Ez az ibolyaszirup nekem maga a tavasz eszenciája.
Az elkészítése szerintem felér egy meditációval.
Az ibolya ehető?
Igen! Ráadásul gyógynövényként ismeretes, a teljes növényt hasznosíthatjuk:
színanyagai antioxidáns hatásúak
gyulladáscsökkentő, lázcsillapító
köptető
bőrápoló
szemborogatásra is használják
Gasztronómiai kalandozásainkhoz az ibolyát természetesen mindig vegyszer- és autómentes helyről gyűjtsük be!
Mellékhatása az adagok betartása mellett nem ismert.
Ezen a ponton történik a “varázslat”. 🙂
Citromlé hatására a kékből újra lila lesz!
Idén különösen sok ibolya virágzik a kertünkben, így mindenképp szerettem volna valahogyan megőrizni ezt a színt, illatot és érzést.
Sajnos a nyers méz elvesz a csodás lila színből, én azonban nem használok kristálycukrot a konyhámban, így ez volt a második legjobb választás, de nekem így is nagyon tetszik. 🙂
Az ibolyaszirupnak az édesen túl nincsen különösebb íze, itt a szín a lényeg.
A limonádéba azonban mindig teszek pár friss ibolyavirágot, ami igazi tavasz aromát kölcsönöz az italnak!💜
Hogyan használd fel az ibolyaszirupot?
Bármilyen koktélt feldobhatsz vele, de akár házi készítésű jégkrémben is el tudom képzelni, esetleg palacsintára vagy piskótatekercsre locsolva! Nekem a limonádé a személyes kedvencem. 🙂
Egy nagyon egyszerű, de mégis látványos “tartósítási eljárás”, ha a megmosott virágokat jégkockatartóba téve, vízzel felöntve lefagyasztod, így nyáron egy kis színnel és bájjal dobhatod fel az italaidat (a sárga italoknak különösen jól áll ;))
Ha kedvet kaptatok hozzá, készítsétek el Ti is és ne felejtsétek el megmutatni nekem Instagramon vagy Facebookon, mindig öröm látni az alkotásaitokat! 🙂
A begyűjtött ibolyát egy szűrőben hideg víz alatt öblítsük át, majd forrázzuk le 300 ml vízzel. Az áztatási idő 30 perctől akár egy egész éjszakán át tarthat. Minél tovább hagyjuk ázni, annál intenzívebb lesz a szín. Az ibolya forrázat először kék színt ölt majd.
A választott áztatási idő letelte után szűrjuk le, ekkor jön a varázslat: az “ibolyatea” pár csepp citromlé hatására újra lila lesz! #science 🙂
Ezután az “ibolyateánkat” egy üveg tálba öntve, gőz felett kezdjük el melegíteni, és adjuk hozzá a mézet is. Fakanállal kavargassuk, amíg a méz teljesen fel nem olvad. Ne forraljuk fel!
Amint elolvadt benne a méz, készen is vagyunk. Befőttes üvegbe adagolva a hűtőben tároljuk.
hozzávalók az ibolya limonádéhoz:
1/4 rész ibolyaszirup
3/4 rész szűrt víz
frissen facsart citromlé (ízlés szerint)
néhány friss ibolyavirág
elkészítés:
A hozzávalókat keverjük össze és már fogyaszthatjuk is! 🙂
*Megjegyzés: pici babáknak 2 éves kor alatt ne adjunk nyers mézet!
Ezzel a módszerrel teljesen műanyagmentesen tudunk palántákat nevelni otthon, ráadásul a növényeink is egészségesebbek lesznek!
Az első gondolatod most bizonyára az (nekem is az volt)…
“De nem fog szétesni a földkocka…?”
Ha néhány apró dologra odafigyelsz, biztosan nem! Ezeket mind leírom lentebb. 🙂
Lássuk az előnyeit:
környezetbarát
egészségesebb palánták!!!
könnyű, gyors és hatékony használat
nem igényel karbantartást
nincs átültetési sokk: a palántákat egyszerűen csak megfogod, és kiülteted a helyükre
Nekem ezek közül az első két szempont volt a legfontosabb.
Környezetbarát, mert műanyagmentesen tudunk vele palántákat nevelni, illetve egy abszolút tartós, strapabíró kertészeti eszköznek számít, valószínűleg életedben csak egy ilyenre lesz szükséged (maximum kettőre, ha nagyon belejössz :P).
A másik nagy előnye abban rejlik, hogy a palánták gyökere ezzel a módszerrel másképp fejlődik!
Ha ültettél már át műanyag sejtes szaporítótálcából pici palántákat, de akár szobanövényt is kisebb cserépből nagyobba, biztosan láttad már, ahogyan fejlődnek, a növények gyökere tekeredik-tekeredik… és így tölti ki a rendelkezésére álló teret.
Ezzel szemben a földkockáknál ahogyan a növény gyökere eléri a levegőt, a gyökér nem nő tovább, és nem kezd el tekeredni, helyette a növény a tövétől újabb gyökereket kezd el fejleszteni!
Így az eredmény egy sokkal kiterjedtebb gyökérrendszer, ami egy egészséges palánta nagyszerű ismertetőjegye, hiszen így könnyebben fel tudja venni a tápanyagokat.
Woohoo!😍💚
A “RECEPT”, vagyis a megfelelő földkeverék
Külföldi videókban rengetegféle “recepttel” találkozni, valaki szerint *ilyen* a tökéletes soil blocking földkeverék, valaki szerint *amolyan*…
Aztán végül egy videóban megnyugtattak, hogy “sima” bolti palántaföld keverék is tökéletesen megteszi, szóval én ezt használom. keverve egy kevés kertészeti perlittel. Nagyjából a földkeverékem 1/5 része perlit.
Tettem kísérletet házi készítésű (tőzegmentes) palántaföld keverékkel is, ennek az összetétele így néz ki:
2 egység házi komposzt (átrostálva)
2 egység kókuszrost
1 egység perlit
Ez a verzió eddig úgy tűnik, szintén bevált, így a későbbiekben valószínűleg ezt is alkalmazni fogom, különösen mivel nagyon nehezen találok bolti tőzegmentes palántaföld keveréket…
Ha esetleg nincs (megfelelő mennyiségű) házi komposztod, ajánlom ezt a térképes adatbázist, ami megmutatja, hol találsz bio kertészkedésben is használható zöldkomposztot a közeledben.
Külföldi videókban javasolták még a birkagyapjúval trágyázást: ez lassan felszabaduló nitrogént tartalmaz, ami kedvező a pici palántáknak, így nem adagoljuk túl őket egyszerre. Ezt is tervezem majd kipróbálni, később beszámolok róla. 🙂
Amikre még ügyelni érdemes…
1. “Brownie” állag
Ahhoz, hogy a földkockák tényleg ne hulljanak szét, nagyon fontos odafigyelni a földkeverékünk állagára!
A földkeveréket mindenképpen rostáljuk át, mert a nagyobb darabok miatt könnyebben széteshetnek a földkockák!
Egy viszonylag nedves keveréket állítsunk össze, ami véleményem szerint hasonlít a brownie süti nyers tésztájához. 😀
A megfelelő állag eléréséhez mindig adhatunk hozzá több vizet, vagy több földet. Ha a kezünkkel már szép gombóccá tudjuk formálni, ami egyben marad, akkor a jó.👍🏻
2. Ne a klasszikus, magasfalú vetőtálcákat használjuk
Helyette inkább egy olyan (fém) tálcát válasszunk, aminek minimális pereme van, ez biztosítja a palánták gyökereinek megfelelő levegőzését.
További előnye, hogy egy silányabb minőségű műanyag tálcával ellentétben a fém tálca nem “nyeklik” mindenfelé, és akár mosogatógépben is könnyedén fertőtleníthetjük.
Az egyébként konyhában használt, merevebb tartású műanyag kínáló tálca is jó választás lehet, de mivel én ezzel a módszerrel a műanyaghasználatot (is) próbálom csökkenteni, nekem a fém tálcára esett a választásom.
Kevesebb mikroműanyag, és időtállóbb is.
A fa tálca sem feltétlenül rossz megoldás, ebben az esetben viszont fóliával érdemes “bélelni”, hogy a víz közvetlenül ne érje, és erre helyezni a földkockákat, illetve a fát előtte picit megégetni ún. “shou sugi ban” technikát alkalmazva, ami tartósabbá és vízállóbbá teszi a faanyagot.
3. Öntözés
Mindig alulról!
Különösen az elején.
Amíg a magok nem csíráztak ki, semmiképpen ne felülről öntözzünk, mert akkor a kockák széteshetnek.
Helyette egy locsoló segítéségével könnyedén fel tudjuk önteni alulról vízzel a földkockákat, amit azok nagyjából 15-20 perc alatt szépen fel is isznak.
Ne hagyjuk állni a vizet alattuk!
Amit nem szívtak fel, azt öntsük le róluk.
Később, amikor a palánták gyökere már behálózta a földkockát, akkor már lehet őket felülről is öntözni.
(Megjegyzés: eddigi tapasztalatom szerint a felülről történő permetező locsolást akkor is kibírják, amikor még nem keltek ki a magok.)
4. Penészesedés
Mivel ennél a módszernél az ültetőközegnek az átlagnál picit nedvesebbnek kell lennie ahhoz, hogy a földkockák egyben maradjanak, így nekem az a tapasztalatom, hogy az első pár napban nem is érdemes öntözni, hogy elkerüljük a penészesedést.
Nekem is volt, hogy megjelentek pici fehér “szöszöcskék”, ezeket nagyon vékonyan ecetes permettel fújtam le, ami eddig úgy tűnik, bevált. 🙂
Egyébként elméletben az az ideális, ha 24 órán belül kiszáradnak a földkockák, később tehát naponta 1x érdemes öntözni őket.
Szépen fejlődnek a palánták a földkockákban (kb. 3 hetesek)
Hol lehet beszerezni?
Sajnos az a helyzet, hogy Magyarországon nem igazán van rá lehetőség…
Ezen az oldalon szettben lehet vásárolni, nekem azonban a kisebbre nem volt szükségem a kertészkedős tevékenységeimhez, így más megoldást választottam.
Bevallom, az enyémet Kínából rendeltük… ami nyilván nem a legideálisabb… több szempontból sem… de hosszútávú beruházásként tekintek rá. És remélhetőleg az előnyei ellensúlyozzák majd ezt az egy negatívumot.
(2025 TAVASZI UPDATE: azóta két magyar oldalon találkoztam még a termékkel, itt és itt.)
Az álmom, hogy egyszer majd itthon is könnyedén beszerezhető legyen webshopokból, kertészeti árudákból.
Ha ezt olvasod, és szívesen együttműködnél velem (akár gyártóként), hogy meghonosítsuk Magyarországon ezt a palántanevelési módszert, akkor kérlek, írj nekem üzenetet! 🙂
Tarts velem, és neveljünk együtt paradicsom és bazsalikom palántát!🌿
Itt az ideje cselekedni! 🙂
Én a magam részéről március első hétvégéjén tervezem elvetni a palántának szánt paradicsom- és bazsalikom vetőmagokat, de egy-két hét késéssel is lehet csatlakozni. 🙂
Ha velem együtt indulsz, a palántáink – ideális esetben – nagyjából egyforma ütemben cseperednek majd, így valós időben tudok segíteni tippekkel, illetve szívesen válaszolok a felmerülő kérdésekre és segítek a hibaelhárításban is 🙂
Nincs kerted? Nem probléma!
A koktélparadicsom és a zöldfűszerek a kiültetés után tökéletesen jól nevelhetők akár cserépben vagy ládában egy erkélyen is.
Az egyszerűség kedvéért ajánlom a készen kapható, bolti palántaföldet.
Ha van rá lehetőséged, akkor válassz tőzegmentes földkeveréket: a tőzeg kitermelése sajnos nagyon környezetterhelő, a tőzeglápok fantasztikus szénelnyelő képességgel rendelkeznek, ezért fontos lenne érintetlenül hagynunk/regenerálnunk őket, hogy minél több légköri szén-dioxidot megkötve tartsanak a talajban.
Ha nem találsz ilyet, akkor sincs semmi gond, én mindig amondó vagyok, hogy inkább kertészkedj, mint ne kertészkedj 🙂
nagyobb lyukú rosta/szita:
A palántaföld átszitálásához szükséges.
Ezt én sem mindig használom feltétlenül, de a nagyobb darabokat mindenképp érdemes kiválogatni, illetve a földet kézzel elmorzsolni, hogy a pici növénykék pici gyökerei könnyen átszőhessék az ültetőközeget.
ültetőedény valamiféle fedővel:
Az ültetőedény lehet klasszikus műanyag szaporítótálca/régi joghurtos pohár/tejes karton/tojástartó stb. Kreatívnak lenni ér, hasznosítsunk újra, amit csak lehet!
Bármit is használsz, az ültetőedény alján mindenképpen legyen lyuk, a megfelelő vízelvezetés érdekében. Ha nincsen, egy (forró) szeggel mi is kilyukaszthatjuk.
Ha az ültetőedényhez nem tartozik fedő, akkor egy darab folpack-kal, vagy akár egy újra felhasználható méhviaszos csomagolóval is lefedheted az elvetett magokat 🙂
A fedőre azért van szükség, hogy párás közeget tudj biztosítani a magoknak a csírázásig.
vetőmag:
A legizgalmasabb rész. 🙂
A házi palántanevelés nagy előnye, hogy különleges fajtákat is elvethetsz, amiből esetleg nem kapsz palántát a piacon/üzletekben.
Persze az is oké, ha csak egy “sima” koktélparadicsomot vagy bazsalikomot szeretnél, de ha valami különlegesre vágysz, próbáld ki például a citrom- vagy fahéjillatú bazsalikomot, vagy akár a sárga, körte alakú koktélparadicsomot 🙂
Ajánlom a Rédei Kertimag márkát, nekem az ő vetőmagjaik általában jó csírázási arányt szoktak produkálni. 🙂
jelölők:
Tudom, a magvetéskor meg vagy győződve róla, hogy emlékezni fogsz, mit hova vetettél, de hidd el nekem, nem így lesz😛
Ezért nagyon hasznos a jelölők használata, amire a vetőmag fajtáját, és a magvetés dátumát célszerű felírni.
A jelölők esetében is ér kreatívnak lenni: kiürült joghurtos dobozok vagy műanyag palackok felcsíkozva, jégkrémes pálcikák, faragott, írható gallyak… Ezen az oldalon találsz inspirációt. 🙂
szórófejes flakon:
Viszonylag magától értetődő: az öntözéshez szükséges. Azért érdemes spriccelve porlasztani a vizet (szemben egy locsolóval történő öntözéssel), hogy a pici magok ne mosódjanak ki a földből.
A földet érdemes kellően nedvesen tartani, azonban gyakori hiba a túlöntözés. Meg kell találni egy egészséges egyensúlyt a “se nem túl nedves” és a “se nem túl száraz” között valahol félúton.
Tipp: emeljük meg az ültetőedényt! Ha könnyű, akkor a föld kiszáradt és locsolni kell. Ha van jelentős súlya, akkor van benne elég nedvesség, és nem szükséges locsolni.
A palánták egyértelműen igénylik a vizet, de ha egész nap vízben állnak, az olyan, mintha “megfullasztanánk” őket… Hozzánk hasonlóan a magok, illetve palánták sem tudnak egész nap víz alatt maradni, levegőre is szükségük van. Hagyjuk őket lélegezni 🙂
Megfelelő hőmérséklet & fény:
A paradicsom ideális csírázási hőmérséklete 15-30 fok, a bazsalikomé 23-30 fok.
A magvetés utáni első napokban én emiatt a radiátorainkra helyezett polcra szoktam rakni a szaporító tálcákat, a fedő alatt így szépen be tud párásodni nekik a tér, ami a csírázásig ideális. (Közvetlenül ne tegyük a radiátorra az ültetőedényünket!)
Ha nem szeretnél palántanevelő LED lámpákba beruházni (nekem sincs ilyen), akkor amint megjelentek az első csírák, érdemes felrakni a tálcát/ültetőedényünket az ablakba. Ilyenkor már fontosabb nekik a megfelelő mennyiségű fény.
Ha nem kapnak elegendő fényt, akkor a palánták megnyurgulhatnak, gyengévé válhatnak. Ebből az okból érdemes egy naposabb fekvésű ablakba helyezni a kibújt pici palántákat. Ahogy telnek a napok, időnként forgatni is érdemes őket, hogy minden oldalukat érje napfény.
A forgatást megúszhatod, ha egy fényvisszaverő fehér lapot/alufóliát is helyezel a fénnyel ellentétes oldalra.
Egy kis kedvcsináló a kertészkedéshez a YouTube csatornámról:
Miért érdemes csatlakozni a “kihíváshoz”?🙂
Lépést teszel vele az önellátás irányába: az élelmiszer előállítás ismerete óriási kincs! Szerintem egy felbecsülhetetlen értékű tudást szerzel vele, ha megtanulsz magról nevelni BÁRMIT 🙂
Segítek, ha van kérdésed, illetve egymást is inspirálhatjuk a tapasztalatainkkal
Különleges fajtákat is kipróbálhatsz
Ha minden jól megy, pár hónap múlva a saját, vegyszermentesen nevelt növénykéid terméséből készíthetsz egy csodafinom és frissítő nyári salátát! Az általad termesztett, nyári nap közepén szüretelt paradicsom ÖSSZEHASONLÍTHATATLANUL ízletesebb egy bolti paradicsomnál 😍
Ha most tervezel először magról palántát nevelni, vagy csak szívesen kapcsolódnál velem és kertészkedni vágyó kedves emberekkel, gyere és csatlakozz ehhez a kis “kihíváshoz” az újonnan alakult Egy Falat Fény Facebook csoportban!
A koncepció az lenne, hogy hetente 1-2 alkalommal bejelentkezek a Facebook csoportban képekkel, beszámolókkal, illetve természetesen Ti is megoszthatjátok, ahogyan cseperednek a palántáitok!
Az egyik családi kedvenc nálunk ez a tárkonyos ragu.
Nagyon sokféleképpen elkészíthető.
Talán ezért is szeretjük annyira.
Mert sosem unalmas. 🙂
Háziasszony hack
A fagyóból kivéve gyakran pirítok le nagyobb adag husikat “natúron”, csak egy kis sóval és borssal, anélkül, hogy tudnám, pontosan mit fogok készíteni belőle.
Így a hét folyamán akár többféle étel alapjaként is szolgálhat az elkészült fehérjeforrás, és a főzés oroszlánrészével meg is vagy.
Változatosság
Ezt a tárkonyos ragut készítettem már csirkemellből, marhalábszárból, de még fácánból is.
Gyakran a húsleves főzést kötöm egybe ennek a ragunak az elkészítésével: a levesben főtt husit tépkedem bele a raguba, és a húslevessel öntöm fel főzés közben.
Bármilyen husinak jól állnak ezek a zöldségek, a tárkony is egy igazi jolly joker fűszer, ami bármilyen ragut csodálatossá tesz. 😛
Ha nincs öntöttvas lábasod, amit a tűzhelyről egyenesen a sütőbe tudsz tenni, akkor a ragut az elkészítése után öntsd át egy jénai edénybe, és úgy helyezd rá az alakorpogácsákat.
(Megjegyzés: így elképzelhető, hogy több pogácsára lesz szükség, hogy befedd vele a ragut, de ez leginkább esztétikai kérdés. Ha vékonyabbra nyújtod a tésztát, úgy több pogácsát tudsz kiszaggatni, a vékonyabb pogikat pedig valószínűleg picit rövidebb ideig is elég sütni.)
Ezt az adagot éppen marha husival készítettem 🙂
Tulajdonképpen mondhatjuk, hogy ez az étel két recept egybegyúrva: a tárkonyos ragu + a kovászos alakorpogácsák.
Külön-külön is megállják a helyüket, de így együtt lesz tökéletesen laktató és nem mellesleg csodásan ízletes!
Téli hónapokban az eltárolt, illetve befőzött/lefagyasztott zöldségekből könnyedén elkészíthető, a februári szezonális étkezés is lehet naaaagyon finom! 🙂
4 db kisebb krumpli, megpucolva & felkockázva (kb. 1,5 cm-es darabokra)
250 g (fagyasztott) zöldborsó
400 ml (konzerves) kókusztej
4 ek. (gluténmentes) liszt vagy alakorliszt
petrezselyemzöld, aprítva (friss vagy fagyasztott)
Alakorpogácsákhoz:
250 g világos alakorliszt
80 g teljes kiőrlésű alakorliszt
85 g hideg vaj, felkockázva
200 g (inaktív) kovász
3/4 tk. só
1 tk. méz
1/4 csésze/60 g víz vagy (növényi) tej
2 tk. sütőpor
1 tk. szódabikarbóna
elkészítés:
Előző este:
Előkészítjük az alakorpogácsákat: egy nagyobb tálban a hideg vajat összemorzsoljuk a lisztekkel, majd hozzáadjuk a kovászt, a mézet, a sót és a vizet vagy (növényi) tejet is, és homogén masszává gyúrjuk.
Egy éjszakán át hagyjuk fermentálódni a tésztát.
Másnap:
Elkészítjük a ragut: egy öntöttvas lábasban közepes láng felett megolvasztjuk a vajat/kókuszolajat, majd rádobjuk az aprított hagymát és sárgarépát. Fakanállal átkavarjuk, majd sózzuk, borsozzuk és hozzáadjuk a tárkonyt is.
3-4 perc pirítás után felöntjük a csontlevessel/vízzel.
Befejezzük az alakorpogácsákat: a sütőt előmelegítjük 210 fokra.
A fermentált tésztánkhoz hozzáadjuk a szódabikarbónát és a sütőport, amit jól beledolgozunk.
Egy (gluténmentes) liszttel megszórt felületen kb. 1 cm vastagra nyújtjuk a tésztát és pogácsaszaggatóval kiszaggatjuk.
A raguhoz közben (miután már forrni kezdett) hozzáadjuk a felkockázott krumplit is, ezután kb. 7-8 percig főzzük (amíg a krumpli majdnem teljesen megfő), majd hozzáadjuk a zöldborsót és a sült csirkemellet is. További 3-4 percig főzzük,
A lisztet egy kisebb tálban csomómentesre keverjük kb. 100 ml-nyi kókusztejjel, majd hozzáadjuk a maradék kókusztejet is, rámerünk 1-2 evőkanálnyit a ragu levéből, és az egészet visszaöntjük az öntöttvas lábasba. Hozzáadjuk a felaprított petrezselyemzöldet is.
Forralásig hevítjük, ezen a ponton a ragunak már elég sűrűnek kell lennie ahhoz, hogy megtartsa a pogácsákat.
A kiszaggatott pogácsákat elrendezzük a ragu tetején (ha nincs öntöttvas lábasod, ezen a ponton borítsd át a ragut és jénai tálba, és ugyanúgy helyezd rá a pogácsákat a tetejére.)
Előmelegített sütőben 15-20 percig sütjük, amíg a pogácsák teteje szépen megbarnul.
Ha nincs időd egy kovászos cipót elkészíteni, válaszd ezt kenyér alternatívának!
Kovászetetéstől számítva, mindennel együtt, 14-15 óra után akár már fogyaszthatjuk is.
Az elkészítése elsőre picit bonyolultnak tűnhet, de másodjára már fejből fog menni az egész folyamat, higgy nekem 😉
Miért van lyuk a bagel közepén? 🙂
A Férjemmel a recept tesztelése (értsd: evés) közben elgondolkodtunk, vajon mi a bagel lyuk jelentősége, így hát rágugliztam, hogy megtudjam a választ.
Nos, az eredeti recept már többszáz éves, a régi időkben gyakran mozgó kocsikról árusították, azért alakították ki így a formát, hogy egy botra fűzve könnyebben szállíthatóak legyenek. Manapság kirakatokban is gyakran lehet így rúdva fűzve találkozni velük (főleg New Yorkban :P).
Ezen kívül a lyuk lehetővé teszi az egyenletesebb főzést és sütést (igen, itt mindkettőt kell), szemben azzal, amikor egy zsemlét/bucit sütünk.
Mese vége. 😀
Ezek a bagel-ek messze vannak a tökéletestől, rusztikus, házilag készült báj jellemzi őket, amit én igazság szerint mindig nagyra értékelek egy ételben. 🙂
Mi nagyon szeretjük ezt a receptet, frissen különösen mennyei, csodás textúrával: kívül ropogós, belül puha, nagyon jó beleharapni!
Ami a kovászt illeti, én az enyémet (friss őrlésű) alakorliszttel etetem (amit nagyon szeret), de úgy gondolom, bármilyen lisztből készült kovásszal működik a recept.
120 g teljes őrlésű alakorliszt vagy alakor finomliszt
130 g langyos, klórmentes víz
Bagel tésztához:
a teljes fenti aktív kovász
175 g langyos, klórmentes víz
2 tk. méz
540 g alakor finomliszt
2 tk. parajdi só
olívaolaj (a sütőpapír kikenéséhez)
1 tk. szódabikarbóna
szezámmag, mák, köménymag stb. (opcionális)
elkészítés:
Előző este:
Az aktív kovász hozzávalóit egy 7 dl-es befőttes üvegben elkeverjük, majd a kupakot rázárva 6-10 órán át hagyjuk, hogy nagyjából a duplájára nőjön.
Másnap:
A befőttes üvegben felfutott kovászhoz hozzáadjuk a mézet és a langyos vizet, majd egy (fa)kanállal jól elkeverjük.
Egy tálban az alakor finomlisztet elkeverjük a sóval, majd hozzáöntjük a kovászos keveréket a befőttes üvegből.
Kézzel kidagasztjuk a tésztát, ezt megtehetjük egy kilisztezett felületen is, én a tálban szoktam hagyni. A tésztánk – a bagelre jellemző módon – viszonylag száraz, de szépen bele tudjuk dolgozni kézzel az összes lisztet. Amikor sima, homogénné összeállt a tészta, lefedjük a tálat, és 3-6 órán át hagyjuk kelni. (Nagyjából egy 40%-os emelkedés az ideális.)
Ezután a tésztát a tálból a konyhapultra borítjuk, és 8 egyenlő részre osztjuk.
A bagel formázása kétféleképpen történhet:
1. A kezünkkel nagyjából ovális alakúra szétlapítjuk a tésztát, ezután a pultra helyezzük, és a két szélét a hossza mentén behajtjuk középre, így kapunk egy “kígyó alakot”, aminek a két végét összeillesztve kialakul a bagel forma.
2. A tésztát gombóc alakra gyúrjuk, majd a hüvelykujjunk segítségével egy lyukat nyomunk a közepébe, és belülről széthúzogatjuk. A lyukat érdemes nagyjából 2-3 centisre hagyni, mert ahogy kel, a lyuk összenőhet. 🙂
A megformázott bagel-eket ezek után egy olívaolajjal vékonyan kikent, sütőpapírral bélelt tepsire helyezzük (ez megakadályozza, hogy a tészta a sütőpapírhoz ragadjon). A bagel-ek tetejét is vékonyan megkenjük olívaolajjal, majd folpack-kal vagy méhviaszos kendővel lefedve további 45 percig kelesztjük.
A sütőt előmelegítjük 260 fokra.
Egy szélesebb átmérőjű lábasban kb. 2 liternyit vizet felforralunk, ehhez adjuk hozzá az 1 tk. szódabikarbónát. (Ilyenkor a víz egy pár másodpercre felhabzik).
A bagel-eket egyenként (vagy ha már gyakorlottabb vagy, akár két-hármasával is) óvatosan a vízbe helyezzük. Akkor kelt meg megfelelően a tésztánk, ha a bagel néhány másodperc alatt feljön a víz tetejére. (Ha nem így lenne, tegyük vissza a bagelt a tepsire, és kelesszük további 30 percig.)
A bageleket egyenként összesen 45 másodpercig főzzük, 20 másodperc után átfordítjuk a másik oldalukra (a szódabikarbónás víztől picit sötétebb sárga színt fog kapni).
A bageleket ezután egy lyukas kanállal kiemeljük a vízből, és egy hűtőrácsra helyezzük.
Ha szeretnéd megszórni a tetejét valamivel, akkor 2 perc után a kezedbe véve a bagelt, fejjel lefelé “mártsd bele” a kívánt feltétbe (Ha csak rászórod, úgy nem fog ráragadni kellőképpen.)
A megfőzött bageleket egy sütőpapírral bélelt tepsire helyezzük, 2-3 cm-re egymástól, majd nagyjából 13 perc alatt aranybarnára sütjük őket az előmelegített sütőben.
15 perc után, frissen tálalva a legfinomabb, az el nem fogyasztott darabokat simítózáras tasakban 3 napig érdemes tárolni, de akár fagyaszthatóak is későbbi fogyasztáshoz. 🙂
Szívem csücske a regeneratív gazdálkodás témája, mert csodásan összefonja az egészséges táplálkozás, a kertészkedés és a környezetvédelem kérdésköreit, így időszerű volt, hogy legyen róla egy poszt a blogon. 🙂
Disclaimer: a témának szakértője nem vagyok, ellenben lelkes követője igen, számomra hiteles forrásokból igyekszem tájékozódni (regeneratív gazdák, előadások, könyvek, dokumentumfilmek stb.), és ezt a tudást a teljesség igénye nélkül egy blogposzt formájában, edukatív jelleggel átadni.
A jelenlegi helyzet
A hagyományos mezőgazdaság rendszerei nem fenntarthatóak.
Ez ma már tény.
A hagyományos gazdálkodási gyakorlatok (szántás, műtrágyázás, vegyszerhasználat stb.) kizsigerelik a talajt, ami az évtizedek alatt, a folyamatos művelés során egy élő közegből terméketlen “porrá” degradálódik. (Emlékszünk a tavalyi porviharokra? khmm…🤔)
Az óra ketyeg: drasztikusan hangzik, de ha nem teszünk valamit, megvannak számolva az éveink, amíg még élelmiszert tudunk (földben) előállítani.
De itt jön a jó hír: van megoldás.
Ezt a megoldást pedig regeneratív mezőgazdaságnak hívják.💚
Látványos különbség egy regeneratív (bal oldal) és egy hagyományos (jobb oldal) gazdaság között
A definíció röviden:
“A regeneratív, vagy másnéven talajmegújító mezőgazdaság olyan földművelési és állattartási módszereket takar, melyek újraépítik a talaj szerves anyag tartalmát, visszaállítják a talajéletet, ennek eredményeként szenet kötnek meg a levegőből és javítják (többek között) a víz-ciklust, így fordítva vissza a klímaváltozást.“
Regenerálni nagyon egyszerűen annyit jelent = jobbá tenni valamit.
Sajnos a realitás az, hogy már túl vagyunk azon a ponton, amikor a környezetünket csak védenünk kell.
A fenntarthatóság nem elég.
Regenerálásra, gyógyításra van szükség.
Szerencsére itthon is egyre többen térnek át arra, hogy ilyen módon gazdálkodjanak.
Ezeket a képeket a Táncoskertben készítettem, ahol regeneratív gazdálkodás folyik 🙂
A regeneratív mezőgazdaság tehát a talajt, egészen pontosan a talajban levő ÉLETET tekinti központi fontosságúnak, ez mindennek az alapja.
A talajélet azoknak a mikroorganizmusoknak (paránylényeknek) és állatoknak az összessége, amelyek anyagcseréjük által lebontják és újra elérhető tápanyagokká alakítják át a kötött szervesanyagokat.
Egyes fajok (pl. különböző egysejtűek) a táplálkozásukon keresztül kontrollban tartják más fajok populációit, a giliszták, hangyák vagy kisebb emlősök pedig a megfelelő talajszerkezet kialakításában segítenek azzal, hogy “járatokat” alakítanak ki, lazítják a talajt.
Ez csak néhány példa arra, micsoda munkát végeznek el ezek a talajlakó közösségek. 🙂
Egészséges talaj = egészséges növények = egészséges ember = egészséges bolygó
Itt jön be a képbe a környezet védelme.
Ez az egész folyamat a Földünket regenerálja, vagyis gyógyítja: a szén megkötése a levegőből a talajba, az ökoszisztémák helyreállítása, víz- és tápanyagciklusok rendezése… és így tovább. 🙂
Szerintem egyszerűen csodálatos, hogya természetnek mindenre van válasza.
És a válasz nem a műtrágya, a vegyszerek, vagy a túlszántás.
A válasz a természettel való együttműködés.
Mit tehetek én, “kicsiként” a saját kertemben?
Persze nagy eredményeket nagy területek regenerálásával tudunk elérni, de kiskertben is abszolút alkalmazhatók a regeneratív módszerek, a mi hozzájárulásunk is egy csepp abban a bizonyos tengerben. Sok kicsi sokra megy. 🙂
Kiskertekben a permakultúra elveit alkalmazva gyakorlatilag egy szinte önfenntartó ökológiai rendszert lehet kialakítani.
Az egyik legfontosabb alapelv a talajművelés elhagyása/minimalizálása, tehát nem ássuk, nem rotáljuk fel a kertet, azaz ásásmentesen kertészkedünk.
Szemléltetésképp csak képzelj el egy erdőt: az erdőben sem ássa fel senki a talajt, mégis a lehulló levelek, elhalt növények és egyéb szerves anyagok évről évre termékeny talajt építenek, emberi beavatkozás nélkül.
Ezt próbáljuk mintázni egy ásásmentes kertben is.
Ha szeretnél belevágni, ajánlom ezt a blogposztot arról, hogyan alakíts ki ágyásokat a kertedben, ásás nélkül; a poszt végén további hasznos könyveket, anyagokat is találsz, regeneratív kertészkedés témában:
Ebben a posztban bemutatom, hogyan alakíts ki könnyedén és viszonylag gyorsan, ásás és talajbolygatás nélkül egy teljesen új ágyást haszonnövények számára a kertedben, amibe akár azonnal vethetsz is. Ezzel a regeneratív módszerrel nem csak magadnak teszel jót, de a mikro- és makrokörnyezetednek is! :)…
Ha már van egy bevált módszered a kertben, elismerem, hogy nehéz lehet áttérni egy újra, és megint újratanulni valamit.
Az eredmény azonban szerintem mindent megér:
Kevesebb munka a kertben: nincs ásás, nincs kapálás, idővel csökken a gyomosodási nyomás is, és öntözni is kevesebbet kell, ha javul a talaj vízmegtartó képessége.
Tápanyagdúsabb zöldségekkel, gyümölcsökkel támogathatjuk a szervezetünket: az egészséges talajban nevelkedett növényeknek lényegesen magasabb a vitamin- és ásványi anyag-tartalma, ráadásul ellenállóbbak a betegségekkel szemben is.
A talajban jelen lévő mikroorganizmusok jelen vannak a haszonnövényeinken is, ha a talajjal, a növényekkel érintkezünk, az hatalmas mértékben támogatja a mikrobiomunkat is – vagyis azt a pici organizmusokból álló életközösséget, akik rajtunk/velünk élnek, szimbiotikus kapcsolatban. Bizony bacikkal vagyunk körülvéve. És ezek a bacik nagyban hozzájárulnak az egészséges működésünkhöz: Hippokratész óta tudjuk, hogy minden betegség a bélben kezdődik, így hát nem árt, ha jó állapotú, diverz bélflórával rendelkezünk a tökéletes egészség érdekében. A kertészkedés = ingyen probiotikum. 😉
Ha Te is környezetféltő vagy, már maga a tudat, hogy aktívan teszel a környezetedért, jó érzéssel tölt el, segíthet csökkenteni a szorongást.
Én a magam részéről a kert örök tanulója tervezek maradni, és az az igazság, hogy nagyon élvezem ezt a folyamatot. 🙂
Ha nem kertes házban laksz, akkor is tehetsz a regeneratív mezőgazdaság támogatásáért azáltal, hogy az ilyen módon gazdálkodó termelőktől vásárolsz élelmiszert.
Ezzel a saját egészségedet, a magyar termelőket, és a Föld regenerációját is támogatod egyszerre, ami szintén csodálatos! 🙂
Remélem, a most induló szezonban Te is belevágsz a regeneratív kertészkedésbe vagy a lehetőségeidhez mérten támogatni tudod ezt a mozgalmat!
Ha van bármi kérdésed, írd meg kommentben vagy üzenetben. 🙂
Ahogyan a kenyérpudingnál is említettem, a száraz kenyércsücsköket egy zacskóban tárolva gyűjtöm a fagyasztóban, amikből aztán ez a finomság készül (Férj legnagyobb örömére :)).
Nekem ez egy igazi téli étel, melengető, fűszeres, leginkább valamilyen fermentált savanyúsággal szeretjük tálalni, hiszen ilyenkor többnyire már csak ez elérhető. (Persze, ha az ember igyekszik helyi forrásból, szezonálisan táplálkozni ;))
Az Anyukáméktól kapott, frissen füstölt, még picit puhább házi kolbász tökéletes választás volt ehhez a recepthez, de akár egy késes aprítóval is össze tudjuk dolgozni a beáztatott kenyeret a kolbászhússal és a zöldfűszerekkel.
A szabadon tartott mangalica hús és szalonna a Táncoskerttől származik. (Ezt a képet még tavaly nyáron készítettem náluk, igen, a fotón nem mangalicák, hanem marhák legelnek. :))
Ha Te is nagyon odafigyelsz rá, hogy honnan származik az általad fogyasztott hús, akkor szeretettel ajánlom a figyelmedbe a termékeiket: a legjobb választás, minden szempontból!
Holisztikus gazdálkodási módszerekkel a környezetünk regenerálásért dolgoznak, az állatok garantáltan szabadtartásban, boldogan élnek, az eredmény pedig egy nagyon magas minőségű hús, ami tökéletes módon táplálja a szervezetünket.
A száraz kenyeret felöntjük a tejjel, hogy megszívja magát (csak annyit öntsünk rá, amennyit szépen felvesz), majd hozzágyúrjuk a kolbászhúst, majorannát és a petrezselyemzöldet.
A karajból 2 cm-es szeleteket vágunk, sózzuk és borsozzuk, majd a húst lapjára fektetve zsebet vágunk bele, amilyen nagyot csak tudunk.
Belegyömöszöljük a tölteléket, és egy hústű vagy fogpiszkáló segítségével összezárjuk a “zsebet”. A husikra egy-egy szelet szalonnát teszünk.
180 fokos sütőben nagyjából 1 órán át, fedő alatt pároljuk, majd a fedőt levéve pirosra sütjük. Krumplipürével vagy vajas puliszkával és (fermentált) savanyúsággal tálaljuk. Jó étvágyat hozzá! 🙂
Persze van, amivel még nem érdemes sietni. Mindent a maga idejében.😉
Az első kertészkedős évemben nekem jól jött volna egy ilyen kis összegzés, ezért gondoltam, hátha segítséget nyújthatok vele annak, aki idén először vág bele. 🙂
Plusz, ezáltal is kicsit közelebb tudunk kerülni a természethez, és felvenni a ritmusait.💚
Az ember különösen megtanulja értékelni az élelmiszert, ha tisztában van vele, mennyi időbe telik felnevelni.🌿 (igen, rád gondolok, szárzeller😅💚)
Odabent: palántanevelés🌿
A kertészkedős szezont a palántaneveléssel nyitjuk. Februárban a hosszú tenyészidejű zöldségeket, virágokat, esetleg fűszermagokat vetjük el, majd a fagyok elmúltával ki lehet őket ültetni a szabadba.
Ez azért szükséges, mert különben a szezonvégi utolsó fagy időpontjáig nagy valószínűséggel nem hoznának termést.
Miből érdemes palántát ültetni februárban?
chili- és paprikafélék🌶
gumós- és szárzeller🥬
fűszernövények🌿
virágok (pl. echinacea)🌸
Odakint: szabadföldi vetés
A kinti teendők, veteményezés nagyon időjárás-függő, így a szabadföldi vetést illetően több hetes csúszás is lehetséges.
Emiatt én általában inkább márciusban szoktam megkezdeni a kerti veteményezést, de fátyolfóliával vagy zöldmulccsal takarva sok minden már akár február közepétől-végétől szépen tud fejlődni.
Ami a szabadföldi magvetést illeti tehát, ezekkel a hidegtűrőkkel meg lehet próbálkozni:
Amennyire egyszerű, annyira nagyszerű, maradékmentő ötlet.❤
Az egyik kedvenc receptem (szinte nem is ér annak nevezni), amit megszikkadt kovászos alakorcipóból szoktam készíteni. (A másik kedvencem is hamarosan jön majd a blogra.😉)
Bármilyen (akár maradék) gyümölccsel működik, ami van otthon, kedvünkre ízesíthetjük aszalványokkal és lekvárral is.
A fagyasztóban egy zacskóban tárolva gyűjtöm a kenyércsücsköket, amik már túl szárazak voltak ahhoz, hogy frissen elfogyasszuk őket, ellenben tökéletesen alkalmasak kenyérpuding, vagy esetleg valamilyen töltelékhez való felhasználásra.
Igazi megúszós recept, ha gyors desszertre vágyik az ember (lánya).
A száraz kenyeret nagyjából 2-3 cm-es darabokra kockázzuk, amit egy üveg vagy kerámia edénybe (kb. 16×28 cm) teszünk.
Egy tálban összekeverjük a felütött tojásokat a kókusztejjel, vaníliával, mézzel és a fahéjjal, majd az egészet a kenyérkockákra borítjuk. Egy kanállal picit átkeverjük, ezután 5-10 percet hagyjuk pihenni, hogy a száraz kenyér magába szívja a folyadékot.
A tetejét megszórjuk a mazsolával és az áfonyával, majd sütőbe tesszük és 30-40 perc alatt aranybarnára sütjük.
Opcionális: extra löttyintésnyi kókusztejjel vagy magában tálaljuk.
Az elmúlt pár hétben nagyon mélyen belemerültem a Germán gyógytudomány (vagy más néven Új Medicina vagy Biologika) tanulmányozásába, és azt kell mondjam, még mindig az államat kapargatom össze a földről.
Azt gondolom, ez egy olyan tudás és információcsomag, amit mindenkinek ismernie kell.
Mi az a germán gyógytudomány?
A betegségek lelki okát kutatja, tudományosan és tűpontosan levezeti, milyen konfliktus milyen tünetet eredményez a testben, és hogy hogyan tartjuk fenn a “betegséget” az elménkkel.
Meglehetősen szembemegy a főáramú, akadémikus orvoslással (bizonyos értelemben még a funkcionális orvoslással is), számomra viszont nagyon is VAN ÉRTELME.
Ha van BÁRMILYEN krónikus egészségügyi panaszod, és úgy érzed, hogy életmód tekintetében már mindent *IS* megtettél, de az a fránya tünet/betegség még mindig nem múlt el, nagyon valószínű, hogy lelki szinten van szükséged feloldásra/elengedésre.
Ehhez biztosít kvázi egy “térképet” a germán gyógytudomány, ha már régóta keresel válaszokat, kívánom, hogy Te is megtaláld a megoldásokat és a lezárást a gyógyulási utadon.
Nekem óriási támasz/mérföldkő a személyes történetemben ez a paradigmaváltás, így akinek csak tudok, erről prédikálok. 🙂
A germán gyógytudomány elméletének elsajátítását az 5 biológiai természettörvény megismerésével érdemes elkezdeni.
Ha beszélsz angolul, ajánlom ezt a két podcast-et is, amiben sok bámulatos sikertörténetről számolnak be:
2.) Mineral tea, azaz női tea a fájdalommentesmenstruációért:
Életmódom egyik kedvenc kiegészítője ez a tea, amivel sikerült a fájdalmas napokat magam mögött hagyni.🙏🏻🌙🤍
Ezeket tartalmazza:
🌿Csalán: fantasztikusan tápanyagdús tea, szinte az összes vitamin és ásványi anyag megtalálható benne
🌿Málnalevél tea:
a nők teája
enyhíti a menstruációs fájdalmat
erősíti a méhfalat
ezen kívül emésztést segítő hatása is van
Magnézium és egyéb ásványi anyag tartalmának köszönhetően ez a tea segíti a szövetek tonizálását, segít ellazítani a befeszült izmokat, ami a görcsöket okozhatja.
Ha egész éjszakán át hagyod ázni a teát, sokkal több tápanyag ki tud oldódni, ezzel támogatva a szervezetedet.🙌🏻🤍
Én így készítem:
3.) Önellátás, kertészkedés, slow living
Ez a téma a szenvedélyem, mindig ott motoszkál az agyam valamelyik szegletében.
És egyre inkább megerősödik bennem a fontossága.
Emlékszem a pillanatra, amikor a funkcionális medicina kurzuson összeértek a szálak a fejemben… Én is ezt akarom: az étel gyógyító erejét maximálisan kihasználni. Szeretném minél több élelmiszerünket megtermelni.
Engem nagyon felemel, amikor kitanulok egy új, önellátáshoz kapcsolódó képességet: kovászos kenyeret sütni, palántát nevelni, lekvárt dunsztolni, fermentálni.😍 Szerintem ezek elképesztően fontos dolgok, amik nem csak a fizikai egészségünket szolgálják, de nagyon sokat adnak a léleknek is.💚
Hamarosan indul a palántázó/magvető szezon, én pedig már tűkön ülök! Idén tervezek kísérletet tenni egy izgalmas, új módszerrel (környezettudatosabban, műanyag tálcák nélkül!😉), amiről beszámolok majd itt a blogon/egy YouTube videóban is.
4.) Kovászmentő, duplacsokis, diós muffin
Ebben a hónapban jó párszor teszteltem, tökéletesítettem a receptet, ez a muffin annyira FINOM! Ezen kívül ráadásul:
egyfalatfeny.hu 