Mi az a regeneratív mezőgazdaság?

Szívem csücske a regeneratív gazdálkodás témája, mert csodásan összefonja az egészséges táplálkozás, a kertészkedés és a környezetvédelem kérdésköreit, így időszerű volt, hogy legyen róla egy poszt a blogon. 🙂

Disclaimer: a témának szakértője nem vagyok, ellenben lelkes követője igen, számomra hiteles forrásokból igyekszem tájékozódni (regeneratív gazdák, előadások, könyvek, dokumentumfilmek stb.), és ezt a tudást a teljesség igénye nélkül egy blogposzt formájában, edukatív jelleggel átadni.

A jelenlegi helyzet

A hagyományos mezőgazdaság rendszerei nem fenntarthatóak.

Ez ma már tény.

A hagyományos gazdálkodási gyakorlatok (szántás, műtrágyázás, vegyszerhasználat stb.) kizsigerelik a talajt, ami az évtizedek alatt, a folyamatos művelés során egy élő közegből terméketlen “porrá” degradálódik. (Emlékszünk a tavalyi porviharokra? khmm…🤔)

Az óra ketyeg: drasztikusan hangzik, de ha nem teszünk valamit, megvannak számolva az éveink, amíg még élelmiszert tudunk (földben) előállítani.

De itt jön a jó hír: van megoldás.

Ezt a megoldást pedig regeneratív mezőgazdaságnak hívják.💚

Látványos különbség egy regeneratív (bal oldal) és egy hagyományos (jobb oldal) gazdaság között

A definíció röviden:

“A regeneratív, vagy másnéven talajmegújító mezőgazdaság olyan földművelési és állattartási módszereket takar, melyek újraépítik a talaj szerves anyag tartalmát, visszaállítják a talajéletet, ennek eredményeként szenet kötnek meg a levegőből és javítják (többek között) a víz-ciklust, így fordítva vissza a klímaváltozást.

Regenerálni nagyon egyszerűen annyit jelent = jobbá tenni valamit.

Sajnos a realitás az, hogy már túl vagyunk azon a ponton, amikor a környezetünket csak védenünk kell.

A fenntarthatóság nem elég.

Regenerálásra, gyógyításra van szükség.

Szerencsére itthon is egyre többen térnek át arra, hogy ilyen módon gazdálkodjanak.

Hogyan lehetséges tehát ez?

A regeneratív mezőgazdaság alapelvei:

  1. A talajbolygatás minimalizálása
  2. Növényi változatosság (=biodiverzitás)
  3. Talajfelszín folyamatos takarása
  4. Élő gyökerek a talajban
  5. Állatok integrálása

Ez a YouTube videó és ez a YouTube videó segít elképzelni, hogy hogyan működik mindez a gyakorlatban. 🙂

Ezeket a képeket a Táncoskertben készítettem, ahol regeneratív gazdálkodás folyik 🙂

A regeneratív mezőgazdaság tehát a talajt, egészen pontosan a talajban levő ÉLETET tekinti központi fontosságúnak, ez mindennek az alapja.

A talajélet azoknak a mikroorganizmusoknak (paránylényeknek) és állatoknak az összessége, amelyek anyagcseréjük által lebontják és újra elérhető tápanyagokká alakítják át a kötött szervesanyagokat.

Egyes fajok (pl. különböző egysejtűek) a táplálkozásukon keresztül kontrollban tartják más fajok populációit, a giliszták, hangyák vagy kisebb emlősök pedig a megfelelő talajszerkezet kialakításában segítenek azzal, hogy “járatokat” alakítanak ki, lazítják a talajt.

Ez csak néhány példa arra, micsoda munkát végeznek el ezek a talajlakó közösségek. 🙂

Egészséges talaj = egészséges növények = egészséges ember = egészséges bolygó

Itt jön be a képbe a környezet védelme.

Ez az egész folyamat a Földünket regenerálja, vagyis gyógyítja: a szén megkötése a levegőből a talajba, az ökoszisztémák helyreállítása, víz- és tápanyagciklusok rendezése… és így tovább. 🙂

Szerintem egyszerűen csodálatos, hogy a természetnek mindenre van válasza.

És a válasz nem a műtrágya, a vegyszerek, vagy a túlszántás.

A válasz a természettel való együttműködés.

Mit tehetek én, “kicsiként” a saját kertemben?

Persze nagy eredményeket nagy területek regenerálásával tudunk elérni, de kiskertben is abszolút alkalmazhatók a regeneratív módszerek, a mi hozzájárulásunk is egy csepp abban a bizonyos tengerben. Sok kicsi sokra megy. 🙂

Kiskertekben a permakultúra elveit alkalmazva gyakorlatilag egy szinte önfenntartó ökológiai rendszert lehet kialakítani.

Az egyik legfontosabb alapelv a talajművelés elhagyása/minimalizálása, tehát nem ássuk, nem rotáljuk fel a kertet, azaz ásásmentesen kertészkedünk.

Szemléltetésképp csak képzelj el egy erdőt: az erdőben sem ássa fel senki a talajt, mégis a lehulló levelek, elhalt növények és egyéb szerves anyagok évről évre termékeny talajt építenek, emberi beavatkozás nélkül.

Ezt próbáljuk mintázni egy ásásmentes kertben is.

Ha szeretnél belevágni, ajánlom ezt a blogposztot arról, hogyan alakíts ki ágyásokat a kertedben, ásás nélkül; a poszt végén további hasznos könyveket, anyagokat is találsz, regeneratív kertészkedés témában:

Instant ásásmentes ÁGYÁS

Ebben a posztban bemutatom, hogyan alakíts ki könnyedén és viszonylag gyorsan, ásás és talajbolygatás nélkül egy teljesen új ágyást haszonnövények számára a kertedben, amibe akár azonnal vethetsz is. Ezzel a regeneratív módszerrel nem csak magadnak teszel jót, de a mikro- és makrokörnyezetednek is! :)…

Miért érdemes áttérni erre?

Ha már van egy bevált módszered a kertben, elismerem, hogy nehéz lehet áttérni egy újra, és megint újratanulni valamit.

Az eredmény azonban szerintem mindent megér:

  1. Kevesebb munka a kertben: nincs ásás, nincs kapálás, idővel csökken a gyomosodási nyomás is, és öntözni is kevesebbet kell, ha javul a talaj vízmegtartó képessége.
  2. Tápanyagdúsabb zöldségekkel, gyümölcsökkel támogathatjuk a szervezetünket: az egészséges talajban nevelkedett növényeknek lényegesen magasabb a vitamin- és ásványi anyag-tartalma, ráadásul ellenállóbbak a betegségekkel szemben is.
  3. A talajban jelen lévő mikroorganizmusok jelen vannak a haszonnövényeinken is, ha a talajjal, a növényekkel érintkezünk, az hatalmas mértékben támogatja a mikrobiomunkat is – vagyis azt a pici organizmusokból álló életközösséget, akik rajtunk/velünk élnek, szimbiotikus kapcsolatban.
    Bizony bacikkal vagyunk körülvéve. És ezek a bacik nagyban hozzájárulnak az egészséges működésünkhöz: Hippokratész óta tudjuk, hogy minden betegség a bélben kezdődik, így hát nem árt, ha jó állapotú, diverz bélflórával rendelkezünk a tökéletes egészség érdekében.
    A kertészkedés = ingyen probiotikum. 😉
  4. Ha Te is környezetféltő vagy, már maga a tudat, hogy aktívan teszel a környezetedért, jó érzéssel tölt el, segíthet csökkenteni a szorongást.

Én a magam részéről a kert örök tanulója tervezek maradni, és az az igazság, hogy nagyon élvezem ezt a folyamatot. 🙂

“Aki elültet egy kertet, boldogságot ültet.” 🙂

A 2023-as “kertnaplómat” itt elolvashatod.

És ha nincsen kertem?

Ha nem kertes házban laksz, akkor is tehetsz a regeneratív mezőgazdaság támogatásáért azáltal, hogy az ilyen módon gazdálkodó termelőktől vásárolsz élelmiszert.

Ezzel a saját egészségedet, a magyar termelőket, és a Föld regenerációját is támogatod egyszerre, ami szintén csodálatos! 🙂

Remélem, a most induló szezonban Te is belevágsz a regeneratív kertészkedésbe vagy a lehetőségeidhez mérten támogatni tudod ezt a mozgalmat!

Ha van bármi kérdésed, írd meg kommentben vagy üzenetben. 🙂

Szeretettel,

signature with background removed

Mit vessünk februárban?

Ha február, akkor indulhat a magvetés!😍

Persze van, amivel még nem érdemes sietni. Mindent a maga idejében.😉

Az első kertészkedős évemben nekem jól jött volna egy ilyen kis összegzés, ezért gondoltam, hátha segítséget nyújthatok vele annak, aki idén először vág bele. 🙂

Plusz, ezáltal is kicsit közelebb tudunk kerülni a természethez, és felvenni a ritmusait.💚

Az ember különösen megtanulja értékelni az élelmiszert, ha tisztában van vele, mennyi időbe telik felnevelni.🌿 (igen, rád gondolok, szárzeller😅💚)

Odabent: palántanevelés🌿

A kertészkedős szezont a palántaneveléssel nyitjuk. Februárban a hosszú tenyészidejű zöldségeket, virágokat, esetleg fűszermagokat vetjük el, majd a fagyok elmúltával ki lehet őket ültetni a szabadba.

Ez azért szükséges, mert különben a szezonvégi utolsó fagy időpontjáig nagy valószínűséggel nem hoznának termést.

Miből érdemes palántát ültetni februárban?

  • chili- és paprikafélék🌶
  • gumós- és szárzeller🥬
  • fűszernövények🌿
  • virágok (pl. echinacea)🌸

Odakint: szabadföldi vetés

A kinti teendők, veteményezés nagyon időjárás-függő, így a szabadföldi vetést illetően több hetes csúszás is lehetséges.

Emiatt én általában inkább márciusban szoktam megkezdeni a kerti veteményezést, de fátyolfóliával vagy zöldmulccsal takarva sok minden már akár február közepétől-végétől szépen tud fejlődni.

Ami a szabadföldi magvetést illeti tehát, ezekkel a hidegtűrőkkel meg lehet próbálkozni:

  • sárgarépa🥕
  • petrezselyem
  • hónapos retek
  • vöröshagyma duggatás🧅
  • fokhagyma duggatás🧄
  • borsó
  • spenót

Te vetsz már valamit ebben a hónapban?

Írd meg kommentben😊🌿

Szeretettel,

signature with background removed