Sütőben sült bodzabogyós szilvalekvár (cukormentes)

UGRÁS A RECEPTHEZ

Elég fél óránként egyszer átkeverni, kellően érett szilvából pedig cukor nélkül is fantasztikusan édes lesz!

Idén már másodjára készítettem szilvalekvárt gyógyító hatású bodzabogyóval, ami nagy sikert aratott.

Bodzabogyóból leggyakrabban fűszeres szirupot szoktak készíteni a téli megfázós időszakra, de nagyon ajánlom, hogy próbáld ki ezt a receptet is!

A bodzabogyó feldolgozása

Fontos tudni, hogy az éretlen, illetve a nyers bodzabogyó mérgező, azonban már 30 perc hőkezeléssel elillannak a nemkívánatos vegyületek – amik egyébként elsősorban emésztőrendszeri panaszokat tudnak okozni.

A sütőben sült szilvalekvár alsó hangon is minimum 2 óra alatt készül el, így ez idő alatt biztonságosan fogyaszthatóvá válik a bodzabogyó is. 🙂

A bodzavirághoz hasonlóan a bodzabogyót is mindenképpen autó- és vegyszermentes helyről gyűjtsük be!

A bodzabogyót feldolgozni valóban egy picit pepecselős (ha minimális munkával járó receptre vágysz, próbáld ki az áfonya dzsem receptemet ;)), a szupererős antioxidáns, immunerősítő hatás és a kellemes ízélmény miatt viszont szerintem megéri időt szánni rá. 😉

Tapasztalatom szerint a feldolgozás legkönnyebb módja, ha először nem túl precízen, villával fejtjük le a szemeket a szárról, és csak ezután válogatjuk ki az éretlen darabokat, valamint az esetleges szármaradványokat.

Minimális szármaradvány nem baj, ha rajta marad, szét fog főni a lekvárban, és nem lehet észrevenni.

Így lesz kész még gyorsabban a lekvár

A lekvárfőzési folyamatot tovább gyorsítandó előfordul, hogy főzés közben kanalazok le némi levet a turmixolatlan gyümölcs alól, amiből aztán gyümölcszselét készítek.

Ezt ennél a lekvárnál mindenképpen forrástól számított minimum 30 perccel tegyük meg, amikor a bodzabogyó már biztonságosan fogyaszthatóvá vált!

A gyümölcszselé egy remek gyulladáscsökkentő nasi: a zselatinos ételek, mint például a panna cotta (vagy a csontleves) csodásan regenerálják a bélrendszert, érdemes heti rendszerességgel beépíteni őket az étrendünkbe.

A gyümölcszselé elkészítéséről szóló videómat és a receptet itt találod.

A sütési idővel tudjuk szabályozni a lekvárunk sűrűségét: minél tovább sütjük, annál sűrűbb és koncentráltabb lesz a lekvár, és a cukortartalmának is van ideje karamellizálódni, így szerintem egyáltalán nem kíván semmilyen édesítőt.

Gyümölcszselé készült a lekanalazott léből

Nulla tartósítószer, csírátlanítás, megfelelő ph

Sosem használok tartósítószert a befőzős projekteimhez, és még soha semmi nem romlott meg a spájzomban. 🙂

A titok a megfelelő pH (=kellő savasság) és a tökéletes csírátlanítás.

A gyümölcsök többnyire savas kémhatásúak, így nem szükséges semmi extrát hozzájuk keverni.

Ami a csírátlanítást illeti, én általában sütőben sütöm ki a befőttes üvegeket (nekem ez egyszerűbb): kb. 15 percen keresztül 120 fokon izzanak, ami elpusztítja a nemkívánatos bacikat, majd a forró üvegekbe kanalazom a forró lekvárt, és fejre állítva száraz dunsztba teszem őket.

Egészen pontosan egy hűtőládába helyezett plédbe hajtogatom őket (fejjel lefelé), így lassan hűlnek ki.

És ennyi. 🙂

“Magvas” gondolat

A lenti módszerrel a bodzabogyó apró magjai benne maradnak a lekvárban, ami picit ropoghat a fogunk alatt. 

Engem ez egyáltalán nem zavart, így nem bajlódtam a passzírozással, de ha szeretnéd eltávolítani belőle a magokat, akkor ezt a módszert ajánlom:

Az előkészített szilvát tedd a sütőbe, közben a bodzabogyót a tűzhelyen egy külön lábasban, egészen pici vízben (épphogy a lábas alját ellepje) fedő alatt kezdd el főzni/párolni, majd kis idő múlva krumplitörővel nyomkodd szét a bogyókat. 

Ezután fedő nélkül kis lángon főzd kb. egy fél órát, majd az egészet passzírozd át egy szűrőn. Az átpasszírozott bodzabogyólevet add hozzá a készülő szilvalekvárhoz a sütőben, és a recept leírása szerint folytasd a sütést, amíg eléri a megfelelő állagot.

Szeretettel,

signature with background removed

Befőzős receptek a blogról:


bodzabogyós szilvalekvár

Előkészület: 15 perc

Sütési idő: ~3-4 óra

Összesen: 3-4 óra és 15 perc

hozzávalók (kb. 1,3 literhez):

  • 3 kg szilva
  • 400 g friss bodzabogyó
  • 2 rúd fahéj (opcionális)

elkészítés:

  1. A sütőt előmelegítjük 180 fokra.
  2. A szilvát megmossuk és kimagvaljuk. Feldarabolhatjuk, de egészben is hagyhatjuk.
  3. A bodzabogyót eltávolítjuk a szárról, és az éretlen szemeket kiválogatjuk.
  4. Mindkét alapanyagot egy öntöttvas-, jénai-, vagy üvegedénybe helyezzük (opcionálisan rádobjuk a fahéj rudakat), és az előmelegített sütőbe tesszük.
  5. Ha olyan edényt használunk, aminek van fedele, akkor a forráspontig ráhelyezhetjük, hogy gyorsabban elérje a 100 fokot, ezután azonban mindenképp vegyük le, hogy a gőz távozhasson és a lekvár szépen besűrűsödhessen.
  6. 30 percenként kavarjuk át, majd amikor elérte a kívánt sűrűséget (ez nagyjából 6-8 kör), igény szerint turmixoljuk át, töltsük csírátlanított (még forró) üvegekbe, majd fejjel lefelé fordítva száraz dunsztban hagyjuk kihűlni.

01:14-nél láthatod a videóban a bodzabogyós szilvalekvár elkészítését:

Marokkói sós citrom

UGRÁS A RECEPTHEZ

Egy igazi ÍZBOMBA.

Sóban eltéve tartósítjuk a citromot, vagyis tulajdonképpen fermentálunk!

A lényeg a citromhéj lesz majd, amit fűszerként használunk.

citromszezon

November van: elérkezett a várva várt magyar citrom ideje!

Már harmadik éve csak a lajosmizsei kertészetből vásárolok citromot, ahol a Meyer fajtát termesztik biológiai növényvédelem mellett: a citrom héja így teljes mértékben vegyszermentes, tehát nyugodt szívvel felhasználhatjuk az ételeinkben.

Eddigi tapasztalataim alapján 10 kg citrom teljesen jól fedezi az éves fogyasztásunkat.

Így év közben (szezonon kívül!) nem kell a boltban vegyszerezett import citromot vásárolni, helyette a helyi termelőket támogatom, és nem mellesleg az egészségünk szempontjából is sokkal jobb választás.

Te tudtad, hogy a citromnak is van SZEZONJA?

Bizony, a szupermarketekben gyakorlatilag egész évben elérhető, de a citrusféléket is a szezonjában érdemes fogyasztani/tartósítani.

A citrom tartósítása

A Meyer citrom a hagyományos citromnál picit “édesebb”, vagy inkább úgy fogalmaznék, hogy kevésbé savanyúbb, receptekben ezt érdemes lehet szem előtt tartani.

Hogyan is tartósítom, hogy egész évre kitartson?

A citromok nagy részének egyszerűen kifacsarom a levét, jégkocka tartókba téve lefagyasztom, majd amikor megfagytak, átteszem őket simítózáras zacskókba, hogy kevesebb helyet foglaljanak a fagyasztóban.

A citrom héját szintén lereszelhetjük, és fagyasztóban tárolhatjuk, sütikben ugyanolyan jól működik.

A másik részét pedig sós citromként tartósítom, ami tényleg zseniális!

FELHASZNÁLÁSA

A sós citrom(héj) nem sütibe való. 🙂

Gondolj rá úgy, mint egy fűszerre: csodás umami ízt kölcsönöz az ételeknek!

A (marokkói) sós citrom az arab konyhából ered, így jól állnak neki az egzotikus fűszerek, mint például a fahéj, szegfűszeg, ánizs vagy a babérlevél, de csak sóval elkészítve is elképesztően jó!

Nagyon finom például…

  • humuszban, avokádókrémben vagy szinte bármilyen mártogatósban 🙂
  • húsos/zöldséges ragukban, akár gulyáslevesben
  • bármilyen arab ízvilágú ételben
  • gabona- vagy hüvelyes-alapú salátákban (pl. kuszkusz vagy lencsesalátában)
  • ebben a kaszinótojásban
  • salátaöntethez adva, vinaigrette-ek ízesítésére

Felhasználáskor egyszerűen kaparjuk ki a citrom húsát (mártogatósokba ezt is beleturmixolhatjuk, hogy ne vesszen kárba), majd a héjat vékony csíkokra szeleteljük vagy egészen apró kis kockákra daraboljuk és így adjuk az ételekhez.

Remélem, Ti is kipróbáljátok!

Ölelés,

signature

Még több fermentálós projekt:


Marokkói sós citrom

Előkészület: 10 perc

Sütési idő: 0 perc

Összesen: 3-4 hét

hozzávalók (1 literes befőttes üveghez):

  • 5-6 darab kezeletlen héjú (bio) citrom
  • kb. 15 dkg természetes kősó (pl. parajdi, Himalája vagy tengeri só)
  • extra citromlé, szükség szerint (ha nem érne az üveg tetejéig a lé)
  • 1 rúd fahéj (opcionális)

elkészítés:

  1. A citromokat alaposan megmossuk, a “csücsköket” eltávolítjuk, majd a “talpára” állítva két bevágást ejtünk rajtuk, ügyeljünk rá, hogy ne vágjuk át őket teljesen.
  2. A bevágott részt jól megsózzuk, citromonként nagyjából 2 evőkanálnyit használva.
  3. A citromokat egy fakanál segítségével a befőttes üvegbe nyomkodjuk. Ha nem lepné el őket a lé, az üveg tetejéig öntsük fel extra citromlével.
  4. Az üveget 3-4 hétre tegyük sötét, hűvös helyre (pl. spájzba vagy kamrába).
  5. Néha-néha nézzünk rá, hogy nem úszott-e a felszínre egy kósza citrom darab. Szükség szerint a leszorításban segítségül hívhatunk egy saslik pálcát, amit megfelelő méretűre törünk, hogy beférjen az üveg nyaka alá. 🙂 Van, aki akár 1 évig is hagyja “érlelődni”, de 3-4 hét után már késznek is nyilvánítható. 🙂

a videóban 04:45-től láthatod a sós citrom elkészítését:

Egyszerű házi ketchup

UGRÁS A RECEPTHEZ

Ilyen, amikor az ősz és a nyár összefonódik egy receptben. 🙂

A fermentált pizzaszósz mellett a másik kedvenc paradicsom tartósítási módszerem!

Nagyon egyszerűen elkészíthető: egy szűk fél napnyi munkával akár egy egész évre tartósíthatsz magadnak ketchupot!

Így ezt sem kell már a boltban megvenned.

Az adalékanyagoktól mentes, szeretettel és minőségi alapanyagokkal készült házi ketchup szerintem verhetetlen. 🙂

Tavaly egy almás-paradicsomos barbecue szószt teszteltem, aminek véletlenül teljesen olyan íze lett, mint a ketchup-nak. 😀

Ezen felbuzdulva kísérletezésbe fogtam, és harmadjára sikerült is megalkotni a – szerintem – tökéletes házi ketchup receptjét!

A lenti recept mennyiséget én felskáláztam, és összesen 10 üveggel készítettem, ami reményeim szerint fedezi majd az éves fogyasztásunkat. 🙂

Egyszerű alapanyagok

A fenti kép alapján talán már kitalálhattad, hogy a házi ketchup receptem egyik fő hozzávalója az alma.

Az alma két célt szolgál a receptben: egyrészt, magas pektintartalma révén a sűrítésben segít.

Másrészt, némi édes ízt is kölcsönöz a ketchup-nak.

Az almán kívül én még rapadurát is tettem bele, hogy még édesebb legyen, a rapaduráról a kovászos cseresznyés pite posztban meséltem.

Ami a paradicsomot illeti, hogy megkönnyítsem a dolgomat, én (a saját paradicsomunkból) befőzött paradicsomlevet használtam, így a passzírozással már nem kellett bajlódni.

A paradicsomlé tetejéről a “vizesebb” részt leöntöttem, így ennyivel is gyorsabban sűrűsödött be a ketchup.

Ha esetleg bolti passata-ból készíted el, ez a lépés természetesen nem aktuális.

Elég sűrű lett?

Az áfonyadzsemnél említett trükk itt is működik: egy kávéscsésze alátétet (vagy egy kisebb tányért) kb. 10 percre tegyünk be a fagyasztóba.

Ezután vegyük ki, majd adagoljunk rá egy kiskanálnyit a ketchup-ból.

Néhány perc múlva a közepén az ujjunkkal válasszuk szét a “mintát”: ha összefolyik, akkor érdemes tovább főzni, ha szépen különválik a két oldal, akkor tehetjük is üvegekbe a ketchup-ot. 🙂

Nem fogjátok megbánni, ha elkészítitek!

Ajándékötletnek sem utolsó. 😉

Ölelés,

signature with background removed

Tartósíts télire – még több recept itt:


Egyszerű házi ketchup

Előkészület: 15 perc

Főzési idő: 1 óra

Összesen: 1 óra 15 perc

hozzávalók (4 db 370 ml-es üveghez):

  • 1600 ml paradicsomszósz / paradicsomlé
  • 1 db vöröshagyma, megpucolva & felszeletelve
  • 8 db kisebb méretű alma (kimagozva, feldarabolva kb. 750 g)
  • 1 rúd fahéj
  • 24 db egész szegfűszeg (kb. 2/3 tk.)
  • 2/3 tk. őrölt szegfűbors (opcionális)
  • 8 ek. (kb. 60 ml) almaborecet
  • 8 ek. rapadura vagy méz
  • kb. 5-6 tk. só
  • frissen őrölt bors (opcionális)

elkészítés:

  1. Az almákat megmossuk, megpucoljuk, a magházat is eltávolítjuk, majd kisebb darabokra vágjuk.
  2. A feldarabolt almát a paradicsomszósszal és a szeletelt hagymával együtt egy lábasba helyezzük és főzni kezdjük.
  3. Forrás után vegyük lejjebb a lángot, és időről időre kavarjuk meg, bár a paradicsomszósz “vizessége” tapasztalatom szerint nem engedi leégni a készülő ketchup-ot. 🙂
  4. Eközben az almaborecetet egy kisebb edényben a fahéjjal és a szegfűszeggel együtt felforraljuk, majd elzárjuk alatta a lángot, és a fűszerekkel együtt 30 percen keresztül állni hagyjuk. (A fűszereket beletehetjük egy összecsavart gézdarabkába vagy ha fahéj töretet használunk, akkor egy teatojásba is – én ezek hiányában egyszerűen az idő lejártával leszűrtem a fűszeres ecetet.)
  5. A készülő ketchup-hoz hozzáadjuk a leszűrt fűszeres ecetet, az őrölt szegfűborsot, sózzuk, borsozzuk ízlés szerint, majd egy botmixer segítségével simára turmixoljuk.
  6. Az edényünk falát figyelve ha a ketchup nagyjából a kezdő mennyiség legalább egy negyed részét elfőtte, elvégezhetjük a kistányéros tesztet.
  7. Amikor elég sűrűnek találjuk, csírátlanított (még forró!) üvegekbe töltjük a forró ketchupot és száraz dunsztban fejjel lefelé fordítva hagyjuk kihűlni.
  8. Kész! 🙂

4 izgalmas fermentálós projekt – tartósíts télire

Helló, nyári dömping.

Nyakunkon a tartósítás szezon.

Úszunk a befőttes üvegek és kupakok tengerében… Micsoda nyaralás😅

Nálunk leginkább lekvárfőzés és persze fermentálás zajlik ezerrel.

Ha még sosem fermentáltál semmit, az alapok elsajátításához ajánlom ezt a blogposztomat kiindulópontnak. 🙂

Ha viszont esetleg Te is a gyakorlatban tanulsz a legjobban, akkor szeretettel várlak az online fermentálós workshopjaim egyikén is, ahol megtanítalak, hogyan tudsz könnyedén BÁRMILYEN zöldséget fermentálni.😉

Ha pedig rutinos fermentáló vagy, bízom benne, hogy akkor is inspirálnak ezek a különleges párosítások.

Én imádok új kombinációkat kipróbálni.😍

A fermentálás során akvitálódnak az alapanyagaink csodás antioxidáns hatásai és egyéb bioaktív vegyületei, amiket így sokkal könnyebben tud hasznosítani a szervezetünk.

Most 4 receptet hoztam, bizonyos dolgokra mind a négy projektnél ugyanúgy érdemes figyelni, ezeket lásd a lenti megjegyzések résznél.


1. Fermentált svéd uborkasaláta

A svéd uborkasali tulajdonképpen szeletelt uborka és vöröshagyma egy kis mustármaggal eltéve.

A fermentálásához én a szárazon sózás módszerét választottam, de végül nem engedett annyi levet az uborka, mint vártam, így egy kis extra sóoldatra volt szükség.

De alkalmazhatunk eleve inkább felöntőlevet.

Ízlés szerint használhatunk egyéb fűszereket is pl. kaprot, fokhagymát, koriandermagot, tárkonyt, szerecsendiót vagy babérlevelet is, de akár csípőset is adhatunk hozzá, pl. néhány karika hegyes erős paprika formájában.

Erjesztési idő: 2-3 hét

hozzávalók (720 ml-hez):

  • 150 g uborka
  • 1 közepes fej vöröshagyma
  • 1-2 tk. mustármag

Elkészítés:

  1. Az uborkákat megmossuk, a végeiket levágjuk, majd picit vastagabb karikákra szeleteljük.
  2. A vöröshagymát megpucoljuk, félbevágjuk és vékonyan felszeleteljük.
  3. 2%-os sóoldatot készítünk: egy befőttes üveghez kb. 400 ml szűrt (klórmentes) vízre lesz szükségünk, amihez 8 gramm sót adunk hozzá. Alaposan elkeverjük, hogy a só feloldódjon.
  4. A mustármagot a befőttes üveg aljára szórjuk, a zöldségeket az üvegbe tunkoljuk (nem kell túl szorosan), majd felöntjük a sóoldatunkkal úgy, hogy a befőttes üveg kupakja alatt maximum 1 cm légrés maradjon.
  5. Szobahőmérsékleten, légmentesen lezárva, tálcára téve erjesztjük, amíg lecsendesedik.

2. Fermentált paradicsomszósz

A paradicsom a fermentálás során természetesen felpuhul és meglehetősen szottyossá válik, ezért inkább tészta- vagy pizzaszószként érdemes használni, de kencéket, pácokat is készíthetünk belőle.

Csodás umami élmény lesz!

Ha koktélparadicsomot használunk, azt nem szükséges feldarabolni, mehetnek egészben az üvegbe.

Erjesztési idő: 2-3 hét

hozzávalók (720 ml-hez):

  • 300 g paradicsom, fedarabolva vagy ugyanennyi koktélparadicsom, egészben
  • 3 gerezd fokhagyma, megpucolva
  • 2-3 ág friss bazsalikom

Elkészítés:

  1. A paradicsomot és a bazsalikomot alaposan megmossuk, majd a megpucolt fokhagyma gerezdekkel üvegbe töltjük.
  2. 2%-os sóoldattal öntjük fel, majd kb. 2-3 hét elteltével, a levét leszűrve botmixerrel paradicsomszósszá pépesítjük. Lejjebb találsz tippet a leszűrt lé felhasználásához is.

3. fokhagymás dinnyehéj

Természetesen a legjobb vegyszermentesen termesztett dinnyét így eltenni, bár sokat segít, hogy a sötétzöld héját lepucoljuk róla.

Ha bébidinnyét használunk, annak a vékonyabb héját nem muszáj lepucolni (amennyiben vegyszermentes).

Fokhagymával igazán különleges kombinációt alkotnak.

Nagyon várom, hogy felbontsam!

Erjesztési idő: 2-3 hét

hozzávalók (720 ml-hez):

  • 250 g görögdinnyehéj
  • 2-3 gerezd fokhagyma

Elkészítés:

  1. A dinnyéről egy zöldséghámozó segítségével lehámozzuk a héját, felkockázzuk, majd a fokhagymával együtt üvegbe töltjük.
  2. 2%-os sóoldattal öntjük fel úgy, hogy a befőttes üveg kupakja alatt maximum 1 cm légrés maradjon.
  3. Szobahőmérsékleten, légmentesen lezárva, tálcára téve erjesztjük, amíg lecsendesedik.

+TIPP: FERMENTÁLT DINNYEHÉJ-GAZPACHO

A gazpacho eredetileg a spanyolok hideg paradicsomlevese.

Ennek mintájára a fermentált paradicsomból kimaradt, leszűrt fermentálólevet (vagy ennek hiányában sima paradicsomlevet) összeturmixolunk egy kis bazsalikommal. oregánóval, sóval és olívaolajjal. Hidegen, kovászos kenyérrel fogyasztjuk.😋


4. Fermentált céklaszár:

Ki gondolta volna, hogy a céklaszárat is érdemes fermentálni…?

Bár a cékla szára (és levele) ugyanúgy ehető, mint a céklagumó, mi is legtöbbször a komposztunk gyarapítására szoktuk használni… Persze az sem egy rossz dolog. 🙂

Korábban próbáltam már a céklaszárat vajon megpárolni, de az sem jött be nekünk igazán… most viszont teszek egy kísérletet a fermentálására.

Fokhagymával zártam üvegbe, nálam tapasztaltabbak ajánlása, hogy akár 9 hónapig is érdemes lehet érlelni.

A céklaszár az erősebb rostjai miatt nyilván a lassabban fermentálódó alapanyagok közé tartozik.

Csak legyen elég türelmünk kivárni. 😀

Erjesztési idő: 3-9 hónap

hozzávalók (720 ml-hez):

  • kb. 5 db cékla levágott szára (levelek nélkül)
  • 2-3 gerezd fokhagyma, megpucolva

Elkészítés:

  1. A fokhagyma gerezdeket a befőttes üveg aljába dobjuk, majd a céklagumókról levágott szárakat függőlegesen a befőttes üvegbe helyezzük – az optimális helykihasználás és az esztétikai élmény érdekében. 🙂 (Én szeretem az oldalára fektetni az üveget, és így megtölteni, szerintem úgy könnyebb.)
  2. 2%-os sóoldattal felöntjük úgy, hogy maximum 1 cm légrés maradjon a kupak alatt, majd szobahőmérsékleten (egy tálat vagy tálcát aláhelyezve) addig erjesztjük, amíg lecsendesedik.
  3. Ezután már kamrapolcra helyezhetjük, és várjuk türelemmel a tökéletes állagot.

Megjegyzések:

  • Mindegyik fermentálós projektre érvényes, hogy az üvegeinknek, illetve a használt eszközöknek nem kell sterilnek lennie, elegendő nekik egy mosogatószeres mosogatás.
  • A befőttes üvegek kupakja alatt mindig maximum 1 cm légrés maradjon, és az üveg lezárása után mindenképpen tegyünk alá valamit, hogy a kifolyt lé ne áztassa el a konyhapultot/felületet, ahová tettük.
  • Az üvegen jelöljük a dátumot, hogy tudjuk, mikortól érdemes kóstolgatni. 🙂

Szeretettel,

signature with background removed

Tartósíts télire – még több recept itt:

Házi áfonyadzsem pektinnel

UGRÁS A RECEPTHEZ

A fermentáláson túl a tartósítási eljárások közül a lekvár- vagy dzsemfőzés a másik nagy szerelmem.

Imádom megőrizni a nyári gyümölcsök ízeit a hideg hónapokra is.

Az áfonya “feldolgozása” az egyik legkevésbé munkaintenzív folyamat: nem kell magvalni/pucolni/hámozni… mosás után egyből mehet a lekvárfőzőbe.

A dolgos nyári szezonban ez sokat számít! 🙂

A gyümölcsök az egyik kedvenc prometabolikus (anyagcsere- és pajzsmirigy támogató) szénhidrát-forrásom, ami nyáron bőséggel rendelkezésünkre áll.

Nyári napokon általában valahogy így néz ki a reggelim:

Tojásrántotta termelői sajttal/túróval/házi kolbásszal, friss zöldfűszerekkel, hidratáló szezonális zöldségekkel és zamatos, édes gyümölcsökkel + valamilyen fermentum a bélflóra támogatásért 😉

Egyszerűen imádom az ilyen típusú reggeliket!

A lekvárokkal, dzsemekkel viszont télen is ugyanúgy beiktathatjuk az étkezésünkbe a gyümölcsöket szénhidrát-forrásként.

Persze télen van, hogy jobban esik egy jó kovászos kenyér, a krumpli vagy az édesburgonya… 🙂

Tipp a nem bio gyümölcsökhöz

Vegyszermentes áfonya ügyben szeretettel ajánlom az Áfonyakertet.

Mi tőlük rendeltük az áfonyabokrainkat is. Idén két bokorról összesen nagyjából két maréknyit sikerült is szüretelnünk. 🙂

Ha nem sikerül vegyszermentes gyümölcshöz jutnunk, bevethetjük a szódabikarbónás áztatás praktikáját.

Tudtad, hogy ezzel a módszerrel több vegyszermaradványt tudunk eltávolítani, mint egy sima, folyó víz alatti mosással?

Gyümölcsöknél és zöldségeknél egyaránt működik.

Egyszerűen áztassuk be az alapanyagot: 1 liter vízhez kb. 1 ek. szódabikarbónát vagy ecetet használjunk, nagyjából 15-20 percig hagyjuk ázni, majd alaposan öblítsük le és készen is vagyunk.

A vékony héjú gyümölcsöknél és zöldségeknél különösen ajánlott, vastag héjúaknál a pucolás is segíthet.

Dzsemfix helyett pektin

A pektin egy, általában citrusfélékből kivont, természetes zselésítő anyag: a gyümölcsökben különböző arányban természetes módon előforduló, vízoldékony rost.

A zselatinhoz hasonlóan kifejezetten emésztőrendszert támogató hatása van.

A legtöbb pektin általában az éretlen gyümölcsök héja alatt található. Íme egy gyümilista a magas pektintartalomtól a legkisebb pektintartalomig rendezve:

  • Ribizli
  • Alma
  • Birsalma
  • Szilva
  • Citrom
  • Narancs
  • Áfonya
  • Sárgabarack
  • Eper
  • Őszibarack
  • Cseresznye
  • Szőlő

A pektin előnyei dzsem készítésnél:

  • lerövidíti a főzési időt
  • eztáltal segít megőrizni a dzsemhez használt gyümölcs ízét, színét és tápanyagait
  • a télre eltett dzsem mennyisége szintén több lesz, hiszen a rövidebb főzési idő miatt kevesebb víz párolog el a főzőedényből. 🙂

Cukor helyett én mézzel szeretem édesíteni a lekvárokat/dzsemeket.

Az általános gyakorlat, hogy a pektint cukorral elegyítve a főzés végén adják a gyümölcshöz. Méznél viszont ez ugye nem működik.

Ebből kifolyólag fontos, hogy a pektint még FŐZÉS ELŐTT “hidegen” keverjük az összeturmixolt gyümölcshöz, ellenkező esetben egyből összecsomósodhat.

A mézet pedig a főzési folyamat végén keverjük bele, hogy az enzimekben gazdag nyers édesítőt minél kevesebb hőkezelésnek tegyük ki.

Elég sűrű lett?

Van egy trükk, amivel könnyedén és viszonylag gyorsan megállapíthatjuk, hogy a főzési idő végére kellően besűrűsödött-e a dzsemünk.

Fogjunk egy kávéscsésze alátétet (vagy egy kisebb tányért), majd kb. 10 percre tegyük be a fagyasztóba.

Ezután vegyük ki, majd adagoljunk rá egy kiskanálnyi dzsemet.

Néhány perc múlva a közepén az ujjunkkal válasszuk szét a “mintát”: ha összefolyik, akkor érdemes tovább főzni, ha szépen megszilárdul, amennyire szeretnénk, akkor tehetjük is üvegekbe a dzsemet. 🙂

A befőzéshez használt üvegeket a kupakokkal együtt én sütőben fertőtlenítem: 120 fokon kb. 15-20 percen keresztül.

Forró dzsemet forró üvegekbe töltsünk, nehogy az üveg megrepedjen!

Én száraz dunsztban szeretem hagyni, amíg kihűl. 🙂

Kellemes dzsemfőzést kívánok!

Szeretettel,

signature with background removed

Tartósíts télire – még több recept itt:


Házi áfonyadzsem pektinnel

Előkészület: 15 perc

Főzési idő: 2-3 óra

Összesen: 2-3 óra 15 perc

hozzávalók (4,4 liternyi dzsemhez):

  • 5,5 kg áfonya
  • 4 dl nyers méz
  • 33 g pektin (6g pektin / 1 kg gyümölcs)
  • 2 citrom leve (ne hagyjuk ki! segít a pektin zselésítő hatását aktivizálni)

elkészítés:

  1. Az áfonyát alaposan megmossuk (ha nem vegyszermentes, akkor szódabikarbónás vízben).
  2. A sérült/éretlen szemeket, a szárrészeket és virágmaradványokat eltávolítjuk.
  3. Botmixerrel (csak úgy felületesen) átzúzzuk, hogy maradjanak még benne egész áfonyaszemek (ez persze egyéni preferencia kérdése).
  4. Feltesszük főni, még hidegen hozzáadjuk a citromlevet és a pektint is. Én a befőző automata lekvárfőzőjét használom, amit nem kell folyamatosan kavargatni. Ennek hiányában érdemes forrásig kavargatni rajta, nehogy leégjen.
  5. Forrástól számítva még főzzük egy kis ideig, majd le is vesszük a tűzről. A posztban említett “ujjpróbával” tesztelhetjük, hogy kellően besűrűsödött-e.
  6. Belekeverjük a nyers mézet, majd kifertőtlenített üvegekbe töltjük az áfonyadzsemet. Tél derekán, karácsonykor óriási öröm lesz felbontani.☺

Egyszerű laktofermentált retek kakukkfűvel

UGRÁS A RECEPTHEZ

Próbáld ki ezt az igazán egyszerű, tavaszi fermentumot a bélflórád támogatására!

Ha még sosem fermentáltál semmilyen zöldséget, ez lesz a tökéletes kezdő projekt! 😉

Imádom a kertünk zöldségeit fermentálni, hihetetlenül sok örömet ad, szinte túlcsordul bennem a hála érzése.❤

A végeredmény nem utolsó sorban pedig fantasztikusan egészséges és finom is!

Mi az a laktofermentálás?

A laktofermentálás tejsavas erjesztést jelent.

Nem kell azonban megijedni, a tejsavnak nincs köze a tejhez, így tejérzékenység esetén is nyugodtan lehet laktofermentált ételeket fogyasztani. 🙂

A zöldségek felületén természetesen előforduló baktériumkultúrák (dominánsan laktobacillusok és bifidobaktériumok) savanyítják meg nekünk az alapanyagot, innen kapta a nevét a folyamat.

Ha körbenéztél már a blogomon, valószínűleg kitalálhattad, hogy mindent IS szeretek fermentálni. 😀

A fermentálás egy régi tartósítási eljárás, ami újra reneszánszát éli.

Nem véletlenül.

  • A fermentálás során keletkező jótékony (többnyire tejsav) baktériumok erősítik a mikrobiomunkat, hozzájárulnak a bélrendszeri egészséghez, ami igazán sokrétűen támogatja a szervezetünket.

  • A fermentálás egyúttal az enzimatikus aktivitás révén bioaktívvá, azaz a szervezetünk számára jobban hozzáférhetővé teszi a zöldségek egyéb hatóanyagait (pl. antioxidánsokat) is.

  • Helyesen kivitelezett fermentálással akár évekig megőrizhetjük élelmiszereinket anélkül, hogy elektromos áramra lenne szükség, hiszen a bontatlan savanyúságok kamrapolcon sokáig elállnak.

  • A fermentált ételek csodás gasztroélményt nyújtanak: a savanykás, kissé megfoghatatlan umami íz az, ami igazán különlegessé és élvezetessé teszi a végeredményt. Ha egyszer beszippant ez a világ, elég nehéz leállni…. (Tapasztalat. ;))

A felöntőlé

Zöldségek fermentálásakor egy egyszerű, általában 2%-os sóoldatot készítünk – ezt angolul brine-nak hívjuk.

A légmentes lezárás (anaerob környezet) és a só biztosítja, hogy a fermentálni kívánt alapanyag ne romoljon meg.

Felöntőlé készítésének két módja létezik:

1.) Szárazon sózás:

Ha jelen voltál valaha klasszikus savanyúkáposzta készítéskor, biztosan láttál már ilyet.

A legyalult/felszeletelt zöldség-alapanyag súlyának vesszük a 2%-át, és annyi sót adunk hozzá.

Ez azt jelenti, hogy például 1 kg káposztához 20 g sóra lesz szükségünk.

Ezután jól összenyomkodjuk/megmasszírozzuk, így az alapanyag kiengedi a saját nedvességtartalmát, tehát ebből jön létre a sóoldatunk.

2.) Sóoldat:

Ebben az esetben a víz súlyát mérjük le, és ahhoz adjuk hozzá a sót: 1 liter vízhez tehát itt is 20 g sóra lesz szükségünk.

Ezt a technikát általában az alacsonyabb víztartalmú zöldségeknél alkalmazzuk.

Milyen sót használjak?

Általánosságban sima sütés-főzéshez is a parajdi, Himalája vagy tengeri sót ajánlom. Ezek természetes eredetű, nem feldolgozott sófajták, és fermentáláshoz is tökéletes választások.

A fentiek közül én személy szerint a parajdit preferálom, mert az jön a legközelebbről. 🙂

Amit érdemes kerülni, az a jódozott só, a jód természetes baktériumölő tulajdonságai miatt, hiszen fermentáláskor pont a (jó) bacik szaporodását szeretnénk elérni. 🙂

Mire figyelj még?

  1. Klórmentes víz: a klór szintén baciölő hatású, így nem kedvez a jótékony baktériumok szaporodásának sem… Ha nincs vízszűrő berendezésed otthon, felforralt majd visszahűtött vizet is használhatsz, ilyen módon is csökkenthető a víz klórtartalma.
  2. Tiszta alapanyagok és eszközök: sterilizálásra nem lesz szükség, alaposan, mosogatószeres vízzel elmosott befőttes üveg, kés és vágódeszka megfelelő a célra.
  3. Viszonylag állandó (ideálisan 18-22 C fok közötti) hőmérséklet biztosítása, és a közvetlen napfénytől való védelem: ha kívül esünk ezen a tartományon, akkor is működik a dolog, csak az erjedés picit lassabban (vagy nyáron gyorsabban) fog végbemenni.
  4. Az erjedés első szakasza általában egy szemmel látható, és akár füllel is jól hallható folyamat. 😀 Ahogy dolgoznak a bacik, a felöntőlé általában ki szokott futni az üvegből, ezért célszerű mindig alátenni valamit, például egy tányért vagy tálcát. Sziszegő, ciccegő, fura hangokat is hallhatunk, ez a keletkező szén-dioxid (=szénsav) jele, ahogyan próbál kiszabadulni az üvegből. Ez is teljesen normális, nincs vele teendő.

Mikor van készen?

Retek esetében – ha hozzám hasonlóan kisebb darabokat fermentálsz – nagyjából 2-3 hét az erjedési idő.

Szeletelt reteknél ez lerövidül, hiszen ott nagyobb felületen érik a bacik az alapanyagot, így gyorsabban meg tud erjedni.

Az is jelzésértékű lehet, ha már nem fut tovább az üvegből a lé, és szépen “lecsendesedik”.

Továbbá mindig ott van a kóstolás teszt is!

Bármikor felbonthatod az üveget, és megkóstolhatod, hol tart az erjedés.

Ilyenkor mindig tiszta evőeszközzel nyúljunk az üvegbe, és ha úgy döntünk, hogy további fermentálódásra van szükség (=még nem elég savanyú), akkor ugyanúgy légmentesen zárjuk le az üveget, és ha szükséges öntsük fel extra, 2%-os sóoldattal, hogy minél kisebb legyen a légrés a kupak és a lé között.

Megjegyzés: A fermentálódás során az üveg alján egy fehéres-opálos lerakódott réteg alakul majd ki, ez teljesen normális, a mikroorganizmusok anyagcsere-mellékterméke, az egészségre nem ártalmas.

Megjegyzés #2: Felbontáskor a fermentumunk valószínűleg pezsegni fog, ez az erjedés során keletkezett szén-dioxidnak köszönhető. Pár perc elteltével ez szépen alábbhagy majd.

Próbáljátok ki, és ha bármi kérdésetek van, nyugodtan írjátok meg kommentben vagy üzenetben!

Szeretettel,

signature with background removed

Még több fermentált étel a bélflórád egészségéért:


Egyszerű laktofermentált retek kakukkfűvel

Előkészület: 10 perc

Főzési idő: 0 perc

Összesen: 2-3 hét

hozzávalók:

elkészítés:

  1. Elkészítjük a felöntőlét/sóoldatot: tapasztalatom szerint kb. 400 ml klórmentes víz elegendő ehhez a projekthez, ekkora mennyiséghez adjuk hozzá 8 g (parajdi) sót, így kapunk 2%-os sóoldatot.
  2. A retket alaposan megtisztítjuk, a zöldjét eltávolítjuk. (Ebből készülhet akár reteklevél krémleves is :P.)
  3. A gyökereket és rossz részeket kivágjuk, majd negyedekre/nagyjából egyforma darabokra vágjuk a retket.
  4. Megtöltjük vele a befőttes üveget, majd a kakukkfű ágat is mellétesszük.
  5. Felöntjük a sóoldattal egészen addig, hogy a kupak alatt maximum 1 cm légrés legyen.
  6. A kupakot szorosan zárjuk az üvegre, ezzel biztosítva az oxigénmentes környezetet a bacik szaporodásához.
  7. A befőttes üveget ezek után helyezzük egy tányérra/tálcára, ha kifutna (valószínűleg ki fog).
  8. 2-3 hét után már fogyasztható is. Egészségedre! 🙂

U.i. Ebben a videóban 2:44-től láthatod, ahogyan retket laktofermentálok 😀

Ami azóta változott: rájöttem, hogy kisebb darabkákra vágva nekem személy szerint szimpatikusabb a retek textúrája + leszorítót sem használok már (anélkül is teljesen jól működik. :))