Ibolyapezsgő (alkoholmentes erjesztett üdítő)

UGRÁS A RECEPTHEZ

Március elején megjelenik a tavasz hírnöke, az illatos ibolya!

A “színváltós” ibolyaszirup után most az ibolyapezsgő receptjét hoztam el, ami tulajdonképpen egy tejsavasan erjesztett (alkoholmentes) üdítő.

Egyáltalán nem bonyolult elkészíteni, de kérlek, mindenképp olvasd el lentebb a tudnivalókat a fermentált üdítő készítésről. 🙂

SZEZONALITÁS

Modern világunk sajnos nagyon eltávolodott a szezonalitás fogalmától… a szupermarketekben gyakorlatilag mindig minden elérhető: ha paradicsomot vagy epret szeretnénk enni januárban, megoldható.

De milyen áron…?

A recepjteimmel az egyik fő célom, hogy segítsek a táplálkozáson keresztül visszakapcsolódni az évszakok váltakozásához, a Természet ciklikusságához.

Az ibolya nekem maga a Tavasz eszenciája!

Édes illatával és telített színeivel igazi vidámságot hoz a téli szürkeség után.💜

Mivel az ibolya virágzásakor még nem igazán elérhetőek friss hazai gyümölcsök, az üdítő alapjaként én az almát választottam, de használhatunk bármilyen fagyasztott gyümölcsöt is.

Én tavaly (fagyasztott) málnával is kipróbáltam az ibolyapezsgőt, és csodás lett!

Az ibolya lila színanyagai antioxidáns hatásúak, a fermentálás által pedig a szervezetünk még könnyebben hozzáfér ezekhez az antioxidánsokhoz.

Ételedben az orvosságod. 😉

fontos tudnivalók a fermentált üdítő készítésről:

  • Bármilyen virággal, gyógynövénnyel dolgozunk, mindig bizonyosodjunk meg róla, hogy vegyszer- és autómentes helyről gyűjtjük be őket, ha pedig nem a saját kertünkből szüretelünk, mindig hagyjunk a Természetnek és másoknak is, és csak annyit vegyünk el, amennyire szükségünk van.

  • Csak az illatos ibolyát gyűjtsük (gasztronómiai értéke értelemszerűen csak ennek van), a beazonosításhoz és további hasznos infókért ajánlom ezt az írást.

  • Mivel az üdítők “érlelése” rövid ideig tart, így nem fog elegendő idő eltelni a mikroorganizmusok teljes kiszelektálódásáig: ha esetleg “rossz” bacik kellemetlen ízt kölcsönöznének az italunknak, inkább öntsük a komposztra. Légmentesen zárva (és probiotikummal irányítva az erjedést) azonban ez nem valószínű, hogy előfordul.

  • A fermentáció hossza hőmérséklet-függő: tavasszal néhány nappal tovább is eltarthat az erjedés, mint a nyári melegben, hiszen ilyenkor még picit hűvösebb van. Ha az üveget óvatosan megrázva már látunk bubikat, akkor meg lehet kóstolni. 🙂

  • Az üdítőhöz használt gyümölcsökön/virágokon/gyógynövényeken található természetes élesztők révén elképzelhető, hogy az üdítőnk *minimális* alkoholt fog tartalmazni. Ha egy picit állni hagyjuk a leszűrt, elkészült üdítőnket, az a kis alkohol könnyedén elillan, illetve a légmentes lezárással, a tejsavas oltóanyaggal (probiotikum) és a hozzávalók alapos mosásával tovább minimalizálhatjuk az italunk alkoholtartalmát.

  • Az biztos, hogy a bolti üdítőknél 213345x egészségesebb ez a fermentált üdítőital, azt azért mindenképp érdemes megjegyezni, hogy a (természetes) cukortartalma viszonylag magas, erre tehát érdemes odafigyelni. Egészségmentorként az ajánlásom: néhány kortyot fogyasszunk belőle egy-egy főétkezés után, amikor már minden makrotápanyagot elfogyasztottunk a tányérunkról, persze némi rosttal (=zöldségekkel) kiegészítve. Ilyen formában mérsékelni tudjuk a vércukor kiugrást, ráadásul ez az üdítő a probiotikumok által az emésztés folyamatát is támogathatja.
Nagyjából 4-5 nap alatt az ibolya ilyen szépen kiengedi a színét 🙂

HIBAELHÁRÍTÁS

Ha néhány nap után felbontva nem találjuk elég szénsavasnak az üdítőnket, 3 lehetőségünk van:

  1. várunk még 1-2 napot
  2. leszűrve, a hűtőben tárolva tovább erjeszthetjük
  3. tegyünk az üvegbe literenként további 1 teáskanálnyi mézet: az egyszerű cukrok gyors tápanyagként szolgálnak a laktobacillusoknak, akik így több szén-dioxidot (= szénsavat) állítanak majd elő nekünk. 🙂

Ez a recept csak egy iránymutatás, bármilyen más gyümölccsel/virággal/gyógynövénnyel elkészíthetjük. Az én személyes kedvenceim: málna-bazsalikom, eper-bodza, alma-orgona.

Ha szeretnéd, hogy valaki fogja a kezed, és segítsen a folyamatban, akkor gyere el az egyik fermentálós workshopomra, a melegebb hónapokban mindig készítünk üdítőt is. 🙂

Mihez kezdjek a szűrleménnyel?

Mivel minden hozzávaló ehető, nyugodtan el lehet fogyasztani: süteménybe, zabkásába vagy akár palacsintába is bele lehet sütni, én leggyakrabban ehhez a kovászmentő Dutch baby-hez használom fel.


Szeretettel,

signature with background removed

Még több színes ital recept a blogról:


IBOLYAPEZSGŐ

hozzávalók:

  • 1 alma, megpucolva & feldarabolva
  • 2 nagy maréknyi illatos ibolya, szárak nélkül
  • 1-2 ek. nyers méz* vagy cukor
  • 1 probiotikum kapszula tartalma (elhagyható)
  • kb. 500 ml klórmentes víz

elkészítés:

  1. Minden hozzávalót tisztítsunk meg.
  2. Az alma darabkákkal töltsünk meg 1/3 részig egy 720 ml-es (paradicsomos) befőttes üveget, majd jöhetnek rá az ibolyavirágok.
  3. A nyers mézet és a probiotikum kapszula tartalmát egy kis vízzel keverjük el, majd öntsük az üvegbe a maradék vízzel együtt.
  4. Légmentesen lezárjuk, majd 3-5 napig (a bizonság kedvéért egy tálcán) érleljük, felbontáskor is mindenképp tegyünk alá valamit, ha kifutna az üvegből. 🙂
  5. Ha nem elég szénsavas, lásd fentebb a hibaelhárítás részt.
  6. Szűrés után a savanyúságokhoz hasonlóan hűtőben tároljuk.

*Megjegyzés: pici babáknak 2 éves kor alatt ne adjunk nyers mézzel készült ételeket/italokat!

Minek van szezonja, és miért (július)

(4 perc olvasási idő)

A Természet minden hónapban megajándékoz minket pontosan azzal, amire szükségünk van.

Július az igazi bőség időszaka: hihetetlenül sokféle zöldség és gyümölcs elérhető ilyenkor, ebben a posztban kicsit részletesebben is kifejtem, mi az oka, hogy ebben a hónapban éppen ezeket a finomságokat biztosítja nekünk az Anyatermészet.

Olyan csodálatosan van ez kitalálva.🥹🌿🌽🍉🥒

A közösségi média oldalaimon meghirdetett Egyél helyit! kihívással szeretnélek Titeket egy kicsit közelebb hozni ahhoz a ritmushoz, amit a Természet diktál.💚

Kíváncsian várom, hogy láthassam, miket alkottok szezonális finomságokból!

Lássuk akkor, hogy épp minek van szezonja júliusban.

Görögdinnye

Viszonylag ismert tény, hogy a görögdinnyének több, mint 90%-a víz, ami ezáltal csodásan hidratálja a sejtjeinket az év egyik legforróbb hónapjában.

A benne található likopin antioxidáns a Természet fényvédője: óvja a bőrünket a nyári napsütésben.

Ebben a főzésmentes gazpachóban további extra hidratáló zöldségekkel kombináltam a görögdinnyét, próbáld ki, mert isteni!😍

Áfonya, szeder

Lila színüket az antocianin nevű szupererős antioxidáns adja, amely a kognitív funkcióinkat támogatja, javítja a memóriát: segít emlékezni a nyár legszebb pillanataira. 🙂

A lila színű ételek tehát az aggyal, a kognitív funkciókkal állnak kapcsolatban, ami ismerős lehet a csakrarendszerből is: a harmadik szem csakra színe a lila, szerintem ez nem lehet véletlen. 🙂

RECEPTAJÁNLÓ:

Füge

Ahogyan a nyár a termékenység csúcsa az évben, a füge kiemelkedő antioxidáns-, és gyulladáscsökkentő hatása révén (többek között) a reproduktív szervrendszer csodás támogatója.

Több őshonos kultúrában javasolják szoptatós édesanyáknak is, mivel segíti a tejtermelődést: táplálja az anyát, hogy ő is táplálhasson. 🙂

Hogyan érdemes fogyasztani?

Készülhet belőle például füge chutney vagy morzsasüti, én leggyakrabban nyersen fogyasztom.

a rustic plate of plums, figs and spices to make a crumble tart

Lilahagyma

A lilahagyma a színanyagai miatt (szintén antociánok) eggyel tápanyagdúsabb választás a vöröshagymánál, persze a felhasználása különböző ételekben – ugyanúgy a színe miatt – egy kicsit korlátozottabb.

Én személy szerint a tápanyagmaximalizálást szem előtt tartva lilahagymából többet szoktam termeszteni a kertben. 😉

Magas kvercetin tartalma természetes antihisztaminként működik: segít enyhíteni az allerigás tüneteket, hogy önfeledten kiélvezhessük a nyári pillanatokat.

Ételünkben az orvosságunk. 😉

Sárgarépa

Béta-karotinban gazdag, ami A-vitaminná alakulva támogatja a látást – hogy észrevegyük a legapróbb szépségeket is a Természetben.💚

Nyersen fogyasztva a répa rostjai segítenek a felesleges ösztrogén megkötésében és kivezetésében, ami támogatja a hormonrendszerünk kiegyensúlyozását: ezért érdemes akár napi szinten fogyasztani a csodálatos nyers répasalit.

Paradicsom

Sokak kedvenc (technikailag gyümölcse😁) a likopinban gazdag paradicsom, ami ráadásul igen hidratáló is: személy szerint nekem is ő az ultimate nyári alapanyag!

Minden évben alig várom, hogy pirosodjon a termés, és elkezdhessem a befőzését: sült paradicsomszószt és ketchupot idén is biztosan fogok készíteni, illetve ezen a nyáron aszalt paradicsomot is tervezek eltenni.

Ahogyan a dinnyénél is említettem, a likopin egy természetes napfényvédőként működő antioxidáns, ami a nyár közepén nem is lehetne aktuálisabb.

Fermentált paradicsomszószos pizza: a receptért kattints ide!😍

Nyári tökfélék és uborka

A nyári tökök családjába a vékonyabb héjú, télire nem tartósítható fajtákat soroljuk, ezek például a cukkini, a főzőtök, a spagetti tök vagy a patisszon… de tulajdonképpen az uborka is idetartozik.

Általános jellemzőjük, hogy magas B-vitamin és ásványi anyag tartalmuk támogatja az energiatermelést, illetve magas víztartalmuknak köszönhetően remekül hidratálnak, ezzel támogatva minket a rekkenő hőségben.

RECEPTAJÁNLÓ:

Sárgadinnye

Rostban és béta-karotinban gazdag, óvja a bőrünket a napfényben.

Magas víz- és ásványi anyagtartalma segít fenntartani a folyadékháztartásunk egyensúlyát, hogy a legnagyobb hőségben is megőrizzük sejtjeink hidratáltságát, és belső frissességünket.

Kukorica

Hidratáló hatású, rostban gazdag, ezen kívül koenzimQ10-et is tartalmaz, ami védi a szívünket és támogatja a sejtek energiatermelését, hogy bírjuk szusszal a nyári programokat és teendőket. 🙂

Paprika

Kiváló C-vitamin, zeaxantin- és lutein-forrás, ezáltal támogatja a bőrünk és a szemünk egészségét, ami kiemelkedő fontosságú, ahogyan egyre több időt töltünk a szabadban.

Bazsalikom

Hűsítő, illetve szélhajtó hatású fűszer: csökkenti a puffadást és a testhőmérsékletet a nyári hőségben.

Ha van bazsalikomod a kertben (vagy az erkélyeden😉), lesd meg ezt a tavalyi videót arról, hogyan tudod könnyedén megsokszorozni a szüretedet!

A hab a tortán

A fentebb említett összes zöldség és gyümölcs összes pozitív egészségügyi hatása sokszorosan felerősödik, ha fermentálva fogyasztjuk őket!😍

A tejsavbaktériumok emésztő tevékenysége által feltárulnak (előemésztődnek) az ételeink hatóanyagai, így a mi szervezetünk már sokkal könnyebben tudja hasznosítani őket.

Hát nem csodálatos? 🙂

Többek között ezért vagyok szenvedélyes rajongója a házi erjesztésnek, és szeretnék minél több embert megtanítani ennek az ősi tartósítási eljárásnak a fortélyaira!

Ha hozzám hasonlóan Te is a gyakorlatban tanulsz a legjobban, akkor szeretettel várlak az online fermentálós workshopjaimon.

Örömmel leszek én, aki “kézen fog” és segítelek a folyamatban, hogy aztán a megszerzett tudással később bármilyen elképzelt alapanyagot fermentálni tudj.😍

Részletek és jelentkezés itt:

Fermentálós projektek a blogról:

3 tévhit a (lakto)fermentálással kapcsolatban

Az interneten rengeteg fermentálós recept kering.

Sokszor igen félrevezető vagy egyenesen hibás instrukciókkal, ami akár a savanyúságunk megromlásához is vezethet…

Gyakran számoltok be nekem erről a workshopokon is: “de hát a recept azt írta, hogy sziszegtetni kell…

Vagy inkább mégsem? 🙂

Segítségképp összeszedtem hát a 3 leggyakoribb tévhitet a (lakto)fermentálással kapcsolatban.

Azt remélem, hogy a magyarázataim segítenek megérteni, hogy mit miért csinálunk, hogy Neked is garantáltan jól sikerüljön majd a végeredmény. 😉

Laktofermentálás = tejsavas erjesztés

A fermentálásnak különböző fajtái vannak, az egyértelműség kedvéért: én most ebben a posztban szigorúan csak a laktofermentálásról fogok szólni.

A bélrendszerünket benépesítő baktériumok szignifikáns része – optimális esetben – ún. tejsavbaktérium: ők a jótékony, és számunkra igen hasznos laktobacillusok és bifidobaktériumok, a laktofermentálás főszereplői. 🙂

Laktofermentálással készült élelmiszerekkel nagyszerűen meg tudjuk támogatni a bélflóránk egészségét.

És mivel Hippokratész óta tudjuk, minden betegség a bélben kezdődik, így egy erős és diverz bélflórának roppant sokrétű pozitív hatása van a szervezetünkre nézve.❤️

Laktofermentálás során az alapanyagainkon természetes módon előforduló mikroorganizmusok tejsavat termelnek, ettől lesz savanyú a végeredmény.

A laktofermentálás egyáltalán nem egy bonyolult műfaj, csak néhány dologra érdemes odafigyelni. Ebben a posztban írtam már róla részletesebben.

Megjegyzés: Ebben a posztban most azt fogom elmondani, hogy mit az, amit NE csinálj. 😉

1. tévhit: Lazán csavarjuk a kupakot az üvegre

Itt valószínűleg a kovászos uborka készítéssel keveredik a dolog a fejekben. 🙂

A kovászos uborka készítése egy úgynevezett vegyes erjedési folyamat: ez annyit jelent, hogy a befőttes üvegünkben élesztőgombák ÉS tejsavbaktériumok is dolgoznak egyszerre.

Az élesztőgombák szaporodásához oxigénre van szükség, ezért szoktuk a kovászos uborka üvegét csak lazán (pl. egy tálkával) letakarni.

Laktofermentálás esetében azonban csak tejsavbaktériumokat szaporítunk, ahhoz, hogy az élesztőgombákat kizárjuk a buliból, anaerob (tehát légmentes) környezetet kell biztosítanunk. 

Ezért nagyon fontos, hogy (különösen a tartósításra szánt) savanyúságainknál szorosan zárjuk a kupakot, hogy egy légmentes közeget biztosítsunk a tejsavbaktériumok szaporodásához. 🙂 Ezzel megakadályozzuk a penész kialakulását is.

2. tévhit: Az üvegeket sterilizálnunk kell

Ezzel ártani ugyan *valószínűséggel* nem fogunk, de fermentálásnál valójában teljesen szükségtelen az üvegek (és egyéb eszközök) sterilizálása.

Gondolj csak bele: amikor fermentálunk, azokkal az icipici mikroorganizmusokkal dolgozunk együtt, akik velünk együtt élnek a testünkön, a bőrünkön, a környezetünkben, a levegőben, az alapanyagainkon, a konyhai eszközeinken stb. 

Ezek a bacik mindenhol ott vannak. 🙂

Őket szeretnénk elszaporítani (legalábbis közülük a jókat), és nem célunk kinyírni őket a sterilizálással. 🙂

Laktofermentálásnál a légmentes közeg és a megfelelő só-koncentráció biztosítja a “rossz bacik” kiszelektálódását (=elpusztulását) és a jófej tejsavbaktériumok elszaporodását, nincs szükség a csírátlanításra.

Az alapos, mosogatószeres mosogatás bőven elegendő.

3. tévhit: “Sziszegtetni” kell az üveget

Laktofermentálás során szén-dioxid gáz is képződik, ami által valóban túlnyomás alakul(hat) ki a befőttes üvegekben.

Kezdők körében gyakori félelem, hogy ettől az üveg “felrobbanhat”, ezért szokták ajánlani az üveg “sziszegtetését”, hogy a keletkező gázokat kiengedjük.

Ez azonban egy kétélű fegyver: ugyanis így mindkét irányba megnyílik az út a baciknak, és nagy a kockázata, hogy penészspóra is bejut az üvegbe, amit természetesen mindenképp szeretnénk elkerülni.

A keletkező gázok pont a megfelelő mértékben képesek utat törni maguknak a kupak alatt, így nincs szükség semmilyen beavatkozásra, vagyis “sziszegtetésre”. 🙂

Megnyugtatásképp el szoktam mondani, hogy több, mint 1000 befőttes üvegnyi fermentummal a hátam mögött még egyetlen egyszer sem fordult elő velem, hogy az üveg “felrobbant” volna.

Hát ennyit arról, hogy mit NE tegyél… 🙂

Ha esetleg mégis bizonytalannak érzed a dolgot, és hozzám hasonlóan Te is a gyakorlatban tanulsz a legjobban, akkor szeretettel várlak az online workshopjaimon.

Örömmel leszek én, aki “kézen fog” és segítelek a folyamatban, hogy aztán a megszerzett tudással később bármilyen elképzelt alapanyagot fermentálni tudj.😍

Részletek és jelentkezés itt:

Fermentálós projektek a blogról: