Minek van szezonja, és miért (július)

(4 perc olvasási idő)

A Természet minden hónapban megajándékoz minket pontosan azzal, amire szükségünk van.

Július az igazi bőség időszaka: hihetetlenül sokféle zöldség és gyümölcs elérhető ilyenkor, ebben a posztban kicsit részletesebben is kifejtem, mi az oka, hogy ebben a hónapban éppen ezeket a finomságokat biztosítja nekünk az Anyatermészet.

Olyan csodálatosan van ez kitalálva.🥹🌿🌽🍉🥒

A közösségi média oldalaimon meghirdetett Egyél helyit! kihívással szeretnélek Titeket egy kicsit közelebb hozni ahhoz a ritmushoz, amit a Természet diktál.💚

Kíváncsian várom, hogy láthassam, miket alkottok szezonális finomságokból!

Lássuk akkor, hogy épp minek van szezonja júliusban.

Görögdinnye

Viszonylag ismert tény, hogy a görögdinnyének több, mint 90%-a víz, ami ezáltal csodásan hidratálja a sejtjeinket az év egyik legforróbb hónapjában.

A benne található likopin antioxidáns a Természet fényvédője: óvja a bőrünket a nyári napsütésben.

Ebben a főzésmentes gazpachóban további extra hidratáló zöldségekkel kombináltam a görögdinnyét, próbáld ki, mert isteni!😍

Áfonya, szeder

Lila színüket az antocianin nevű szupererős antioxidáns adja, amely a kognitív funkcióinkat támogatja, javítja a memóriát: segít emlékezni a nyár legszebb pillanataira. 🙂

A lila színű ételek tehát az aggyal, a kognitív funkciókkal állnak kapcsolatban, ami ismerős lehet a csakrarendszerből is: a harmadik szem csakra színe a lila, szerintem ez nem lehet véletlen. 🙂

RECEPTAJÁNLÓ:

Füge

Ahogyan a nyár a termékenység csúcsa az évben, a füge kiemelkedő antioxidáns-, és gyulladáscsökkentő hatása révén (többek között) a reproduktív szervrendszer csodás támogatója.

Több őshonos kultúrában javasolják szoptatós édesanyáknak is, mivel segíti a tejtermelődést: táplálja az anyát, hogy ő is táplálhasson. 🙂

Hogyan érdemes fogyasztani?

Készülhet belőle például füge chutney vagy morzsasüti, én leggyakrabban nyersen fogyasztom.

a rustic plate of plums, figs and spices to make a crumble tart

Lilahagyma

A lilahagyma a színanyagai miatt (szintén antociánok) eggyel tápanyagdúsabb választás a vöröshagymánál, persze a felhasználása különböző ételekben – ugyanúgy a színe miatt – egy kicsit korlátozottabb.

Én személy szerint a tápanyagmaximalizálást szem előtt tartva lilahagymából többet szoktam termeszteni a kertben. 😉

Magas kvercetin tartalma természetes antihisztaminként működik: segít enyhíteni az allerigás tüneteket, hogy önfeledten kiélvezhessük a nyári pillanatokat.

Ételünkben az orvosságunk. 😉

Sárgarépa

Béta-karotinban gazdag, ami A-vitaminná alakulva támogatja a látást – hogy észrevegyük a legapróbb szépségeket is a Természetben.💚

Nyersen fogyasztva a répa rostjai segítenek a felesleges ösztrogén megkötésében és kivezetésében, ami támogatja a hormonrendszerünk kiegyensúlyozását: ezért érdemes akár napi szinten fogyasztani a csodálatos nyers répasalit.

Paradicsom

Sokak kedvenc (technikailag gyümölcse😁) a likopinban gazdag paradicsom, ami ráadásul igen hidratáló is: személy szerint nekem is ő az ultimate nyári alapanyag!

Minden évben alig várom, hogy pirosodjon a termés, és elkezdhessem a befőzését: sült paradicsomszószt és ketchupot idén is biztosan fogok készíteni, illetve ezen a nyáron aszalt paradicsomot is tervezek eltenni.

Ahogyan a dinnyénél is említettem, a likopin egy természetes napfényvédőként működő antioxidáns, ami a nyár közepén nem is lehetne aktuálisabb.

Fermentált paradicsomszószos pizza: a receptért kattints ide!😍

Nyári tökfélék és uborka

A nyári tökök családjába a vékonyabb héjú, télire nem tartósítható fajtákat soroljuk, ezek például a cukkini, a főzőtök, a spagetti tök vagy a patisszon… de tulajdonképpen az uborka is idetartozik.

Általános jellemzőjük, hogy magas B-vitamin és ásványi anyag tartalmuk támogatja az energiatermelést, illetve magas víztartalmuknak köszönhetően remekül hidratálnak, ezzel támogatva minket a rekkenő hőségben.

RECEPTAJÁNLÓ:

Sárgadinnye

Rostban és béta-karotinban gazdag, óvja a bőrünket a napfényben.

Magas víz- és ásványi anyagtartalma segít fenntartani a folyadékháztartásunk egyensúlyát, hogy a legnagyobb hőségben is megőrizzük sejtjeink hidratáltságát, és belső frissességünket.

Kukorica

Hidratáló hatású, rostban gazdag, ezen kívül koenzimQ10-et is tartalmaz, ami védi a szívünket és támogatja a sejtek energiatermelését, hogy bírjuk szusszal a nyári programokat és teendőket. 🙂

Paprika

Kiváló C-vitamin, zeaxantin- és lutein-forrás, ezáltal támogatja a bőrünk és a szemünk egészségét, ami kiemelkedő fontosságú, ahogyan egyre több időt töltünk a szabadban.

Bazsalikom

Hűsítő, illetve szélhajtó hatású fűszer: csökkenti a puffadást és a testhőmérsékletet a nyári hőségben.

Ha van bazsalikomod a kertben (vagy az erkélyeden😉), lesd meg ezt a tavalyi videót arról, hogyan tudod könnyedén megsokszorozni a szüretedet!

A hab a tortán

A fentebb említett összes zöldség és gyümölcs összes pozitív egészségügyi hatása sokszorosan felerősödik, ha fermentálva fogyasztjuk őket!😍

A tejsavbaktériumok emésztő tevékenysége által feltárulnak (előemésztődnek) az ételeink hatóanyagai, így a mi szervezetünk már sokkal könnyebben tudja hasznosítani őket.

Hát nem csodálatos? 🙂

Többek között ezért vagyok szenvedélyes rajongója a házi erjesztésnek, és szeretnék minél több embert megtanítani ennek az ősi tartósítási eljárásnak a fortélyaira!

Ha hozzám hasonlóan Te is a gyakorlatban tanulsz a legjobban, akkor szeretettel várlak az online fermentálós workshopjaimon.

Örömmel leszek én, aki “kézen fog” és segítelek a folyamatban, hogy aztán a megszerzett tudással később bármilyen elképzelt alapanyagot fermentálni tudj.😍

Részletek és jelentkezés itt:

Fermentálós projektek a blogról:

3 tévhit a (lakto)fermentálással kapcsolatban

Az interneten rengeteg fermentálós recept kering.

Sokszor igen félrevezető vagy egyenesen hibás instrukciókkal, ami akár a savanyúságunk megromlásához is vezethet…

Gyakran számoltok be nekem erről a workshopokon is: “de hát a recept azt írta, hogy sziszegtetni kell…

Vagy inkább mégsem? 🙂

Segítségképp összeszedtem hát a 3 leggyakoribb tévhitet a (lakto)fermentálással kapcsolatban.

Azt remélem, hogy a magyarázataim segítenek megérteni, hogy mit miért csinálunk, hogy Neked is garantáltan jól sikerüljön majd a végeredmény. 😉

Laktofermentálás = tejsavas erjesztés

A fermentálásnak különböző fajtái vannak, az egyértelműség kedvéért: én most ebben a posztban szigorúan csak a laktofermentálásról fogok szólni.

A bélrendszerünket benépesítő baktériumok szignifikáns része – optimális esetben – ún. tejsavbaktérium: ők a jótékony, és számunkra igen hasznos laktobacillusok és bifidobaktériumok, a laktofermentálás főszereplői. 🙂

Laktofermentálással készült élelmiszerekkel nagyszerűen meg tudjuk támogatni a bélflóránk egészségét.

És mivel Hippokratész óta tudjuk, minden betegség a bélben kezdődik, így egy erős és diverz bélflórának roppant sokrétű pozitív hatása van a szervezetünkre nézve.❤️

Laktofermentálás során az alapanyagainkon természetes módon előforduló mikroorganizmusok tejsavat termelnek, ettől lesz savanyú a végeredmény.

A laktofermentálás egyáltalán nem egy bonyolult műfaj, csak néhány dologra érdemes odafigyelni. Ebben a posztban írtam már róla részletesebben.

Megjegyzés: Ebben a posztban most azt fogom elmondani, hogy mit az, amit NE csinálj. 😉

1. tévhit: Lazán csavarjuk a kupakot az üvegre

Itt valószínűleg a kovászos uborka készítéssel keveredik a dolog a fejekben. 🙂

A kovászos uborka készítése egy úgynevezett vegyes erjedési folyamat: ez annyit jelent, hogy a befőttes üvegünkben élesztőgombák ÉS tejsavbaktériumok is dolgoznak egyszerre.

Az élesztőgombák szaporodásához oxigénre van szükség, ezért szoktuk a kovászos uborka üvegét csak lazán (pl. egy tálkával) letakarni.

Laktofermentálás esetében azonban csak tejsavbaktériumokat szaporítunk, ahhoz, hogy az élesztőgombákat kizárjuk a buliból, anaerob (tehát légmentes) környezetet kell biztosítanunk. 

Ezért nagyon fontos, hogy (különösen a tartósításra szánt) savanyúságainknál szorosan zárjuk a kupakot, hogy egy légmentes közeget biztosítsunk a tejsavbaktériumok szaporodásához. 🙂 Ezzel megakadályozzuk a penész kialakulását is.

2. tévhit: Az üvegeket sterilizálnunk kell

Ezzel ártani ugyan *valószínűséggel* nem fogunk, de fermentálásnál valójában teljesen szükségtelen az üvegek (és egyéb eszközök) sterilizálása.

Gondolj csak bele: amikor fermentálunk, azokkal az icipici mikroorganizmusokkal dolgozunk együtt, akik velünk együtt élnek a testünkön, a bőrünkön, a környezetünkben, a levegőben, az alapanyagainkon, a konyhai eszközeinken stb. 

Ezek a bacik mindenhol ott vannak. 🙂

Őket szeretnénk elszaporítani (legalábbis közülük a jókat), és nem célunk kinyírni őket a sterilizálással. 🙂

Laktofermentálásnál a légmentes közeg és a megfelelő só-koncentráció biztosítja a “rossz bacik” kiszelektálódását (=elpusztulását) és a jófej tejsavbaktériumok elszaporodását, nincs szükség a csírátlanításra.

Az alapos, mosogatószeres mosogatás bőven elegendő.

3. tévhit: “Sziszegtetni” kell az üveget

Laktofermentálás során szén-dioxid gáz is képződik, ami által valóban túlnyomás alakul(hat) ki a befőttes üvegekben.

Kezdők körében gyakori félelem, hogy ettől az üveg “felrobbanhat”, ezért szokták ajánlani az üveg “sziszegtetését”, hogy a keletkező gázokat kiengedjük.

Ez azonban egy kétélű fegyver: ugyanis így mindkét irányba megnyílik az út a baciknak, és nagy a kockázata, hogy penészspóra is bejut az üvegbe, amit természetesen mindenképp szeretnénk elkerülni.

A keletkező gázok pont a megfelelő mértékben képesek utat törni maguknak a kupak alatt, így nincs szükség semmilyen beavatkozásra, vagyis “sziszegtetésre”. 🙂

Megnyugtatásképp el szoktam mondani, hogy több, mint 1000 befőttes üvegnyi fermentummal a hátam mögött még egyetlen egyszer sem fordult elő velem, hogy az üveg “felrobbant” volna.

Hát ennyit arról, hogy mit NE tegyél… 🙂

Ha esetleg mégis bizonytalannak érzed a dolgot, és hozzám hasonlóan Te is a gyakorlatban tanulsz a legjobban, akkor szeretettel várlak az online workshopjaimon.

Örömmel leszek én, aki “kézen fog” és segítelek a folyamatban, hogy aztán a megszerzett tudással később bármilyen elképzelt alapanyagot fermentálni tudj.😍

Részletek és jelentkezés itt:

Fermentálós projektek a blogról: