nincs szükség a csírátlanításra.
Az alapos, mosogatószeres mosogatás bőven elegendő.
3. tévhit: “Sziszegtetni” kell az üveget
Laktofermentálás során szén-dioxid gáz is képződik, ami által valóban túlnyomás alakul(hat) ki a befőttes üvegekben.
Kezdők körében gyakori félelem, hogy ettől az üveg “felrobbanhat”, ezért szokták ajánlani az üveg “sziszegtetését”, hogy a keletkező gázokat kiengedjük.
Ez azonban egy kétélű fegyver: ugyanis így mindkét irányba megnyílik az út a baciknak, és nagy a kockázata, hogy penészspóra is bejut az üvegbe, amit természetesen mindenképp szeretnénk elkerülni.
A keletkező gázok pont a megfelelő mértékben képesek utat törni maguknak a kupak alatt, így nincs szükség semmilyen beavatkozásra, vagyis “sziszegtetésre”. 🙂
Megnyugtatásképp el szoktam mondani, hogy több, mint 1000 befőttes üvegnyi fermentummal a hátam mögött még egyetlen egyszer sem fordult elő velem, hogy az üveg “felrobbant” volna.
Hát ennyit arról, hogy mit NE tegyél… 🙂
Ha esetleg mégis bizonytalannak érzed a dolgot, és hozzám hasonlóan Te is a gyakorlatban tanulsz a legjobban, akkor szeretettel várlak az online workshopjaimon.
Örömmel leszek én, aki “kézen fog” és segítelek a folyamatban, hogy aztán a megszerzett tudással később bármilyen elképzelt alapanyagot fermentálni tudj.😍
Hadd mutassam be az új kedvenc bodzavirág tartósítási módszeremet: a bodzazselét!
A receptet a tavalyi bodzás panna cotta inspirálta, szerettem volna a bodza üde zamatát befőttes üvegbe zárni a hideg hónapokra is, így született meg ez a zselé.
Az interneten jó pár bodzazselé recept létezik, de bevallom, hogy én az 1 liter folyadékhoz használt átlag fél kiló cukrot *némileg* sokallom…
A befőzőcukrot vagy a dzsemfixet a cukor- és adalékanyagtartalma miatt szintén igyekszem kerülni, ezért szerettem volna kikísérletezni egy alacsonyabb cukortartalmú, csak tisztán pektint tartalmazó receptet…
Ami nem is ment olyan könnyen… de aztán végül csak sikerült. 🙂
Hogy csökkentsük a cukortartalmat, víz helyett almalében áztatjuk a virágokat, ez már ad neki egy alap-édességet, az almalé egyébként szerintem nagyon jól harmonizál a bodzával.
Bodzaszüret
A bodzavirágot értelemszerűen mindenképp autó- és vegyszermentes helyről gyűjtsük be!
Szerencsés helyzetben vagyok, mert a kertünk végében áll egy bodzafa, amiről biztosan tudom, hogy tiszták a virágai.
Ez azért is fontos, mert receptekhez én nem szoktam megmosni: a bodza virágporára is szükségünk van a tökéletes ízélményhez. 🙂
Ezen kívül még arra érdemes figyelni, hogy napsütésben a legintenzívebb a virágok illata, így ha tehetjük, időzítsük akkorra a szüretet. 🙂
A Pektinről…
A pektin alapvetően egy természetes zselésítő anyag, gyakran használom dzsemkészítéshez is. Ebben a posztban írtam róla részletesebben is.
Pektin és pektin között nagy különbségek lehetnek, így érdemes mindig figyelmesen elolvasni a leírást/csomagolást, és követni az utasításokat, hogy a megfelelő zselésedés létrejöhessen.
A legtöbb, boltokban kapható pektin esetében a (magas) cukortartalom az, ami aktiválja a zselésítő hatást (lásd pl. dzsemfix).
Ennél lényeges, hogy a megfelelő savtartalom hatására fog bezselésedni a folyadékunk, ezérta citromlevet semmiképp ne hagyjuk ki a receptből!
Hogyan fogyasszuk?
Vajas kenyérre kenve, joghurtba keverve, zabkása tetején is csodásan működik ez a bodzazselé, de akár húsoknak is izgalmas, üde frissességet kölcsönözhet!
Almalé helyett esetleg szőlő- vagy körtelével is el tudom képzelni, illetve erősen gondolkodom, hogy idén az akácvirágot is megpróbálom hasonló módon tartósítani. 😉
75 ml (frissen facsart) citromlé (ne hagyjuk ki, a pektin aktiválódásához szükséges!)
25 db bodzavirág
30 g (alacsony cukortartalmú befőzéshez ajánlott) pektin
5-6 ek. méz (ízlés szerint)
elkészítés:
A bodzavirágokat egy tálban néhány órára – vagy akár egy éjszakára is – beáztatjuk az almalébe. Minél tovább hagyjuk, annál intenzívebb lesz az íze.
Az áztatás végeztével a bodzavirágokból a kezünkkel kicsavarjuk a vizet, majd leszűrjük róla a benne maradt virágokat is.
A 30 g pektint elkeverjük egy kevés bodzás almalével, hogy csomómentes legyen.
A maradék bodzavirágos folyadékunkhoz hozzáadjuk a 75 ml citromlevet, majd egy lábasban melegíteni kezdjük. Amikor már gőzölög, egy kézi habverővel folyamatosan kavargatva feloldjuk benne a pektines keveréket.
Forralásig hevítjük, majd alacsonyabbra véve a lángot, hozzáadjuk az 5-6 ek. mézet, és további 2-3 percig főzzük, ez szintén rásegít, hogy a pektin aktiválódjon. (Ha keletkezett hab a tetején, egy kanál segítségével eltávolíthatjuk.)
Még forrón, csírátlanított befőttes üvegekbe töltjük, majd fejjel lefelé állítva száraz dunsztban hagyjuk kihűlni, és mehet is a kamrapolcra. 🙂
Megjegyzés: Többféle almalével is teszteltem a receptet (direkt préselésű, sűrítményből készült, pasztőrözött stb.).
Bizonyos fajtáknál előfordulhat, hogy a száraz dunsztból kivéve a bodzazselé nem sűrűsödik be, és szobahőmérsékleten folyós halmazállapotú marad. Ezt akár előnyünkre is fordíthatjuk, és bodzaszörpként is felhasználhatjuk, hűtőbe téve viszont a fenti arányokkal mindegyik verzió garantáltan szép “dzsemes” állagú lesz.😉
A tojástulipánok tölteléke nagyjából megegyezik a pácolt kaszinótojásokéval, a tálalással viszont új szintre emelhetjük lényegében ugyanazt a receptet.
Egyszerű elkészíteni, de mégis igazán látványos.😍
Akár ehető virágokkal is tálalhatjuk, nálunk most rengeteg százszorszép és pitypang virágzik a kertben, így én ezeket használtam.
A megpucolt főtt tojásokat a hosszuk mentén, a csúcsos végük felől X alakban bevágjuk (kb. a bő feléig), a főtt tojássárgáját óvatosan eltávolítjuk, majd egy kisebb késes aprító vagy egyszerűen egy villa segítségével összekeverjük a kókusztejszínnel, mustárral és a fűszerekkel.
Az újhagyma fehér részét szintén felaprítjuk, és hozzákeverjük a töltelékhez.
A keveréket egy habnyomó zsákba is tölthetjük, vagy egyszerűen egy kisebb kanál segítségével töltsük meg vele a főtt tojásfehérjéket.
Újhagyma zöldjével (esetleg ehető virágokkal) együtt tálaljuk. 🙂
Összeszedtem 7 nyomós okot, amiért szerintem megéri házilag palántát nevelni.
