“Réka, miért fermentálsz mindent?” :)

Gyakran kapom meg ezt a kérdést, gondoltam, írok hát róla egy átfogó blogposztot, amiben megadom a választ.

A fermentálós mániámnak több oka is van. 🙂

Kezdem az elejéről.

A funkcionális medicina kurzuson ismerkedtem meg a Weston A. Price féle táplálkozással, illetve az antitápanyagok fogalmával.

A tradicionális funkcionális táplálkozás azoknak az elszigetelten élő őslakos kultúráknak az étkezését mintázza, ahová még nem gyűrűztek be a feldolgozott, ipari élelmiszerek, és ahol az emberek csak a helyben elérhető, szezonális élelmiszereket fogyasztják.

Ennek köszönhetően pedig kifogástalan egészségi állapot jellemzi őket!

A helyi, szezonális élelmiszer természetesen területenként mást és mást jelent: míg a sarkvidéken élő eszkimók étrendje 100%-ban állati eredetű élemiszerekből áll, ahogyan haladunk az Egyenlítő felé, úgy dominálnak egyre inkább a növények (bővebben lásd lentebb a megjegyzések részt*).

Ezeknél a természeti népeknél megfigyelhető, hogy a gabonákat, hüvelyeseket és magvakat fogyasztás előtt megerjesztik (azaz fermentálják), de legalábbis áztatják.

Miért van ez így?

Ez megadja a választ a “miért fermentálok mindent?” kérdésre is. 🙂

#1 Antitápanyagok lebontása

Az antitápanyagok a növények védekező mechanizmusai.

Szegény növényeknek nincsen lábuk, hogy elfussanak a fenyegetések (kártevők, fertőzések, emberi/állati fogyasztás) elől, és fizikailag megküzdeni sem igen tudnak az “ellenféllel”, így hát saját védelmükre kifejlesztettek olyan vegyületeket, amik azt szolgálják, hogy a szaporítóanyaguk sértetlen maradhasson.

Akár azután is, hogy keresztülhaladt egy emésztőrendszeren.

Néhány példa antitápanyagokra, amikről esetleg már hallhattál: fitinsav. lektinek. oxalátok, szaponinok…

Ezek az antitápanyagok egyrészt sokaknál emésztőrendszeri panaszokat okozhatnak, másrészt kötést alkotnak bizonyos ásványi anyagokkal (pl. cink, magnézium, vas, kalcium), amik így sajnos kiürülnek a szervezetünkből.

Márpedig ezekre nagy szükségünk lenne az optimális működéshez…

Na de itt jön a jó hír!

Az antitápanyagok áztatással, csíráztatással és fermentálással (=kovászolással) viszonylag könnyedén semlegesíthetőek.

#2 tápanyagok megfelelő hasznosulása

Ahogy fentebb is említettem, az antitápanyagok kötést alkotnak bizonyos, a szervezetünk számára fontos ásványi anyagokkal.

Mondok egy példát szemléltetésképp…

Ha májas ételt fogyasztasz és mellé valamilyen – akár gluténmentes – hántolatlan gabonát tálalsz fel köretként (pl. köles, barna rizs, hajdina), a májban található rengeteg csodás tápanyagot a gabona maghéjában található, semlegesítetlen antitápanyagok megkötik, így azok nem fognak hasznosulni (legalábbis biztosan nem a legoptimálisabb mértékben).

A három említett konyhatechnológia (áztatás, csíráztatás, fermentálás) azonban segít lebontani/semlegesíteni ezeket az antitápanyagokat, hogy az elfogyasztott élelmiszerben található tápanyagokat megfelelően hasznosítani tudja a szervezetünk.

#3 könnyebb emészthetőség

Ahogy fentebb is említettem, az antitápanyagok célja a növények szaporítóanyagának védelme.

Emiatt a védőréteg miatt a gabonák, magvak és hüvelyesek elég megterhelőek az emésztőrendszerünknek – sokaknak kellemetlen tüneteket is okozhatnak, mint a puffadás, hasi fájdalom vagy laza széklet.

Az áztatás/csíráztatás/fermentálás azonban, az aktiválódott enzimeknek köszönhetően, előemészti nekünk a gabonákat, így a mi emésztőrendszerünknek már kevesebb dolga lesz vele.

