7 ok, amiért érdemes házilag palántákat nevelni

Itt a palántanevelések ideje!🌿

Összeszedtem 7 nyomós okot, amiért szerintem megéri házilag palántát nevelni. 

Számomra a kertészkedés hatalmas örömforrás: csodás érzés, amikor magadnak állítod elő az élelmiszert, amit megeszel, és mélyen hiszem, hogy a saját magunk által termesztett élelmiszernek van a legnagyobb gyógyító hatása, testi és lelki szinten egyaránt.

Szerintem ezzel bizonyára sokan egyetértetek.😊

A mi kertünk története

Mint sokan mások, én is a saját egészségügyi problémáim kapcsán jutottam el a felismerésig: ha szeretnék jobban lenni, gyógyulni, a legjobb, ha magamnak állítom elő az “orvosságomat” (vagyis az ételt, amit megeszek.🙃)

Így hát vidékre költözésünkkor kertészkedésbe fogtunk, ami azóta óriási szenvedéllyé nőtte ki magát.😍

No nem volt ez mindig így….

Amikor kislány koromban kellett korán kelnem, mert “veteményezős napunk” volt, finoman szólva is ellenérzéseket váltott ki belőlem már a gondolat is…😅 (bocsi, Anya és Apa :’))

Mostanában viszont azon kapom magam, hogy önellátásról álmodozom, házi vaj köpülésről, tyúktartásról, diverz veteményesről, gyógynövény tinktúrákról…💚

Mi 5 éve kicsiben kezdtük a kertészkedést 1 darab magaságyással, s azóta minden évben bővítkeztünk egy picit.

Így visszagondolva az elején igazán sok dolgot elrontottam… 🙈😅

De mégis lett termés, és akkora örömöt adott a kert, hogy minden évben tovább folytattuk.

Még abszolút nincs késő magot vetni az idei szezonra, én személy szerint nagyon sok mindent palántázok direktvetés helyett is, például a céklát vagy a tökféléket is. 

Egyrészt az a tapasztalatom, hogy így biztosabb a kelés, másrészt így sok mindent elő tudok nevelni a később megüresedő helyekre a kertben, másod– vagy akár harmadvetésre. 

Mivel nem nagy területen gazdálkodunk, igyekszem kimaxolni a kertünk kapacitását azzal, hogy sosincs üres hely az ágyásokban. Persze ez azért nem mindig jön össze, de törekszem rá. 

Lássuk is akkor, mi az a 7 ok, ami miatt megéri palántaovit üzemeltetni. 🙂 

#1 különleges fajták kipróbálása

A házi palántanevelés nagy előnye, hogy különleges fajtákat is elvethetsz, amiből esetleg nem kapsz palántát a piacon vagy az üzletekben.

Persze az is oké, ha te megelégedsz a hagyományos fajtákkal, de kipróbálhatsz akár olyan izgalmas növényeket is, mint a citrom- vagy fahéjillatú bazsalikom, a sárga patisszon, vagy a lila karalábé.

Én idén megpróbálkozok néhány újfajta paradicsommal, lila karfiollal, és a római köménnyel is. Izgatottan várom!😍😍

Ezekkel azért is érdemes próbát tenni, mert ezekből konkrétan a terméshez is nagyon ritkán, és általában nem olcsón.. tudsz hozzájutni. 

Egyébként kérlek, nyugtassatok meg, hogy nem én vagyok az egyetlen, aki elgyengül a színes, különleges vetőmagok láttán…

Szerintem annyi vetőmagom van, amivel egy egész falut be lehetne vetni… De hát… nekem ez a “shopping”, ruhákra nem költök. 😀

#2 palántaföld/termőközeg megválasztása 

Ha saját magad neveled a palántáidat, te kontrollálod a palántaföld minőségét, illetve a növénykéid tápanyagellátását. Megbizonyosodhatsz róla, hogy nem kapnak pl. műtrágyát.

Itt tennék említést a tőzegmentes palántaföldek fontosságáról: amióta ráébredtem a tőzeglápokban rejlő hatalmas környezetregeneráló képességre, fontossá vált számomra, hogy kerüljem a tőzegtartalmú kertészeti termékeket.

A tőzeg kitermelése sajnos nagyon környezetterhelő, a tőzeglápok fantasztikus szénelnyelő képességgel rendelkeznek, ezért fontos lenne érintetlenül hagynunk, illetve regenerálnunk őket, hogy minél több légköri szén-dioxidot megkötve tartsanak a talajban.

Erre a koncepcióra épül a regeneratív mezőgazdaság is.🙂

Sajnos sokszor tényleg nem könnyű tőzegmentes keveréket találni (készen kaphatók közül én csak ezt ismerem), de hoztam egy kis segítséget a házi keverésű palántaföld receptem formájában.

Ehhez mindössze az alábbiakra lesz szükséged:

  • 2 egység komposzt
  • 2 egység kókuszrost
  • 1 egység kertészeti perlit

A komposzt lehet házi, de ha esetleg nincs ilyened, vagy nincs elegendő mennyiséged, itt ez a térképes adatbázis, ami megmutatja, hol találsz bio kertészkedésben is használható zöldkomposztot a közeledben.

Itt pedig egy hasznos posztot olvashatsz az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézettől a tőzeghelyettesítéssel kapcsolatban.

Ha nem sikerül tőzegmentes palántaföldhöz jutnod vagy nem akarsz a házi keveréssel bajlódni, akkor sincs semmi gond, én mindig amondó vagyok, hogy inkább kertészkedj, mint ne kertészkedj. 🙂

#3 tápanyagmaximalizált élelmiszer

Ha saját magad nevelsz palántát, szintén hatalmas előny, hogy a vetőmag földbe kerülésétől a termés szüreteléséig természetes módszerekkel, vegyszerek nélkül biztosíthatod a szükséges tápanyagokat a növényeid számára.

Idekapcsolódik a kedvenc mantrám is, amit már bizonyára jól ismertek: “Ételed legyen orvosságod.” 😉

Ha vetőmag koruktól a szüretig tápanyagban gazdag közegben nevelkednek a növénykéid, azzal a termésed is összehasonlíthatatlanul magasabb vitamin- és ásványi anyagtartalommal rendelkezik majd, szemben egy konvencionális termelésből származó élelmiszerrel. 

Egy tápanyagmaximalizált élelmiszer valóban igazi orvosság a testnek, fedezni tudjuk vele a szervezetünk tápanyagigényét.

Ehhez persze fontos alapvetés, hogy a növénykéid valóban képesek legyenek felvenni a szükséges tápanyagokat, – ehhez idén szerettem volna kipróbálni a mikorrhiza gomba használatát, mert nagyon sok jót olvastam róla.

A mikorrhiza gomba segíti a palánták egészséges fejlődését azáltal, hogy növeli a gyökerek tápanyag- és vízfelvevő képességét, fokozza a stressztűrő képességüket, és erősíti az ellenállóképességüket is a kórokozókkal szemben.

Ennek eredményeképp javítja a termésminőségét és növeli a termésmennyiséget is.

Kíváncsian várom, hogyan alakulnak a termések az alkalmazásával!

#4 műanyagmentes kertészkedés! 

A földkockakészítőm az egyik kedvenc eszközöm a kertben.😍

A segítségével teljesen műanyagmentesen tudok palántákat nevelni. 

Azon túl, hogy környezetbarátabb megoldás, további nagy előnye, hogy egészségesebb palántákat tudsz vele nevelni!!!

Ha ültettél már át műanyag sejtes szaporítótálcából pici palántákat, de akár szobanövényt is kisebb cserépből nagyobba, biztosan láttad már, ahogyan fejlődnek, a növények gyökere tekeredik-tekeredik… és így tölti ki a rendelkezésére álló teret.

Ezzel szemben a földkockáknál ahogyan a növény gyökere eléri a levegőt, a gyökér nem nő tovább, és nem kezd el tekeredni, helyette a növény a tövétől újabb gyökereket kezd el fejleszteni!

Így az eredmény egy sokkal kiterjedtebb gyökérrendszer lesz, ami egy egészséges palánta nagyszerű ismertetőjegye, hiszen így könnyebben fel tudja venni a tápanyagokat.

Könnyű, gyors és hatékony a használata, és szintén óriási bónusz, a növényeket nem éri átültetési sokk: amikor itt az ideje, a palántákat egyszerűen csak megfogod, és kiülteted a helyükre.

Ebben a posztban mindent leírtam, amit erről a csodás kis eszközről tudni érdemes.

Tudom, nem ez az egyetlen műanyagmentes megoldás a palánták nevelésére, nekem viszont nagyon bevált a fentebb említett többi előnye miatt.

#5 költséghatékonyabb

Ez a pont azt hiszem, viszonylag magától értetődő.

Saját palántákat nevelni lényegesen olcsóbb megoldás, mint készen megvásárolni őket.

Nyilván ebben az esetben is számolni kell a vetőmagok, és az egyéb szükséges hozzávalók és eszközök költségével, de különösen ha már egész nagyban kertészkedsz, lényegesen költséghatékonyabb, ha magadnak állítod elő a palántáidat.

#6 Örömforrás

A cseperedő palánták látványa az ablakban óriási örömforrás tud lenni, különösen a tél végi szürkeségben.

A hideg hónapok végén szerintem sokan mindent megadnánk egy kis zöld látványáért.

Való igaz, hogy energiát és időt kell fektetni bele, hogy egészen magonc koruktól kezdve babusgasd a növényeket, de már maga a tény, hogy gondoskodsz valamiről, igazán gyógyító tud lenni, ahogyan elönt a boldogság és a hála érzése, nagyon sokrétűen tudja támogatni az egészségedet

Én imádom nézegetni, ahogyan cseperednek a kis palánták.🌱🥰

#7 Lépés az önellátás irányába

Meglehet, hogy neked nem célod az önellátás, és ez teljesen rendben van, de én azt gondolom, hogy az élelmiszer előállítás ismerete óriási kincs!

Szerintem egy felbecsülhetetlen értékű tudást szerzel vele, ha megtanulsz magról nevelni BÁRMIT.

Mindezek mellett, ha te magad is kertészkedsz, megtanulod jobban értékelni a termelők munkáját, amikor látod, hogy mibe is kerül előállítani egy élelmiszert (idő, energia, szeretet, gondoskodás).

 (Gondolok itt például a zellerre… :))

Konklúzió/motiváció:

Azt gondolom, létezik egy téves prekoncepció (sokszor csak a fejünkben), miszerint óriási terület és kertes ház kell ahhoz, hogy előállítsd az élelmiszeredet.

A közösségi média, vagy akár a kertészkedős könyvek is tévesen azt sugallhatják, hogy ha nincs elegendő területed, időd, kapacitásod arra, hogy mindent magadnak állíts elő, akkor az erőfeszítéseid nem számítanak.

Talán Te is azt gondolod: “ugyan, minek is fogjak bele? úgysem tudok mindent megtermelni…

Hát álljon itt egy kis emlékeztető: nem kell “mindent vagy semmit” alapon kertészkedni!

Én sem állítom elő közel sem az összes élelmiszert, amit megeszünk.

Kifejezetten szeretem a helyi termelőket is támogatni a vásárlásommal, akik hasonló értékek mentén kertészkednek, mint én.

A más termelőktől beszerzett alapanyagból befőzött lecsó, savanyított káposzta, vagy a más gyümölcséből főzött lekvár is számít!!!

Ha igazán elszánt vagy a kertészkedés, illetve az élelmiszer előállítás irányába, akkor találni fogsz megoldást.

Lehet, hogy nincs kerted, de lehet, hogy van egy erkélyed…

Lehet, hogy nincs erkélyed, de lehet, hogy van egy kisebb zöldterület, amit be tudsz fogni kertészkedésre, akár másokkal összefogva…

Az is lehet, hogy nincs ilyen zöldterület a közeledben, de abban szinte biztos vagyok, hogy van egy ablakod, ahol cserépben tudsz nevelni akár fűszernövényt, koktélparadicsom palántát vagy mikrozöldeket…

Apró lépésekben, az életritmusodhoz és erőforrásaidhoz igazítva igazán sokra érhetsz.

Sikeres palántanevelést kívánok!💚

Szeretettel,

signature with background removed

MÉG TÖBB KERTÉSZKEDŐS TARTALOM:

Palántanevelés “kihívás”: tippek a kiültetéshez!

Először is: ha még kitartasz a márciusban indult palántanevelésben, emelem kalapomat és gratulálok Neked!

Nagyon jó vagy! 🙂

Eljött az idő.

Azt hiszem, most már kellő bizonyossággal állíthatom, hogy végleges helyükre ültethetjük a palántákat. 

Az is lehet, hogy valaki már meg is tette ezt, ami szuper! 🙂

Az előrejelzés egyáltalán nem mutat már fagyos éjszakákat, idén egyébként is nagyjából egy hónappal korábban történik minden a Természetben…

Íme tehát néhány tipp, amit 4 évnyi kertészkedés alatt megtanultam a paradicsomok helyre ültetésével kapcsolatban.🍅

#1

A paradicsomot viszonylag mélyre érdemes ültetni, hiszen – ahogy már említettem – a növény az egész szára mentén tud gyökeret fejleszteni.

A célunk a minél kiterjedtebb gyökérrendszer, amivel a növény fel tudja venni a tápanyagokat.

A futó fajták mellé értelemszerűen szükségünk lesz valamilyen támrendszerre.

Ezt kiültetéskor a kiásott gödörbe már helyezzük is mellé, nehogy utólag látatlanban megsértsük vele a gyökereket.

#2

Ássunk tehát a palántának egy akkora gödröt, hogy betemetve a legalsó lomblevelei épp hogy NE érjenek majd a földhöz.

A szikleveleit (ha még vannak neki) ilyenkor már mindenképp távolítsuk el óvatosan, ha szép dús, buja a palántánk, akkor akár az alsó két lomblevelét is leszedhetjük.

#3

A gödröt alaposan locsoljuk be!

Ezután jöhet a növény – akár picit döntve/fektetve, hogy a szár minél nagyobb felülete érintkezzen a talajjal -, majd itt jön egy szokatlannak tűnő tipp: a gödörbe helyezzünk egy feltört tojást.

Ezt egy Roots and Refuge Farm videóból tanultam, a tojás egy igen tápanyagdús étel, a beltartalmi értéke is magas, a tojáshéj pedig gazdag például kalciumban, tehát ez is egyfajta bio tápoldatozása a palántának. 🙂

Alkalmazhatunk emellett/helyett érett komposztot vagy érett marhatrágyát is, hogy ezzel extra tápanyagokkal lássuk el a fejlődő növényünket.

#4

A betemetett palánta körül alakítsunk ki egy tál alakú mélyedést, hogy később az öntözővíz a megfelelő helyre koncentrálódjon.

Ilyenkor még ne mulcsoljuk, majd kb. 1 hétig ne is locsoljuk (bármennyire is kókadozik!), így arra buzdítjuk a növényt, hogy a talajban lefelé fejlessze a gyökerét, nedvesség után kutatva.

#5

Ha több növényt is ültetsz egymás mellé, a tőtávolság minimum 40-50 cm legyen! A paradicsomnak fontos a megfelelő szellőzés.

PLUSZ TIPP: Ha bazsalikom palántát is nevelsz, akár közvetlenül a paradicsom mellé is ültetheted, ez jobb ízű paradicsomot eredményez, a bazsalikom illatanyagai pedig segítenek bizonyos kártevők távoltartásában is.

A paradicsomnak szuper társnövénye még a büdöske és a fokhagyma is.

#6

Az egy hét leteltével jöhet a mulcsolás! Valamilyen szerves anyaggal pl. fűnyesedékkel, szalmával vagy faforgáccsal érdemes betakargatni a paradicsom palánta tövét!

Ez védi a kiszáradástól, továbbá megakadályozza az öntözővíz visszacsapódását, ami egyébként gombás betegségek megjelentéséhez vezethet.

#7

Öntözés: az elején a palántáknak elég lehet egy fél, vagy 1 liter víz.

Később, amikor már nagyobbak a növények, akár 3-4 litert is igényelhetnek.

Napos időben kétnaponta, felhősebb időben 3 naponta érdemes öntözni, inkább a reggeli órákban és kizárólag a növény TÖVÉT!

A leveleket tartsuk szárazon, amennyire lehet, hogy elkerüljük a gombás betegségeket. Akár egy nagy eső után is megrázhatjuk őket, hogy megszabadítsuk a víztől.

#8

Egy kicsit drasztikusak tűnő tipp haladóknak (ha szabadföldben neveled a palántákat): az első virágokat távolítsuk el.

Ezzel szintén arra sarkalljuk a növényt, hogy a termés érlelés helyett először egy kiterjedt gyökérrendszert fejlesszen ki.

Ezek után abszolút be tudja hozni majd a lemaradást a növényünk, emiatt nem kell aggódni. 🙂

#9

Paradicsom alatt is termessz!

Ahogyan fejlődik a növény, bevett gyakorlat, hogy az alsó leveleket eltávolítjuk: ez teret enged annak, hogy akár a paradicsom növény alatti talajban is termesszünk valamit: például fűszernövényeket, de akár még céklát is.

MÉG TÖBB KERTÉSZKEDŐS TARTALOM:

Ha van további tipped, vagy Te valamit másképp csinálsz, nyugodtan oszd meg kommentben!

Tanuljunk egymástól. 🙂

U.i. A folyamatot illusztrálandó hamarosan jövök kedvcsináló, színes fotókkal is!

Szeretettel,

signature with background removed

Soil blocker, avagy földkocka készítő: így nevelek palántákat műanyagok nélkül

Hatalmas lelkesedésem tárgya most ez a kis eszköz.😍

Regeneratív kertészkedés témához kapcsolódóan találtam rá.

Ezzel a módszerrel teljesen műanyagmentesen tudunk palántákat nevelni otthon, ráadásul a növényeink is egészségesebbek lesznek!

Az első gondolatod most bizonyára az (nekem is az volt)…

“De nem fog szétesni a földkocka…?”

Ha néhány apró dologra odafigyelsz, biztosan nem! Ezeket mind leírom lentebb. 🙂

Lássuk az előnyeit:

  • környezetbarát
  • egészségesebb palánták!!!
  • könnyű, gyors és hatékony használat
  • nem igényel karbantartást
  • nincs átültetési sokk: a palántákat egyszerűen csak megfogod, és kiülteted a helyükre

Nekem ezek közül az első két szempont volt a legfontosabb.

Környezetbarát, mert műanyagmentesen tudunk vele palántákat nevelni, illetve egy abszolút tartós, strapabíró kertészeti eszköznek számít, valószínűleg életedben csak egy ilyenre lesz szükséged (maximum kettőre, ha nagyon belejössz :P).

A másik nagy előnye abban rejlik, hogy a palánták gyökere ezzel a módszerrel másképp fejlődik!

Ha ültettél már át műanyag sejtes szaporítótálcából pici palántákat, de akár szobanövényt is kisebb cserépből nagyobba, biztosan láttad már, ahogyan fejlődnek, a növények gyökere tekeredik-tekeredik… és így tölti ki a rendelkezésére álló teret.

Ezzel szemben a földkockáknál ahogyan a növény gyökere eléri a levegőt, a gyökér nem nő tovább, és nem kezd el tekeredni, helyette a növény a tövétől újabb gyökereket kezd el fejleszteni!

Így az eredmény egy sokkal kiterjedtebb gyökérrendszer, ami egy egészséges palánta nagyszerű ismertetőjegye, hiszen így könnyebben fel tudja venni a tápanyagokat.

Woohoo!😍💚

A “RECEPT”, vagyis a megfelelő földkeverék

Külföldi videókban rengetegféle “recepttel” találkozni, valaki szerint *ilyen* a tökéletes soil blocking földkeverék, valaki szerint *amolyan*…

Aztán végül egy videóban megnyugtattak, hogy “sima” bolti palántaföld keverék is tökéletesen megteszi, szóval én ezt használom. keverve egy kevés kertészeti perlittel. Nagyjából a földkeverékem 1/5 része perlit.

Tettem kísérletet házi készítésű (tőzegmentes) palántaföld keverékkel is, ennek az összetétele így néz ki:

  • 2 egység házi komposzt (átrostálva)
  • 2 egység kókuszrost
  • 1 egység perlit

Ez a verzió eddig úgy tűnik, szintén bevált, így a későbbiekben valószínűleg ezt is alkalmazni fogom, különösen mivel nagyon nehezen találok bolti tőzegmentes palántaföld keveréket…

Amióta ráébredtem a tőzeglápokban rejlő hatalmas környezetregeneráló képességre, fontossá vált számomra, hogy lehetőség szerint kerüljem a tőzegtartalmú kertészeti termékeket, és ne támogassam piaci kereslettel a tőzeg kitermelését.

Ha esetleg nincs (megfelelő mennyiségű) házi komposztod, ajánlom ezt a térképes adatbázist, ami megmutatja, hol találsz bio kertészkedésben is használható zöldkomposztot a közeledben.

Külföldi videókban javasolták még a birkagyapjúval trágyázást: ez lassan felszabaduló nitrogént tartalmaz, ami kedvező a pici palántáknak, így nem adagoljuk túl őket egyszerre. Ezt is tervezem majd kipróbálni, később beszámolok róla. 🙂

Amikre még ügyelni érdemes

1. “Brownie” állag

Ahhoz, hogy a földkockák tényleg ne hulljanak szét, nagyon fontos odafigyelni a földkeverékünk állagára!

A földkeveréket mindenképpen rostáljuk át, mert a nagyobb darabok miatt könnyebben széteshetnek a földkockák!

Egy viszonylag nedves keveréket állítsunk össze, ami véleményem szerint hasonlít a brownie süti nyers tésztájához. 😀

A megfelelő állag eléréséhez mindig adhatunk hozzá több vizet, vagy több földet. Ha a kezünkkel már szép gombóccá tudjuk formálni, ami egyben marad, akkor a jó.👍🏻

2. Ne a klasszikus, magasfalú vetőtálcákat használjuk

Helyette inkább egy olyan (fém) tálcát válasszunk, aminek minimális pereme van, ez biztosítja a palánták gyökereinek megfelelő levegőzését.

További előnye, hogy egy silányabb minőségű műanyag tálcával ellentétben a fém tálca nem “nyeklik” mindenfelé, és akár mosogatógépben is könnyedén fertőtleníthetjük.

Az egyébként konyhában használt, merevebb tartású műanyag kínáló tálca is jó választás lehet, de mivel én ezzel a módszerrel a műanyaghasználatot (is) próbálom csökkenteni, nekem a fém tálcára esett a választásom.

Kevesebb mikroműanyag, és időtállóbb is.

A fa tálca sem feltétlenül rossz megoldás, ebben az esetben viszont fóliával érdemes “bélelni”, hogy a víz közvetlenül ne érje, és erre helyezni a földkockákat, illetve a fát előtte picit megégetni ún. “shou sugi ban” technikát alkalmazva, ami tartósabbá és vízállóbbá teszi a faanyagot.

3. Öntözés

Mindig alulról!

Különösen az elején.

Amíg a magok nem csíráztak ki, semmiképpen ne felülről öntözzünk, mert akkor a kockák széteshetnek.

Helyette egy locsoló segítéségével könnyedén fel tudjuk önteni alulról vízzel a földkockákat, amit azok nagyjából 15-20 perc alatt szépen fel is isznak.

Ne hagyjuk állni a vizet alattuk!

Amit nem szívtak fel, azt öntsük le róluk.

Később, amikor a palánták gyökere már behálózta a földkockát, akkor már lehet őket felülről is öntözni.

(Megjegyzés: eddigi tapasztalatom szerint a felülről történő permetező locsolást akkor is kibírják, amikor még nem keltek ki a magok.)

4. Penészesedés

Mivel ennél a módszernél az ültetőközegnek az átlagnál picit nedvesebbnek kell lennie ahhoz, hogy a földkockák egyben maradjanak, így nekem az a tapasztalatom, hogy az első pár napban nem is érdemes öntözni, hogy elkerüljük a penészesedést.

Nekem is volt, hogy megjelentek pici fehér “szöszöcskék”, ezeket nagyon vékonyan ecetes permettel fújtam le, ami eddig úgy tűnik, bevált. 🙂

Egyébként elméletben az az ideális, ha 24 órán belül kiszáradnak a földkockák, később tehát naponta 1x érdemes öntözni őket.

Szépen fejlődnek a palánták a földkockákban (kb. 3 hetesek)

Hol lehet beszerezni?

Sajnos az a helyzet, hogy Magyarországon nem igazán van rá lehetőség…

Ezen az oldalon szettben lehet vásárolni, nekem azonban a kisebbre nem volt szükségem a kertészkedős tevékenységeimhez, így más megoldást választottam.

Bevallom, az enyémet Kínából rendeltük… ami nyilván nem a legideálisabb… több szempontból sem… de hosszútávú beruházásként tekintek rá. És remélhetőleg az előnyei ellensúlyozzák majd ezt az egy negatívumot.

(2025 TAVASZI UPDATE: azóta két magyar oldalon találkoztam még a termékkel, itt és itt.)

Az álmom, hogy egyszer majd itthon is könnyedén beszerezhető legyen webshopokból, kertészeti árudákból.

Ha ezt olvasod, és szívesen együttműködnél velem (akár gyártóként), hogy meghonosítsuk Magyarországon ezt a palántanevelési módszert, akkor kérlek, írj nekem üzenetet! 🙂

Remélem, meghoztam a kedveteket hozzá!

Jó kertészkedést kívánok!

Ölelés,

signature with background removed

Palántanevelés “kihívás”: csináljuk együtt!

Te is tervezel palántát nevelni idén?

Tarts velem, és neveljünk együtt paradicsom és bazsalikom palántát!🌿

Itt az ideje cselekedni! 🙂

Én a magam részéről március első hétvégéjén tervezem elvetni a palántának szánt paradicsom- és bazsalikom vetőmagokat, de egy-két hét késéssel is lehet csatlakozni. 🙂

Ha velem együtt indulsz, a palántáink – ideális esetben – nagyjából egyforma ütemben cseperednek majd, így valós időben tudok segíteni tippekkel, illetve szívesen válaszolok a felmerülő kérdésekre és segítek a hibaelhárításban is 🙂

Nincs kerted? Nem probléma!

A koktélparadicsom és a zöldfűszerek a kiültetés után tökéletesen jól nevelhetők akár cserépben vagy ládában egy erkélyen is.

Amire szükséged lesz:

Palántaföld:

Az egyszerűség kedvéért ajánlom a készen kapható, bolti palántaföldet.

Ha van rá lehetőséged, akkor válassz tőzegmentes földkeveréket: a tőzeg kitermelése sajnos nagyon környezetterhelő, a tőzeglápok fantasztikus szénelnyelő képességgel rendelkeznek, ezért fontos lenne érintetlenül hagynunk/regenerálnunk őket, hogy minél több légköri szén-dioxidot megkötve tartsanak a talajban.

Erre a koncepcióra épül a regeneratív mezőgazdaság is.🙂

Ha nem találsz ilyet, akkor sincs semmi gond, én mindig amondó vagyok, hogy inkább kertészkedj, mint ne kertészkedj 🙂

nagyobb lyukú rosta/szita:

A palántaföld átszitálásához szükséges.

Ezt én sem mindig használom feltétlenül, de a nagyobb darabokat mindenképp érdemes kiválogatni, illetve a földet kézzel elmorzsolni, hogy a pici növénykék pici gyökerei könnyen átszőhessék az ültetőközeget. 

ültetőedény valamiféle fedővel:

Az ültetőedény lehet klasszikus műanyag szaporítótálca/régi joghurtos pohár/tejes karton/tojástartó stb. Kreatívnak lenni ér, hasznosítsunk újra, amit csak lehet!

Bármit is használsz, az ültetőedény alján mindenképpen legyen lyuk, a megfelelő vízelvezetés érdekében. Ha nincsen, egy (forró) szeggel mi is kilyukaszthatjuk.

Ha az ültetőedényhez nem tartozik fedő, akkor egy darab folpack-kal, vagy akár egy újra felhasználható méhviaszos csomagolóval is lefedheted az elvetett magokat 🙂

A fedőre azért van szükség, hogy párás közeget tudj biztosítani a magoknak a csírázásig.

vetőmag:

A legizgalmasabb rész. 🙂

A házi palántanevelés nagy előnye, hogy különleges fajtákat is elvethetsz, amiből esetleg nem kapsz palántát a piacon/üzletekben.

Persze az is oké, ha csak egy “sima” koktélparadicsomot vagy bazsalikomot szeretnél, de ha valami különlegesre vágysz, próbáld ki például a citrom- vagy fahéjillatú bazsalikomot, vagy akár a sárga, körte alakú koktélparadicsomot 🙂 

Ajánlom a Rédei Kertimag márkát, nekem az ő vetőmagjaik általában jó csírázási arányt szoktak produkálni. 🙂

jelölők:

Tudom, a magvetéskor meg vagy győződve róla, hogy emlékezni fogsz, mit hova vetettél, de hidd el nekem, nem így lesz😛

Ezért nagyon hasznos a jelölők használata, amire a vetőmag fajtáját, és a magvetés dátumát célszerű felírni.

A jelölők esetében is ér kreatívnak lenni: kiürült joghurtos dobozok vagy műanyag palackok felcsíkozva, jégkrémes pálcikák, faragott, írható gallyak… Ezen az oldalon találsz inspirációt. 🙂

szórófejes flakon:

Viszonylag magától értetődő: az öntözéshez szükséges. Azért érdemes spriccelve porlasztani a vizet (szemben egy locsolóval történő öntözéssel), hogy a pici magok ne mosódjanak ki a földből.

A földet érdemes kellően nedvesen tartani, azonban gyakori hiba a túlöntözés. Meg kell találni egy egészséges egyensúlyt a “se nem túl nedves” és a “se nem túl száraz” között valahol félúton.

Tipp: emeljük meg az ültetőedényt! Ha könnyű, akkor a föld kiszáradt és locsolni kell. Ha van jelentős súlya, akkor van benne elég nedvesség, és nem szükséges locsolni.

A palánták egyértelműen igénylik a vizet, de ha egész nap vízben állnak, az olyan, mintha “megfullasztanánk” őket… Hozzánk hasonlóan a magok, illetve palánták sem tudnak egész nap víz alatt maradni, levegőre is szükségük van. Hagyjuk őket lélegezni 🙂

Megfelelő hőmérséklet & fény:

A paradicsom ideális csírázási hőmérséklete 15-30 fok, a bazsalikomé 23-30 fok.

A magvetés utáni első napokban én emiatt a radiátorainkra helyezett polcra szoktam rakni a szaporító tálcákat, a fedő alatt így szépen be tud párásodni nekik a tér, ami a csírázásig ideális. (Közvetlenül ne tegyük a radiátorra az ültetőedényünket!)

Ha nem szeretnél palántanevelő LED lámpákba beruházni (nekem sincs ilyen), akkor amint megjelentek az első csírák, érdemes felrakni a tálcát/ültetőedényünket az ablakba. Ilyenkor már fontosabb nekik a megfelelő mennyiségű fény.

Ha nem kapnak elegendő fényt, akkor a palánták megnyurgulhatnak, gyengévé válhatnak. Ebből az okból érdemes egy naposabb fekvésű ablakba helyezni a kibújt pici palántákat. Ahogy telnek a napok, időnként forgatni is érdemes őket, hogy minden oldalukat érje napfény.

A forgatást megúszhatod, ha egy fényvisszaverő fehér lapot/alufóliát is helyezel a fénnyel ellentétes oldalra.

Egy kis kedvcsináló a kertészkedéshez a YouTube csatornámról:

Miért érdemes csatlakozni a “kihíváshoz”? 🙂

  1. Lépést teszel vele az önellátás irányába: az élelmiszer előállítás ismerete óriási kincs! Szerintem egy felbecsülhetetlen értékű tudást szerzel vele, ha megtanulsz magról nevelni BÁRMIT 🙂
  2. Segítek, ha van kérdésed, illetve egymást is inspirálhatjuk a tapasztalatainkkal
  3. Különleges fajtákat is kipróbálhatsz
  4. Ha minden jól megy, pár hónap múlva a saját, vegyszermentesen nevelt növénykéid terméséből készíthetsz egy csodafinom és frissítő nyári salátát! Az általad termesztett, nyári nap közepén szüretelt paradicsom ÖSSZEHASONLÍTHATATLANUL ízletesebb egy bolti paradicsomnál 😍

Ha most tervezel először magról palántát nevelni, vagy csak szívesen kapcsolódnál velem és kertészkedni vágyó kedves emberekkel, gyere és csatlakozz ehhez a kis “kihíváshoz” az újonnan alakult Egy Falat Fény Facebook csoportban!

A koncepció az lenne, hogy hetente 1-2 alkalommal bejelentkezek a Facebook csoportban képekkel, beszámolókkal, illetve természetesen Ti is megoszthatjátok, ahogyan cseperednek a palántáitok!

Inspiráljuk egymást, kertészkedjünk együtt! 🙂

Várlak a csoportban!

Szeretettel,

signature with background removed

Mi az a regeneratív mezőgazdaság?

Szívem csücske a regeneratív gazdálkodás témája, mert csodásan összefonja az egészséges táplálkozás, a kertészkedés és a környezetvédelem kérdésköreit, így időszerű volt, hogy legyen róla egy poszt a blogon. 🙂

Disclaimer: a témának szakértője nem vagyok, ellenben lelkes követője igen, számomra hiteles forrásokból igyekszem tájékozódni (regeneratív gazdák, előadások, könyvek, dokumentumfilmek stb.), és ezt a tudást a teljesség igénye nélkül egy blogposzt formájában, edukatív jelleggel átadni.

A jelenlegi helyzet

A hagyományos mezőgazdaság rendszerei nem fenntarthatóak.

Ez ma már tény.

A hagyományos gazdálkodási gyakorlatok (szántás, műtrágyázás, vegyszerhasználat stb.) kizsigerelik a talajt, ami az évtizedek alatt, a folyamatos művelés során egy élő közegből terméketlen “porrá” degradálódik. (Emlékszünk a tavalyi porviharokra? khmm…🤔)

Az óra ketyeg: drasztikusan hangzik, de ha nem teszünk valamit, megvannak számolva az éveink, amíg még élelmiszert tudunk (földben) előállítani.

De itt jön a jó hír: van megoldás.

Ezt a megoldást pedig regeneratív mezőgazdaságnak hívják.💚

Látványos különbség egy regeneratív (bal oldal) és egy hagyományos (jobb oldal) gazdaság között

A definíció röviden:

“A regeneratív, vagy másnéven talajmegújító mezőgazdaság olyan földművelési és állattartási módszereket takar, melyek újraépítik a talaj szerves anyag tartalmát, visszaállítják a talajéletet, ennek eredményeként szenet kötnek meg a levegőből és javítják (többek között) a víz-ciklust, így fordítva vissza a klímaváltozást.

Regenerálni nagyon egyszerűen annyit jelent = jobbá tenni valamit.

Sajnos a realitás az, hogy már túl vagyunk azon a ponton, amikor a környezetünket csak védenünk kell.

A fenntarthatóság nem elég.

Regenerálásra, gyógyításra van szükség.

Szerencsére itthon is egyre többen térnek át arra, hogy ilyen módon gazdálkodjanak.

Hogyan lehetséges tehát ez?

A regeneratív mezőgazdaság alapelvei:

  1. A talajbolygatás minimalizálása
  2. Növényi változatosság (=biodiverzitás)
  3. Talajfelszín folyamatos takarása
  4. Élő gyökerek a talajban
  5. Állatok integrálása

Ez a YouTube videó és ez a YouTube videó segít elképzelni, hogy hogyan működik mindez a gyakorlatban. 🙂

Ezeket a képeket a Táncoskertben készítettem, ahol regeneratív gazdálkodás folyik 🙂

A regeneratív mezőgazdaság tehát a talajt, egészen pontosan a talajban levő ÉLETET tekinti központi fontosságúnak, ez mindennek az alapja.

A talajélet azoknak a mikroorganizmusoknak (paránylényeknek) és állatoknak az összessége, amelyek anyagcseréjük által lebontják és újra elérhető tápanyagokká alakítják át a kötött szervesanyagokat.