Számomra a kertészkedés hatalmas örömforrás: csodás érzés, amikor magadnak állítod elő az élelmiszert, amit megeszel, és mélyen hiszem, hogy a saját magunk által termesztett élelmiszernek van a legnagyobb gyógyító hatása, testi és lelki szinten egyaránt.
Szerintem ezzel bizonyára sokan egyetértetek.😊
A mi kertünk története
Mint sokan mások, én is a saját egészségügyi problémáim kapcsán jutottam el a felismerésig: ha szeretnék jobban lenni, gyógyulni, a legjobb, ha magamnak állítom elő az “orvosságomat” (vagyis az ételt, amit megeszek.🙃)
Amikor kislány koromban kellett korán kelnem, mert “veteményezős napunk” volt, finoman szólva is ellenérzéseket váltott ki belőlem már a gondolat is…😅 (bocsi, Anya és Apa :’))
Mostanában viszont azon kapom magam, hogy önellátásról álmodozom, házi vaj köpülésről, tyúktartásról, diverz veteményesről, gyógynövény tinktúrákról…💚
Mi 5 éve kicsiben kezdtük a kertészkedést 1 darab magaságyással, s azóta minden évben bővítkeztünk egy picit.
Így visszagondolva az elején igazán sok dolgot elrontottam… 🙈😅
De mégis lett termés, és akkora örömöt adott a kert, hogy minden évben tovább folytattuk.
Még abszolút nincs késő magot vetni az idei szezonra, én személy szerint nagyon sok mindent palántázok direktvetés helyett is, például a céklát vagy a tökféléket is.
Egyrészt az a tapasztalatom, hogy így biztosabb a kelés, másrészt így sok mindent elő tudok nevelni a később megüresedő helyekre a kertben, másod– vagy akár harmadvetésre.
Mivel nem nagy területen gazdálkodunk, igyekszem kimaxolni a kertünk kapacitását azzal, hogy sosincs üres hely az ágyásokban. Persze ez azért nem mindig jön össze, de törekszem rá.
Lássuk is akkor, mi az a 7 ok, ami miatt megéri palántaovit üzemeltetni. 🙂
#1különleges fajták kipróbálása
A házi palántanevelés nagy előnye, hogy különleges fajtákat is elvethetsz, amiből esetleg nem kapsz palántát a piacon vagy az üzletekben.
Persze az is oké, ha te megelégedsz a hagyományos fajtákkal, de kipróbálhatsz akár olyan izgalmas növényeket is, mint a citrom- vagy fahéjillatú bazsalikom, a sárga patisszon, vagy a lila karalábé.
Én idén megpróbálkozok néhány újfajta paradicsommal, lila karfiollal, és a római köménnyel is. Izgatottan várom!😍😍
Ezekkel azért is érdemes próbát tenni, mert ezekből konkrétan a terméshez is nagyon ritkán, és általában nem olcsón.. tudsz hozzájutni.
Egyébként kérlek, nyugtassatok meg, hogy nem én vagyok az egyetlen, aki elgyengül a színes, különleges vetőmagok láttán…
Szerintem annyi vetőmagom van, amivel egy egész falut be lehetne vetni… De hát… nekem ez a “shopping”, ruhákra nem költök. 😀
#2palántaföld/termőközeg megválasztása
Ha saját magad neveled a palántáidat, te kontrollálod a palántaföld minőségét, illetve a növénykéid tápanyagellátását. Megbizonyosodhatsz róla, hogy nem kapnak pl. műtrágyát.
Itt tennék említést a tőzegmentes palántaföldek fontosságáról: amióta ráébredtem a tőzeglápokban rejlő hatalmas környezetregeneráló képességre, fontossá vált számomra, hogy kerüljem a tőzegtartalmú kertészeti termékeket.
A tőzeg kitermelése sajnos nagyon környezetterhelő, a tőzeglápok fantasztikus szénelnyelő képességgel rendelkeznek, ezért fontos lenne érintetlenül hagynunk, illetve regenerálnunk őket, hogy minél több légköri szén-dioxidot megkötve tartsanak a talajban.
Sajnos sokszor tényleg nem könnyű tőzegmentes keveréket találni (készen kaphatók közül én csak ezt ismerem), de hoztam egy kis segítséget a házi keverésű palántaföld receptem formájában.
Ehhez mindössze az alábbiakra lesz szükséged:
2 egység komposzt
2 egység kókuszrost
1 egység kertészeti perlit
A komposzt lehet házi, de ha esetleg nincs ilyened, vagy nincs elegendő mennyiséged, itt ez a térképes adatbázis, ami megmutatja, hol találsz bio kertészkedésben is használható zöldkomposztot a közeledben.
Ha nem sikerül tőzegmentes palántaföldhöz jutnod vagy nem akarsz a házi keveréssel bajlódni, akkor sincs semmi gond, én mindig amondó vagyok, hogy inkább kertészkedj, mint ne kertészkedj. 🙂
#3tápanyagmaximalizált élelmiszer
Ha saját magad nevelsz palántát, szintén hatalmas előny, hogy a vetőmag földbe kerülésétől a termés szüreteléséig természetes módszerekkel, vegyszerek nélkül biztosíthatod a szükséges tápanyagokat a növényeid számára.
Idekapcsolódik a kedvenc mantrám is, amit már bizonyára jól ismertek: “Ételed legyen orvosságod.” 😉
Ha vetőmag koruktól a szüretig tápanyagban gazdag közegben nevelkednek a növénykéid, azzal a termésed is összehasonlíthatatlanul magasabb vitamin- és ásványi anyagtartalommal rendelkezik majd, szemben egy konvencionális termelésből származó élelmiszerrel.
Egy tápanyagmaximalizált élelmiszer valóban igazi orvosság a testnek, fedezni tudjuk vele a szervezetünk tápanyagigényét.
Ehhez persze fontos alapvetés, hogy a növénykéid valóban képesek legyenek felvenni a szükséges tápanyagokat, – ehhez idén szerettem volna kipróbálni a mikorrhiza gomba használatát, mert nagyon sok jót olvastam róla.
A mikorrhiza gomba segíti a palánták egészséges fejlődését azáltal, hogy növeli a gyökerek tápanyag- és vízfelvevő képességét, fokozza a stressztűrő képességüket, és erősíti az ellenállóképességüket is a kórokozókkal szemben.
Ennek eredményeképp javítja a termésminőségét és növeli a termésmennyiséget is.
Kíváncsian várom, hogyan alakulnak a termések az alkalmazásával!
A segítségével teljesen műanyagmentesen tudok palántákat nevelni.
Azon túl, hogy környezetbarátabb megoldás, további nagy előnye, hogy egészségesebb palántákat tudsz vele nevelni!!!
Ha ültettél már át műanyag sejtes szaporítótálcából pici palántákat, de akár szobanövényt is kisebb cserépből nagyobba, biztosan láttad már, ahogyan fejlődnek, a növények gyökere tekeredik-tekeredik… és így tölti ki a rendelkezésére álló teret.
Ezzel szemben a földkockáknál ahogyan a növény gyökere eléri a levegőt, a gyökér nem nő tovább, és nem kezd el tekeredni, helyette a növény a tövétől újabb gyökereket kezd el fejleszteni!
Így az eredmény egy sokkal kiterjedtebb gyökérrendszer lesz, ami egy egészséges palánta nagyszerű ismertetőjegye, hiszen így könnyebben fel tudja venni a tápanyagokat.
Könnyű, gyors és hatékony a használata, és szintén óriási bónusz, a növényeket nem éri átültetési sokk: amikor itt az ideje, a palántákat egyszerűen csak megfogod, és kiülteted a helyükre.
Ebben a posztban mindent leírtam, amit erről a csodás kis eszközről tudni érdemes.
Tudom, nem ez az egyetlen műanyagmentes megoldás a palánták nevelésére, nekem viszont nagyon bevált a fentebb említett többi előnye miatt.
#5 költséghatékonyabb
Ez a pont azt hiszem, viszonylag magától értetődő.
Saját palántákat nevelni lényegesen olcsóbb megoldás, mint készen megvásárolni őket.
Nyilván ebben az esetben is számolni kell a vetőmagok, és az egyéb szükséges hozzávalók és eszközök költségével, de különösen ha már egész nagyban kertészkedsz, lényegesen költséghatékonyabb, ha magadnak állítod elő a palántáidat.
#6 Örömforrás
A cseperedő palánták látványa az ablakban óriási örömforrás tud lenni, különösen a tél végi szürkeségben.
A hideg hónapok végén szerintem sokan mindent megadnánk egy kis zöld látványáért.
Való igaz, hogy energiát és időt kell fektetni bele, hogy egészen magonc koruktól kezdve babusgasd a növényeket, de már maga a tény, hogy gondoskodsz valamiről, igazán gyógyító tud lenni, ahogyan elönt a boldogság és a hála érzése, nagyon sokrétűen tudja támogatni az egészségedet
Én imádom nézegetni, ahogyan cseperednek a kis palánták.🌱🥰
#7Lépés az önellátás irányába
Meglehet, hogy neked nem célod az önellátás, és ez teljesen rendben van, de én azt gondolom, hogy az élelmiszer előállítás ismerete óriási kincs!
Szerintem egy felbecsülhetetlen értékű tudást szerzel vele, ha megtanulsz magról nevelni BÁRMIT.
Mindezek mellett, ha te magad is kertészkedsz, megtanulod jobban értékelni a termelők munkáját, amikor látod, hogy mibe is kerül előállítani egy élelmiszert (idő, energia, szeretet, gondoskodás).
(Gondolok itt például a zellerre… :))
Konklúzió/motiváció:
Azt gondolom, létezik egy téves prekoncepció (sokszor csak a fejünkben), miszerint óriási terület és kertes ház kell ahhoz, hogy előállítsd az élelmiszeredet.
A közösségi média, vagy akár a kertészkedős könyvek is tévesen azt sugallhatják, hogy ha nincs elegendő területed, időd, kapacitásod arra, hogy mindent magadnak állíts elő, akkor az erőfeszítéseid nem számítanak.
Talán Te is azt gondolod: “ugyan, minek is fogjak bele? úgysem tudok mindent megtermelni…”
Hát álljon itt egy kis emlékeztető: nem kell “mindent vagy semmit” alapon kertészkedni!
Én sem állítom elő közel sem az összes élelmiszert, amit megeszünk.
Kifejezetten szeretem a helyi termelőket is támogatni a vásárlásommal, akik hasonló értékek mentén kertészkednek, mint én.
A más termelőktől beszerzett alapanyagból befőzött lecsó, savanyított káposzta, vagy a más gyümölcséből főzött lekvár is számít!!!
Ha igazán elszánt vagy a kertészkedés, illetve az élelmiszer előállítás irányába, akkor találni fogsz megoldást.
Lehet, hogy nincs kerted, de lehet, hogy van egy erkélyed…
Lehet, hogy nincs erkélyed, de lehet, hogy van egy kisebb zöldterület, amit be tudsz fogni kertészkedésre, akár másokkal összefogva…
Az is lehet, hogy nincs ilyen zöldterület a közeledben, de abban szinte biztos vagyok, hogy van egy ablakod, ahol cserépben tudsz nevelni akár fűszernövényt, koktélparadicsom palántát vagy mikrozöldeket…
Apró lépésekben, az életritmusodhoz és erőforrásaidhoz igazítva igazán sokra érhetsz.
egyfalatfeny.hu 