Gabonák fermentálására például több módszer is létezik: egész gabonákat zöldségekhez hasonlóan fermentálhatunk befőttes üvegben (opcionálisan probiotikummal vagy savanyúságlével indítva)

Őrölt gabonákat (azaz lisztalapú ételeket) pedig kovásszal a legkönnyebb fermentálni.

Lentebb találsz több kovásszal fermentált receptet.

Ezeknél a recepteknél a kovászt nem a tésztánk megemelésére használjuk (ezért tökéletes választás a kovászmaradék vagy inaktív kovász), egyszerűen csak az antitápanyagokat semlegesítjük a savas közegben.

Ami nem mellesleg csodás ízt is eredményez!

És ez el is vezet minket az utolsó ponthoz…

#4 finom, umami íz

A savanykás, picit megfoghatatlan, de igen kellemes umami íz igazi gasztroélménnyé tesz bármilyen ételt, legyen az sós vagy édes.

Kovászos, csokis muffin? Ó yes!

Kovászos pitetészta? Naná!

Oldalakon át magyarázhatnám, hogy mennyire finom egy kovászos-csokis lávasüti, de a legjobb, ha kipróbálod Te magad. 😉

Akkor megéri?

Való igaz, hogy az ételek fermentálása némi előre gondolkodást igényel, de hosszú távon szerintem nagyon megéri, többek között ezek miatt:

  • emésztési panaszok csökkenése
  • ásványi anyag profil rendeződése
  • anyagcsere, energiatermelés, hormonok optimalizáltabb működése
  • csodás gasztroélmény 🙂

Szemléltetésképp megosztom a saját, személyes tapasztalatomat: világ életemben vashiányos voltam, amióta odafigyelek az antitápanyagok semlegesítésére(+néhány egyéb stratégiára), tökéletes középértéket mutat a vas paraméter minden vérképemen.💪🏻

A szervezet működése enzimatikus folyamatok összessége, amiket vitaminok és ásványi anyagok katalizálnak.

Nem dől össze a világ, ha nem sikerül mindig előre gondolkodni és beáztatni vagy fermentálni minden ételt, amit megeszel, de nagyon sokat jelent, ha az antitápanyagok semlegesítése által nem fosztod meg a szervezetedet azoktól az anyagoktól, amik biztosítják annak optimális működését. 🙂

Tekints rá úgy, mint egy új szokásra.

Ha már beépül a mindennapjaidba, minden este eszedbe fog jutni, hogy “úúú, valamit be kell áztatnom” vagy “be kell kevernem azt a kovászos tésztát holnapra”.

Nálam ez is a slow living szerves része. 🙂 ❤

Hogy meghozzam a kedvedet a fermentáláshoz, íme egy kis receptinspiráció:

Kovásszal fermentált ételek a blogról:

Ha még nincs kovászod, lesd meg ezeket a recepteket😉

Szeretettel,

signature with background removed

MEGJEGYZÉSEK:

*Mindez nem lehet véletlen: télen a mi éghajlatunkon például olyan szögben és mennyiségben esik a napfény a Földre, hogy sajnos szinte lehetetlen elegendő D vitaminhoz jutnunk.

A D vitaminnak fontos ko-faktora a többi zsírban oldódó vitamin (Dr. Weston A. Price szerint ezek a kulcsfontosságú vitaminok járultak hozzá a természeti népek kifogástalan egészségi állapotához), ezek pedig jól hasznosuló formájukban állati eredetű ételekben találhatóak meg.

Többek között ezért nem ajánlom személy szerint a 100%-ban növényi alapú táplálkozást a mi éghajlatunkon.

Kedvenc stresszkezelési módszereim

Azt hiszem, pont időszerű ez a poszt. 

Azt kívánom Neked, idén decemberben ajándékozd meg magad nyugalommal, lassulással, békével és harmóniával. Megérdemled, hogy minden nap időt szentelj arra, hogy feltöltődj egy számodra nyugtató tevékenységben és kilépj a folyton pörgős “búgócsiga” állapotból.

Olyan elcsépelt lett már a stresszkezelés témája, mégis tényleg nélkülözhetetlen eleme az egészség-képletünknek.

Elmagyarázom, miért.

a pillow of cotton flowers as a backdrop

Vigyázat, kicsit tudományos lesz 🙂

Ha csak a stresszkezelési módszerekért jöttél, ugorj ide.


“Kicsit tudományos” rész kezdődik…

Szimpatikus vs. paraszimpatikus

Az autonóm idegrendszer úgynevezett szimpatikus és a paraszimpatikus idegrendszeri pályákra tagolódik, amelyek különböző testi folyamatokat működtetnek bennünk automatikusan. 

A 21. század emberének életét általában a szimpatikus idegrendszeri dominancia jellemzi: ez az úgynevezett “küzdj vagy menekülj” üzemmód, ami evolucionárisan belénk van kódolva, hogy segítsen a túlélésben. Ez egy befeszült, stresszes állapot, amikor megemelkedik a pulzus és a vérnyomás, kitágul a pupillánk stb. Ilyenkor a szervezet abban a hitben van, hogy nem vagyunk biztonságban és veszély fenyeget minket, pl. üldöz egy kardfogú tigris, tehát vagy az a feladatunk, hogy…

A.) szembeszálljunk és megküzdjünk vele, vagy 

B.) amilyen gyorsan csak tudunk, elmeneküljünk. 

A túlélés érdekében a szervezet a rendelkezésre álló energiatartalékokat ilyenkor a perifériákba, a vázizomzatba irányítja – hiszen szükség van az izmainkra ahhoz, hogy megküzdjünk egy ellenséggel vagy éppenséggel elfussunk, ahogy a lábunk bírja. 

Mindezzel párhuzamosan a nem “top prioritású” folyamatok leállnak, mint például az emésztés vagy a reproduktív funkció… Hiszen veszélyhelyzetben ezekre nincs idő. És kész is az emésztési zavar vagy a hormonális problémák… 

A fenti tigrises szituációhoz képest annyi a különbség, hogy manapság feltételezem, téged sem a ragadozók üldöznek, hanem helyette a befizetendő számlák, családi konfliktusok, a forgalmi dugók, a munkahelyi feladatok az idegesítő főnökkel megspékelve, és az egyéb teljesítendő határidők. De gyakorlatilag bármi lehet stressz, ha te annak éled meg. 

Ezek a dolgok a tigrises fenyegetéshez képest általában alacsonyabb fokú, de krónikus stresszt jelentenek, ami ettől függetlenül ugyanúgy folyamatosan terheli a szervezetet, aktívan tartva a szimpatikus idegrendszeri pályákat. Ilyenkor a szervezet nem tud relaxálni, nem tud átkapcsolni paraszimpatikus idegrendszeri pályákra.

A paraszimpatikus idegrendszeri aktivitás azért nagyon fontos, mert ilyenkor tudnak végbemenni a testben a sejtregeneráló, anabolikus (felépítő), gyógyító folyamatok. Ez az az ellazult “pihenj és eméssz” állapot, amikor a tested megnyugszik, biztonságban érzi magát, és előtérbe helyezi a gyógyulásért, emésztésért, szaporodásért felelős folyamatok működtetését.

Stressz = gyulladás.

Az alacsony fokú, krónikus gyulladás felel gyakorlatilag az összes civilizációs betegségért: allergiák, emésztési panaszok, alvásproblémák, elhízás, asztma, vérnyomás- és vércukor problémák, autoimmunitás…

Hiába szedsz be két maroknyi vitamint, táplálkozol tökéletesen, ha közben végig szimpatikus idegrendszeri dominanciában vagy és nem fordítasz időt a stresszkezelésre. 

Kicsit tudományos rész vége… 🙂


Ezért kiemelt fontosságú a stressz menedzselése. A cél a biztonságérzet tudatos növelése.

Erre rengeteg módszer létezik, ebben a posztban megosztom veled az én kedvenceimet, remélem, tudsz belőlük inspirációt meríteni! 🙂 

1. Jóga/csikung

Ezekkel a mozgásformákkal abszolút a paraszimpatikus idegrendszeri ágat támogatjuk, a mély légzés, a befelé figyelés segítik az ellazulást. Ha már van tapasztalatod velük, és nem kell feltétlenül a pózok, gyakorlatok kivitelezésén sokat agyalnod, ezek a tevékenységek sokat adnak és tanítanak akkor is, amikor épp nem gyakorlod őket. Számomra ilyen tanítások például a türelem, a szeretet és az alázat. 

2. Meditáció

Ha a meditáció még nagyon távol áll tőled, van egy tippem a számodra. Kezdd azzal, hogy nem kapcsolsz minden tevékenységed mellé zenét/podcastot/audiobook-ot stb. Helyette csendben végzed el a feladatodat. 

Persze én is szoktam zöldség pucolás közben podcastet vagy zenét hallgatni, de ha az a cél, hogy kicsit lecsendesítsd az elmédet, akkor nem jó, ha folyton csak mások gondolatait engeded be, mert soha nincs lehetőséged befelé figyelni és egyedül lenni a *saját* gondolataiddal. Márpedig ez lenne a meditáció lényege. 🙂

Kezdőknek vezetett meditációt szoktam javasolni, nekem is ez a kedvencem. Találj magadnak egy olyan mentort, akinek a meditációira teljes mértékben rá tudsz hangolódni. Számomra ez azt jelenti, hogy megnyugtat a hangja, inspiráló és tanító a mondanivalója, bónusz, ha esetleg kellemes zene is szól a meditáció alatt. 

Egy meditációt teljesen személyre is tudsz szabni azzal, ha magadnak írsz egyet. A saját hangod erősíti az önszuggesztiót, illetve így pontosan azok a mondatok fognak beivódni a tudatodba, amikre a legnagyobb szükséged van. 

3. Kertészkedés, természet

A természet maga gyógyír – ha kint vagyunk a kertben, az már önmagában gyógyító erővel bír. A megtermelt zöldségek, gyümölcsök és virágok pedig olyan mértékű hála érzést és örömöt adnak, amik szintén elképesztően pozitív hatással vannak a szervezetre.

Tulajdonképpen a természetközeliség bármely formája ide sorolható: egy erdei séta, túra, kirándulás. Hegyek vagy víz közelében szó szerint érzem, ahogy eltörpülnek a problémáim. Perspektívába helyezi, milyen pici is vagyok és milyen nagy az az EGÉSZ, aminek a részei vagyunk. 

4. Zeneterápia/hangfürdő

A fülednek kedves zene dopamint termel az agyban. Imádom, amikor a kedvenc zenéimtől csupa libabőr leszek és könnybe lábadnak a szemeim. :’) Ilyenkor tudom, hogy nagyon magas frekvencián rezgek. Apropó rezgések és frekvencia… Mindenkinek szívből ajánlom, hogy vegyen részt egyszer egy tibeti hangtálas hangfürdőn. 

Az emberi test 70%-a víz, ami remekül közvetíti a hangtálak és egyéb különleges eszközök által keltett rezgéseket. A rezgések a bőrön keresztül hatolnak testünkbe, eljutnak az izmokhoz, a belső szervekhez, átmozgatva, harmonizálva minden sejtet. Szerintem csodálatos élmény! 

5. Ének

Szorosan kapcsolódik a zeneterápiához. Hiszen zenehallgatás közben sokunknak énekelni támad kedve. 😉 

Fun fact: Lányok, tudtátok, hogy a méh direkt összeköttetésben van a hangszálakkal? Szerintem ez (is) olyan csodásan van kitalálva 🙂 Énekléssel “megszeretgetheted” a nőiességedet reprezentáló szervedet, a hangszálak rezgése ezen kívül stimulálja a bolygóideget is.

A bolygóideg kulcsfontosságú része a paraszimpatikus idegrendszeri pályáknak, ez a legnagyobb idegszál a testünkben, ami a fülünk tövétől indul, a nyakunkon át (ahol találkozik a hangszálakkal) egészen a has alsó feléig tart, és átszövi az egész bélrendszert is. Ezért van, hogy amikor ideges vagy mondjuk egy stresszes szituáció pl. vizsga vagy interjú előtt, elképzelhető, hogy sokszor kell a vécére menned… Ez az ideg szabályozza a testben a biztonságérzet, vagyis a “pihenj és eméssz” állapot testi funkcióit (gyógyulás, regeneráció), amikről fentebb már írtam. Tehát a bolygóideg stimulálása – például énekléssel 🙂 – nyugtató hatású.

6. Nevetés 

Vedd körbe magad olyan emberekkel, akik megnevettetnek vagy nézz meg egy vicces filmet, esetleg sorozatot. Ha nevetsz, az is azt a jelet küldi az agynak, hogy biztonságban vagy. Teret enged a gyógyulásnak. 

7. Egy jó beszélgetés barátokkal/családdal/szakemberrel

Ha kibeszéled magadból a bajaidat olyan embereknek, akikben megbízol, vagy akik esetleg tanácsot is tudnak adni a megoldást illetően, az már önmagában egy stresszkezelési forma, nagyon sokat tud segíteni.

8. Rendezd át a lakást

Nem kell új dolgokat, vagy ahogy a Mamám mondaná “csentreseket” vásárolnod. 🙂 Egyszerűen a már meglévő dolgaidat, kedvenc kis díszeidet, képeket, könyveket rendezd újra, és ha már ott vagy, töröld le a port is. 😉 Kicsit frissítsd fel a látványt, amivel minden nap szembesülsz. Maga a szöszmötölés is stresszlevezető (számomra legalábbis) Az “új” design-ra pedig üdítő lesz ránézni, meglátod.  Egy esztétikus, rendezett otthon szintén bekapcsolja a nyugalom és biztonság érzést.

9. Hálanapló vezetés

A hála érzése olyan vegyületeket pumpál a vérkeringésbe, amik segítenek ellensúlyozni a stressz negatív hatásait. 

Nap végén összegezd legalább 3 pontban, miért voltál hálás aznap. Erre léteznek már szuper alkalmazások, mint például a Presently, de papírra vetve még inkább hatásos. Később csudajó lesz visszaolvasni az apró (vagy óriási) örömöket. 🙂 

10. Slow living 

Számomra röviden azt jelenti, hogy a hétköznapokban is igyekszem teljes jelenléttel megélni a pillanatot. Persze ez nem mindig jön össze… De a cél, hogy megtanuljunk kicsit lassítani. Nem rohanni. Időt szakítani olyan tevékenységekre, amik örömöt és egészséget hoznak, értéket teremtenek. Amire a felgyorsult világunk azt mondaná: “nekem erre nincs időm”, arra a slow living azt mondja: “csináld! és élvezd ki minden pillanatát.”

Slow living inspirációért lesd meg a YouTube csatornámat.

Neked mi a kedvenc stresszkezelési módszered? 

Inspiráljuk egymást a kommentekben! 🙂 Ha tetszett ez az írás, megköszönöm, ha megosztod az ismerőseiddel is.

Szeretettel, 

signature with background removed

Hálás Hétfő #4

🍂🍁Hálás Hétfő🍁🍂

Hálás vagyok…

🧡Hogy a kertben még mindig virágoznak a dáliák. 💗🌸
🧡Hogy a hétvégén teljes értékűen magunkba szippanthattuk az őszt: sétáltunk az októberi napsütésben, őszi terméseket gyűjtöttünk, pihentünk a családdal, az ősz színeibe öltözött parkban mókust és baglyot is láttunk.🦉🐿️
🧡Férjnek, hogy keményen dolgozik egy kinti projekten.
🧡Hogy megvan a lehetőségem arra, hogy egészséges, vitamindús ételekkel tápláljam a testem.
🧡Hogy kaptunk ajándékba egy doboz illatos birsalmát, és dísztököket.
🧡Hogy gyertyafénnyel meghitt hangulatot varázsolhatunk a vacsorához.

Ehhez kapcsolódóan +1 funkcionális tipp: mindig teljes figyelmünkkel legyünk jelen evés közben. Ne olvassuk közben, ne nyomkodjuk a telefont, ne hallgassunk híreket, mert ezzel a szimpatikus idegrendszeri dominancia állapotába kerülünk, amikor az emésztés gyakorlatilag leáll.

Könnyebb jelen lenni a pillanatban, ha vonzó, megragadó környezetet teremtünk, például azzal, hogy gyertyát gyújtunk.🕯️ Egy ilyen egyszerű változtatás, hogy nyugodt körülmények között étkezünk, mélyeket lélegezve, jelentősen javíthatja az emésztés funkciót. 😉

oszi háttérkép birsalmákkal

Te ma miért vagy hálás?

Ha van kedved, írd meg nekem kommentben. 😉

Szeretettel,

signature with background removed

Hálás Hétfő #3

Hálás Hétfő🌿

Ma ezekért vagyok hálás:

🌻A múlt heti nyaralásért Noszvajon, ahol teleszippantottuk a tüdőnket erdei levegővel, pihentünk, feltöltöttük testünket-lelkünket.

🌻A paradicsomtermésünkért.🍅

🌻Alakul az idei második levendula és menta szüret💚

🌻A mentoraimért, akiktől folyamatosan tanulhatok, akik napról napra inspirálnak.

🌻A gyógyító jógáért.🙏

Te ma miért vagy hálás? ☺