Egyes fajok (pl. különböző egysejtűek) a táplálkozásukon keresztül kontrollban tartják más fajok populációit, a giliszták, hangyák vagy kisebb emlősök pedig a megfelelő talajszerkezet kialakításában segítenek azzal, hogy “járatokat” alakítanak ki, lazítják a talajt.

Ez csak néhány példa arra, micsoda munkát végeznek el ezek a talajlakó közösségek. 🙂

Egészséges talaj = egészséges növények = egészséges ember = egészséges bolygó

Itt jön be a képbe a környezet védelme.

Ez az egész folyamat a Földünket regenerálja, vagyis gyógyítja: a szén megkötése a levegőből a talajba, az ökoszisztémák helyreállítása, víz- és tápanyagciklusok rendezése… és így tovább. 🙂

Szerintem egyszerűen csodálatos, hogy a természetnek mindenre van válasza.

És a válasz nem a műtrágya, a vegyszerek, vagy a túlszántás.

A válasz a természettel való együttműködés.

Mit tehetek én, “kicsiként” a saját kertemben?

Persze nagy eredményeket nagy területek regenerálásával tudunk elérni, de kiskertben is abszolút alkalmazhatók a regeneratív módszerek, a mi hozzájárulásunk is egy csepp abban a bizonyos tengerben. Sok kicsi sokra megy. 🙂

Kiskertekben a permakultúra elveit alkalmazva gyakorlatilag egy szinte önfenntartó ökológiai rendszert lehet kialakítani.

Az egyik legfontosabb alapelv a talajművelés elhagyása/minimalizálása, tehát nem ássuk, nem rotáljuk fel a kertet, azaz ásásmentesen kertészkedünk.

Szemléltetésképp csak képzelj el egy erdőt: az erdőben sem ássa fel senki a talajt, mégis a lehulló levelek, elhalt növények és egyéb szerves anyagok évről évre termékeny talajt építenek, emberi beavatkozás nélkül.

Ezt próbáljuk mintázni egy ásásmentes kertben is.

Ha szeretnél belevágni, ajánlom ezt a blogposztot arról, hogyan alakíts ki ágyásokat a kertedben, ásás nélkül; a poszt végén további hasznos könyveket, anyagokat is találsz, regeneratív kertészkedés témában:

Instant ásásmentes ÁGYÁS

Ebben a posztban bemutatom, hogyan alakíts ki könnyedén és viszonylag gyorsan, ásás és talajbolygatás nélkül egy teljesen új ágyást haszonnövények számára a kertedben, amibe akár azonnal vethetsz is. Ezzel a regeneratív módszerrel nem csak magadnak teszel jót, de a mikro- és makrokörnyezetednek is! :)…

Miért érdemes áttérni erre?

Ha már van egy bevált módszered a kertben, elismerem, hogy nehéz lehet áttérni egy újra, és megint újratanulni valamit.

Az eredmény azonban szerintem mindent megér:

  1. Kevesebb munka a kertben: nincs ásás, nincs kapálás, idővel csökken a gyomosodási nyomás is, és öntözni is kevesebbet kell, ha javul a talaj vízmegtartó képessége.
  2. Tápanyagdúsabb zöldségekkel, gyümölcsökkel támogathatjuk a szervezetünket: az egészséges talajban nevelkedett növényeknek lényegesen magasabb a vitamin- és ásványi anyag-tartalma, ráadásul ellenállóbbak a betegségekkel szemben is.
  3. A talajban jelen lévő mikroorganizmusok jelen vannak a haszonnövényeinken is, ha a talajjal, a növényekkel érintkezünk, az hatalmas mértékben támogatja a mikrobiomunkat is – vagyis azt a pici organizmusokból álló életközösséget, akik rajtunk/velünk élnek, szimbiotikus kapcsolatban.
    Bizony bacikkal vagyunk körülvéve. És ezek a bacik nagyban hozzájárulnak az egészséges működésünkhöz: Hippokratész óta tudjuk, hogy minden betegség a bélben kezdődik, így hát nem árt, ha jó állapotú, diverz bélflórával rendelkezünk a tökéletes egészség érdekében.
    A kertészkedés = ingyen probiotikum. 😉
  4. Ha Te is környezetféltő vagy, már maga a tudat, hogy aktívan teszel a környezetedért, jó érzéssel tölt el, segíthet csökkenteni a szorongást.

Én a magam részéről a kert örök tanulója tervezek maradni, és az az igazság, hogy nagyon élvezem ezt a folyamatot. 🙂

“Aki elültet egy kertet, boldogságot ültet.” 🙂

A 2023-as “kertnaplómat” itt elolvashatod.

És ha nincsen kertem?

Ha nem kertes házban laksz, akkor is tehetsz a regeneratív mezőgazdaság támogatásáért azáltal, hogy az ilyen módon gazdálkodó termelőktől vásárolsz élelmiszert.

Ezzel a saját egészségedet, a magyar termelőket, és a Föld regenerációját is támogatod egyszerre, ami szintén csodálatos! 🙂

Remélem, a most induló szezonban Te is belevágsz a regeneratív kertészkedésbe vagy a lehetőségeidhez mérten támogatni tudod ezt a mozgalmat!

Ha van bármi kérdésed, írd meg kommentben vagy üzenetben. 🙂

Szeretettel,

signature with background removed