Alakor, az elfeledett ősgabona + receptek

Alakor, tönke, kamut, tönköly…

Te hallottál már ezekről a búzafajtákról? 🙂

Őket összefoglalva ősbúzáknak vagy ősgabonáknak is nevezzük.

Ebben a posztban elmagyarázom, mi a probléma a mai modern búzával, és hogy miért érdemes visszatérnünk ezekhez az ősgabonafélékhez, de főleg az alakorhoz. 

Mi a “baj” a modern búzával?

A sokszoros hibridizáció eredményeképp a mai modern búza génszerkezete teljesen átalakult. 

Mit jelent ez pontosan?

A nagyobb terméshozam és a kártevőkkel, betegségekkel szembeni ellenállóképesség érdekében az elmúlt néhány száz évben a búzafajt olyan szinten nemesítették, hogy azzal sokunk szervezete már nehezen birkózik meg. 

A búzában található gliadin fehérje egy ún. zonulin nevű enzim termelődéséért is felelős, ami megnyitja a vékonybél sejtkapcsoló struktúráját, hozzájárulva ezzel az áteresztő bél-szindrómához, ami aztán sok-sok krónikus állapot hátterében meghúzódik, mint gyökérok

(Disclaimer: itt az elején azért hozzáteszem, hogy más környezeti faktorok is jócskán hozzájárulnak ehhez, nem csak a glutén a ludas. Az olasz mammák 90+ évesen is tésztát gyúrnak és glutént esznek. A táplálkozás nem minden.❤️) 

Kedvencem, az alakor

Mindent figyelembe véve a fentiek miatt én alapvetően gluténmentes étrendet követek, van azonban egy búzafajta, amivel kivételt teszek: ő az alakor.❤️

A modern búzákkal szemben az ősbúzák fogyasztása mindenképpen sokkal előnyösebb, közülük ebben a posztban most csak az alakorról mesélek bővebben.

Az alakor volt az emberiség (egyik) első búzája. Egyszemű búzának is nevezik.

A kép jól szemlélteti a méretbeli különbséget is az alakor és a “felturbózott” modern búza között…

Az alakort a mai napig soha nem hibridizálták, már 12.000 évvel ezelőtt is pontosan ugyanebben a formájában létezett (a tönke – vagy kétszemű búza – volt az első nemesítés).

Roppant ellenálló búzafajta, ennélfogva nem igényel különösebb növényvédelmet, tehát viszonylag könnyedén termeszthető vegyszermentesen (ez a gabonáknál különösen fontos, ahol sajnos bevett gyakorlat a glifozát permetszer használata, aminek borzasztóan káros egészségügyi- és ökológiai hatásai vannak…)

Hátránya, hogy hozama jócskán elmarad a nemesített fajtáktól, emiatt az ára kissé borsos.

alakorliszt a konyhában 

Ha ezt a sort olvasod, megkockáztatom, hogy te is dolgoztál már életedben hagyományos búzaliszttel: ismerős lehet a könnyű nyújthatóság, a ruganyos, levegős kelt tészták, a szép buborékos, BL80-as lisztből készült kenyér… 

Mindez a nemesített búza gluténhálójának köszönhető…

Na ilyen az alakornál nincs.😅

Meg kell tanulni bánni vele, ez tény.

A gluténmentes lisztekből készült ételekhez hasonlóan az alakortészta kissé omlik, nyersen némileg ragacsos az állaga, és lassabban veszi fel a vizet(!).  

A gyenge gluténszerkezet miatt könnyen terül, ezért érdemes lehet formában sütni vele, de abszolút lehetséges ám öntöttvas edényben is alakorkenyeret sütni!

Ne hagyd, hogy az előző mondataim eltántorítsanak, most jönnek az előnyök!😍

Pozitív egészségügyi hatások

Az alakorliszt lágy textúrája, kiemelkedő vitamin- és ásványi anyag tartalma és különleges aromája magával ragadó, ízélményben is abszolút különbözik a hagyományos búzaliszttől!

Lutein és béta-karotin antioxidánsokat is tartalmaz, ez adja sárgás színét is, ezen kívül magas a riboflavin tartalma is.

Könnyebben emészthető. Csak egy kis összehasonlítás: a modern búza kromoszóma száma 42, az alakoré 14. (A nagyobb szám nagyobb komplexitást jelöl, ami nehezebb emészthetőséggel is jár.)

Az alakor ráadásul nem tartalmazza a problémásabb alfa-gliadin nevű proteint, így aki gluténérzékeny, potenciálisan tolerálhatja az alakort. (Kezelőorvossal mindenképp egyeztessünk azért előtte!)

Érdemes először egy kis mennyiséget tesztelni, illetve főleg kovászoltan fogyasztani, hiszen a kovász a fermentáció révén elősegíti az antitápanyagok lebontását is, kvázi előemészti nekünk az ételt. 

Különösen tápláló, ha frissen őrölve adod hozzá a készülő ételhez!

Miért érdemes tehát alakort fogyasztani? 

  1. Könnyebb emészthetőség 
  2. Magasabb tápanyagtartalom (különösen frissen őrölve!) 
  3. Magasabb fehérjetartalom (vércukorszint szempontjából is előnyös!)
  4. Különleges, finom ízvilág

Hol szerezzem be

Én mindig a Kukutyin Műhelytől rendelem az alakort, akik regeneratív szemlélettel gazdálkodnak.

Világos alakorlisztet és alakor szemes búzát szoktam vásárolni nagy zsákos kiszerelésben, így mindig van itthon a spájzban. 

A legjobb eredmény érdekében a receptekben általában vegyesen használom a világos alakorlisztet, és a frissen őrölt, teljes kiőrlésű alakort.

Házi őrlésű lisztek gabonamalommal

Alakorkovász

A kovászomat szintén frissen őrölt – gyakorlatilag kézmeleg – teljes kiőrlésű alakorliszttel etetem, amit nagyon szeret.

Kovászt illetően nem tartom magam szakértőnek, bár amiket készíteni szoktam, azokkal elégedett vagyok.😅

Az alakorkovásznál az az ajánlás, hogy picit sűrűbbre etessük: én kb. 60 g teljes őrlésű alakort és 40 g vizet adok neki egy etetésnél, és mindig teszek félre kovászmaradékot is.

A kenyerünk is 100%-ban alakorlisztből készül, ennek a receptjét itt találod.

Ha pedig kedvet kaptál hozzá, hogy Te is kipróbáld, válogass a blogon található alakorlisztes receptek közül itt:

Szeretettel,

signature

100% alakorlisztből készült kovászos kenyér, öntöttvas lábasban

UGRÁS A RECEPTHEZ

A hosszú fermentációnak köszönhetően semlegesítjük a gabonákban található antitápanyagokat és (részben) a glutén is lebomlik, így akár enyhe gluténérzékenység esetén is potenciálisan tolerálható lehet ez a kovászos alakorkenyér.

Nem rövid az elkészítési idő, de a csodás íz- és illatvilág, valamint a pozitív egészségügyi hatások miatt szerintem nagyon megéri. 🙂

Kis gyakorlással a kenyér készítéssel töltött aktív idő kevesebb, mint 1 óra! 😉

Az alakort exkluzívan a Kukutyin Műhelytől rendelem, akik regeneratív szemlélettel gazdálkodnak, aminek a támogatása nagyon fontos a számomra.

Világos alakorlisztet és alakor szemes búzát szoktam vásárolni nagy zsákos kiszerelésben, így mindig van itthon a spájzban. 

A workshopon gabonákat is fogunk együtt fermentálni!😍

ELKÉSZÍTÉS:

Első lépésben aktív kovászt készítünk (ezt az esti órákban érdemes bekeverni).

Aktív kovász hozzávalók:

  • 15 g anyakovász
  • 120 g teljes kiőrlésű (frissen őrölt) alakorliszt
  • 100 g klórmentes víz

Ezeket egy befőttes üvegben összekeverjük, majd a helyiség hőmérsékletétől függően 8-12 óra alatt hagyjuk a duplájára nőni.

Kenyér hozzávalók:

  • 600 g bio alakor finomliszt
  • 250 g bio alakor teljes kiőrlésű liszt
  • az összes aktív kovász (nagyjából 220-225 g marad a fenti mennyiségből)
  • 12 g só
  • 355 g langyos, klórmentes víz

ELKÉSZÍTÉS:

  1. Másnap a kenyér hozzávalóit egy tálban összegyúrjuk. Először úgy tűnhet, hogy ennyi víz ennyi lisztet nem tud felvenni, de ahogy tovább gyúrjuk, szépen elegyedik. Egy viszonylag kemény, de gyúrható tésztát kapunk, ez segít, hogy a cipó megtartsa majd a formáját az öntöttvas lábasban.
  2. Amikor homogénné gyúrtuk a tésztát, a tálat fedjük le, majd 15 perc pihentetés következik.

3. Ezután a tésztát kiszedjük a tálból, majd téglalap vagy négyzet alakúra húzzuk szét a tésztát a kezünk segítségével egy kilisztezett felületen, majd hajtsuk be a négy oldala mentén sorban haladva. (Lásd lentebb a videót az egyszerűség kedvéért!)

4. Ezután én még néhányszor félbe szoktam hajtani, negyedeket fordítva a tésztán, ez opcionális.

5. 20 perc pihentetés következik, most az egyszerűség kedvéért hagyjuk a pulton/lisztezett felületen, és csak a korábban használt tálat fejjel lefelé fordítva fedjük le.

6. Megismétlejük a hajtogatást: egy kilisztezett felületen téglalap vagy négyzet alakúra húzzuk szét a tésztát a kezünk segítségével, majd hajtsuk be a négy oldala mentén sorban haladva. (Lásd a videót) Ezután opcionálisan jöhet néhány félbehajtás, negyedeket fordítva a tésztán.

7. Még 20 percig pihentetjük a tésztát, ugyanúgy a tállal letakarva, majd még egyszer megismételjük a hajtogatást.

8. A tésztát ezután visszahelyezzük a tálba, majd melegebb helyen 3-12 órán át kelesztjük. (Érdemes lehet üvegtálat használni, hogy lássuk, mennyit növekedett a tészta.

9. A cipót ezután újra (fejjel lefelé!) egy lisztezett felületre borítjuk, kívülről a közepe felé haladva körben sziromhajtogatással megformázzuk, majd a “talpára” fordítjuk és két kezünkkel közrefogva a tésztát körkörös mozdulatokkal elegyengetjük az alját.

10. Egy tálat vagy kelesztőkosarat kibélelünk papírtörlővel vagy konyharuhával, amit aztán alaposan kilisztezünk (itt érdemes gluténmentes lisztet használni), majd egy ügyes mozdulattal ismét fejjel lefelé beleborítjuk a cipót.

11. Éjszakára hűtőbe tesszük, ez segít, hogy a kenyér másnap jobban megtartsa a formáját.

12. Másnap az öntöttvas lábassal együtt előmelegítjük a sütőt 275 fokra. Legalább fél, de inkább 1 órán át.

13. A sütőbe rakás előtt közvetlenül kivesszük a tésztát a hűtőből, fejjel lefelé egy kör alakúra vágott sütőpapírra borítjuk a szakajtóból, majd 2 határozott, széltől szélig tartó vágást ejtünk + tetszőleges mintát vágunk bele egy kés vagy penge segítségével.
A dekoráció opcionális, a két nagyobb bevágás szükséges/funkcionális, hogy a fermentáció alatt keletkezett gázok irányítottan távozni tudjanak a kenyérből sütés közben, így nem fog kevésbé fog váratlan helyeken “kirobbanni”. 🙂

14. Lefedve 30 percen át sütjük 275 fokon, majd 200 fokon további 10 percig fedő nélkül pirosra sütjük.

15. A szeleteléssel 1-2 órát érdemes várni. Jó étvágyat hozzá! 🙂


Röviden összegezve tehát így néz ki a folyamat:

Előző délután/este:

  • Kovász bekeverés

Másnap reggel/délelőtt:

  • Hozzávalókat összegyúrjuk.
  • 15 perc pihentetés.
  • Hajtogatás.
  • 20 perc pihentetés.
  • Hajtogatás.
  • 20 perc pihentetés.
  • Kelesztés

Este:

  • Formázás+hűtő

Másnap reggel:

  • Sütés

Remélem, kipróbáljátok!

Ezen kívül van itt még…

Száraz kenyér mentő ötletek az alakorkenyérrel:

Ölelés,

signature with background removed

Videó az elkészítésről: