Minek van szezonja, és miért (július)

(4 perc olvasási idő)

A Természet minden hónapban megajándékoz minket pontosan azzal, amire szükségünk van.

Július az igazi bőség időszaka: hihetetlenül sokféle zöldség és gyümölcs elérhető ilyenkor, ebben a posztban kicsit részletesebben is kifejtem, mi az oka, hogy ebben a hónapban éppen ezeket a finomságokat biztosítja nekünk az Anyatermészet.

Olyan csodálatosan van ez kitalálva.🥹🌿🌽🍉🥒

A közösségi média oldalaimon meghirdetett Egyél helyit! kihívással szeretnélek Titeket egy kicsit közelebb hozni ahhoz a ritmushoz, amit a Természet diktál.💚

Kíváncsian várom, hogy láthassam, miket alkottok szezonális finomságokból!

Lássuk akkor, hogy épp minek van szezonja júliusban.

Görögdinnye

Viszonylag ismert tény, hogy a görögdinnyének több, mint 90%-a víz, ami ezáltal csodásan hidratálja a sejtjeinket az év egyik legforróbb hónapjában.

A benne található likopin antioxidáns a Természet fényvédője: óvja a bőrünket a nyári napsütésben.

Ebben a főzésmentes gazpachóban további extra hidratáló zöldségekkel kombináltam a görögdinnyét, próbáld ki, mert isteni!😍

Áfonya, szeder

Lila színüket az antocianin nevű szupererős antioxidáns adja, amely a kognitív funkcióinkat támogatja, javítja a memóriát: segít emlékezni a nyár legszebb pillanataira. 🙂

A lila színű ételek tehát az aggyal, a kognitív funkciókkal állnak kapcsolatban, ami ismerős lehet a csakrarendszerből is: a harmadik szem csakra színe a lila, szerintem ez nem lehet véletlen. 🙂

RECEPTAJÁNLÓ:

Füge

Ahogyan a nyár a termékenység csúcsa az évben, a füge kiemelkedő antioxidáns-, és gyulladáscsökkentő hatása révén (többek között) a reproduktív szervrendszer csodás támogatója.

Több őshonos kultúrában javasolják szoptatós édesanyáknak is, mivel segíti a tejtermelődést: táplálja az anyát, hogy ő is táplálhasson. 🙂

Hogyan érdemes fogyasztani?

Készülhet belőle például füge chutney vagy morzsasüti, én leggyakrabban nyersen fogyasztom.

a rustic plate of plums, figs and spices to make a crumble tart

Lilahagyma

A lilahagyma a színanyagai miatt (szintén antociánok) eggyel tápanyagdúsabb választás a vöröshagymánál, persze a felhasználása különböző ételekben – ugyanúgy a színe miatt – egy kicsit korlátozottabb.

Én személy szerint a tápanyagmaximalizálást szem előtt tartva lilahagymából többet szoktam termeszteni a kertben. 😉

Magas kvercetin tartalma természetes antihisztaminként működik: segít enyhíteni az allerigás tüneteket, hogy önfeledten kiélvezhessük a nyári pillanatokat.

Ételünkben az orvosságunk. 😉

Sárgarépa

Béta-karotinban gazdag, ami A-vitaminná alakulva támogatja a látást – hogy észrevegyük a legapróbb szépségeket is a Természetben.💚

Nyersen fogyasztva a répa rostjai segítenek a felesleges ösztrogén megkötésében és kivezetésében, ami támogatja a hormonrendszerünk kiegyensúlyozását: ezért érdemes akár napi szinten fogyasztani a csodálatos nyers répasalit.

Paradicsom

Sokak kedvenc (technikailag gyümölcse😁) a likopinban gazdag paradicsom, ami ráadásul igen hidratáló is: személy szerint nekem is ő az ultimate nyári alapanyag!

Minden évben alig várom, hogy pirosodjon a termés, és elkezdhessem a befőzését: sült paradicsomszószt és ketchupot idén is biztosan fogok készíteni, illetve ezen a nyáron aszalt paradicsomot is tervezek eltenni.

Ahogyan a dinnyénél is említettem, a likopin egy természetes napfényvédőként működő antioxidáns, ami a nyár közepén nem is lehetne aktuálisabb.

Fermentált paradicsomszószos pizza: a receptért kattints ide!😍

Nyári tökfélék és uborka

A nyári tökök családjába a vékonyabb héjú, télire nem tartósítható fajtákat soroljuk, ezek például a cukkini, a főzőtök, a spagetti tök vagy a patisszon… de tulajdonképpen az uborka is idetartozik.

Általános jellemzőjük, hogy magas B-vitamin és ásványi anyag tartalmuk támogatja az energiatermelést, illetve magas víztartalmuknak köszönhetően remekül hidratálnak, ezzel támogatva minket a rekkenő hőségben.

RECEPTAJÁNLÓ:

Sárgadinnye

Rostban és béta-karotinban gazdag, óvja a bőrünket a napfényben.

Magas víz- és ásványi anyagtartalma segít fenntartani a folyadékháztartásunk egyensúlyát, hogy a legnagyobb hőségben is megőrizzük sejtjeink hidratáltságát, és belső frissességünket.

Kukorica

Hidratáló hatású, rostban gazdag, ezen kívül koenzimQ10-et is tartalmaz, ami védi a szívünket és támogatja a sejtek energiatermelését, hogy bírjuk szusszal a nyári programokat és teendőket. 🙂

Paprika

Kiváló C-vitamin, zeaxantin- és lutein-forrás, ezáltal támogatja a bőrünk és a szemünk egészségét, ami kiemelkedő fontosságú, ahogyan egyre több időt töltünk a szabadban.

Bazsalikom

Hűsítő, illetve szélhajtó hatású fűszer: csökkenti a puffadást és a testhőmérsékletet a nyári hőségben.

Ha van bazsalikomod a kertben (vagy az erkélyeden😉), lesd meg ezt a tavalyi videót arról, hogyan tudod könnyedén megsokszorozni a szüretedet!

A hab a tortán

A fentebb említett összes zöldség és gyümölcs összes pozitív egészségügyi hatása sokszorosan felerősödik, ha fermentálva fogyasztjuk őket!😍

A tejsavbaktériumok emésztő tevékenysége által feltárulnak (előemésztődnek) az ételeink hatóanyagai, így a mi szervezetünk már sokkal könnyebben tudja hasznosítani őket.

Hát nem csodálatos? 🙂

Többek között ezért vagyok szenvedélyes rajongója a házi erjesztésnek, és szeretnék minél több embert megtanítani ennek az ősi tartósítási eljárásnak a fortélyaira!

Ha hozzám hasonlóan Te is a gyakorlatban tanulsz a legjobban, akkor szeretettel várlak az online fermentálós workshopjaimon.

Örömmel leszek én, aki “kézen fog” és segítelek a folyamatban, hogy aztán a megszerzett tudással később bármilyen elképzelt alapanyagot fermentálni tudj.😍

Részletek és jelentkezés itt:

Fermentálós projektek a blogról:

3 tévhit a (lakto)fermentálással kapcsolatban

Az interneten rengeteg fermentálós recept kering.

Sokszor igen félrevezető vagy egyenesen hibás instrukciókkal, ami akár a savanyúságunk megromlásához is vezethet…

Gyakran számoltok be nekem erről a workshopokon is: “de hát a recept azt írta, hogy sziszegtetni kell…

Vagy inkább mégsem? 🙂

Segítségképp összeszedtem hát a 3 leggyakoribb tévhitet a (lakto)fermentálással kapcsolatban.

Azt remélem, hogy a magyarázataim segítenek megérteni, hogy mit miért csinálunk, hogy Neked is garantáltan jól sikerüljön majd a végeredmény. 😉

Laktofermentálás = tejsavas erjesztés

A fermentálásnak különböző fajtái vannak, az egyértelműség kedvéért: én most ebben a posztban szigorúan csak a laktofermentálásról fogok szólni.

A bélrendszerünket benépesítő baktériumok szignifikáns része – optimális esetben – ún. tejsavbaktérium: ők a jótékony, és számunkra igen hasznos laktobacillusok és bifidobaktériumok, a laktofermentálás főszereplői. 🙂

Laktofermentálással készült élelmiszerekkel nagyszerűen meg tudjuk támogatni a bélflóránk egészségét.

És mivel Hippokratész óta tudjuk, minden betegség a bélben kezdődik, így egy erős és diverz bélflórának roppant sokrétű pozitív hatása van a szervezetünkre nézve.❤️

Laktofermentálás során az alapanyagainkon természetes módon előforduló mikroorganizmusok tejsavat termelnek, ettől lesz savanyú a végeredmény.

A laktofermentálás egyáltalán nem egy bonyolult műfaj, csak néhány dologra érdemes odafigyelni. Ebben a posztban írtam már róla részletesebben.

Megjegyzés: Ebben a posztban most azt fogom elmondani, hogy mit az, amit NE csinálj. 😉

1. tévhit: Lazán csavarjuk a kupakot az üvegre

Itt valószínűleg a kovászos uborka készítéssel keveredik a dolog a fejekben. 🙂

A kovászos uborka készítése egy úgynevezett vegyes erjedési folyamat: ez annyit jelent, hogy a befőttes üvegünkben élesztőgombák ÉS tejsavbaktériumok is dolgoznak egyszerre.

Az élesztőgombák szaporodásához oxigénre van szükség, ezért szoktuk a kovászos uborka üvegét csak lazán (pl. egy tálkával) letakarni.

Laktofermentálás esetében azonban csak tejsavbaktériumokat szaporítunk, ahhoz, hogy az élesztőgombákat kizárjuk a buliból, anaerob (tehát légmentes) környezetet kell biztosítanunk. 

Ezért nagyon fontos, hogy (különösen a tartósításra szánt) savanyúságainknál szorosan zárjuk a kupakot, hogy egy légmentes közeget biztosítsunk a tejsavbaktériumok szaporodásához. 🙂 Ezzel megakadályozzuk a penész kialakulását is.

2. tévhit: Az üvegeket sterilizálnunk kell

Ezzel ártani ugyan *valószínűséggel* nem fogunk, de fermentálásnál valójában teljesen szükségtelen az üvegek (és egyéb eszközök) sterilizálása.

Gondolj csak bele: amikor fermentálunk, azokkal az icipici mikroorganizmusokkal dolgozunk együtt, akik velünk együtt élnek a testünkön, a bőrünkön, a környezetünkben, a levegőben, az alapanyagainkon, a konyhai eszközeinken stb. 

Ezek a bacik mindenhol ott vannak. 🙂

Őket szeretnénk elszaporítani (legalábbis közülük a jókat), és nem célunk kinyírni őket a sterilizálással. 🙂

Laktofermentálásnál a légmentes közeg és a megfelelő só-koncentráció biztosítja a “rossz bacik” kiszelektálódását (=elpusztulását) és a jófej tejsavbaktériumok elszaporodását, nincs szükség a csírátlanításra.

Az alapos, mosogatószeres mosogatás bőven elegendő.

3. tévhit: “Sziszegtetni” kell az üveget

Laktofermentálás során szén-dioxid gáz is képződik, ami által valóban túlnyomás alakul(hat) ki a befőttes üvegekben.

Kezdők körében gyakori félelem, hogy ettől az üveg “felrobbanhat”, ezért szokták ajánlani az üveg “sziszegtetését”, hogy a keletkező gázokat kiengedjük.

Ez azonban egy kétélű fegyver: ugyanis így mindkét irányba megnyílik az út a baciknak, és nagy a kockázata, hogy penészspóra is bejut az üvegbe, amit természetesen mindenképp szeretnénk elkerülni.

A keletkező gázok pont a megfelelő mértékben képesek utat törni maguknak a kupak alatt, így nincs szükség semmilyen beavatkozásra, vagyis “sziszegtetésre”. 🙂

Megnyugtatásképp el szoktam mondani, hogy több, mint 1000 befőttes üvegnyi fermentummal a hátam mögött még egyetlen egyszer sem fordult elő velem, hogy az üveg “felrobbant” volna.

Hát ennyit arról, hogy mit NE tegyél… 🙂

Ha esetleg mégis bizonytalannak érzed a dolgot, és hozzám hasonlóan Te is a gyakorlatban tanulsz a legjobban, akkor szeretettel várlak az online workshopjaimon.

Örömmel leszek én, aki “kézen fog” és segítelek a folyamatban, hogy aztán a megszerzett tudással később bármilyen elképzelt alapanyagot fermentálni tudj.😍

Részletek és jelentkezés itt:

Fermentálós projektek a blogról:

7 ok, amiért érdemes házilag palántákat nevelni

Itt a palántanevelések ideje!🌿

Összeszedtem 7 nyomós okot, amiért szerintem megéri házilag palántát nevelni. 

Számomra a kertészkedés hatalmas örömforrás: csodás érzés, amikor magadnak állítod elő az élelmiszert, amit megeszel, és mélyen hiszem, hogy a saját magunk által termesztett élelmiszernek van a legnagyobb gyógyító hatása, testi és lelki szinten egyaránt.

Szerintem ezzel bizonyára sokan egyetértetek.😊

A mi kertünk története

Mint sokan mások, én is a saját egészségügyi problémáim kapcsán jutottam el a felismerésig: ha szeretnék jobban lenni, gyógyulni, a legjobb, ha magamnak állítom elő az “orvosságomat” (vagyis az ételt, amit megeszek.🙃)

Így hát vidékre költözésünkkor kertészkedésbe fogtunk, ami azóta óriási szenvedéllyé nőtte ki magát.😍

No nem volt ez mindig így….

Amikor kislány koromban kellett korán kelnem, mert “veteményezős napunk” volt, finoman szólva is ellenérzéseket váltott ki belőlem már a gondolat is…😅 (bocsi, Anya és Apa :’))

Mostanában viszont azon kapom magam, hogy önellátásról álmodozom, házi vaj köpülésről, tyúktartásról, diverz veteményesről, gyógynövény tinktúrákról…💚

Mi 5 éve kicsiben kezdtük a kertészkedést 1 darab magaságyással, s azóta minden évben bővítkeztünk egy picit.

Így visszagondolva az elején igazán sok dolgot elrontottam… 🙈😅

De mégis lett termés, és akkora örömöt adott a kert, hogy minden évben tovább folytattuk.

Még abszolút nincs késő magot vetni az idei szezonra, én személy szerint nagyon sok mindent palántázok direktvetés helyett is, például a céklát vagy a tökféléket is. 

Egyrészt az a tapasztalatom, hogy így biztosabb a kelés, másrészt így sok mindent elő tudok nevelni a később megüresedő helyekre a kertben, másod– vagy akár harmadvetésre. 

Mivel nem nagy területen gazdálkodunk, igyekszem kimaxolni a kertünk kapacitását azzal, hogy sosincs üres hely az ágyásokban. Persze ez azért nem mindig jön össze, de törekszem rá. 

Lássuk is akkor, mi az a 7 ok, ami miatt megéri palántaovit üzemeltetni. 🙂 

#1 különleges fajták kipróbálása

A házi palántanevelés nagy előnye, hogy különleges fajtákat is elvethetsz, amiből esetleg nem kapsz palántát a piacon vagy az üzletekben.

Persze az is oké, ha te megelégedsz a hagyományos fajtákkal, de kipróbálhatsz akár olyan izgalmas növényeket is, mint a citrom- vagy fahéjillatú bazsalikom, a sárga patisszon, vagy a lila karalábé.

Én idén megpróbálkozok néhány újfajta paradicsommal, lila karfiollal, és a római köménnyel is. Izgatottan várom!😍😍

Ezekkel azért is érdemes próbát tenni, mert ezekből konkrétan a terméshez is nagyon ritkán, és általában nem olcsón.. tudsz hozzájutni. 

Egyébként kérlek, nyugtassatok meg, hogy nem én vagyok az egyetlen, aki elgyengül a színes, különleges vetőmagok láttán…

Szerintem annyi vetőmagom van, amivel egy egész falut be lehetne vetni… De hát… nekem ez a “shopping”, ruhákra nem költök. 😀

#2 palántaföld/termőközeg megválasztása 

Ha saját magad neveled a palántáidat, te kontrollálod a palántaföld minőségét, illetve a növénykéid tápanyagellátását. Megbizonyosodhatsz róla, hogy nem kapnak pl. műtrágyát.

Itt tennék említést a tőzegmentes palántaföldek fontosságáról: amióta ráébredtem a tőzeglápokban rejlő hatalmas környezetregeneráló képességre, fontossá vált számomra, hogy kerüljem a tőzegtartalmú kertészeti termékeket.

A tőzeg kitermelése sajnos nagyon környezetterhelő, a tőzeglápok fantasztikus szénelnyelő képességgel rendelkeznek, ezért fontos lenne érintetlenül hagynunk, illetve regenerálnunk őket, hogy minél több légköri szén-dioxidot megkötve tartsanak a talajban.

Erre a koncepcióra épül a regeneratív mezőgazdaság is.🙂

Sajnos sokszor tényleg nem könnyű tőzegmentes keveréket találni (készen kaphatók közül én csak ezt ismerem), de hoztam egy kis segítséget a házi keverésű palántaföld receptem formájában.

Ehhez mindössze az alábbiakra lesz szükséged:

  • 2 egység komposzt
  • 2 egység kókuszrost
  • 1 egység kertészeti perlit

A komposzt lehet házi, de ha esetleg nincs ilyened, vagy nincs elegendő mennyiséged, itt ez a térképes adatbázis, ami megmutatja, hol találsz bio kertészkedésben is használható zöldkomposztot a közeledben.

Itt pedig egy hasznos posztot olvashatsz az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézettől a tőzeghelyettesítéssel kapcsolatban.

Ha nem sikerül tőzegmentes palántaföldhöz jutnod vagy nem akarsz a házi keveréssel bajlódni, akkor sincs semmi gond, én mindig amondó vagyok, hogy inkább kertészkedj, mint ne kertészkedj. 🙂

#3 tápanyagmaximalizált élelmiszer

Ha saját magad nevelsz palántát, szintén hatalmas előny, hogy a vetőmag földbe kerülésétől a termés szüreteléséig természetes módszerekkel, vegyszerek nélkül biztosíthatod a szükséges tápanyagokat a növényeid számára.

Idekapcsolódik a kedvenc mantrám is, amit már bizonyára jól ismertek: “Ételed legyen orvosságod.” 😉

Ha vetőmag koruktól a szüretig tápanyagban gazdag közegben nevelkednek a növénykéid, azzal a termésed is összehasonlíthatatlanul magasabb vitamin- és ásványi anyagtartalommal rendelkezik majd, szemben egy konvencionális termelésből származó élelmiszerrel. 

Egy tápanyagmaximalizált élelmiszer valóban igazi orvosság a testnek, fedezni tudjuk vele a szervezetünk tápanyagigényét.

Ehhez persze fontos alapvetés, hogy a növénykéid valóban képesek legyenek felvenni a szükséges tápanyagokat, – ehhez idén szerettem volna kipróbálni a mikorrhiza gomba használatát, mert nagyon sok jót olvastam róla.

A mikorrhiza gomba segíti a palánták egészséges fejlődését azáltal, hogy növeli a gyökerek tápanyag- és vízfelvevő képességét, fokozza a stressztűrő képességüket, és erősíti az ellenállóképességüket is a kórokozókkal szemben.

Ennek eredményeképp javítja a termésminőségét és növeli a termésmennyiséget is.

Kíváncsian várom, hogyan alakulnak a termések az alkalmazásával!

#4 műanyagmentes kertészkedés! 

A földkockakészítőm az egyik kedvenc eszközöm a kertben.😍

A segítségével teljesen műanyagmentesen tudok palántákat nevelni. 

Azon túl, hogy környezetbarátabb megoldás, további nagy előnye, hogy egészségesebb palántákat tudsz vele nevelni!!!

Ha ültettél már át műanyag sejtes szaporítótálcából pici palántákat, de akár szobanövényt is kisebb cserépből nagyobba, biztosan láttad már, ahogyan fejlődnek, a növények gyökere tekeredik-tekeredik… és így tölti ki a rendelkezésére álló teret.

Ezzel szemben a földkockáknál ahogyan a növény gyökere eléri a levegőt, a gyökér nem nő tovább, és nem kezd el tekeredni, helyette a növény a tövétől újabb gyökereket kezd el fejleszteni!

Így az eredmény egy sokkal kiterjedtebb gyökérrendszer lesz, ami egy egészséges palánta nagyszerű ismertetőjegye, hiszen így könnyebben fel tudja venni a tápanyagokat.

Könnyű, gyors és hatékony a használata, és szintén óriási bónusz, a növényeket nem éri átültetési sokk: amikor itt az ideje, a palántákat egyszerűen csak megfogod, és kiülteted a helyükre.

Ebben a posztban mindent leírtam, amit erről a csodás kis eszközről tudni érdemes.

Tudom, nem ez az egyetlen műanyagmentes megoldás a palánták nevelésére, nekem viszont nagyon bevált a fentebb említett többi előnye miatt.

#5 költséghatékonyabb

Ez a pont azt hiszem, viszonylag magától értetődő.

Saját palántákat nevelni lényegesen olcsóbb megoldás, mint készen megvásárolni őket.

Nyilván ebben az esetben is számolni kell a vetőmagok, és az egyéb szükséges hozzávalók és eszközök költségével, de különösen ha már egész nagyban kertészkedsz, lényegesen költséghatékonyabb, ha magadnak állítod elő a palántáidat.

#6 Örömforrás

A cseperedő palánták látványa az ablakban óriási örömforrás tud lenni, különösen a tél végi szürkeségben.

A hideg hónapok végén szerintem sokan mindent megadnánk egy kis zöld látványáért.

Való igaz, hogy energiát és időt kell fektetni bele, hogy egészen magonc koruktól kezdve babusgasd a növényeket, de már maga a tény, hogy gondoskodsz valamiről, igazán gyógyító tud lenni, ahogyan elönt a boldogság és a hála érzése, nagyon sokrétűen tudja támogatni az egészségedet

Én imádom nézegetni, ahogyan cseperednek a kis palánták.🌱🥰

#7 Lépés az önellátás irányába

Meglehet, hogy neked nem célod az önellátás, és ez teljesen rendben van, de én azt gondolom, hogy az élelmiszer előállítás ismerete óriási kincs!

Szerintem egy felbecsülhetetlen értékű tudást szerzel vele, ha megtanulsz magról nevelni BÁRMIT.

Mindezek mellett, ha te magad is kertészkedsz, megtanulod jobban értékelni a termelők munkáját, amikor látod, hogy mibe is kerül előállítani egy élelmiszert (idő, energia, szeretet, gondoskodás).

 (Gondolok itt például a zellerre… :))

Konklúzió/motiváció:

Azt gondolom, létezik egy téves prekoncepció (sokszor csak a fejünkben), miszerint óriási terület és kertes ház kell ahhoz, hogy előállítsd az élelmiszeredet.

A közösségi média, vagy akár a kertészkedős könyvek is tévesen azt sugallhatják, hogy ha nincs elegendő területed, időd, kapacitásod arra, hogy mindent magadnak állíts elő, akkor az erőfeszítéseid nem számítanak.

Talán Te is azt gondolod: “ugyan, minek is fogjak bele? úgysem tudok mindent megtermelni…

Hát álljon itt egy kis emlékeztető: nem kell “mindent vagy semmit” alapon kertészkedni!

Én sem állítom elő közel sem az összes élelmiszert, amit megeszünk.

Kifejezetten szeretem a helyi termelőket is támogatni a vásárlásommal, akik hasonló értékek mentén kertészkednek, mint én.

A más termelőktől beszerzett alapanyagból befőzött lecsó, savanyított káposzta, vagy a más gyümölcséből főzött lekvár is számít!!!

Ha igazán elszánt vagy a kertészkedés, illetve az élelmiszer előállítás irányába, akkor találni fogsz megoldást.

Lehet, hogy nincs kerted, de lehet, hogy van egy erkélyed…

Lehet, hogy nincs erkélyed, de lehet, hogy van egy kisebb zöldterület, amit be tudsz fogni kertészkedésre, akár másokkal összefogva…

Az is lehet, hogy nincs ilyen zöldterület a közeledben, de abban szinte biztos vagyok, hogy van egy ablakod, ahol cserépben tudsz nevelni akár fűszernövényt, koktélparadicsom palántát vagy mikrozöldeket…

Apró lépésekben, az életritmusodhoz és erőforrásaidhoz igazítva igazán sokra érhetsz.

