Címke: funkcionális nasi

UGRÁS A RECEPTHEZ⬇

Most vagyok a “mindent IS fermentálni szeretnék” életszakaszban. Így hát muszáj volt kipróbálnom a fermentált zabkását is. 🙂

Ha Te még csak most ismerkedsz a fermentálás világával, szeretettel ajánlom ezt az írást kiindulópontnak.

Nem kell azonban megijedni, ez egy viszonylag egyszerű fermentálós projekt, az eredmény pedig szerintem meggyőző lesz: igazi kulináris élvezet.❤ Egyszerre édes-mézes, a laktobacillusoktól pedig savanykás ízű lesz, krémes textúrával. Nagyoooon fincsi!

És akkor a táplálkozástani előnyökről még nem szóltam. 🙂

szóval mégis miért fermentáljuk a zabkását?🤨

Korábban már írtam róla, hogy általánosságban a gabonaféléket miért érdemes fermentálni.

A gabonák tartalmaznak úgynevezett antitápanyagokat. Ezeket képzeld el úgy, mint a növények védekező mechanizmusát.

Szegényeknek nincsen lábuk, hogy elfussanak a fenyegetések (kártevők, fertőzések, emberi/állati fogyasztás) elől, és fizikailag megküzdeni sem igen tudnak az “ellenféllel”, így hát saját védelmükre kifejlesztettek olyan vegyületeket, amik azt szolgálják, hogy a szaporítóanyaguk (esetünkben a gabonamag, amit elfogyasztunk) sértetlenül maradhasson, akár azután is, hogy keresztülhaladt egy emésztőrendszeren.

Ezek az antitápanyagok egyrészt sokaknál emésztőrendszeri panaszokat okozhatnak, másrészt kötést alkotnak bizonyos ásványi anyagokkal (pl. cink, magnézium, vas, kalcium), amik így sajnos kiürülnek a szervezetünkből. Márpedig ezekre nagy szükségünk lenne az optimális működéshez…

Így már talán picit érthetőbb, miért olyan fontos odafigyelni ezekre az antitápanyagokra. 🙂

Hogyan tudjuk semlegesíteni őket?

A jó hír, hogy bizonyos konyha technológiákkal viszonylag könnyedén semlegesíteni, de legalábbis lényegesen csökkenteni tudjuk az antitápanyag tartalmat: ezek az áztatás, a csíráztatás és a fermentálás.

Ezek a technikák mind megfigyelhetőek a Weston A. Price által tanulmányozott őslakos kultúrákban.

Természetesen minél többet alkalmazunk ezek közül, annál hatékonyabbak leszünk az antitápanyagokkal szemben.

Ennél a zabkásánál most az áztatást és a fermentálást használjuk.

Az eredmény?

Könnyedén felszívódó tápanyagok.

Probiotikus hatás = jótékony bacikkal gazdagítjuk a bélflóránkat.

Kíméljük az emésztőrendszerünket.

És a legjobb bónusz: a fincsi, umami íz!😍

Ha elkészítitiek, mindenképp számoljatok be róla, hogy ízlett! Akár itt kommentben, vagy Instagramon/Facebookon! 😉

Ölelés,

---

fermentált, probiotikus zabkása

hozzávalók (2 adaghoz):

• 200 g (gluténmentes) zabpehely
• 300 ml klórmentes, szűrt víz
• 3-4 ek. nyers méz (ízlés szerint)
• 1 db probiotikum kapszula
• 1/3 tk. fahéj

Feltét opciók:

• diófélék, magvak
• aszalványok
• étcsokoládé
• kókuszreszelék
• virágpor
• friss vagy fagyasztott gyümölcs/gyümölcslekvár

elkészítés:

1. Egy 720 ml-es befőttes üvegben összekeverjük a zabpelyhet, a szűrt vizet, a fahéjat és a mézet, majd felnyitjuk és hozzáadjuk a probiotikum kapszula tartalmát, és ezt is jól elkeverjük.
2. A kupakot jól rászorítjuk, és légmentesen zárva 18-48 órán át szobahőmérsékleten hagyjuk fermentálódni.
3. Nálam most ezek voltak a feltétek: almaszeletek, áfonya, pirított törökmogyoró, fahéj, virágpor, kendermag, kókuszreszelék és orgonavirág (utóbbi természetesen opcionális). Isteni finom!😍

Megjegyzés #1: ha nem tartunk tejmentes diétát, probiotikum kapszula helyett használhatunk (tiszta, legeltetett forrásból származó!) kefírt vagy joghurtot is, amelyek szintén tartalmaznak laktobacillusokat.

Megjegyzés #2: ha meleg ételre vágyunk, főzve is fogyaszthatjuk a zabkását, ilyenkor azonban a probiotikus hatás már nem érvényesül, mert a hő elpusztítja a jótékony baktériumokat. Az antitápanyagokat viszont így is semlegesítettük. 😉