Nincs magzatpózban összekuporodva sírás, nincsenek görcsök, nem kell betegszabira jönnöm, csak mert éppen egy teljesen normális és természetes folyamat zajlik a testemben.
Halleluja! 🙂
Ehhez az eredményhez nagyban hozzájárult ez a saláta is.
Szinte túlzás receptnek hívni, mert olyan egyszerű, de pont ugyanennyire csodálatos a nyers répa sali.
A nyers répa saláta pozitív hatásait először Dr. Ray Peat (biológus, hormon- és anyagcsere szakértő) figyelte meg, akinek a munkásságát igazán inspirálónak tartom, és rengeteget tanulok tőle.
Nem kell azonban nőnek lenned, hogy élvezd a nyers répa egészségtámogató hatásait, férfiaknak épp olyan kedvező.
A nyers répa sali többek között az alábbiakban segít:
hihetetlen hatással van a hormonrendszerre: javítja az ösztrogén/progeszteron/kortizol arányát, ezáltal csökkenti a PMS tüneteket is
megakadályozza, hogy az ösztrogén újra felszívódjon a bélben
gyulladáscsökkentő hatású
javítja a bélrendszeri egészséget, ezáltal az immunrendszerre is pozitív hatást gyakorol
pajzsmirigy (anyagcsere) támogató hatású
a répa rostjai képesek megkötni az endotoxinokat (méreganyagokat) a bélben
ezáltal csökken a máj terheltsége is
Én általában 4-5 napnyi adagot előre elkészítek belőle, így csak a hűtőt kell kinyitnom, és már ehetem is. Gyakran főtt tojással együtt fogyasztom, mint kiegyensúlyozott nasi, de önmagában is megállja a helyét. Ha jól tolerálod a nyers zöldségeket, akkor esetleg salátához is hozzáadhatod.
Fogyasszátok egészséggel! ❤
A csodálatos nyers répa sali
Hozzávalók (1 adaghoz):
1 közepes méretű (bio) répa
parajdi/Himalája/tengeri só (ízlés szerint)
1 tk. almaborecet
1 tk. olívaolaj
egyéb fűszerek: feketebors, kurkuma, szárított zöldfűszerek (opcionális)
Elkészítés:
A répát egy krumplihámozóval vékonyra szeleteljük, vagy nagylyukú reszelőn lereszeljük, és ízlés szerint megsózzuk.
Az almaecetet egy pohárban összekutyuljuk az olívaolajjal. Ha használunk egyéb fűszereket, azokat is keverjük hozzá. Ráöntjük a répára, és kész is. 🙂
Ezt és ehhez hasonló palacsinta tornyokat általában Férjnek szoktam készíteni, ráérősebb hétvégi napokon, és bár én alapvetően még mindig gluténmentesen étkezem, a kovászolt, bio alakorliszttel készült finomságokkal *néééééha* egy-két falat erejéig szoktam kivételt tenni.
Az engedékenységemnek több oka is van:
1. A hosszú fermentálás a kovásszal lebontja a gabonákban található antitápanyagokat, ráadásul képes előemészteni (=részben lebontani) nekünk a glutént is. Nem mellesleg csodás umami ízt kölcsönöz a palacsintáknak.😋 2. Az olyan ősi gabonafélék, mint amilyen az alakor is, sokkal kevésbé terhelik meg az emésztőrendszert, hiszen nincsenek túlnemesítve/hibridizálva, ezen kívül az alakor a problémásabb alfa-gliadin proteint nem tartalmazza. 3. Az alakor alapvetően egy igénytelen búzafajta, így nincs szükség permetezésre, tehát viszonylag könnyű bio terméket előállítani belőle. Ez a gabonáknál különösen fontos, ahol sajnos bevett gyakorlat a glifozát permetszer használata, aminek borzasztóan káros egészégügyi hatásai vannak… 4. Az ősi gabonafélék tápanyagtartalma is sokkal magasabb, azonban fontos ezeknek a tápanyagoknak a bioaktívvá tétele, vagyis hogy ezek a tápanyagok fel is szívódjanak (=antinutriensek lebontása), többek között például a kovászolással.
Persze más kérdés, ha valakinél már kialakult az érzékenység vagy emésztési panaszok állnak fenn, esetleg regeneráló étrendet követünk. Ilyen esetekben valóban szükséges lehet kiiktatni a glutént.
Ha fogyasztunk gluténtartalmú gabonákat, nagyon fontos a mértékletesség, valamint az áztatás/csíráztatás/fermentálás, illetve mindenképpen az ősi gabonaféléket érdemes előnyben részesíteni, mint az alakor, a kamut vagy a tönke, esetleg a tönköly.
FONTOS! Gluténérzékenység/allergia/autoimmunitás esetén ezeket sem szabad fogyasztani!
Mint az összes kovásszal készült receptnél, ennél a palacsintánál is előre kell gondolkodnunk: előző este érdemes megkezdeni a folyamatot, hogy a kovász savas közege könnyen emészthetővé (és nagyon finommá!) varázsolja nekünk a tésztát.
Én inaktív/maradék kovásszal szoktam készíteni, azzal is teljesen jól működik. 🙂
Ha nektek is van otthon kovász, mindenképp próbáljátok ki, mert nagyon finom!
◾2 csésze alakor búzaliszt ◾2 tk. (gluténmentes) sütőpor ◾1 tk. szódabikarbóna ◾1 csapott tk. parajdi só ◾1 nagy tojás ◾3 ek. eritrit vagy finomítatlan nádcukor/rapadura ◾3/4 csésze kovászmaradék/inaktív kovász ◾1 csésze adalékmentes növényi tej (esetleg legeltetett forrású nyers tej)
ELKÉSZÍTÉS:
ELŐZŐ ESTE:
A száraz hozzávalókat egy tálban összekeverjük.
Belekeverjük a tojást, eritritet/cukrot és a kovászt is, majd a tejet apránként adagolva simára keverjük a tésztát. Folpack-kal vagy méhviaszos csomagolóval lefedve hagyjuk fermentálódni legalább egy éjszakát.🌙
MÁSNAP:
Kókuszolajon kisütjük a palacsintákat “amerikai” méretűre. Közepes lángon, oldalanként ez nagyjából 1-1 perc 🙂 🥞 Jó étvágyat hozzá! 🙂
Napjainkban sajnos gyakori a túlzott színhús fogyasztás, és kevésbé jellemző, hogy a “fura” állati részeket is elfogyasszuk, pedig tápanyagsűrűség és hasznosulás/felszívódás szempontból ezek a jószág legértékesebb részei.
Csontlevest leggyakrabban csirkéből és marhából készítenek, de tulajdonképpen a halászlé is egy fajta csontleves.
A funkcionális táplálkozás egyik alapelve a “fejétől a farkáig” étkezés. Készítettem egy gyakorlatias útmutatót arról, hogyan tudsz te is könnyedén áttérni erre a fajta táplálkozásra. Ez a feliratkozóim számára elérhető, itt tudod kérni a letöltését. 🙂 Ebben felsoroltam jó pár ötletet, hogyan tudod beépíteni a mindennapjaidba a csontlevest fogyasztást.
A csontleves készítésének célja – a pozitív egészségügyi hatásokon túl – alapvetően a pazarlás elkerülése:
porcos/velős/húsos csontok
köröm
marhanyelv
csirkeláb, nyak, zúza, fej…
…ezeknek a legegyszerűbb felhasználási módja, ha egy ízletes levesbe főzzük őket, ezzel fontos tápanyagokkal gazdagítjuk az ételt: olyan aminosavakkal, mint a glicin vagy a prolin, és olyan ásványi anyagokkal, mint a kalcium, magnézium, kálium, foszfor, vas, cink…
Érdemes tudni, hogy az aminosav-tartalom a főzési idő növelésével szintén nő:
Aminosavak
Rövid főzési idő
Hosszabb főzési idő
Prolin
242 mg
987 mg
Glicin
450 mg
1773 mg
Glutamin
367 mg
1013 mg
Alanin
214 mg
773 mg
Forrás: Kim Schuette, CN, Biodynamicwellness.com
Ezért érdemes és fontos alacsony lángon, hosszú ideig gyöngyöztetni a levesünket: csirke esetében legalább 6, de akár 24 órán át, marha esetében legalább 12, de akár 72 órán át is főzhetjük. Nem kell megijedni, ez gyakorlatilag teljes egészében passzív idő, nincs vele aktív dolgunk, legfeljebb egyszer-egyszer megkavarni.
Jó jel, ha a levesünk a főzést követően a hűtőbe téve megdermed, és kocsonyássá válik. Ilyenkor tudhatjuk, hogy igazán gazdag ásványi anyagokban és aminosavakban, ami egy igazi szuperélelmiszerré teszi a csontlevest.
Azt gondolom, hogy egy körömből, inas-porcos csontokból főzött gyógyító alaplé az egyik legjobb dolog, amit az egészségeddel tehetsz.
A csontleves csodálatosan regenerálja a bélrendszert (ez azért nagyon fontos, mert gyakorlatilag kimondhatjuk, hogy minden betegség a bélben kezdődik!).
Ezen kívül a benne található aminosavakra nagy szükség van a máj méregtelenítő munkájához is.
A kollagén visszaadja a bőr rugalmasságát, a haj és a körmök szépségét.
Továbbá ízületi bántalmakra is ajánlott a fogyasztása, hiszen tartalmaz többek között glükózamint és kondroitin-szulfátot is, amelyek kúraszerűen alkalmazva csillapíthatják a fájdalmat.
Bónusz pont, hogy ezek az állati részek sokkal olcsóbban is beszerezhetők, mint például a színhúsok. Én egyszerre mindig egy nagyobb adagot főzök, amit nagyjából 1 literes porciónként lefagyasztok, így mindig van kéznél.
Természetesen itt is nagyon fontos a forrás! Legeltetett, szabadtartású, természetes táplálékukon nevelt állatok csontjait használd a leveshez!
Bio gazdaságoktól, farmoktól vagy háztáji forrásból húsos csontot is beszerezhetsz, de az is működik, hogy a csontos húsok elfogyasztása után a csontokat/inas/porcos részeket megőrzöd a leveshez.
Például ha csirkecombot sütsz vagy esetleg egy egész csirkét, ne dobd ki a csontokat, miután elfogyasztottad róla a húst. Gyűjtsd őket a fagyasztóban például egy simítózáras zacskóban, amíg kb. egy leveses fazéknyi mennyiség összegyűlik, és főzd ki belőle a tápanyagokat!
Ezzel a levessel gyakorlatilag minden sejtedet boldoggá teheted. És ez a funkcionális táplálkozás célja. 🙂
Ha bármilyen kérdésed felmerülne, kommentben vagy üzenetben nagyon szívesen válaszolok!
Jó főzőcskézést!
Szeretettel,
Gyógyító csontleves alaplé – az igazi szuperélelmiszer
Előkészület: 20 perc
Főzési idő: 6-72 óra
Összesen: 6-72 óra+20 perc
HOZZÁVALÓK:
Marha csontleveshez:
3 kg porcos, húsos marhacsont
1 db egész marhanyelv vagy 1 kg mangalica köröm (az extra zselatinért)
Csirke csontleveshez:
1 db egész csirke
4-6 db csirkeláb és/vagy 30-50 dkg csirkezúza (az extra zselatinért)
1-2 ek. természetes kősó (pl. parajdi, Himalája vagy tengeri só)
3-4 babérlevél
7-8 szem feketebors
1 ek. kurkuma
3-4 szem borókabogyó
3-4 cm-nyi gyömbér, pucolva, kisebb darabokra vágva
1 kg leves zöldség: sárgarépa, petrezselyemgyökér, zeller, karalábé ízlés szerint, megpucolva
2 db egész vöröshagyma (pucolás nélkül mehet a levesbe)
ELKÉSZÍTÉS:
A csontokat/egyéb használni kívánt állati részeket tedd a legnagyobb leveses fazekadba (az enyém 10 literes), majd öntsd fel hideg szűrt vízzel.
Adj hozzá 1-2 ek. szűretlen almaborecetet (ez segít kioldani az ásványi anyagokat a csontokból).
Add hozzá a fűszereket is.
Lassú tűzön kezdd el főzni. Forralásig hevítsd, majd lassú tűzön, fedő alatt gyöngyöztesd. A habot egy kanál vagy szűrő segítéségével távolítsd el.
A csirke csontlevest legalább 6, de akár 24 órán át, a marha csontlevest legalább 12, de akár 72 órán át is főzheted. (A fedőt érdemes rajta tartani, különben az egész házat a csontleves aromája, illetve sok elpárologhat belőle.)
Az utolsó 1 órában add hozzá a megpucolt zöldségeket és a hagymát.
Ha elkészült a leves, szűrd le.
Amikor kihűltek a csontok, a megfőtt húst szedegesd le róluk. A főtt zöldségekkel együtt felhasználhatod például húskrémhez/pástétomhoz.
A levest érdemes kb. 1 literes porciókban lefagyasztani, így mindig lesz kéznél.
Ha csak egy dolgot jegyzel meg ebből a posztból, az ez legyen: soha ne fogyassz önmagában szénhidrátot!🤓
Főétkezéseknél általában ügyelünk erre, de a nasiknál is ugyanolyan fontos a kiegyensúlyozás!
Nem tudom eléggé hangsúlyozni, hogy a vércukorszint stabilan tartása mennyire fontos.
Azért megpróbálom 🙂
➡30 billió sejtünk van. Amikor éles vércukor kiugrás történik a szervezetünkben, azt mind a 30 billió sejtünk megérzi, hiszen minden sejtünk glükózt használ fel az energiatermeléséhez, hogy el tudják látni a feladatukat.
Az éles vércukor kiugrást (többek között) azzal tudod megakadályozni, ha rostot/zsírt/fehérjét is fogyasztasz a szénhidrát forrásod mellé, hiszen ezek lassítják a glükóz felszívódását. Vagyis mindig “öltöztesd fel” a szénhidrátokat legalább zsírral, jó esetben zsírral+fehérjével💪🏻
Erre találsz egy pár példát ebben a videóban. 🙂
A nasik is legyenek teljes értékű ételek, ha mondjuk 4-nél több összetevője van egy készterméknek (és kiolvashatatlan szavakból áll), azt inkább ne vedd le a polcról.
Ha eddig egy 1 összetevős almát fogyasztottál nasiként, szuper! De most már arra is ügyelj, hogy egyensúlyozd ki valamilyen zsírral és/vagy fehérjével, mint például a kókusz, mandulavaj, dió vagy bármilyen magféle.
Azt tapasztalom, hogy a csirkehús sokak fejében úgy él, mint az egyik legegészségesebb fehérje opció. Sportolók, diétázók körében is nagyon népszerű. De van vele egy probléma…
Arányaiban nagyon magas az omega-6 zsírsav tartalma.
És hogy ez miért baj?
Az optimális egészségi állapot eléréséhez az a célunk, hogy minimalizáljuk az omega-6 zsírok bevitelét, mivel ezek fokozzák a gyulladást a szervezetben. Ezt az omega-3 zsírsavak tudják kompenzálni, amiknek gyulladáscsökkentő hatása van.
Az omega3-omega6 fogyasztásunk aránya ideális esetben 1:2 vagy 1:4 kellene, hogy legyen. Egyesek szerint akár 1:1 is lehetne.
Napjainkban ez az arány átlagosan 1:20, de hallottam már 1:50-ről is…
Miért van ez?
Ha megnézed egy feldolgozott élelmiszer összetevőit, garantálom, hogy találsz benne napraforgóolajat vagy repceolajat, szójaolajat, kukoricacsíraolajat, gyapotmagolajat és így tovább (ők az omega-6 olajok). Ha ételt rendelsz valahonnan vagy étteremben eszel, ezeken a helyeken is szinte kivétel nélkül ilyen olajokat használnak. Ezek az olajok mindenhol ott vannak…
Hogy miért? Egyszerűen mert olcsóak…
Na de vissza a csirkéhez…
Az állatok húsában található zsírsavakat természetesen – ugyanúgy, mint nálunk – a táplálékuk befolyásolja.
A csirkéknek (jó esetben!) van lehetőségük kapirgálni, napfényen tartózkodni, bogarakra, gilisztákra vadászni, zöld növényeket csipegetni. Ez javítja az omega-3 arányt a húsukban, de természetes táplálékukat többségében akkor is gabonák és hüvelyesek adják, amikben az omega-6 dominál. Rosszabb esetben ipari körülmények között kb. 1 hónap alatt kukoricán felhízlalják szegényeket… És akkor még nem beszéltünk az antibiotikumokról, hozamfokozókról, és a kíméletlen állattartásról…
Kérdés: Akkor sose együnk csirkét? Egyáltalán nem erről van szó, de érdemes lehet mérsékelni a fogyasztását, ezen kívül odafigyelni a szabadtartású forrásra. Támogassuk a kistermelőket és a boldog állatok nevelését! Vagy ha megoldható, tartsunk magunk csirkét és adjuk meg nekik a tőlünk telhető legjobbat 🙂
Összességében táplálkozásunkban részesítsük előnyben az omega-3 zsírsavakban gazdagabb fehérjéket, mint a halak, tengeri herkentyűk vagy a kérődző állatok húsa, mint például marha, bárány, birka. Ezeknél is nagyon fontos a forrás természetesen: válasszunk vadon halászott halakat, herkentyűket és szabadtartásból származó kérődzőket. A regeneratívan, irányítottan legeltetett állatoknak ráadásul környezetvédő hatása is van, de ez már egy külön írás lesz. 😉
Ha hasznosnak találtad, megköszönöm, ha megosztod ezt a posztot!😘
Szerettem volna egy átfogó posztot arról, mit is képviselek táplálkozás terén, ha esetleg valaki nem tudná pontosan. 🙂
Mélyen hiszem, hogy az étellel gyógyítani lehet.
Bámulatos változásokat lehet elérni, ha a sejtjeidnek biztosítasz mindent, amire szüksége van. Vagy épp kiveszed az étrendedből, amire NINCS szüksége…
Első körben egy kis disclaimer.
Azt gondolom, fontos alázatosnak maradni, és mindig tanulni és képezni magunkat. Az én gondolkodásmódom is sokat változott a táplálkozásról, ahogyan egyre többet megtudtam.
Az egészséges táplálkozással kapcsolatos nézeteimet olyan információk alapján alakítottam ki magamban, amit több, számomra hiteles forrás (funkcionális szemléletű orvosok, tudósok, kutatók stb.) is megerősített, ezen kívül megtapasztaltam a hatását a saját testemen is.
Olyan pozitív hatásokat, mint például a teljesen fájdalommentes menstruáció vagy javuló emésztési funkció, amikről korábban csak álmodoztam… Ez azonban nem jelenti azt, hogy nekem ne lenne még dolgom. Keresek még válaszokat, és nem állítom, hogy mindent tudok. Sok minden fejben dől ám el a táplálkozással kapcsolatban is. 😉
Ebben a blogposztban azokat a közös többszörösöket szeretném megosztani, amiket egybehangzóan visszahallok minden számomra hitelesnek tartott forrásból (őket a mentoraimnak hívom 🙂 ), és aminek az alkalmazásával bárki virágzó egészségre tehet szert.
A nagy közös többszörös számomra nem más, mint Dr.Weston A. Price kutatómunkájának eredménye.
Ki volt Weston A. Price?
Dr. Price (1870-1948) egy amerikai fogorvos-szájsebész volt – a táplálkozástudomány Isaac Newton-jaként is ismert – aki eredendően azt kutatta, miért volt hibátlanul szép a fogsora a civilizációtól elszigetelten élő népcsoportoknak. Munkája során azonban valami sokkal fontosabbat is felfedezett…
12 őslakos kultúra étrendjét vizsgálta meg (mint például a svájci hegyi népek, új-zélandi maorik, alaszkai eszkimók vagy az amerikai indiánok), akik a világ különböző pontjain, izoláltan éltek, távol az iparosodott társadalmaktól. Érdekes, hogy ezeknek a népeknek az étrendjei nagymértékben különböztek egymástól. Íme néhány példa:
Svájc: pasztőrözetlen tejtermékek, rozs
Eszkimók: 100% állati eredetű táplálék, halak, tenger gyümölcsei
Maori: hal, tenger gyümölcsei, zsíros sertéshús, leveles növények, kókuszdió, gyümölcs
Maszai: semmi növényi eredetű, marhahús, nyers tej, belsőségek
Észak- és Dél-Amerika vadászó-gyűjtögető népei: változatos vadak, hüvelyesek, gyökérzöldségek, zöldségek, kevés gyümölcs
Dr. Price megfigyelései szerint ezekben az őslakos kultúrákban előfordultak olyan AKUT dolgok, mint például a fejfájás, megfázás, sebek, égési és baleseti sérülések, azonban nem voltak jellemzőek a lyukas fogak, az érzelmi/lelki/mentális problémák, a genetikai betegségek, illetve az olyan krónikus egészségügyi problémák, mint a magas vérnyomás, cukorbetegség, allergiák stb.
Bár ezek a világ különböző pontjain élő embercsoportok egymástól nagyban különböző étrendet folytattak, mégis tökéletesen egészségesek voltak: kitűnő testfelépítés és termékenység, érzelmi stabilitás és mindennemű krónikus, degeneratív betegség hiánya jellemezte őket. Dr. Price azt is megfigyelte, hogy amikor ezek a népek áttértek a tradicionális táplálkozásról a modern, feldolgozott élelmiszerek fogyasztására, egészségük láthatóan hanyatlásnak indult.
Számomra ez elég meggyőző. 🙂
Az őslakos kultúrák kiváló egészségének egyik záloga Dr. Price szerint az úgynevezett “X-aktivátor” volt, amelyet minden nép étrendjében megtalált. Azóta már tudjuk, hogy ez az X-aktivátor nem más, mint a K2 vitamin MK-4 formája. (Itt meg kell említenünk azonban az A-vitamint, valamint a D3 vitamint is, mint “X-aktivátorok”, hiszen ezek gyakorlatilag valamennyi élelmiszerben együtt vannak jelen és szinergiában működnek egymással, ahogyan azt a természet csodálatosan kitalálta. :))
Miben található K2 vitamin?
A K-vitamin ezen formáját többek között a legelésző állatok tudják előállítani emésztő tevékenységük által. A zöld növényekben megtalálható K1 vitamint kiváló hatékonysággal tudják K2 formátumra konvertálni, így például a legeltetett forrású vajban, tejtermékekben, tojássárgájában, májban és egyéb belsőségekben, halakban, kagylókban találhatjuk meg nagy mennyiségben ezt a fontos tápanyagot.
Dr. Price-nak sikerült tehát összegeznie azokat az előfeltételeket, melyek elengedhetetlenek ahhoz, hogy az ember egészségesen éljen, eközben pedig az emberi táplálkozás optimális kritériumait is meghatározta.
A levonható konklúzió tehát, hogy nincs egy olyan diéta, ami mindenkinek a Földön 100%-ban megfelelne. A közös többszörös, amin a funkcionális táplálkozás alapszik: a helyben termesztett, szezonban lévő, valódi, tápanyagdús és regeneráló ételek, amelyek toxinmentesek és gyulladáscsökkentőek. Ezekre kell fókuszálnunk, és a testünk garantáltan meghálálja majd nekünk.
Az egészséges élelmiszer fogalma
Az egészséges élelmiszer ott kezdődik, hogy a táplálék forrásaként szolgáló növényeket és állatokat egészséges, természetes és tápanyagokban gazdag földeken nevelték:
Az állatok szabadtartásban, természetes táplálékukat fogyaszthatják.
A növények – többek között az állati trágyának köszönhetően – tápanyagokban gazdag termőtalajban nőhetnek.
A természet ökoszisztémái nem véletlenül olyanok, amilyenek. Ez egy csodálatosan létrejött, működőképes rendszer, amibe nem szabad beleszólnunk, mert az garantáltan negatívan hat az ember és a bolygó egészségére is. (Mint ahogyan azt sajnos tapasztaljuk is…)
Az egészséges táplálkozás azt is jelenti, hogy távol tartjuk magunkat az olyan élelmiszerektől, amik tápanyagban szegények és kárt okoznak egészségünkben. Ilyenek például a finomított cukorral és liszttel készült élelmiszerek, az iparilag előállított, finomított növényi olajok, a hidrogenizált transzzsírok, a szükségtelen adalékanyagok és ízfokozók…
Ezért alapfeltétele a funkcionális táplálkozásnak, hogy Te magad készítsd el az ételed, minőségi alapanyagokból, amelyeknek ismered a forrását.
Egy kis összehasonlítás, íme a különbség a hagyományos és a modern étrend között:
HAGYOMÁNYOS ÉTREND
MODERN ÉTREND
termékeny, egészséges termőföldből származó ételek
kimerült termőföldből származó ételek
szabadon tartott, legeltetett állatok
zárt, ipari állattenyésztés
házi csontleves
nátrium-glutamát, mesterséges adalékanyagok, húsleveskocka
több állati belsőség, kevesebb színhús
túlzott színhús és kevés belsőség fogyasztás
nyers és/vagy fermentált tejtermékek
pasztőrözött, homogenizált tejtermékek
finomítatlan, természetes édesítők (pl. méz, juharszirup)
tápanyagdús ételekből származó természetes vitaminok
készételekhez hozzáadott szintetikus vitaminok
Célom és szenvedélyem, hogy ezeket az elfeledett bölcsességeket, hagyományos ételkészítési módokat és értékrendet újra visszahozzam az emberek tudatába, mert hiszem, hogy ez az egészség kulcsa.
Egy falat fény 