Sikeres palántanevelést kívánok!💚

Szeretettel,

signature with background removed

MÉG TÖBB KERTÉSZKEDŐS TARTALOM:

Házi őrlésű lisztek gabonamalommal

A poszt tartalomjegyzéke:

  1. Gabonaőrlés otthon
  2. Miért ajánlom Neked is?
  3. A házi őrlés további előnyei
  4. Kovászolás
  5. Tippek gabonák tárolására
  6. Az Arabella malomról…
  7. Személyes tapasztalataim 1 év használat után
  8. Konklúzió
  9. Megrendelő űrlap

Gabonaőrlés otthon

Szerintem már biztosan tudjátok, hogy amit csak lehet, szeretek magunknak megtermelni, megfőzni, tartósítani – erről szól ez az oldal. 🙂

Kenyeret nagyjából 15 éve nem veszek boltban.

Jelenleg ezt a kovászos, alakorlisztes verziót sütöm kettőnknek néhány naponta.

Szerettem volna egy következő szintre emelni a (kenyér)sütést (is). (Ennek több oka is van, amiket lentebb részletesen kifejtek.)

Így jött az ötlet, hogy beruházzak egy gabonamalomra, amivel a lisztjeinket is magunknak tudom őrölni.

Ez ám az igazi slow living! 🙂

Immár több, mint 1 éve használom az Arabella gabonamalmot, aminek a segítségével házi őrlésű lisztekből készítek mindenféle finomságokat, és nem látom, hogy ezt a szokásomat megváltoztatnám a jövőben… 🙂

Annyira szeretem ezt a malmot, hogy együttműködésbe kezdtünk a gyártóval (egy magyar családi vállalkozással), így a poszt végén található űrlap kitöltésével az oldalamon keresztül Te is megrendelheted ezt a csodagépet.

Az átláthatóság kedvéért szeretném megosztani, hogy az Egy Falat Fény blogon keresztül leadott (és teljesített) megrendelések után jutalékban részesülök, ami azt jelenti, hogy a vásárlásoddal az oldalam működését is támogatod, miközben ez számodra nem jelent többletköltséget. Csak olyan termékeket ajánlok, amiket én is szeretettel használok, mert könnyebbé teszik az életemet a konyhában, bízva abban, hogy ez Veled is így lesz. 🙂

Miért ajánlom Neked is?

Egyértelmű, hogy csak akkor tudhatod teljes bizonyossággal, hogy mit eszel meg, ha te magad készíted.

Egy bolti lisztnél nem tudhatod, hogy az mióta áll már a polcon, milyen körülmények között őrölték…

A lisztek tápanyagtartalma az őrléstől számítva exponenciálisan csökken, ráadásul oxidálódhat is, ami által csökken a vitamin- és ásványi anyag-tartalma, és avasodásnak is indulhat.

Ellenben, ha Te magad őrlöd le a lisztet a tészta bekeverése előtt pár perccel, akkor biztos lehetsz benne, hogy a lehető legtápanyagdúsabb alapanyaggal dolgozol.

A házi őrlés további előnyei:

  • a frissen őrölt lisztek összehasonlíthatatlanul tápanyagdúsabbak egy bolti lisztnél, hiszen az őrléssel szabadulnak fel a gabonák rejtett tápanyagai
  • a frissen őrölt lisztek életteli illata és zamata már az első alkalommal szembetűnő lesz! Aromájuk közelébe sem ér a bolti liszteknek!
  • gazdaságosság: különösen gluténmentes táplálkozásnál a liszteket töredék áron ki lehet hozni a malommal, hiszen a szemes gabona ára lényegesen kedvezőbb a készen vásárolt gluténmentes liszteknél
  • Te kontrollálod a gabona minőségét, amiből a liszt készül: tiszta, ellenőrzött, bio forrásból beszerzett gabonákból tudsz magadnak lisztet őrölni
  • kényelmi szempont: egész gabonák sokkal tovább eltarthatóak, mint a lisztek; utóbbi 6-10 hónap után már lejárt szavatosságúnak számít…
Kevés konyhai eszköznek engedem meg, hogy tartósan a konyhapulton lakjon, de ő a gyönyörű hársfa burkolattal kiérdemelte a helyet!

Kovászolás

A kovászomat, Miklóskát frissen őrölt, teljes kiőrlésű alakorliszttel etetem, és egyszerűen imádja!

Általában a frissen őrölt liszt a malomból egyenesen Miklóska “hasába” megy – még melegen -, amitől mindig csodaszép buborékos lesz.

A házi őrléssel frissen “kiszabadult” tápanyagokat még inkább elérhetővé tehetjük a szervezetünk számára, ha kovásszal fermentálva semlegesítjük a gabonákban található antitápanyagokat.

Ezért szeretek mindent *IS* fermentálni, erről itt írtam bővebben. 🙂

Tippek gabonák tárolására

Házi liszt őrléshez (illetve a főzéshez is) a gluténmentes szemes gabonákat (rizs, hajdina, köles, quinoa) igyekszem csomagolásmentesen beszerezni, vagy ha ez nem lehetséges, akkor nagyobb, pl. 5 kg-os kiszerelésben.

Az alakor szemes búzát 24 kg-os zsákban vásárolom.

Ezeket aztán csatos üvegekben, az alakort pedig a papírzsákjában egy nagyméretű, “molymentesen zárható” műanyag dobozban tárolom itthon, így tulajdonképpen mindig van mit leőrölni.

A gabona megfelelő tárolására, adagolására még egy szuper alternatíva a falra függeszthető, 100%  natúr lenvászonból készült csapos gabonazsák, ami szintén kapható a Malomgyártó Kft-nél.

A zsák alján lévő, bükkfából készült, natúr lenolajjal kezelt zárszerkezet (csap) segítségével akár egy kézzel is könnyen adagolhatjuk a gabonát, egy kis tálat a csap alá tartva. (A csap tolónyelvét elengedve az rögtön visszazár.)

A kiengedések alkalmával a felfüggesztett zsákban lévő teljes gabonamennyiség megmozdul, amit a molyok kimondottan nem kedvelnek.

Ezért célszerű minél gyakrabban használni.

A levendulát szintén nem kedvelik a molyok 😉

Az Arabella malomról…

  • Ez az elektromos házi malom alkalmas valamennyi száraz gabonaféle, illetve száraz borsófélék teljes értékű lisztté őrlésére.
  • Olajos magvak, valamint nedves gabona őrlésére nem használható!
  • Az őrlemény finomságát a malom felső részének eltekerésével szabályozhatjuk a finomliszttől egészen a durva töretig.
  • Fontos, hogy mindig csak a felhasználni kívánt mennyiséget őröljük le és ne tároljuk sokáig a teljes értékű lisztet mert az oxidálódni, avasodni kezd!
  • Az őrlést nagy élettartamú kis malomkövek végzik, amelyek rendkívül kemény kerámia-kötéses korundszemcséket tartalmaznak.
  • A terméktesztelések során csak rizst használnak, így a malmot gluténérzékenyek is nyugodt szívvel használhatják.

Amit biztosan őrölhetsz vele

  • az összes búzafajta
  • rozs
  • árpa
  • rizs
  • hajdina
  • köles
  • kukorica
  • quinoa
  • csicseriborsó
  • szójabab
  • sárgaborsó
  • lencsefélék stb.

Amit nem szabad őrölni vele

  • mák
  • dió
  • mandula
  • mogyorófélék
  • szezámmag
  • lenmag
  • napraforgómag stb.
  • A malom alkatrészei 99%-ban Magyarországon készülnek, a fő alkatrészek (villanymotor, őrlőkövek) szigorúan hazai gyártásúak.
  • A malomtest faanyagát kizárólag Magyarországról, a gyártóhoz közeli termőhelyekről szerzik be.
  • Az őrlőkövek élettartama egyelőre nem behatárolható, mert az első malmok a gyártás kezdete óta (1988) még mindig őrölnek. Rendeltetésszerű használat mellett ugyanez vonatkozik a malom élettartamára is.
  • A malom 99%-ban műanyagmentes. A gabonával, illetve liszttel érintkező részek 100%-ban műanyagmentesek.
  • A gyártó a malmokra 10 év garanciát vállal.
  • A Malomgyártó Kft. 1988 óta üzemel kis családi vállalkozásként, amit én személy szerint mindig örömmel támogatok.

További részleteket a termékről a gyártó oldalán olvashatsz. ahol a Kapcsolat menüpont alatt megtalálod az elérhetőségeiket is, ha esetleg maradt kérdésed a malommal kapcsolatban.

Ezekben a videókban láthatod a malmot használat közben:

Ebben a videóban 0:30-nál 🙂
Itt 2:02-nél 🙂
Itt pedig 0:27-nél

Személyes tapasztalataim 1 év használat után:

Íme néhány tipp/javaslat a használathoz:

  • alakorlisztet a legkisebb, 1-es helyett 2-es fokozattal ajánlok őrölni, mivel az alakor kissé “ragacsos”, így kevésbé “kenik el” a malomkövek a búzát.
  • tisztítóőrlés rizzsel: ha egyenletes sugár helyett a liszt inkább akadozva “kipotyog” a malomból, célszerű elvégezni egy nyers rizses tisztítóőrlést – gyakorlatilag más jellegű karbantartásra nincs is szükség a malomnál.
  • mindig figyeljünk oda rá, hogy a malmot megfelelően járassuk ki, ne maradjon a malomban se egész gabona, se liszt, mert ez kedvezhet a gombák/bacik megtelepedésének.

Konklúzió

Én a magam részéről alakorbúzát és gluténmentes gabonákat őrlök vele, gyakorlatilag szinte napi rendszerességgel, és *imádom!*

Azt hiszem, a legjobb szó arra, amikor az Arabellát használod: satisfying.😍

Minden értelemben.

Ha sokat sütsz (főleg gluténmentesen, de egyébként is), akkor tényleg egy szuper befektetés, és nagyon megéri.

Nagyon egyszerű a használata: percek alatt egy gombnyomásra – szinte varázslatos módon – egész, szemes gabonából illatos, aromás, kézmeleg liszt lesz, amivel csodásan megtámogathatod a testedet (de szerintem a lelkedet is!❤), ráadásul egy kiemelkedő gasztronómiai élményben is részed lesz!

Ilyen gyönyörű, 100%-ban természetes, magyarországi termőhelyű hársfából készült fatálakat is tudsz rendelni a Malomgyártó Kft-től

Ha Te is vágysz a házi őrlésű lisztekre azok minden előnyével együtt. az alábbi űrlapon keresztül megrendelheted, amivel – ahogyan fentebb említettem – az oldalam működését is támogatod, miközben ez számodra nem jelent többletköltséget.

Köszönöm, ha így teszel. 🙂

Szeretettel,

signature

Megrendelő lap

Az alábbi űrlapon megadott adatokat a megrendelés teljesítése céljából továbbítom a Malomgyártó Kft.-nek (céginformáció), amit a továbbiakban sem ők, sem én nem használunk. Az adatkezelési nyilatkozatomat itt találod.

A “Megrendelem” gombra kattintás után visszaigazoló emailt küldök neked, a Malomgyártó Kft. pedig hamarosan felveszi veled a kapcsolatot a termék(ek) kiszállításával kapcsolatban.

Vissza

Your message has been sent

Figyelem
Figyelem
Figyelem
Figyelem
Figyelem
Figyelem
Melyik terméket szeretnéd megvásárolni?(kötelező)
Figyelem
Figyelem
Figyelem

Az adatkezelési nyilatkozatomat itt elolvashatod.

Figyelem
Figyelem!

“Réka, miért fermentálsz mindent?” :)

Gyakran kapom meg ezt a kérdést, gondoltam, írok hát róla egy átfogó blogposztot, amiben megadom a választ.

A fermentálós mániámnak több oka is van. 🙂

Kezdem az elejéről.

A funkcionális medicina kurzuson ismerkedtem meg a Weston A. Price féle táplálkozással, illetve az antitápanyagok fogalmával.

A tradicionális funkcionális táplálkozás azoknak az elszigetelten élő őslakos kultúráknak az étkezését mintázza, ahová még nem gyűrűztek be a feldolgozott, ipari élelmiszerek, és ahol az emberek csak a helyben elérhető, szezonális élelmiszereket fogyasztják.

Ennek köszönhetően pedig kifogástalan egészségi állapot jellemzi őket!

A helyi, szezonális élelmiszer természetesen területenként mást és mást jelent: míg a sarkvidéken élő eszkimók étrendje 100%-ban állati eredetű élemiszerekből áll, ahogyan haladunk az Egyenlítő felé, úgy dominálnak egyre inkább a növények (bővebben lásd lentebb a megjegyzések részt*).

Ezeknél a természeti népeknél megfigyelhető, hogy a gabonákat, hüvelyeseket és magvakat fogyasztás előtt megerjesztik (azaz fermentálják), de legalábbis áztatják.

Miért van ez így?

Ez megadja a választ a “miért fermentálok mindent?” kérdésre is. 🙂

#1 Antitápanyagok lebontása

Az antitápanyagok a növények védekező mechanizmusai.

Szegény növényeknek nincsen lábuk, hogy elfussanak a fenyegetések (kártevők, fertőzések, emberi/állati fogyasztás) elől, és fizikailag megküzdeni sem igen tudnak az “ellenféllel”, így hát saját védelmükre kifejlesztettek olyan vegyületeket, amik azt szolgálják, hogy a szaporítóanyaguk sértetlen maradhasson.

Akár azután is, hogy keresztülhaladt egy emésztőrendszeren.

Néhány példa antitápanyagokra, amikről esetleg már hallhattál: fitinsav. lektinek. oxalátok, szaponinok…

Ezek az antitápanyagok egyrészt sokaknál emésztőrendszeri panaszokat okozhatnak, másrészt kötést alkotnak bizonyos ásványi anyagokkal (pl. cink, magnézium, vas, kalcium), amik így sajnos kiürülnek a szervezetünkből.

Márpedig ezekre nagy szükségünk lenne az optimális működéshez…

Na de itt jön a jó hír!

Az antitápanyagok áztatással, csíráztatással és fermentálással (=kovászolással) viszonylag könnyedén semlegesíthetőek.

#2 tápanyagok megfelelő hasznosulása

Ahogy fentebb is említettem, az antitápanyagok kötést alkotnak bizonyos, a szervezetünk számára fontos ásványi anyagokkal.

Mondok egy példát szemléltetésképp…

Ha májas ételt fogyasztasz és mellé valamilyen – akár gluténmentes – hántolatlan gabonát tálalsz fel köretként (pl. köles, barna rizs, hajdina), a májban található rengeteg csodás tápanyagot a gabona maghéjában található, semlegesítetlen antitápanyagok megkötik, így azok nem fognak hasznosulni (legalábbis biztosan nem a legoptimálisabb mértékben).

A három említett konyhatechnológia (áztatás, csíráztatás, fermentálás) azonban segít lebontani/semlegesíteni ezeket az antitápanyagokat, hogy az elfogyasztott élelmiszerben található tápanyagokat megfelelően hasznosítani tudja a szervezetünk.

#3 könnyebb emészthetőség

Ahogy fentebb is említettem, az antitápanyagok célja a növények szaporítóanyagának védelme.

Emiatt a védőréteg miatt a gabonák, magvak és hüvelyesek elég megterhelőek az emésztőrendszerünknek – sokaknak kellemetlen tüneteket is okozhatnak, mint a puffadás, hasi fájdalom vagy laza széklet.

Az áztatás/csíráztatás/fermentálás azonban, az aktiválódott enzimeknek köszönhetően, előemészti nekünk a gabonákat, így a mi emésztőrendszerünknek már kevesebb dolga lesz vele.

Gabonák fermentálására például több módszer is létezik: egész gabonákat zöldségekhez hasonlóan fermentálhatunk befőttes üvegben (opcionálisan probiotikummal vagy savanyúságlével indítva)

Őrölt gabonákat (azaz lisztalapú ételeket) pedig kovásszal a legkönnyebb fermentálni.

Lentebb találsz több kovásszal fermentált receptet.

Ezeknél a recepteknél a kovászt nem a tésztánk megemelésére használjuk (ezért tökéletes választás a kovászmaradék vagy inaktív kovász), egyszerűen csak az antitápanyagokat semlegesítjük a savas közegben.

Ami nem mellesleg csodás ízt is eredményez!

És ez el is vezet minket az utolsó ponthoz…

#4 finom, umami íz

A savanykás, picit megfoghatatlan, de igen kellemes umami íz igazi gasztroélménnyé tesz bármilyen ételt, legyen az sós vagy édes.

Kovászos, csokis muffin? Ó yes!

Kovászos pitetészta? Naná!

Oldalakon át magyarázhatnám, hogy mennyire finom egy kovászos-csokis lávasüti, de a legjobb, ha kipróbálod Te magad. 😉

Akkor megéri?

Való igaz, hogy az ételek fermentálása némi előre gondolkodást igényel, de hosszú távon szerintem nagyon megéri, többek között ezek miatt:

  • emésztési panaszok csökkenése
  • ásványi anyag profil rendeződése
  • anyagcsere, energiatermelés, hormonok optimalizáltabb működése
  • csodás gasztroélmény 🙂

Szemléltetésképp megosztom a saját, személyes tapasztalatomat: világ életemben vashiányos voltam, amióta odafigyelek az antitápanyagok semlegesítésére(+néhány egyéb stratégiára), tökéletes középértéket mutat a vas paraméter minden vérképemen.💪🏻

A szervezet működése enzimatikus folyamatok összessége, amiket vitaminok és ásványi anyagok katalizálnak.

Nem dől össze a világ, ha nem sikerül mindig előre gondolkodni és beáztatni vagy fermentálni minden ételt, amit megeszel, de nagyon sokat jelent, ha az antitápanyagok semlegesítése által nem fosztod meg a szervezetedet azoktól az anyagoktól, amik biztosítják annak optimális működését. 🙂

Tekints rá úgy, mint egy új szokásra.

Ha már beépül a mindennapjaidba, minden este eszedbe fog jutni, hogy “úúú, valamit be kell áztatnom” vagy “be kell kevernem azt a kovászos tésztát holnapra”.

Nálam ez is a slow living szerves része. 🙂 ❤

Hogy meghozzam a kedvedet a fermentáláshoz, íme egy kis receptinspiráció:

Kovásszal fermentált ételek a blogról:

Ha még nincs kovászod, lesd meg ezeket a recepteket😉

Szeretettel,

signature with background removed

MEGJEGYZÉSEK:

*Mindez nem lehet véletlen: télen a mi éghajlatunkon például olyan szögben és mennyiségben esik a napfény a Földre, hogy sajnos szinte lehetetlen elegendő D vitaminhoz jutnunk.

A D vitaminnak fontos ko-faktora a többi zsírban oldódó vitamin (Dr. Weston A. Price szerint ezek a kulcsfontosságú vitaminok járultak hozzá a természeti népek kifogástalan egészségi állapotához), ezek pedig jól hasznosuló formájukban állati eredetű ételekben találhatóak meg.

Többek között ezért nem ajánlom személy szerint a 100%-ban növényi alapú táplálkozást a mi éghajlatunkon.

Palántanevelés “kihívás”: tippek a kiültetéshez!

Először is: ha még kitartasz a márciusban indult palántanevelésben, emelem kalapomat és gratulálok Neked!

Nagyon jó vagy! 🙂

Eljött az idő.

Azt hiszem, most már kellő bizonyossággal állíthatom, hogy végleges helyükre ültethetjük a palántákat. 

Az is lehet, hogy valaki már meg is tette ezt, ami szuper! 🙂

Az előrejelzés egyáltalán nem mutat már fagyos éjszakákat, idén egyébként is nagyjából egy hónappal korábban történik minden a Természetben…

Íme tehát néhány tipp, amit 4 évnyi kertészkedés alatt megtanultam a paradicsomok helyre ültetésével kapcsolatban.🍅

#1

A paradicsomot viszonylag mélyre érdemes ültetni, hiszen – ahogy már említettem – a növény az egész szára mentén tud gyökeret fejleszteni.

A célunk a minél kiterjedtebb gyökérrendszer, amivel a növény fel tudja venni a tápanyagokat.

A futó fajták mellé értelemszerűen szükségünk lesz valamilyen támrendszerre.

Ezt kiültetéskor a kiásott gödörbe már helyezzük is mellé, nehogy utólag látatlanban megsértsük vele a gyökereket.

#2

Ássunk tehát a palántának egy akkora gödröt, hogy betemetve a legalsó lomblevelei épp hogy NE érjenek majd a földhöz.

A szikleveleit (ha még vannak neki) ilyenkor már mindenképp távolítsuk el óvatosan, ha szép dús, buja a palántánk, akkor akár az alsó két lomblevelét is leszedhetjük.

#3

A gödröt alaposan locsoljuk be!

Ezután jöhet a növény – akár picit döntve/fektetve, hogy a szár minél nagyobb felülete érintkezzen a talajjal -, majd itt jön egy szokatlannak tűnő tipp: a gödörbe helyezzünk egy feltört tojást.

Ezt egy Roots and Refuge Farm videóból tanultam, a tojás egy igen tápanyagdús étel, a beltartalmi értéke is magas, a tojáshéj pedig gazdag például kalciumban, tehát ez is egyfajta bio tápoldatozása a palántának. 🙂

Alkalmazhatunk emellett/helyett érett komposztot vagy érett marhatrágyát is, hogy ezzel extra tápanyagokkal lássuk el a fejlődő növényünket.

#4

A betemetett palánta körül alakítsunk ki egy tál alakú mélyedést, hogy később az öntözővíz a megfelelő helyre koncentrálódjon.

Ilyenkor még ne mulcsoljuk, majd kb. 1 hétig ne is locsoljuk (bármennyire is kókadozik!), így arra buzdítjuk a növényt, hogy a talajban lefelé fejlessze a gyökerét, nedvesség után kutatva.

#5

Ha több növényt is ültetsz egymás mellé, a tőtávolság minimum 40-50 cm legyen! A paradicsomnak fontos a megfelelő szellőzés.

PLUSZ TIPP: Ha bazsalikom palántát is nevelsz, akár közvetlenül a paradicsom mellé is ültetheted, ez jobb ízű paradicsomot eredményez, a bazsalikom illatanyagai pedig segítenek bizonyos kártevők távoltartásában is.

A paradicsomnak szuper társnövénye még a büdöske és a fokhagyma is.

#6

Az egy hét leteltével jöhet a mulcsolás! Valamilyen szerves anyaggal pl. fűnyesedékkel, szalmával vagy faforgáccsal érdemes betakargatni a paradicsom palánta tövét!

Ez védi a kiszáradástól, továbbá megakadályozza az öntözővíz visszacsapódását, ami egyébként gombás betegségek megjelentéséhez vezethet.

#7

Öntözés: az elején a palántáknak elég lehet egy fél, vagy 1 liter víz.

Később, amikor már nagyobbak a növények, akár 3-4 litert is igényelhetnek.

Napos időben kétnaponta, felhősebb időben 3 naponta érdemes öntözni, inkább a reggeli órákban és kizárólag a növény TÖVÉT!

A leveleket tartsuk szárazon, amennyire lehet, hogy elkerüljük a gombás betegségeket. Akár egy nagy eső után is megrázhatjuk őket, hogy megszabadítsuk a víztől.

#8

Egy kicsit drasztikusak tűnő tipp haladóknak (ha szabadföldben neveled a palántákat): az első virágokat távolítsuk el.

Ezzel szintén arra sarkalljuk a növényt, hogy a termés érlelés helyett először egy kiterjedt gyökérrendszert fejlesszen ki.

Ezek után abszolút be tudja hozni majd a lemaradást a növényünk, emiatt nem kell aggódni. 🙂

#9

Paradicsom alatt is termessz!

Ahogyan fejlődik a növény, bevett gyakorlat, hogy az alsó leveleket eltávolítjuk: ez teret enged annak, hogy akár a paradicsom növény alatti talajban is termesszünk valamit: például fűszernövényeket, de akár még céklát is.

MÉG TÖBB KERTÉSZKEDŐS TARTALOM:

Ha van további tipped, vagy Te valamit másképp csinálsz, nyugodtan oszd meg kommentben!

Tanuljunk egymástól. 🙂

U.i. A folyamatot illusztrálandó hamarosan jövök kedvcsináló, színes fotókkal is!

Szeretettel,

signature with background removed

Soil blocker, avagy földkocka készítő: így nevelek palántákat műanyagok nélkül

Hatalmas lelkesedésem tárgya most ez a kis eszköz.😍

Regeneratív kertészkedés témához kapcsolódóan találtam rá.

Ezzel a módszerrel teljesen műanyagmentesen tudunk palántákat nevelni otthon, ráadásul a növényeink is egészségesebbek lesznek!

Az első gondolatod most bizonyára az (nekem is az volt)…

“De nem fog szétesni a földkocka…?”

Ha néhány apró dologra odafigyelsz, biztosan nem! Ezeket mind leírom lentebb. 🙂

Lássuk az előnyeit:

  • környezetbarát
  • egészségesebb palánták!!!
  • könnyű, gyors és hatékony használat
  • nem igényel karbantartást
  • nincs átültetési sokk: a palántákat egyszerűen csak megfogod, és kiülteted a helyükre

Nekem ezek közül az első két szempont volt a legfontosabb.

Környezetbarát, mert műanyagmentesen tudunk vele palántákat nevelni, illetve egy abszolút tartós, strapabíró kertészeti eszköznek számít, valószínűleg életedben csak egy ilyenre lesz szükséged (maximum kettőre, ha nagyon belejössz :P).

A másik nagy előnye abban rejlik, hogy a palánták gyökere ezzel a módszerrel másképp fejlődik!

Ha ültettél már át műanyag sejtes szaporítótálcából pici palántákat, de akár szobanövényt is kisebb cserépből nagyobba, biztosan láttad már, ahogyan fejlődnek, a növények gyökere tekeredik-tekeredik… és így tölti ki a rendelkezésére álló teret.

Ezzel szemben a földkockáknál ahogyan a növény gyökere eléri a levegőt, a gyökér nem nő tovább, és nem kezd el tekeredni, helyette a növény a tövétől újabb gyökereket kezd el fejleszteni!

Így az eredmény egy sokkal kiterjedtebb gyökérrendszer, ami egy egészséges palánta nagyszerű ismertetőjegye, hiszen így könnyebben fel tudja venni a tápanyagokat.

Woohoo!😍💚

A “RECEPT”, vagyis a megfelelő földkeverék

Külföldi videókban rengetegféle “recepttel” találkozni, valaki szerint *ilyen* a tökéletes soil blocking földkeverék, valaki szerint *amolyan*…

Aztán végül egy videóban megnyugtattak, hogy “sima” bolti palántaföld keverék is tökéletesen megteszi, szóval én ezt használom. keverve egy kevés kertészeti perlittel. Nagyjából a földkeverékem 1/5 része perlit.

Tettem kísérletet házi készítésű (tőzegmentes) palántaföld keverékkel is, ennek az összetétele így néz ki:

  • 2 egység házi komposzt (átrostálva)
  • 2 egység kókuszrost
  • 1 egység perlit

Ez a verzió eddig úgy tűnik, szintén bevált, így a későbbiekben valószínűleg ezt is alkalmazni fogom, különösen mivel nagyon nehezen találok bolti tőzegmentes palántaföld keveréket…

Amióta ráébredtem a tőzeglápokban rejlő hatalmas környezetregeneráló képességre, fontossá vált számomra, hogy lehetőség szerint kerüljem a tőzegtartalmú kertészeti termékeket, és ne támogassam piaci kereslettel a tőzeg kitermelését.

Ha esetleg nincs (megfelelő mennyiségű) házi komposztod, ajánlom ezt a térképes adatbázist, ami megmutatja, hol találsz bio kertészkedésben is használható zöldkomposztot a közeledben.

Külföldi videókban javasolták még a birkagyapjúval trágyázást: ez lassan felszabaduló nitrogént tartalmaz, ami kedvező a pici palántáknak, így nem adagoljuk túl őket egyszerre. Ezt is tervezem majd kipróbálni, később beszámolok róla. 🙂

Amikre még ügyelni érdemes

1. “Brownie” állag

Ahhoz, hogy a földkockák tényleg ne hulljanak szét, nagyon fontos odafigyelni a földkeverékünk állagára!

A földkeveréket mindenképpen rostáljuk át, mert a nagyobb darabok miatt könnyebben széteshetnek a földkockák!

Egy viszonylag nedves keveréket állítsunk össze, ami véleményem szerint hasonlít a brownie süti nyers tésztájához. 😀

A megfelelő állag eléréséhez mindig adhatunk hozzá több vizet, vagy több földet. Ha a kezünkkel már szép gombóccá tudjuk formálni, ami egyben marad, akkor a jó.👍🏻

2. Ne a klasszikus, magasfalú vetőtálcákat használjuk

Helyette inkább egy olyan (fém) tálcát válasszunk, aminek minimális pereme van, ez biztosítja a palánták gyökereinek megfelelő levegőzését.

További előnye, hogy egy silányabb minőségű műanyag tálcával ellentétben a fém tálca nem “nyeklik” mindenfelé, és akár mosogatógépben is könnyedén fertőtleníthetjük.

Az egyébként konyhában használt, merevebb tartású műanyag kínáló tálca is jó választás lehet, de mivel én ezzel a módszerrel a műanyaghasználatot (is) próbálom csökkenteni, nekem a fém tálcára esett a választásom.

Kevesebb mikroműanyag, és időtállóbb is.

A fa tálca sem feltétlenül rossz megoldás, ebben az esetben viszont fóliával érdemes “bélelni”, hogy a víz közvetlenül ne érje, és erre helyezni a földkockákat, illetve a fát előtte picit megégetni ún. “shou sugi ban” technikát alkalmazva, ami tartósabbá és vízállóbbá teszi a faanyagot.

3. Öntözés

Mindig alulról!

Különösen az elején.

Amíg a magok nem csíráztak ki, semmiképpen ne felülről öntözzünk, mert akkor a kockák széteshetnek.

Helyette egy locsoló segítéségével könnyedén fel tudjuk önteni alulról vízzel a földkockákat, amit azok nagyjából 15-20 perc alatt szépen fel is isznak.

Ne hagyjuk állni a vizet alattuk!

Amit nem szívtak fel, azt öntsük le róluk.

Később, amikor a palánták gyökere már behálózta a földkockát, akkor már lehet őket felülről is öntözni.

(Megjegyzés: eddigi tapasztalatom szerint a felülről történő permetező locsolást akkor is kibírják, amikor még nem keltek ki a magok.)

4. Penészesedés

Mivel ennél a módszernél az ültetőközegnek az átlagnál picit nedvesebbnek kell lennie ahhoz, hogy a földkockák egyben maradjanak, így nekem az a tapasztalatom, hogy az első pár napban nem is érdemes öntözni, hogy elkerüljük a penészesedést.

Nekem is volt, hogy megjelentek pici fehér “szöszöcskék”, ezeket nagyon vékonyan ecetes permettel fújtam le, ami eddig úgy tűnik, bevált. 🙂

Egyébként elméletben az az ideális, ha 24 órán belül kiszáradnak a földkockák, később tehát naponta 1x érdemes öntözni őket.

Szépen fejlődnek a palánták a földkockákban (kb. 3 hetesek)

Hol lehet beszerezni?

Sajnos az a helyzet, hogy Magyarországon nem igazán van rá lehetőség…

Ezen az oldalon szettben lehet vásárolni, nekem azonban a kisebbre nem volt szükségem a kertészkedős tevékenységeimhez, így más megoldást választottam.

Bevallom, az enyémet Kínából rendeltük… ami nyilván nem a legideálisabb… több szempontból sem… de hosszútávú beruházásként tekintek rá. És remélhetőleg az előnyei ellensúlyozzák majd ezt az egy negatívumot.

(2025 TAVASZI UPDATE: azóta két magyar oldalon találkoztam még a termékkel, itt és itt.)

Az álmom, hogy egyszer majd itthon is könnyedén beszerezhető legyen webshopokból, kertészeti árudákból.

Ha ezt olvasod, és szívesen együttműködnél velem (akár gyártóként), hogy meghonosítsuk Magyarországon ezt a palántanevelési módszert, akkor kérlek, írj nekem üzenetet! 🙂

Remélem, meghoztam a kedveteket hozzá!

Jó kertészkedést kívánok!

Ölelés,

signature with background removed

Palántanevelés “kihívás”: csináljuk együtt!

Te is tervezel palántát nevelni idén?

Tarts velem, és neveljünk együtt paradicsom és bazsalikom palántát!🌿

Itt az ideje cselekedni! 🙂

Én a magam részéről március első hétvégéjén tervezem elvetni a palántának szánt paradicsom- és bazsalikom vetőmagokat, de egy-két hét késéssel is lehet csatlakozni. 🙂

Ha velem együtt indulsz, a palántáink – ideális esetben – nagyjából egyforma ütemben cseperednek majd, így valós időben tudok segíteni tippekkel, illetve szívesen válaszolok a felmerülő kérdésekre és segítek a hibaelhárításban is 🙂

Nincs kerted? Nem probléma!

A koktélparadicsom és a zöldfűszerek a kiültetés után tökéletesen jól nevelhetők akár cserépben vagy ládában egy erkélyen is.

Amire szükséged lesz:

Palántaföld:

Az egyszerűség kedvéért ajánlom a készen kapható, bolti palántaföldet.

Ha van rá lehetőséged, akkor válassz tőzegmentes földkeveréket: a tőzeg kitermelése sajnos nagyon környezetterhelő, a tőzeglápok fantasztikus szénelnyelő képességgel rendelkeznek, ezért fontos lenne érintetlenül hagynunk/regenerálnunk őket, hogy minél több légköri szén-dioxidot megkötve tartsanak a talajban.

Erre a koncepcióra épül a regeneratív mezőgazdaság is.🙂

Ha nem találsz ilyet, akkor sincs semmi gond, én mindig amondó vagyok, hogy inkább kertészkedj, mint ne kertészkedj 🙂

nagyobb lyukú rosta/szita:

A palántaföld átszitálásához szükséges.

Ezt én sem mindig használom feltétlenül, de a nagyobb darabokat mindenképp érdemes kiválogatni, illetve a földet kézzel elmorzsolni, hogy a pici növénykék pici gyökerei könnyen átszőhessék az ültetőközeget. 

ültetőedény valamiféle fedővel:

Az ültetőedény lehet klasszikus műanyag szaporítótálca/régi joghurtos pohár/tejes karton/tojástartó stb. Kreatívnak lenni ér, hasznosítsunk újra, amit csak lehet!

Bármit is használsz, az ültetőedény alján mindenképpen legyen lyuk, a megfelelő vízelvezetés érdekében. Ha nincsen, egy (forró) szeggel mi is kilyukaszthatjuk.

Ha az ültetőedényhez nem tartozik fedő, akkor egy darab folpack-kal, vagy akár egy újra felhasználható méhviaszos csomagolóval is lefedheted az elvetett magokat 🙂

A fedőre azért van szükség, hogy párás közeget tudj biztosítani a magoknak a csírázásig.

vetőmag:

A legizgalmasabb rész. 🙂

A házi palántanevelés nagy előnye, hogy különleges fajtákat is elvethetsz, amiből esetleg nem kapsz palántát a piacon/üzletekben.

Persze az is oké, ha csak egy “sima” koktélparadicsomot vagy bazsalikomot szeretnél, de ha valami különlegesre vágysz, próbáld ki például a citrom- vagy fahéjillatú bazsalikomot, vagy akár a sárga, körte alakú koktélparadicsomot 🙂 

Ajánlom a Rédei Kertimag márkát, nekem az ő vetőmagjaik általában jó csírázási arányt szoktak produkálni. 🙂

jelölők:

Tudom, a magvetéskor meg vagy győződve róla, hogy emlékezni fogsz, mit hova vetettél, de hidd el nekem, nem így lesz😛

Ezért nagyon hasznos a jelölők használata, amire a vetőmag fajtáját, és a magvetés dátumát célszerű felírni.

A jelölők esetében is ér kreatívnak lenni: kiürült joghurtos dobozok vagy műanyag palackok felcsíkozva, jégkrémes pálcikák, faragott, írható gallyak… Ezen az oldalon találsz inspirációt. 🙂

szórófejes flakon:

Viszonylag magától értetődő: az öntözéshez szükséges. Azért érdemes spriccelve porlasztani a vizet (szemben egy locsolóval történő öntözéssel), hogy a pici magok ne mosódjanak ki a földből.

A földet érdemes kellően nedvesen tartani, azonban gyakori hiba a túlöntözés. Meg kell találni egy egészséges egyensúlyt a “se nem túl nedves” és a “se nem túl száraz” között valahol félúton.

Tipp: emeljük meg az ültetőedényt! Ha könnyű, akkor a föld kiszáradt és locsolni kell. Ha van jelentős súlya, akkor van benne elég nedvesség, és nem szükséges locsolni.

A palánták egyértelműen igénylik a vizet, de ha egész nap vízben állnak, az olyan, mintha “megfullasztanánk” őket… Hozzánk hasonlóan a magok, illetve palánták sem tudnak egész nap víz alatt maradni, levegőre is szükségük van. Hagyjuk őket lélegezni 🙂

Megfelelő hőmérséklet & fény:

A paradicsom ideális csírázási hőmérséklete 15-30 fok, a bazsalikomé 23-30 fok.

A magvetés utáni első napokban én emiatt a radiátorainkra helyezett polcra szoktam rakni a szaporító tálcákat, a fedő alatt így szépen be tud párásodni nekik a tér, ami a csírázásig ideális. (Közvetlenül ne tegyük a radiátorra az ültetőedényünket!)

Ha nem szeretnél palántanevelő LED lámpákba beruházni (nekem sincs ilyen), akkor amint megjelentek az első csírák, érdemes felrakni a tálcát/ültetőedényünket az ablakba. Ilyenkor már fontosabb nekik a megfelelő mennyiségű fény.

Ha nem kapnak elegendő fényt, akkor a palánták megnyurgulhatnak, gyengévé válhatnak. Ebből az okból érdemes egy naposabb fekvésű ablakba helyezni a kibújt pici palántákat. Ahogy telnek a napok, időnként forgatni is érdemes őket, hogy minden oldalukat érje napfény.

A forgatást megúszhatod, ha egy fényvisszaverő fehér lapot/alufóliát is helyezel a fénnyel ellentétes oldalra.

Egy kis kedvcsináló a kertészkedéshez a YouTube csatornámról:

Miért érdemes csatlakozni a “kihíváshoz”? 🙂

  1. Lépést teszel vele az önellátás irányába: az élelmiszer előállítás ismerete óriási kincs! Szerintem egy felbecsülhetetlen értékű tudást szerzel vele, ha megtanulsz magról nevelni BÁRMIT 🙂
  2. Segítek, ha van kérdésed, illetve egymást is inspirálhatjuk a tapasztalatainkkal
  3. Különleges fajtákat is kipróbálhatsz
  4. Ha minden jól megy, pár hónap múlva a saját, vegyszermentesen nevelt növénykéid terméséből készíthetsz egy csodafinom és frissítő nyári salátát! Az általad termesztett, nyári nap közepén szüretelt paradicsom ÖSSZEHASONLÍTHATATLANUL ízletesebb egy bolti paradicsomnál 😍

Ha most tervezel először magról palántát nevelni, vagy csak szívesen kapcsolódnál velem és kertészkedni vágyó kedves emberekkel, gyere és csatlakozz ehhez a kis “kihíváshoz” az újonnan alakult Egy Falat Fény Facebook csoportban!

A koncepció az lenne, hogy hetente 1-2 alkalommal bejelentkezek a Facebook csoportban képekkel, beszámolókkal, illetve természetesen Ti is megoszthatjátok, ahogyan cseperednek a palántáitok!

Inspiráljuk egymást, kertészkedjünk együtt! 🙂

Várlak a csoportban!

Szeretettel,

signature with background removed