Kategória: Uncategorized

Soil blocker, avagy földkocka készítő: így nevelek palántákat műanyagok nélkül

Hatalmas lelkesedésem tárgya most ez a kis eszköz.😍

Regeneratív kertészkedés témához kapcsolódóan találtam rá.

Ezzel a módszerrel teljesen műanyagmentesen tudunk palántákat nevelni otthon, ráadásul a növényeink is egészségesebbek lesznek!

Az első gondolatod most bizonyára az (nekem is az volt)…

“De nem fog szétesni a földkocka…?”

Ha néhány apró dologra odafigyelsz, biztosan nem! Ezeket mind leírom lentebb. 🙂

Lássuk az előnyeit:

  • környezetbarát
  • egészségesebb palánták!!!
  • könnyű, gyors és hatékony használat
  • nem igényel karbantartást
  • nincs átültetési sokk: a palántákat egyszerűen csak megfogod, és kiülteted a helyükre

Nekem ezek közül az első két szempont volt a legfontosabb.

Környezetbarát, mert műanyagmentesen tudunk vele palántákat nevelni, illetve egy abszolút tartós, strapabíró kertészeti eszköznek számít, valószínűleg életedben csak egy ilyenre lesz szükséged (maximum kettőre, ha nagyon belejössz :P).

A másik nagy előnye abban rejlik, hogy a palánták gyökere ezzel a módszerrel másképp fejlődik!

Ha ültettél már át műanyag sejtes szaporítótálcából pici palántákat, de akár szobanövényt is kisebb cserépből nagyobba, biztosan láttad már, ahogyan fejlődnek, a növények gyökere tekeredik-tekeredik… és így tölti ki a rendelkezésére álló teret.

Ezzel szemben a földkockáknál ahogyan a növény gyökere eléri a levegőt, a gyökér nem nő tovább, és nem kezd el tekeredni, helyette a növény a tövétől újabb gyökereket kezd el fejleszteni!

Így az eredmény egy sokkal kiterjedtebb gyökérrendszer, ami egy egészséges palánta nagyszerű ismertetőjegye, hiszen így könnyebben fel tudja venni a tápanyagokat.

Woohoo!😍💚

A “RECEPT”, vagyis a megfelelő földkeverék

Külföldi videókban rengetegféle “recepttel” találkozni, valaki szerint *ilyen* a tökéletes soil blocking földkeverék, valaki szerint *amolyan*…

Aztán végül egy videóban megnyugtattak, hogy “sima” bolti palántaföld keverék is tökéletesen megteszi, szóval én ezt használom. keverve egy kevés kertészeti perlittel. Nagyjából a földkeverékem 1/5 része perlit.

Tettem kísérletet házi készítésű (tőzegmentes) palántaföld keverékkel is, ennek az összetétele így néz ki:

  • 2 egység házi komposzt (átrostálva)
  • 2 egység kókuszrost
  • 1 egység perlit

Ez a verzió eddig úgy tűnik, szintén bevált, így a későbbiekben valószínűleg ezt is alkalmazni fogom, különösen mivel nagyon nehezen találok bolti tőzegmentes palántaföld keveréket…

Amióta ráébredtem a tőzeglápokban rejlő hatalmas környezetregeneráló képességre, fontossá vált számomra, hogy lehetőség szerint kerüljem a tőzegtartalmú kertészeti termékeket, és ne támogassam piaci kereslettel a tőzeg kitermelését.

Ha esetleg nincs (megfelelő mennyiségű) házi komposztod, ajánlom ezt a térképes adatbázist, ami megmutatja, hol találsz bio kertészkedésben is használható zöldkomposztot a közeledben.

Külföldi videókban javasolták még a birkagyapjúval trágyázást: ez lassan felszabaduló nitrogént tartalmaz, ami kedvező a pici palántáknak, így nem adagoljuk túl őket egyszerre. Ezt is tervezem majd kipróbálni, később beszámolok róla. 🙂

Amikre még ügyelni érdemes…

1. “Brownie” állag

Ahhoz, hogy a földkockák tényleg ne hulljanak szét, nagyon fontos odafigyelni a földkeverékünk állagára!

A földkeveréket mindenképpen rostáljuk át, mert a nagyobb darabok miatt könnyebben széteshetnek a földkockák!

Egy viszonylag nedves keveréket állítsunk össze, ami véleményem szerint hasonlít a brownie süti nyers tésztájához. 😀

A megfelelő állag eléréséhez mindig adhatunk hozzá több vizet, vagy több földet. Ha a kezünkkel már szép gombóccá tudjuk formálni, ami egyben marad, akkor a jó.👍🏻

2. Ne a klasszikus, magasfalú vetőtálcákat használjuk

Helyette inkább egy olyan (fém) tálcát válasszunk, aminek minimális pereme van, ez biztosítja a palánták gyökereinek megfelelő levegőzését.

További előnye, hogy egy silányabb minőségű műanyag tálcával ellentétben a fém tálca nem “nyeklik” mindenfelé, és akár mosogatógépben is könnyedén fertőtleníthetjük.

Az egyébként konyhában használt, merevebb tartású műanyag kínáló tálca is jó választás lehet, de mivel én ezzel a módszerrel a műanyaghasználatot (is) próbálom csökkenteni, nekem a fém tálcára esett a választásom.

Kevesebb mikroműanyag, és időtállóbb is.

A fa tálca sem feltétlenül rossz megoldás, ebben az esetben viszont fóliával érdemes “bélelni”, hogy a víz közvetlenül ne érje, és erre helyezni a földkockákat, illetve a fát előtte picit megégetni ún. “shou sugi ban” technikát alkalmazva, ami tartósabbá és vízállóbbá teszi a faanyagot.

3. Öntözés

Mindig alulról!

Különösen az elején.

Amíg a magok nem csíráztak ki, semmiképpen ne felülről öntözzünk, mert akkor a kockák széteshetnek.

Helyette egy locsoló segítéségével könnyedén fel tudjuk önteni alulról vízzel a földkockákat, amit azok nagyjából 15-20 perc alatt szépen fel is isznak.

Ne hagyjuk állni a vizet alattuk!

Amit nem szívtak fel, azt öntsük le róluk.

Később, amikor a palánták gyökere már behálózta a földkockát, akkor már lehet őket felülről is öntözni.

(Megjegyzés: eddigi tapasztalatom szerint a felülről történő permetező locsolást akkor is kibírják, amikor még nem keltek ki a magok.)

4. Penészesedés

Mivel ennél a módszernél az ültetőközegnek az átlagnál picit nedvesebbnek kell lennie ahhoz, hogy a földkockák egyben maradjanak, így nekem az a tapasztalatom, hogy az első pár napban nem is érdemes öntözni, hogy elkerüljük a penészesedést.

Nekem is volt, hogy megjelentek pici fehér “szöszöcskék”, ezeket nagyon vékonyan ecetes permettel fújtam le, ami eddig úgy tűnik, bevált. 🙂

Egyébként elméletben az az ideális, ha 24 órán belül kiszáradnak a földkockák, később tehát naponta 1x érdemes öntözni őket.

Szépen fejlődnek a palánták a földkockákban (kb. 3 hetesek)

Hol lehet beszerezni?

Sajnos az a helyzet, hogy Magyarországon nem igazán van rá lehetőség…

Ezen az oldalon szettben lehet vásárolni, nekem azonban a kisebbre nem volt szükségem a kertészkedős tevékenységeimhez, így más megoldást választottam.

Bevallom, az enyémet Kínából rendeltük… ami nyilván nem a legideálisabb… több szempontból sem… de hosszútávú beruházásként tekintek rá. És remélhetőleg az előnyei ellensúlyozzák majd ezt az egy negatívumot.

(2025 TAVASZI UPDATE: azóta két magyar oldalon találkoztam még a termékkel, itt és itt.)

Az álmom, hogy egyszer majd itthon is könnyedén beszerezhető legyen webshopokból, kertészeti árudákból.

Ha ezt olvasod, és szívesen együttműködnél velem (akár gyártóként), hogy meghonosítsuk Magyarországon ezt a palántanevelési módszert, akkor kérlek, írj nekem üzenetet! 🙂

Remélem, meghoztam a kedveteket hozzá!

Jó kertészkedést kívánok!

Ölelés,

signature with background removed
by Categories: UncategorizedTags: , , , , , , , , , , , , , , 1 hozzászólás

Palántanevelés “kihívás”: csináljuk együtt!

Te is tervezel palántát nevelni idén?

Tarts velem, és neveljünk együtt paradicsom és bazsalikom palántát!🌿

Itt az ideje cselekedni! 🙂

Én a magam részéről március első hétvégéjén tervezem elvetni a palántának szánt paradicsom- és bazsalikom vetőmagokat, de egy-két hét késéssel is lehet csatlakozni. 🙂

Ha velem együtt indulsz, a palántáink – ideális esetben – nagyjából egyforma ütemben cseperednek majd, így valós időben tudok segíteni tippekkel, illetve szívesen válaszolok a felmerülő kérdésekre és segítek a hibaelhárításban is 🙂

Nincs kerted? Nem probléma!

A koktélparadicsom és a zöldfűszerek a kiültetés után tökéletesen jól nevelhetők akár cserépben vagy ládában egy erkélyen is.

Amire szükséged lesz:

Palántaföld:

Az egyszerűség kedvéért ajánlom a készen kapható, bolti palántaföldet.

Ha van rá lehetőséged, akkor válassz tőzegmentes földkeveréket: a tőzeg kitermelése sajnos nagyon környezetterhelő, a tőzeglápok fantasztikus szénelnyelő képességgel rendelkeznek, ezért fontos lenne érintetlenül hagynunk/regenerálnunk őket, hogy minél több légköri szén-dioxidot megkötve tartsanak a talajban.

Erre a koncepcióra épül a regeneratív mezőgazdaság is.🙂

Ha nem találsz ilyet, akkor sincs semmi gond, én mindig amondó vagyok, hogy inkább kertészkedj, mint ne kertészkedj 🙂

nagyobb lyukú rosta/szita:

A palántaföld átszitálásához szükséges.

Ezt én sem mindig használom feltétlenül, de a nagyobb darabokat mindenképp érdemes kiválogatni, illetve a földet kézzel elmorzsolni, hogy a pici növénykék pici gyökerei könnyen átszőhessék az ültetőközeget. 

ültetőedény valamiféle fedővel:

Az ültetőedény lehet klasszikus műanyag szaporítótálca/régi joghurtos pohár/tejes karton/tojástartó stb. Kreatívnak lenni ér, hasznosítsunk újra, amit csak lehet!

Bármit is használsz, az ültetőedény alján mindenképpen legyen lyuk, a megfelelő vízelvezetés érdekében. Ha nincsen, egy (forró) szeggel mi is kilyukaszthatjuk.

Ha az ültetőedényhez nem tartozik fedő, akkor egy darab folpack-kal, vagy akár egy újra felhasználható méhviaszos csomagolóval is lefedheted az elvetett magokat 🙂

A fedőre azért van szükség, hogy párás közeget tudj biztosítani a magoknak a csírázásig.

vetőmag:

A legizgalmasabb rész. 🙂

A házi palántanevelés nagy előnye, hogy különleges fajtákat is elvethetsz, amiből esetleg nem kapsz palántát a piacon/üzletekben.

Persze az is oké, ha csak egy “sima” koktélparadicsomot vagy bazsalikomot szeretnél, de ha valami különlegesre vágysz, próbáld ki például a citrom- vagy fahéjillatú bazsalikomot, vagy akár a sárga, körte alakú koktélparadicsomot 🙂 

Ajánlom a Rédei Kertimag márkát, nekem az ő vetőmagjaik általában jó csírázási arányt szoktak produkálni. 🙂

jelölők:

Tudom, a magvetéskor meg vagy győződve róla, hogy emlékezni fogsz, mit hova vetettél, de hidd el nekem, nem így lesz😛

Ezért nagyon hasznos a jelölők használata, amire a vetőmag fajtáját, és a magvetés dátumát célszerű felírni.

A jelölők esetében is ér kreatívnak lenni: kiürült joghurtos dobozok vagy műanyag palackok felcsíkozva, jégkrémes pálcikák, faragott, írható gallyak… Ezen az oldalon találsz inspirációt. 🙂

szórófejes flakon:

Viszonylag magától értetődő: az öntözéshez szükséges. Azért érdemes spriccelve porlasztani a vizet (szemben egy locsolóval történő öntözéssel), hogy a pici magok ne mosódjanak ki a földből.

A földet érdemes kellően nedvesen tartani, azonban gyakori hiba a túlöntözés. Meg kell találni egy egészséges egyensúlyt a “se nem túl nedves” és a “se nem túl száraz” között valahol félúton.

Tipp: emeljük meg az ültetőedényt! Ha könnyű, akkor a föld kiszáradt és locsolni kell. Ha van jelentős súlya, akkor van benne elég nedvesség, és nem szükséges locsolni.

A palánták egyértelműen igénylik a vizet, de ha egész nap vízben állnak, az olyan, mintha “megfullasztanánk” őket… Hozzánk hasonlóan a magok, illetve palánták sem tudnak egész nap víz alatt maradni, levegőre is szükségük van. Hagyjuk őket lélegezni 🙂

Megfelelő hőmérséklet & fény:

A paradicsom ideális csírázási hőmérséklete 15-30 fok, a bazsalikomé 23-30 fok.

A magvetés utáni első napokban én emiatt a radiátorainkra helyezett polcra szoktam rakni a szaporító tálcákat, a fedő alatt így szépen be tud párásodni nekik a tér, ami a csírázásig ideális. (Közvetlenül ne tegyük a radiátorra az ültetőedényünket!)

Ha nem szeretnél palántanevelő LED lámpákba beruházni (nekem sincs ilyen), akkor amint megjelentek az első csírák, érdemes felrakni a tálcát/ültetőedényünket az ablakba. Ilyenkor már fontosabb nekik a megfelelő mennyiségű fény.

Ha nem kapnak elegendő fényt, akkor a palánták megnyurgulhatnak, gyengévé válhatnak. Ebből az okból érdemes egy naposabb fekvésű ablakba helyezni a kibújt pici palántákat. Ahogy telnek a napok, időnként forgatni is érdemes őket, hogy minden oldalukat érje napfény.

A forgatást megúszhatod, ha egy fényvisszaverő fehér lapot/alufóliát is helyezel a fénnyel ellentétes oldalra.

Egy kis kedvcsináló a kertészkedéshez a YouTube csatornámról:

Miért érdemes csatlakozni a “kihíváshoz”? 🙂

  1. Lépést teszel vele az önellátás irányába: az élelmiszer előállítás ismerete óriási kincs! Szerintem egy felbecsülhetetlen értékű tudást szerzel vele, ha megtanulsz magról nevelni BÁRMIT 🙂
  2. Segítek, ha van kérdésed, illetve egymást is inspirálhatjuk a tapasztalatainkkal
  3. Különleges fajtákat is kipróbálhatsz
  4. Ha minden jól megy, pár hónap múlva a saját, vegyszermentesen nevelt növénykéid terméséből készíthetsz egy csodafinom és frissítő nyári salátát! Az általad termesztett, nyári nap közepén szüretelt paradicsom ÖSSZEHASONLÍTHATATLANUL ízletesebb egy bolti paradicsomnál 😍

Ha most tervezel először magról palántát nevelni, vagy csak szívesen kapcsolódnál velem és kertészkedni vágyó kedves emberekkel, gyere és csatlakozz ehhez a kis “kihíváshoz” az újonnan alakult Egy Falat Fény Facebook csoportban!

Csatlakozom a csoporthoz!

A koncepció az lenne, hogy hetente 1-2 alkalommal bejelentkezek a Facebook csoportban képekkel, beszámolókkal, illetve természetesen Ti is megoszthatjátok, ahogyan cseperednek a palántáitok!

Inspiráljuk egymást, kertészkedjünk együtt! 🙂

Várlak a csoportban!

Szeretettel,

signature with background removed
by Categories: UncategorizedTags: , , , , , , , , , , , , , , 3 hozzászólás

Mi az a regeneratív mezőgazdaság?

Szívem csücske a regeneratív gazdálkodás témája, mert csodásan összefonja az egészséges táplálkozás, a kertészkedés és a környezetvédelem kérdésköreit, így időszerű volt, hogy legyen róla egy poszt a blogon. 🙂

Disclaimer: a témának szakértője nem vagyok, ellenben lelkes követője igen, számomra hiteles forrásokból igyekszem tájékozódni (regeneratív gazdák, előadások, könyvek, dokumentumfilmek stb.), és ezt a tudást a teljesség igénye nélkül egy blogposzt formájában, edukatív jelleggel átadni.

A jelenlegi helyzet

A hagyományos mezőgazdaság rendszerei nem fenntarthatóak.

Ez ma már tény.

A hagyományos gazdálkodási gyakorlatok (szántás, műtrágyázás, vegyszerhasználat stb.) kizsigerelik a talajt, ami az évtizedek alatt, a folyamatos művelés során egy élő közegből terméketlen “porrá” degradálódik. (Emlékszünk a tavalyi porviharokra? khmm…🤔)

Az óra ketyeg: drasztikusan hangzik, de ha nem teszünk valamit, megvannak számolva az éveink, amíg még élelmiszert tudunk (földben) előállítani.

De itt jön a jó hír: van megoldás.

Ezt a megoldást pedig regeneratív mezőgazdaságnak hívják.💚

Látványos különbség egy regeneratív (bal oldal) és egy hagyományos (jobb oldal) gazdaság között

A definíció röviden:

“A regeneratív, vagy másnéven talajmegújító mezőgazdaság olyan földművelési és állattartási módszereket takar, melyek újraépítik a talaj szerves anyag tartalmát, visszaállítják a talajéletet, ennek eredményeként szenet kötnek meg a levegőből és javítják (többek között) a víz-ciklust, így fordítva vissza a klímaváltozást.“

Regenerálni nagyon egyszerűen annyit jelent = jobbá tenni valamit.

Sajnos a realitás az, hogy már túl vagyunk azon a ponton, amikor a környezetünket csak védenünk kell.

A fenntarthatóság nem elég.

Regenerálásra, gyógyításra van szükség.

Szerencsére itthon is egyre többen térnek át arra, hogy ilyen módon gazdálkodjanak.

Hogyan lehetséges tehát ez?

A regeneratív mezőgazdaság alapelvei:

  1. A talajbolygatás minimalizálása
  2. Növényi változatosság (=biodiverzitás)
  3. Talajfelszín folyamatos takarása
  4. Élő gyökerek a talajban
  5. Állatok integrálása

Ez a YouTube videó és ez a YouTube videó segít elképzelni, hogy hogyan működik mindez a gyakorlatban. 🙂

Ezeket a képeket a Táncoskertben készítettem, ahol regeneratív gazdálkodás folyik 🙂

A regeneratív mezőgazdaság tehát a talajt, egészen pontosan a talajban levő ÉLETET tekinti központi fontosságúnak, ez mindennek az alapja.

A talajélet azoknak a mikroorganizmusoknak (paránylényeknek) és állatoknak az összessége, amelyek anyagcseréjük által lebontják és újra elérhető tápanyagokká alakítják át a kötött szervesanyagokat.

Egyes fajok (pl. különböző egysejtűek) a táplálkozásukon keresztül kontrollban tartják más fajok populációit, a giliszták, hangyák vagy kisebb emlősök pedig a megfelelő talajszerkezet kialakításában segítenek azzal, hogy “járatokat” alakítanak ki, lazítják a talajt.

Ez csak néhány példa arra, micsoda munkát végeznek el ezek a talajlakó közösségek. 🙂

Egészséges talaj = egészséges növények = egészséges ember = egészséges bolygó

Itt jön be a képbe a környezet védelme.

Ez az egész folyamat a Földünket regenerálja, vagyis gyógyítja: a szén megkötése a levegőből a talajba, az ökoszisztémák helyreállítása, víz- és tápanyagciklusok rendezése… és így tovább. 🙂

Szerintem egyszerűen csodálatos, hogy a természetnek mindenre van válasza.

És a válasz nem a műtrágya, a vegyszerek, vagy a túlszántás.

A válasz a természettel való együttműködés.

Mit tehetek én, “kicsiként” a saját kertemben?

Persze nagy eredményeket nagy területek regenerálásával tudunk elérni, de kiskertben is abszolút alkalmazhatók a regeneratív módszerek, a mi hozzájárulásunk is egy csepp abban a bizonyos tengerben. Sok kicsi sokra megy. 🙂

Kiskertekben a permakultúra elveit alkalmazva gyakorlatilag egy szinte önfenntartó ökológiai rendszert lehet kialakítani.

Az egyik legfontosabb alapelv a talajművelés elhagyása/minimalizálása, tehát nem ássuk, nem rotáljuk fel a kertet, azaz ásásmentesen kertészkedünk.

Szemléltetésképp csak képzelj el egy erdőt: az erdőben sem ássa fel senki a talajt, mégis a lehulló levelek, elhalt növények és egyéb szerves anyagok évről évre termékeny talajt építenek, emberi beavatkozás nélkül.

Ezt próbáljuk mintázni egy ásásmentes kertben is.

Ha szeretnél belevágni, ajánlom ezt a blogposztot arról, hogyan alakíts ki ágyásokat a kertedben, ásás nélkül; a poszt végén további hasznos könyveket, anyagokat is találsz, regeneratív kertészkedés témában:

Instant ásásmentes ÁGYÁS

Ebben a posztban bemutatom, hogyan alakíts ki könnyedén és viszonylag gyorsan, ásás és talajbolygatás nélkül egy teljesen új ágyást haszonnövények számára a kertedben, amibe akár azonnal vethetsz is. Ezzel a regeneratív módszerrel nem csak magadnak teszel jót, de a mikro- és makrokörnyezetednek is! :)…

Réka's avatar by Réka

Miért érdemes áttérni erre?

Ha már van egy bevált módszered a kertben, elismerem, hogy nehéz lehet áttérni egy újra, és megint újratanulni valamit.

Az eredmény azonban szerintem mindent megér:

  1. Kevesebb munka a kertben: nincs ásás, nincs kapálás, idővel csökken a gyomosodási nyomás is, és öntözni is kevesebbet kell, ha javul a talaj vízmegtartó képessége.
  2. Tápanyagdúsabb zöldségekkel, gyümölcsökkel támogathatjuk a szervezetünket: az egészséges talajban nevelkedett növényeknek lényegesen magasabb a vitamin- és ásványi anyag-tartalma, ráadásul ellenállóbbak a betegségekkel szemben is.
  3. A talajban jelen lévő mikroorganizmusok jelen vannak a haszonnövényeinken is, ha a talajjal, a növényekkel érintkezünk, az hatalmas mértékben támogatja a mikrobiomunkat is – vagyis azt a pici organizmusokból álló életközösséget, akik rajtunk/velünk élnek, szimbiotikus kapcsolatban.
    Bizony bacikkal vagyunk körülvéve. És ezek a bacik nagyban hozzájárulnak az egészséges működésünkhöz: Hippokratész óta tudjuk, hogy minden betegség a bélben kezdődik, így hát nem árt, ha jó állapotú, diverz bélflórával rendelkezünk a tökéletes egészség érdekében.
    A kertészkedés = ingyen probiotikum. 😉
  4. Ha Te is környezetféltő vagy, már maga a tudat, hogy aktívan teszel a környezetedért, jó érzéssel tölt el, segíthet csökkenteni a szorongást.

Én a magam részéről a kert örök tanulója tervezek maradni, és az az igazság, hogy nagyon élvezem ezt a folyamatot. 🙂

“Aki elültet egy kertet, boldogságot ültet.” 🙂

A 2023-as “kertnaplómat” itt elolvashatod.

És ha nincsen kertem?

Ha nem kertes házban laksz, akkor is tehetsz a regeneratív mezőgazdaság támogatásáért azáltal, hogy az ilyen módon gazdálkodó termelőktől vásárolsz élelmiszert.

Ezzel a saját egészségedet, a magyar termelőket, és a Föld regenerációját is támogatod egyszerre, ami szintén csodálatos! 🙂

Remélem, a most induló szezonban Te is belevágsz a regeneratív kertészkedésbe vagy a lehetőségeidhez mérten támogatni tudod ezt a mozgalmat!

Ha van bármi kérdésed, írd meg kommentben vagy üzenetben. 🙂

Szeretettel,

signature with background removed
by Categories: UncategorizedTags: , , , , , , , , , , 6 hozzászólás

Mit vessünk februárban?

Ha február, akkor indulhat a magvetés!😍

Persze van, amivel még nem érdemes sietni. Mindent a maga idejében.😉

Az első kertészkedős évemben nekem jól jött volna egy ilyen kis összegzés, ezért gondoltam, hátha segítséget nyújthatok vele annak, aki idén először vág bele. 🙂

Plusz, ezáltal is kicsit közelebb tudunk kerülni a természethez, és felvenni a ritmusait.💚

Az ember különösen megtanulja értékelni az élelmiszert, ha tisztában van vele, mennyi időbe telik felnevelni.🌿 (igen, rád gondolok, szárzeller😅💚)

Odabent: palántanevelés🌿

A kertészkedős szezont a palántaneveléssel nyitjuk. Februárban a hosszú tenyészidejű zöldségeket, virágokat, esetleg fűszermagokat vetjük el, majd a fagyok elmúltával ki lehet őket ültetni a szabadba.

Ez azért szükséges, mert különben a szezonvégi utolsó fagy időpontjáig nagy valószínűséggel nem hoznának termést.

Miből érdemes palántát ültetni februárban?

  • chili- és paprikafélék🌶
  • gumós- és szárzeller🥬
  • fűszernövények🌿
  • virágok (pl. echinacea)🌸

Odakint: szabadföldi vetés

A kinti teendők, veteményezés nagyon időjárás-függő, így a szabadföldi vetést illetően több hetes csúszás is lehetséges.

Emiatt én általában inkább márciusban szoktam megkezdeni a kerti veteményezést, de fátyolfóliával vagy zöldmulccsal takarva sok minden már akár február közepétől-végétől szépen tud fejlődni.

Ami a szabadföldi magvetést illeti tehát, ezekkel a hidegtűrőkkel meg lehet próbálkozni:

  • sárgarépa🥕
  • petrezselyem
  • hónapos retek
  • vöröshagyma duggatás🧅
  • fokhagyma duggatás🧄
  • borsó
  • spenót

Te vetsz már valamit ebben a hónapban?

Írd meg kommentben😊🌿

Szeretettel,

signature with background removed
by Categories: UncategorizedTags: , , , , , , , , , , , Megjegyzés hozzáfűzése

Fermentált granola aszalt sárgabarackkal és étcsokival

Ugrás a recepthez

Kovászmaradék mentő ötlet.

Gasztroajándék.

Fincsi, funkcionális nasiötlet.

A granola tulajdonképpen sült müzli.

Rengeteg féle granola kapható készen is az üzletekben, én azonban mindig amondó vagyok, amit lehet, készítsünk el saját magunk, hiszen így garantálni tudjuk az összetevők minőségét, illetve saját ízlésünkre formálhatjuk a receptet. (Emellett az alkotás örömét is megadjuk magunknak. #slowfood :))

Azt is garantálom, hogy FERMENTÁLT granolát nem kapsz a boltban.

Nem sokkal több munkabefektetést igényel, mint a hagyományos granola, a passzív várakozási idővel kell számolnunk, amíg a fermentálódás zajlik.

Illetve való igaz, hogy a sütési idő is hosszabb egy picit, cserébe egy sokkal egészségesebb végeredményt kapunk.

Ráadásul nyugodtan készíthetünk egyszerre egy jó nagy adagot, hiszen légmentesen záródó csatos üvegben 1 hónapig is eláll.

Imádtam, ahogyan sütés közben az egész házat belengte a mennyei sült kovászos-vaníliás illatfelhő. 🙂

Miért éri meg fermentálni?

Joghurttal vagy (növényi) tejjel érdemes fogyasztani, bár mi Férjjel “szárazon” is rájártunk és ropogtattuk, elég gyorsan elfogyott… 😀

A lenti recept egy iránymutatás, a magvak, aszalványok igény szerint cserélhetők. Nekem a csoki-barack kombináció nagy kedvencem, az íz és a látvány miatt is: az aszalt sárgabarack úgy ragyog a granolában, mint egy drágakő, nem? 🙂

Gasztroajándéknak sem utolsó, szerintem egy igazi különlegesség.

Remélem, Te is kipróbálod! 🙂

Szeretettel,

signature with background removed

Aszalt barackos-étcsokis fermentált granola

Előkészület: 10 perc

Sütési idő: 60-90 perc

Összesen: 13-25 óra +10 perc

Hozzávalók:

  • 350 g (gluténmentes) zabpehely
  • 80 g dió
  • 80 g törökmogyoró
  • 250 g klórmentes víz
  • 115 g (80 ml) méz
  • 140 g inaktív kovász/kovászmaradék, esetleg (növényi) joghurt
  • 1 tk. fahéj
  • 1 ek. vaníliaaroma
  • 1/2 tk. só
  • 80 ml olvasztott kókuszolaj
  • 100 g aszalt sárgabarack
  • 100 g étcsokoládé (legalább 70%-os)

Elkészítés:

  1. Egy nagyobb tálban összekeverjük a zabpelyhet, a diót, a törökmogyorót, a vizet és a mézet a kovásszal (vagy joghurttal). A tálat lefedve 12-24 órán át hagyjuk fermentálódni.
  2. A fermentálást követően előmelegítjük a sütőt 160 fokra.
  3. Ezután a masszához keverjük a fahéjat, vaníliát, sót és az olvasztott kókuszolajat: dolgozhatunk fakanállal, de személyes tapasztalatom szerint kézzel talán könnyebb (jóllehet ragacsosabb :)).
  4. A masszát egyenletes rétegben eloszlatjuk egy sütőpapírral bélelt tepsin, majd 60-90 percen át kiszárítjuk/megpirítjuk a sütőben. Nagyjából 20-30 percenként érdemes ránézni, egy lapos fakanállal/fa lapáttal eltördelni a nagyobb darabokat egyforma darabokra, és a sütés folyamán a szélén megpirult részeket középre terelni, hogy szépen egyenletesen átpiruljon az egész.
  5. Akkor van készen, amikor a müzli ropogósra és aranybarna színűre sült.
  6. A sütőből kivéve hagyjuk kihűlni a müzlit, majd belekeverjük az aszalt sárgabarackot, és a felaprított étcsokoládét is.
  7. (Növényi) tejjel vagy joghurttal kínáljuk. Csatos üvegben 1 hónapig is eláll.
by Categories: UncategorizedTags: , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , 2 hozzászólás

Mézben fermentált fokhagyma

Ugrás a recepthez⬇

November lévén, a fogyó fényben, a hideg beköszöntével itt az ideje az immunerősítésnek.

Ezért készítettem el én is ezt a csodás természetes orvosságot, amihez összesen csak két hozzávalóra van szükség: nyers mézre és fokhagymára. 🙂

A fokhagyma antibiotikus, a méz pedig antiszeptikus (fertőtlenítő) hatású: a két “bomba” alapanyag egyesülésével egy csodás házi orvosság készül, ami ráadásul a fermentált élelmiszerek jótékony hatásaival is büszkélkedhet.

Már több immunerősítő is sorakozik a házi “apotékámban”, ezekről blogposztok és videók is születtek, amiket itt találsz:

adagolása

A fermentálás során a fokhagyma sokat veszít az erejéből, így ha elkészült, akár el is rágcsálhatjuk, a fokhagymás mézet pedig teába csurgathatjuk, vagy öntetekhez, krémlevesekhez, húsokhoz, pestóhoz is használhatjuk ízesítőként.

1. ) Megelőzésképp: napi 1 gerezd mézes fokhagymát elrágcsálni.

2.) Ha úgy érzed, hogy kerülget valami: naponta 2-3 tk. fokhagymás méz.

Tényleg nem nagy ördöngösség elkészíteni, ráadásul egy teljesen természetes módszerrel tudod támogatni a szervezetedet a sötét és hideg hónapokban. 🙂

Egészségedre váljék,

signature with background removed

Mézben fermentált fokhagyma

Előkészület: 5 perc

Főzési idő: 0 perc

Összesen: 4 hét+5 perc

Hozzávalók:

  • 1-2 fej fokhagyma, pucolva, gerezdekre szedve
  • nyers méz

Elkészítés:

  1. Egy vagy két fej fokhagymát gerezdjeire szedünk, a gerezdeket megpucoljuk és alaposan megmossuk, majd egy nagyobb kés lapjával picit meg is törhetjük őket, hogy könnyebben kioldódjon a hatóanyaguk, és a nedvességtartalom segíthessen az erjedés beindulásában.
  2. A fokhagyma gerezdeket egy befőttes üvegbe tesszük, majd felöntjük annyi nyers mézzel, hogy ellepje.
  3. Légmentesen lezárjuk, és egy tányérra vagy tálcára tesszük arra az esetre, ha a méz kifutna az üvegből.
  4. Minimum 4 hétig érleljük (akár 1 éven keresztül is hagyhatjuk érni!).
  5. A méz hígabbá fog válni, és besötétedik, amikor készen van.
by Categories: UncategorizedTags: , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , 3 hozzászólás

Vaníliaaroma, vaníliaeszencia házilag

Ugrás a recepthez⬇

Az őszi-téli időszak sütögetésre hívogat.

A sütemények pedig szinte “könyörögnek” ezért az aromás, természetes és mondhatni egészséges házi vaníliaaromáért. 🙂

Amilyen egyszerű összerakni, annyira magával ragadóan zamatos lesz az eredmény!

Bónuszpont a készítés közbeni vaníliás illatfelhő. Mmmmm 🙂

Tulajdonképpen a vaníliaaroma is egy alkoholos kivonat, amihez összesen csak két dologra lesz szükséged: jó minőségű – lehetőleg madagaszkári – vaníliarudakra, és valamilyen semleges ízű alkoholra.

Én általában az Aldiban szoktam vaníliarudat vásárolni, ott egy kémcsövecskében két kisebb rudat kapsz körülbelül ~1500 Ft-ért (2023. november).

TIPP: Ha teheted, keresd a vaskosabb, szélesebb, csillogósabb darabokat, ezekben több az aroma, mert kevésbé száradtak ki.

Alkoholt illetően én a vodkát ajánlom, de bármilyen, nem domináns ízű alkohol megfelel a célra. Megjegyzés: a túl magas százelékú alkohol kevésbé aromásabb eredményt adhat.

Én most teszek egy kísérletet házi szőlőpálinkával (ami nem feltétlenül semleges ízű🙈), kíváncsi leszek az eredményre. 🙂

Egyszerre általában egy jó nagy mennyiséget készítek, az utolsó adagot még 2021. januárjában készítettem, és most járok ott, hogy már majdnem elfogyott.

Természetesen a receptben a mennyiségek felezhetők, ha kevesebb vaníliaaromát szeretnél egyszerre készíteni.

A nagyobb mennyiségből van lehetőség ajándékozni is: ha most elkészíted Te is, a karácsonyi időszakra pont szépen “beérik”, és garantáltan nagy örömet okoz majd a sütésért rajongó ajándékozottnak. 🙂

Te készítettél már házilag vaníliaaromát?

Ha nem, akkor remélem, most meghoztam a kedved hozzá. 🙂

Ölelés,

signature with background removed

Vaníliaaroma, vaníliaeszencia házilag

Előkészület: 5 perc

Főzési idő: 0 perc

Összesen: 3-6 hét+5 perc

Hozzávalók (750 ml-hez):

  • 8-10 db vaníliarúd
  • 750 ml semleges ízű alkohol (pl. vodka, brandy, rum)
  • 750 ml-es csatos vagy kupakos üveg

Elkészítés

  1. A vaníliarudakat késsel óvatosan hosszában felvágjuk, kikaparjuk a magokat, majd a vaníliarudat is kisebb darabokra vágjuk. (Ez opcionális, valamiért azt gondolom, ha nagyobb felszínen éri az alkohol a vaníliát, akkor több aroma ki tud oldódni belőle. :D)
  2. A vaníliadarabokat az üvegbe helyezzük, majd felöntjük az alkohollal.
  3. 3-6 hét után már használható, de akár fél évig is hagyhatjuk állni, ezután szűrjük le.

Megjegyzés: Az elfogyott mennyiséget folyamatosan vissza lehet pótolni vodkával/alkohollal, és időről időre egy-egy új vaníliarudat (akár mag nélkül) hozzáadni, így folyamatosan lesz kéznél vaníliaarománk. 🙂

by Categories: UncategorizedTags: , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , 12 hozzászólás

7 dolog, amit a kert tanított nekem 2023-ban + ezeket tettem el télire idén

Negyedik éve kertészkedünk, így olyan óóóóóriási tapasztalatom azért nincs, de bízom benne, hogy lesz olyan, akinek segíthetek a saját kis következtetéseimmel. 🙂

Ez egy amolyan “naplóbejegyzés”, illetve gondolatösszegző a 2023-as kerti évről.

Nem, egyáltalán nem sikerült minden, de összességében büszke vagyok a termésünkre és hálás vagyok minden szüretért.💚

#1

Amivel minden évben sikerem volt eddig, és szerintem könnyen termeszthetőek, tehát kezdőknek is ajánlom kipróbálásra:

  • cékla
  • zöldfűszerek (bazsalikom, oregánó, zsálya, rozmaring, kakukkfű stb.)
  • salátafélék
  • esetleg koktélparadicsom (akár cserépben)

#2

Ez a 4. év, hogy veteményesünk van, mégis a mai napig gyakran van “fogalmam sincs, mit csinálok” érzésem. 😀 Vagy legalábbis sokszor felmerül bennem, hogy jó lesz-e így ez a növénytársítás vagy ez a növényvédelem stb… de mindez persze NEM BAJ, a tanulási folyamat a lényeg. 🙂

#3

A fahéj illatú bazsalikom az új kedvenc fűszerem. 😍 A bazsalikomot eleve imádom, de ennek a fajtának elképesztően finom az illata! Csodás💚 Jövőre is a kertben a helye!

#4

Azt termeld, amit szeretsz / és vagy ami drága, vagy nem elérhető vegyszermentes verzióban a helybéli termelőktől…

Ez nagyon alapvetésnek tűnhet, de a kezdeti lelkesedés rózsaszín ködében hajlamosak lehetünk figyelmen kívül hagyni…

Személyes tapasztalat: az elején sokszor hónapokat szántam a gondozásra a magvetéstől, a palántázáson át a feldolgozásig, majd kiderült, hogy igazából nem is szívesen fogyasztjuk azt a zöldséget… (igen, mángold, rád gondolok😏)

Mostanra ráálltunk arra, hogy csak azokat termeljük, amit egyébként a piacon is megvásárolnánk, mert szeretjük, illetve néhány különleges zöldséggel azért minden évben szeretek kísérletezni: idén ilyen volt a sárga patisszon, a lila brokkoli és a lila karalábé.

#5

A fajok sokszínűségének fontossága… (növényeket és állatokat is beleértve).

A kert egy ökoszisztéma: a talajban élő paránylényektől kezdve, a haszon- és “gyomnövényeken” át, a beporzók, a kártevő rovarok és azok ragadozói mind egy rendszert alkotva, szinergiában működnek együtt. Persze, ha mi hagyjuk ezt. 🙂

Nekünk egyelőre állataink nincsenek, de természetesen ők is ugyanúgy csodásan integrálhatóak ebbe a rendszerbe: kártevő pusztítással, a trágyájukkal stb. 🙂

Mivel mi igyekszünk nem bolygatni a talajt, a mikroorganizmusok szépen tudják tenni a dolgukat: jó érzés gilisztákat és mindenféle izgő-mozgó paránylényeket látni, ahogyan dolgoznak a talajban. 🙂 Idén több különleges rovart, és gyomot figyeltem meg a kertben (utóbbiak egyébként kb. mind ehetők!). A fajok sokszínűsége biztosítja a rendszer működését, vegyszerek helyett a természettel kell együttműködnünk.

PLUSZ TIPP: ha már diverzitás növelés… ültess virágokat a zöldségek közé! A méhecskék/beporzók nagyon hálásak lesznek érte, és egész nyáron saját termesztésű vágott virággal díszítheted az otthonodat. 🙂

#6

Minden munkát megér, amikor leszüreteled/elrakod télire az általad termelt egészséges, vegyszermentes zöldségeket.💚

Mindent összevetve sokat tudunk spórolni is, hiszen ezek a zöldségek vegyszermentesen nagyon drágák tudnak lenni a piacon/boltban/termelőknél.

A saját kertedben van ráhatásod a talaj egészségére is: (organikus) tápanyagutánpótlással, és az ásás mellőzésével nem gátoljuk a talajlakó paránylények munkáját, a talaj egészséges marad, és a növények képesek felvenni a tápanyagokat.

Ha ilyen módon gazdálkodsz, biztos lehetsz benne, hogy a te zöldséged nem csak vegyszermentes, de a bolti áruhoz képest tápanyagokban is lényegesen gazdagabb lesz.💚

#7

Ha valami nem sikerült, mindig ott a következő év.

Idén hiába ültettem 10+ sütőtökpalántát, nagyon kevés termés volt rajta, és sajnos az sem érett be. A lisztharmattal gyűlt meg a bajunk leginkább… Öröm az ürömben, hogy idén tudtam meg, hogy a zöld sütőtököt is simán meg lehet főzni.😁

A kudarcok akár el is vehetnék a kedvem, de ilyenkor inkább arra fókuszálok, ami sikerült, és izgatottan várom a következő szezont, amikor tehetek egy újabb kísérletet arra, ami nem. 🙂

tartósítás

És végül, de nem utolsó sorban a tartósítás 🙂

A legtöbb dolgot természetesen igyekszem fermentálni, nekem így olyan, mintha “életben tartanám” a zöldségeket, és egyúttal támogatom velük a bélflóránkat és az immunrendszerünket is. Több fermentált recept is található már a blogon, például ez a fermentált uborkaleves, vagy ez a probiotikus zabkása. Próbáld ki őket, ha még nem tetted. 🙂

A lenti zöldséglista nem teljes, ez csak az “utolsó hajrá” volt a fagyot megelőző napon, amikor mindent bemenekítettünk a kertből:

zöldfűszerek:

  • kis csokrocskákban fejjel lefelé felakasztva kiszárítom őket, majd szárazon összemorzsolva mennek a fűszeres üvegcsékbe
  • bazsalikomból és sarkantyúkából pestót készítettem a fagyasztóba: ezt vagy simítózáras zacskócskákban, vagy muffin formákba téve lefagyasztom.

szárzeller:

  • a szárát citrommal és gyömbérrel fermentáltam
  • a levelét nyersen lefagyasztottam, levesekbe kerül majd

zöld paradicsomok:

  • a bébi méretűeket vöröshagymával fermentáltam
  • a nagyobbakat egy 5 literes befőttes üvegbe rendeztem, szépen be fognak még érni a következő hetekben 🙂

zöld paprika/cékla/zöldbab:

  • szintén fermentáltam őket, a zöldbabot nagyobb mennyiségben inkább blansírozva a fagyóba szoktam eltenni

cukkini:

  • fermentálva én kevésbé szeretem, ezért nyersen felkarikáztam/daraboltam, és egy tálcára helyezve lefagyasztottam➡smoothie-kba kerül majd
  • volt még egy pár cukkinivirág is a növényeken, ezeket palacsintatésztába mártva kókuszolajon kisütöttem, és almaszósszal tálaltam😋

Ha van kerted, örömmel veszem, ha Te is megosztod az idén szerzett tapasztalataidat. 🙂 Mi az, ami nagyon jól sikerült, mi az, ami kevésbé?

Ha pedig még nincs kerted, remélem, meghoztam a kedved, hogy jövőre te is kipróbáld, milyen csodás érzés saját zöldséget szüretelni. 🙂

Szeretettel,

signature with background removed
by Categories: UncategorizedTags: , , , , , , , 6 hozzászólás

5 egyszerű, egészségtámogató tipp az őszi időszakra🍁

Nagyon szeretem a természet ritmusait követni: az ősszel együtt beköszönt a lassulás, a csend, a nyugalom, és egyre inkább beljebb húzódunk az otthonainkba.

Ilyenkor a szervezetünk igényei is megváltoznak, íme néhány egyszerűen alkalmazható tipp, amivel megtámogathatod az egészségedet az őszi időszakban.🍁

1. Nyiss ablakot & engedd be a friss, hűs levegőt

Reggel és este célszerű szellőztetni egyet, ébredés után nyiss egyből ablakot, nézz bele a felkelő nap fényeibe, ezzel rendezed a cirkadián ritmusodat is😉

2. Melegítsd át magad csontleves alapú ételekkel

Például levesekkel, ragukkal… de akár a köretnek szánt gabonaféléket is meg lehet főzni benne. A csontleves igazi szuperélelmiszer, gyógyítja a bélrendszert, ami nagyon-nagyon fontos, hiszen gyakorlatilag minden betegség eredete ide vezethető vissza.🤓

3. Naplemente után vedd körbe magad narancssárga fényekkel

Kerüld az erős kék- és hideg fényt, beleértve a monitorokat, kijelzőket, mert ezek serkentik a kortizoltermelést, ami gátat szab a jó minőségű, pihentető alvásnak. Gyújts gyertyát, sólámpát, vagy halvány (meleg)fényű lámpát, ezzel is támogatod a sokat emlegetett(🤪) cirkadián ritmusodat: így a tested is tudni fogja, hány óra van, és a megfelelő fiziológiai folyamatokat tudja működtetni.

4. Fogyaszd az őszi szezon kincseit: alma, körte, sütőtök, káposztafélék…🍎🍐

A termelői piacon biztos lehetsz benne, hogy a vásárolt portéka szezonális, ha viszont úgy alakul, hogy boltban vásárolsz be, kerüld az import árukat, keresd a hazait, és tervezd meg az étkezéseidet szezonális alapanyagokra támaszkodva. Ebben az Instagram posztban összeszedtem az éppen szezonban lévő gyümölcsöket és zöldségeket.😉 Recept inspirációnak pedig ajánlom ezt az isteni körtés sütőtökkrémlevest.

5. Használd ki a természetes napfényt, hogy feltöltsd a D vitamin raktárakat.☀

A nappalok egyre rövidebbek lesznek, így érdemes priorizálni a szabadban töltött időt, amíg lehet.
A D vitaminnak óriási szerepe van többek között az immunrendszerünk működésében is, ez utóbbi nem árt, ha megfelelően működik a hidegebb időben.🙂

Te melyiket fogod alkalmazni ezek közül? Vagy melyeket alkalmazod már most is esetleg? ☺️

Írd meg nekem kommentben!👇🏻

Szeretettel,

signature with background removed
by Categories: UncategorizedTags: , , , , , , , Megjegyzés hozzáfűzése

Bíbor kasvirág (echinacea) tinktúra

Ugrás a recepthez⬇

Egyszerűen imádom a gyógynövényeket.❤

Ez a második éve nálunk a bíbor kasvirágnak, s idén végre szépen virágzik is. A beporzók is imádják. 🙂

Elhatároztam, hogy tinktúrát fogok belőle készíteni.

Mi az a tinktúra?

Nagyon röviden: egy gyógynövény (általában) alkoholos kivonata.

Az elkészítése nem is lehetne egyszerűbb, ráadásul rengeteget spórolhatunk, ha magunk készítjük el, hiszen a készen vásárolt (minőségi) tinktúrák viszonylag drágák.

Tinktúra készítéshez szárított és friss gyógynövényeket is felhasználhatunk – általánosságban elmondható, hogy a szárított gyógynövényekhez elég az alacsonyabb alkoholtartalom (40%), míg a frissekhez célszerű picit magasabb alkoholtartalmat használni, hogy minél több hatóanyag ki tudjon oldódni.

Bármilyen semleges ízű alkohol megfelel a célra: például vodka vagy pálinka, én ebben a receptben házi almapálinkát használtam.

A kasvirág esetében az egész növény felhasználható tinktúra készítéshez. A gyökerét viszont csak a harmadik évtől ajánlatos bolygatni, addig hadd fejlődjön szépen a növény.

Én most a virágot, a szárat és a levelet használtam fel, ezek begyűjtési ideje a virágzási időszak alatt, júliustól szeptemberig tart. Az egészséges, bujazöld leveleket és a szebb, élettel teli virágokat választom, ezeknek a legnagyobb a hatóanyag-tartalma.

TUDNIVALÓK:

  • a kasvirág csodás immunerősítő tulajdonságokkal bír: aktiválja a vérben a falósejteket, amik segítenek a kórokozók elpusztításában; az őszi-téli időszakban a fűszeres bodzabogyó szirup és a fire cider mellett hozzáadhatjuk az arzenálunkhoz
  • megelőzésképp is szedhető megfázásos-influenzás időszakban
  • természetesen célszerű vegyszer- és autómentes helyről begyűjtött növényeket használni a tinktúrához
  • ha nem szeretnénk alkoholos kivonatot készíteni (például ha gyerkőcöknek is szeretnénk adni belőle), akkor használhatunk glicerint, almaborecetet vagy mézes oldatot is
  • túlérzékeny immunrendszer (például autoimmunitás) esetén érdemes orvossal konzultálni a szedése előtt.
  • a kasvirágra vagy az alkoholra való érzékenység/allergia esetén szintén ne fogyasszuk.

adagolása

A kasvirág tinktúrát ajánlott vízzel, teával vagy gyümölcslével hígítani.

1.) Ha már kialakultak a tünetek: naponta 3-5 x 20 cseppet szedjünk étkezés előtt a betegség lecsengéséig. Az is egy opció, hogy egy rövid ideig a nyelved alatt tartod, hogy a hatóanyagok a szájnyálkahártyán keresztül gyorsabban felszívódhassanak.

2.) Megelőzésképp, immunerősítés céljából: 3 héten keresztül naponta 3 x 20 cseppet szedhetünk étkezések előtt, majd tartsunk 1 hét szünetet.

Te készítettél már valamilyen tinktúrát? Örülök, ha megosztod velem a tapasztalataidat kommentben 😉

Ha maradt bármi kérdésed, nyugodtan írd meg nekem. 🙂

Szeretettel,

signature with background removed

bíbor kasvirág (echinacea) tinktúra

Előkészület: 5 perc

Főzési idő: 0 perc

Összesen: 4-6 hét+5 perc

Hozzávalók (kb. 500 ml-hez = 10 db 50 ml-es üvegcséhez):

  • 15-20 szál kasvirág (virággal, szárral és levéllel együtt)
  • 500 ml almapálinka (vagy valamilyen semleges ízű alkohol)
  • 7 dl-es (csatos) üveg
  • (barna) pipettás/cseppentős üvegek (a leszűrés után a tároláshoz)

Elkészítés

  1. A leszüretelt kasvirágot alaposan mosd meg, és csepegtesd le.
  2. Egy kés vagy konyhai olló segítségével aprítsd kisebb darabokra a virágokat, szárakat és leveleket.
  3. Töltsd meg a választott üveget az összeaprított kasvirággal/szár- és levélaprítvánnyal az üveg bő kétharmadáig vagy háromnegyedéig, majd öntsd fel a választott alkohollal. Rázd jól össze. Fontos, hogy az alkohol mindig ellepje a gyógynövényeket.
  4. Ezután tedd egy közvetlen napfénytől védett helyre. Ne feledkezz el róla teljesen, mert néha-néha érdemes megrázogatni az üveget.
  5. 4-6 hét leteltével szűrd le a tinktúrádat, majd adagold ki barna pipettás vagy cseppentős üvegekbe. (A barna üveg fény elleni védelmet biztosít.)
  6. Váljék egészségedre! (Ebből a mennyiségből bőven tudsz ajándékozni a szeretteidnek is. ;))
by Categories: UncategorizedTags: , , , , , , , , , , , , , , , , , 3 hozzászólás