Helló, nyári dömping.
Nyakunkon a tartósítás szezon.
Úszunk a befőttes üvegek és kupakok tengerében… Micsoda nyaralás😅
Nálunk leginkább lekvárfőzés és persze fermentálás zajlik ezerrel.
Ha még sosem fermentáltál semmit, az alapok elsajátításához ajánlom ezt a blogposztomat kiindulópontnak. 🙂
Ha viszont esetleg Te is a gyakorlatban tanulsz a legjobban, akkor szeretettel várlak az online fermentálós workshopjaim egyikén is, ahol megtanítalak, hogyan tudsz könnyedén BÁRMILYEN zöldséget fermentálni.😉
Ha pedig rutinos fermentáló vagy, bízom benne, hogy akkor is inspirálnak ezek a különleges párosítások.
Én imádok új kombinációkat kipróbálni.😍
A fermentálás során akvitálódnak az alapanyagaink csodás antioxidáns hatásai és egyéb bioaktív vegyületei, amiket így sokkal könnyebben tud hasznosítani a szervezetünk.
Most 4 receptet hoztam, bizonyos dolgokra mind a négy projektnél ugyanúgy érdemes figyelni, ezeket lásd a lenti megjegyzések résznél.
1. Fermentált svéd uborkasaláta
A svéd uborkasali tulajdonképpen szeletelt uborka és vöröshagyma egy kis mustármaggal eltéve.
A fermentálásához én a szárazon sózás módszerét választottam, de végül nem engedett annyi levet az uborka, mint vártam, így egy kis extra sóoldatra volt szükség.
De alkalmazhatunk eleve inkább felöntőlevet.
Ízlés szerint használhatunk egyéb fűszereket is pl. kaprot, fokhagymát, koriandermagot, tárkonyt, szerecsendiót vagy babérlevelet is, de akár csípőset is adhatunk hozzá, pl. néhány karika hegyes erős paprika formájában.
Erjesztési idő: 2-3 hét
hozzávalók (720 ml-hez):
- 150 g uborka
- 1 közepes fej vöröshagyma
- 1-2 tk. mustármag
Elkészítés:
- Az uborkákat megmossuk, a végeiket levágjuk, majd picit vastagabb karikákra szeleteljük.
- A vöröshagymát megpucoljuk, félbevágjuk és vékonyan felszeleteljük.
- 2%-os sóoldatot készítünk: egy befőttes üveghez kb. 400 ml szűrt (klórmentes) vízre lesz szükségünk, amihez 8 gramm sót adunk hozzá. Alaposan elkeverjük, hogy a só feloldódjon.
- A mustármagot a befőttes üveg aljára szórjuk, a zöldségeket az üvegbe tunkoljuk (nem kell túl szorosan), majd felöntjük a sóoldatunkkal úgy, hogy a befőttes üveg kupakja alatt maximum 1 cm légrés maradjon.
- Szobahőmérsékleten, légmentesen lezárva, tálcára téve erjesztjük, amíg lecsendesedik.
2. Fermentált paradicsomszósz
A paradicsom a fermentálás során természetesen felpuhul és meglehetősen szottyossá válik, ezért inkább tészta- vagy pizzaszószként érdemes használni, de kencéket, pácokat is készíthetünk belőle.
Csodás umami élmény lesz!
Ha koktélparadicsomot használunk, azt nem szükséges feldarabolni, mehetnek egészben az üvegbe.
Erjesztési idő: 2-3 hét
hozzávalók (720 ml-hez):
- 300 g paradicsom, fedarabolva vagy ugyanennyi koktélparadicsom, egészben
- 3 gerezd fokhagyma, megpucolva
- 2-3 ág friss bazsalikom
Elkészítés:
- A paradicsomot és a bazsalikomot alaposan megmossuk, majd a megpucolt fokhagyma gerezdekkel üvegbe töltjük.
- 2%-os sóoldattal öntjük fel, majd kb. 2-3 hét elteltével, a levét leszűrve botmixerrel paradicsomszósszá pépesítjük. Lejjebb találsz tippet a leszűrt lé felhasználásához is.
3. fokhagymás dinnyehéj
Természetesen a legjobb vegyszermentesen termesztett dinnyét így eltenni, bár sokat segít, hogy a sötétzöld héját lepucoljuk róla.
Ha bébidinnyét használunk, annak a vékonyabb héját nem muszáj lepucolni (amennyiben vegyszermentes).
Fokhagymával igazán különleges kombinációt alkotnak.
Nagyon várom, hogy felbontsam!
Erjesztési idő: 2-3 hét
hozzávalók (720 ml-hez):
- 250 g görögdinnyehéj
- 2-3 gerezd fokhagyma
Elkészítés:
- A dinnyéről egy zöldséghámozó segítségével lehámozzuk a héját, felkockázzuk, majd a fokhagymával együtt üvegbe töltjük.
- 2%-os sóoldattal öntjük fel úgy, hogy a befőttes üveg kupakja alatt maximum 1 cm légrés maradjon.
- Szobahőmérsékleten, légmentesen lezárva, tálcára téve erjesztjük, amíg lecsendesedik.
+TIPP: FERMENTÁLT DINNYEHÉJ-GAZPACHO
A gazpacho eredetileg a spanyolok hideg paradicsomlevese.
Ennek mintájára a fermentált paradicsomból kimaradt, leszűrt fermentálólevet (vagy ennek hiányában sima paradicsomlevet) összeturmixolunk egy kis bazsalikommal. oregánóval, sóval és olívaolajjal. Hidegen, kovászos kenyérrel fogyasztjuk.😋
4. Fermentált céklaszár:
Ki gondolta volna, hogy a céklaszárat is érdemes fermentálni…?
Bár a cékla szára (és levele) ugyanúgy ehető, mint a céklagumó, mi is legtöbbször a komposztunk gyarapítására szoktuk használni… Persze az sem egy rossz dolog. 🙂
Korábban próbáltam már a céklaszárat vajon megpárolni, de az sem jött be nekünk igazán… most viszont teszek egy kísérletet a fermentálására.
Fokhagymával zártam üvegbe, nálam tapasztaltabbak ajánlása, hogy akár 9 hónapig is érdemes lehet érlelni.
A céklaszár az erősebb rostjai miatt nyilván a lassabban fermentálódó alapanyagok közé tartozik.
Csak legyen elég türelmünk kivárni. 😀
Erjesztési idő: 3-9 hónap
hozzávalók (720 ml-hez):
- kb. 5 db cékla levágott szára (levelek nélkül)
- 2-3 gerezd fokhagyma, megpucolva
Elkészítés:
- A fokhagyma gerezdeket a befőttes üveg aljába dobjuk, majd a céklagumókról levágott szárakat függőlegesen a befőttes üvegbe helyezzük – az optimális helykihasználás és az esztétikai élmény érdekében. 🙂 (Én szeretem az oldalára fektetni az üveget, és így megtölteni, szerintem úgy könnyebb.)
- 2%-os sóoldattal felöntjük úgy, hogy maximum 1 cm légrés maradjon a kupak alatt, majd szobahőmérsékleten (egy tálat vagy tálcát aláhelyezve) addig erjesztjük, amíg lecsendesedik.
- Ezután már kamrapolcra helyezhetjük, és várjuk türelemmel a tökéletes állagot.
Megjegyzések:
- Mindegyik fermentálós projektre érvényes, hogy az üvegeinknek, illetve a használt eszközöknek nem kell sterilnek lennie, elegendő nekik egy mosogatószeres mosogatás.
- A befőttes üvegek kupakja alatt mindig maximum 1 cm légrés maradjon, és az üveg lezárása után mindenképpen tegyünk alá valamit, hogy a kifolyt lé ne áztassa el a konyhapultot/felületet, ahová tettük.
- Az üvegen jelöljük a dátumot, hogy tudjuk, mikortól érdemes kóstolgatni. 🙂
Szeretettel,
egyfalatfeny.hu 