Kategória: Uncategorized

Panna cotta bodzavirág zselével

UGRÁS A RECEPTHEZ

Új kedvenc receptem a bodzavirág szezonra ez a panna cotta.

Krémes, kókusztej alapú puding találkozása a bodza üde aromájával.🤍

Könnyedén elkészíthető, “mentes” édesség, amivel lenyűgözhetjük vendégeinket, de hétköznapokra is gyorsan összedobható.

A már jól bevált citromos bodzaleves után ebben a bodzaszezonban szerettem volna valami újdonsággal kísérletezni,

Egy különleges desszertről álmodoztam… aztán beugrott: PANNA COTTA BODZAZSELÉVEL TÁLALVA.🤤

Nagyon szeretem a panna cottát, mert:

A HOZZÁVALÓK

Alapanyagok tekintetében itt is érdemes odafigyelni a minőségre: a zselatint legeltetett forrásból célszerű beszerezni, ehhez a kedvenc termékemet itt találod.

Kókusztejből ehhez a recepthez az aldis, adalékmentes konzerves kókusztejet ajánlom: a zsírtartalmánál fogva tökéletesen krémes végeredményt ad.

Ebből a termékből amúgy is szeretek feltankolni, ha az Aldi-ban járok: levesek sűrítéséhez/habarásához is nagyon jól működik szerintem.

Bodzavirágot mindenképpen forgalmas utaktól távol eső helyről gyűjtsünk, és győződjünk meg róla, hogy vegyszerrel sem lett kezelve.

Szerencsés helyzetben vagyok, mert a kertünk végében áll egy bodzafa, amiről biztosan tudom, hogy tiszták a virágai.

Ez azért is fontos, mert receptekhez én nem szoktam megmosni: a bodza virágporára is szükségünk van a tökéletes ízélményhez. 🙂

A panna cottát természetesen bármilyen más szezonális gyümölccsel is felkínálhatjuk.

A blogon megtalálható már egy szedres-levendulás változat is, ahol ferdén hagytam megszilárdulni a pudingot a pohárban, szerintem ez is egy klassz és izgalmas tálalási mód. 🙂

TIPPEK A PANNA COTTA ÖSSZEÁLLÍTÁSÁHOZ

Ha csak egy gyors hétköznapra szeretnénk összedobni a panna cottát, és a külcsíny kevésbé számít, azt ajánlom, egyszerűen kis tálkákba adagoljuk ki.

Így tényleg egy no macera, gyors desszert.

Ha különlegesebb alkalomra készítjük, a tálalásban abszolút kiélhetjük a kreativitásunkat: választhatunk valamilyen különleges formát, vagy esetleg a fenti szedres-levendulás “ferde” verziót.

Én a képen látható mini panna cottákat szilikonos mini kuglófformában készítettem el.

Ha ehhez hasonlóan komplexebb a formánk, célszerű egy semleges ízű olajjal (pl. kókuszolaj) kikenni, így megdermedve könnyebben kicsusszan belőle a panna cotta – erre rásegíthetünk egy késsel is például.

Egy ennél is jobb megoldás, ha a formát néhány másodpercre meleg vízbe mártjuk, így is könnyebben fog menni a tálalás.

Nekem abszolút belépett a kedvenc bodzás receptek közé, remélem, nálatok is sikert arat majd!

Ha elkészítitek, nagyon örülnék, ha megosztanátok, hogy sikerült és hogy ízlett: nyugodtan jelöljétek meg az @egy.falat.feny tag-et a közzétett fotókon. 🙂

Ölelés,

signature with background removed

Még több “mentes” desszert a blogon:

Panna cotta bodzavirág zselével

Előkészület: 10 perc

Főzési idő: 10 perc

Összesen: 3 óra + 20 perc

hozzávalók (4 adaghoz):

Panna cottához:

Bodzazseléhez:

elkészítés:

  1. A bodzavirágokat néhány órára – vagy akár egy éjszakára is – beáztatjuk a vízbe egy tálban. Minél tovább hagyjuk, annál intenzívebb lesz az íze. (Ha szárított virággal dolgozunk, készítsünk belőle bodzateát: 1 ek. bodzavirágot öntsünk le 300 ml forró vízzel, majd 15 perc után szűrjük le. A bodzazselé készítése ezek után megegyezik a 8-as ponttól leírtakkal.)
  2. A panna cottához a zselatint egy tálkában csomómentesre keverjük a vízzel, és néhány percig állni hagyjuk, amíg megszilárdul.
  3. Eközben egy lábasban elkezdjük melegíteni a kókusztejet, hozzáadjuk a mézet és a vaníliát is, ha használunk.
  4. Amikor a kókusztej már gőzölög, feloldjuk benne a szilárd, zselatinos keverékünket.
  5. Fakanállal kavargatva addig főzzük, amíg a zselatin szépen elolvad benne. Ne forraljuk fel!
  6. A panna cottát tálkákba vagy a választott formákba adagoljuk, és 3-4 órára a hűtőbe tesszük, hogy megdermedjen.
  7. Amikor a panna cotta megszilárdult, elkészítjük a bodzazselét is: a bodzavirágokból a kezünkkel kicsavarjuk a vizet, majd leszűrjük róla a maradék virágokat is.
  8. A panna cottához hasonlóan a zselatint feloldjuk egy kevés vízben (ehhez használhatunk a bodzával ízesített vízből is), és pár percig állni hagyjuk, amíg megszilárdul.
  9. A bodzavirágos vizet egy lábasban melegíteni kezdjük, hozzáadjuk a mézet és a citromlevet, majd amikor már gőzölög, feloldjuk benne a zselatinos keverékünket.
  10. Amikor a zselatin elegyedett a bodzás-mézes-citromos alappal, levesszük a tűzről, és hagyjuk szobahőmérsékletűre hűlni.
  11. Ezután önthetjük a panna cotta tetejére. (Ha forrón öntjük rá, a panna cotta megolvadhat alatta.)
  12. További 1-2 órára a hűtőbe tesszük, hogy megszilárduljon, ezután fogyaszthatjuk. 🙂
by Categories: Blog, funkcionális medicina, UncategorizedTags: , , , , , , , , , , , , , , , 3 hozzászólás

“Réka, miért fermentálsz mindent?” :)

Gyakran kapom meg ezt a kérdést, gondoltam, írok hát róla egy átfogó blogposztot, amiben megadom a választ.

A fermentálós mániámnak több oka is van. 🙂

Kezdem az elejéről.

A funkcionális medicina kurzuson ismerkedtem meg a Weston A. Price féle táplálkozással, illetve az antitápanyagok fogalmával.

A tradicionális funkcionális táplálkozás azoknak az elszigetelten élő őslakos kultúráknak az étkezését mintázza, ahová még nem gyűrűztek be a feldolgozott, ipari élelmiszerek, és ahol az emberek csak a helyben elérhető, szezonális élelmiszereket fogyasztják.

Ennek köszönhetően pedig kifogástalan egészségi állapot jellemzi őket!

A helyi, szezonális élelmiszer természetesen területenként mást és mást jelent: míg a sarkvidéken élő eszkimók étrendje 100%-ban állati eredetű élemiszerekből áll, ahogyan haladunk az Egyenlítő felé, úgy dominálnak egyre inkább a növények (bővebben lásd lentebb a megjegyzések részt*).

Ezeknél a természeti népeknél megfigyelhető, hogy a gabonákat, hüvelyeseket és magvakat fogyasztás előtt megerjesztik (azaz fermentálják), de legalábbis áztatják.

Miért van ez így?

Ez megadja a választ a “miért fermentálok mindent?” kérdésre is. 🙂

#1 Antitápanyagok lebontása

Az antitápanyagok a növények védekező mechanizmusai.

Szegény növényeknek nincsen lábuk, hogy elfussanak a fenyegetések (kártevők, fertőzések, emberi/állati fogyasztás) elől, és fizikailag megküzdeni sem igen tudnak az “ellenféllel”, így hát saját védelmükre kifejlesztettek olyan vegyületeket, amik azt szolgálják, hogy a szaporítóanyaguk sértetlen maradhasson.

Akár azután is, hogy keresztülhaladt egy emésztőrendszeren.

Néhány példa antitápanyagokra, amikről esetleg már hallhattál: fitinsav. lektinek. oxalátok, szaponinok…

Ezek az antitápanyagok egyrészt sokaknál emésztőrendszeri panaszokat okozhatnak, másrészt kötést alkotnak bizonyos ásványi anyagokkal (pl. cink, magnézium, vas, kalcium), amik így sajnos kiürülnek a szervezetünkből.

Márpedig ezekre nagy szükségünk lenne az optimális működéshez…

Na de itt jön a jó hír!

Az antitápanyagok áztatással, csíráztatással és fermentálással (=kovászolással) viszonylag könnyedén semlegesíthetőek.

#2 tápanyagok megfelelő hasznosulása

Ahogy fentebb is említettem, az antitápanyagok kötést alkotnak bizonyos, a szervezetünk számára fontos ásványi anyagokkal.

Mondok egy példát szemléltetésképp…

Ha májas ételt fogyasztasz és mellé valamilyen – akár gluténmentes – hántolatlan gabonát tálalsz fel köretként (pl. köles, barna rizs, hajdina), a májban található rengeteg csodás tápanyagot a gabona maghéjában található, semlegesítetlen antitápanyagok megkötik, így azok nem fognak hasznosulni (legalábbis biztosan nem a legoptimálisabb mértékben).

A három említett konyhatechnológia (áztatás, csíráztatás, fermentálás) azonban segít lebontani/semlegesíteni ezeket az antitápanyagokat, hogy az elfogyasztott élelmiszerben található tápanyagokat megfelelően hasznosítani tudja a szervezetünk.

#3 könnyebb emészthetőség

Ahogy fentebb is említettem, az antitápanyagok célja a növények szaporítóanyagának védelme.

Emiatt a védőréteg miatt a gabonák, magvak és hüvelyesek elég megterhelőek az emésztőrendszerünknek – sokaknak kellemetlen tüneteket is okozhatnak, mint a puffadás, hasi fájdalom vagy laza széklet.

Az áztatás/csíráztatás/fermentálás azonban, az aktiválódott enzimeknek köszönhetően, előemészti nekünk a gabonákat, így a mi emésztőrendszerünknek már kevesebb dolga lesz vele.

Gabonák fermentálására például több módszer is létezik: egész gabonákat zöldségekhez hasonlóan fermentálhatunk befőttes üvegben (opcionálisan probiotikummal vagy savanyúságlével indítva)

Fermentált kölesgombóc készül

Őrölt gabonákat (azaz lisztalapú ételeket) pedig kovásszal a legkönnyebb fermentálni.

Lentebb találsz több kovásszal fermentált receptet.

Ezeknél a recepteknél a kovászt nem a tésztánk megemelésére használjuk (ezért tökéletes választás a kovászmaradék vagy inaktív kovász), egyszerűen csak az antitápanyagokat semlegesítjük a savas közegben.

Ami nem mellesleg csodás ízt is eredményez!

És ez el is vezet minket az utolsó ponthoz…

#4 finom, umami íz

A savanykás, picit megfoghatatlan, de igen kellemes umami íz igazi gasztroélménnyé tesz bármilyen ételt, legyen az sós vagy édes.

Kovászos, csokis muffin? Ó yes!

Kovászos pitetészta? Naná!

Oldalakon át magyarázhatnám, hogy mennyire finom egy kovászos-csokis lávasüti, de a legjobb, ha kipróbálod Te magad. 😉

Akkor megéri?

Való igaz, hogy az ételek fermentálása némi előre gondolkodást igényel, de hosszú távon szerintem nagyon megéri, többek között ezek miatt:

  • emésztési panaszok csökkenése
  • ásványi anyag profil rendeződése
  • anyagcsere, energiatermelés, hormonok optimalizáltabb működése
  • csodás gasztroélmény 🙂

Szemléltetésképp megosztom a saját, személyes tapasztalatomat: világ életemben vashiányos voltam, amióta odafigyelek az antitápanyagok semlegesítésére(+néhány egyéb stratégiára), tökéletes középértéket mutat a vas paraméter minden vérképemen.💪🏻

A szervezet működése enzimatikus folyamatok összessége, amiket vitaminok és ásványi anyagok katalizálnak.

Nem dől össze a világ, ha nem sikerül mindig előre gondolkodni és beáztatni vagy fermentálni minden ételt, amit megeszel, de nagyon sokat jelent, ha az antitápanyagok semlegesítése által nem fosztod meg a szervezetedet azoktól az anyagoktól, amik biztosítják annak optimális működését. 🙂

Tekints rá úgy, mint egy új szokásra.

Ha már beépül a mindennapjaidba, minden este eszedbe fog jutni, hogy “úúú, valamit be kell áztatnom” vagy “be kell kevernem azt a kovászos tésztát holnapra”.

Nálam ez is a slow living szerves része. 🙂 ❤

Hogy meghozzam a kedvedet a fermentáláshoz, íme egy kis receptinspiráció:

Kovásszal fermentált ételek a blogról:

Ha még nincs kovászod, lesd meg ezeket a recepteket😉

Szeretettel,

signature with background removed

MEGJEGYZÉSEK:

*Mindez nem lehet véletlen: télen a mi éghajlatunkon például olyan szögben és mennyiségben esik a napfény a Földre, hogy sajnos szinte lehetetlen elegendő D vitaminhoz jutnunk.

A D vitaminnak fontos ko-faktora a többi zsírban oldódó vitamin (Dr. Weston A. Price szerint ezek a kulcsfontosságú vitaminok járultak hozzá a természeti népek kifogástalan egészségi állapotához), ezek pedig jól hasznosuló formájukban állati eredetű ételekben találhatóak meg.

Többek között ezért nem ajánlom személy szerint a 100%-ban növényi alapú táplálkozást a mi éghajlatunkon.

by Categories: UncategorizedTags: , , , , , , , , , , , , 13 hozzászólás

Palántanevelés “kihívás”: tippek a kiültetéshez!

Először is: ha még kitartasz a márciusban indult palántanevelésben, emelem kalapomat és gratulálok Neked!

Nagyon jó vagy! 🙂

Eljött az idő.

Azt hiszem, most már kellő bizonyossággal állíthatom, hogy végleges helyükre ültethetjük a palántákat. 

Az is lehet, hogy valaki már meg is tette ezt, ami szuper! 🙂

Az előrejelzés egyáltalán nem mutat már fagyos éjszakákat, idén egyébként is nagyjából egy hónappal korábban történik minden a Természetben…

Íme tehát néhány tipp, amit 4 évnyi kertészkedés alatt megtanultam a paradicsomok helyre ültetésével kapcsolatban.🍅

#1

A paradicsomot viszonylag mélyre érdemes ültetni, hiszen – ahogy már említettem – a növény az egész szára mentén tud gyökeret fejleszteni.

A célunk a minél kiterjedtebb gyökérrendszer, amivel a növény fel tudja venni a tápanyagokat.

A futó fajták mellé értelemszerűen szükségünk lesz valamilyen támrendszerre.

Ezt kiültetéskor a kiásott gödörbe már helyezzük is mellé, nehogy utólag látatlanban megsértsük vele a gyökereket.

#2

Ássunk tehát a palántának egy akkora gödröt, hogy betemetve a legalsó lomblevelei épp hogy NE érjenek majd a földhöz.

A szikleveleit (ha még vannak neki) ilyenkor már mindenképp távolítsuk el óvatosan, ha szép dús, buja a palántánk, akkor akár az alsó két lomblevelét is leszedhetjük.

#3

A gödröt alaposan locsoljuk be!

Ezután jöhet a növény – akár picit döntve/fektetve, hogy a szár minél nagyobb felülete érintkezzen a talajjal -, majd itt jön egy szokatlannak tűnő tipp: a gödörbe helyezzünk egy feltört tojást.

Ezt egy Roots and Refuge Farm videóból tanultam, a tojás egy igen tápanyagdús étel, a beltartalmi értéke is magas, a tojáshéj pedig gazdag például kalciumban, tehát ez is egyfajta bio tápoldatozása a palántának. 🙂

Alkalmazhatunk emellett/helyett érett komposztot vagy érett marhatrágyát is, hogy ezzel extra tápanyagokkal lássuk el a fejlődő növényünket.

#4

A betemetett palánta körül alakítsunk ki egy tál alakú mélyedést, hogy később az öntözővíz a megfelelő helyre koncentrálódjon.

Ilyenkor még ne mulcsoljuk, majd kb. 1 hétig ne is locsoljuk (bármennyire is kókadozik!), így arra buzdítjuk a növényt, hogy a talajban lefelé fejlessze a gyökerét, nedvesség után kutatva.

#5

Ha több növényt is ültetsz egymás mellé, a tőtávolság minimum 40-50 cm legyen! A paradicsomnak fontos a megfelelő szellőzés.

PLUSZ TIPP: Ha bazsalikom palántát is nevelsz, akár közvetlenül a paradicsom mellé is ültetheted, ez jobb ízű paradicsomot eredményez, a bazsalikom illatanyagai pedig segítenek bizonyos kártevők távoltartásában is.

A paradicsomnak szuper társnövénye még a büdöske és a fokhagyma is.

#6

Az egy hét leteltével jöhet a mulcsolás! Valamilyen szerves anyaggal pl. fűnyesedékkel, szalmával vagy faforgáccsal érdemes betakargatni a paradicsom palánta tövét!

Ez védi a kiszáradástól, továbbá megakadályozza az öntözővíz visszacsapódását, ami egyébként gombás betegségek megjelentéséhez vezethet.

#7

Öntözés: az elején a palántáknak elég lehet egy fél, vagy 1 liter víz.

Később, amikor már nagyobbak a növények, akár 3-4 litert is igényelhetnek.

Napos időben kétnaponta, felhősebb időben 3 naponta érdemes öntözni, inkább a reggeli órákban és kizárólag a növény TÖVÉT!

A leveleket tartsuk szárazon, amennyire lehet, hogy elkerüljük a gombás betegségeket. Akár egy nagy eső után is megrázhatjuk őket, hogy megszabadítsuk a víztől.

#8

Egy kicsit drasztikusak tűnő tipp haladóknak (ha szabadföldben neveled a palántákat): az első virágokat távolítsuk el.

Ezzel szintén arra sarkalljuk a növényt, hogy a termés érlelés helyett először egy kiterjedt gyökérrendszert fejlesszen ki.

Ezek után abszolút be tudja hozni majd a lemaradást a növényünk, emiatt nem kell aggódni. 🙂

#9

Paradicsom alatt is termessz!

Ahogyan fejlődik a növény, bevett gyakorlat, hogy az alsó leveleket eltávolítjuk: ez teret enged annak, hogy akár a paradicsom növény alatti talajban is termesszünk valamit: például fűszernövényeket, de akár még céklát is.

MÉG TÖBB KERTÉSZKEDŐS TARTALOM:

Ha van további tipped, vagy Te valamit másképp csinálsz, nyugodtan oszd meg kommentben!

Tanuljunk egymástól. 🙂

U.i. A folyamatot illusztrálandó hamarosan jövök kedvcsináló, színes fotókkal is!

Szeretettel,

signature with background removed
by Categories: UncategorizedTags: , , , , , , , , , , , , , , Megjegyzés hozzáfűzése

Szénsavas, probiotikus üdítőital orgonával + orgonaméz

UGRÁS AZ ORGONÁS ÜDÍTŐ RECEPTHEZ

UGRÁS A MÁLNÁS-BAZSALIKOMOS ÜDÍTŐ RECEPTHEZ

Ó, a fermentálás varázslatos világa!💚

Legújabb szenvedélyem a házi üdítő gyártás.

Akár már 1 nap alatt elkészül, egyedi ízvilágú, nagyon finom, frissítő ital.

Ez az üdítő ráadásul jótékony baktériumokkal is támogatja a szervezetet, akik táplálják a bélflóránkat és stimulálják az immunrendszert, az enzim aktivitás hatására pedig feltárulnak az alapanyagok antioxidáns hatású vegyületei és egyéb bioaktív hatóanyagai is.

Egyáltalán nem bonyolult elkészíteni, de kérlek, mindenképp olvasd el lentebb a tudnivalókat a fermentált üdítő készítésről. 🙂

Az idei évem eddig egy mondatban: “Nahát, ez is ehető???” 😂

Ugyanígy voltam az orgonával is.

Mindig is imádtam vázába gyűjteni az illatos virágokat, de hogy el is fogyasszam… ez egészen idén áprilisig még nem jutott eszembe. 😀

Annyira imádom az orgonát, hogy valamilyen formában mindenképpen szerettem volna “konzerválni”, hogy szezonján kívül is élvezhessük, így az üdítő mellett orgonamézet is készítettem.

Ez semmi mást nem jelent, minthogy a zöld részektől megtiszított orgonavirágokat nyakon öntöttem nyers mézzel, amit néha megforgatok, hogy ne lógjanak ki a virágok a méz alól.

Tulajdonképpen mézben fermentált orgonavirágnak is hívhatjuk, a technika ugyanaz, mint a mézben fermentált fokhagymánál.

Pár naptól kezdve egészen néhány hónapon át is hagyhatjuk, hogy az orgonavirágok megízesítsék a mézünket.

Egy hét után már határozottan érződik az illata a mézen. 🙂

Tehát az orgona ehető.

De akár iható is. 🙂

Fermentált üdítőitalként izgalmas újdonság lehet, ami a bolti, aromákkal, ízfokozókkal terhelt, glükóz-fruktóz szirupos üdítők tökéletes alternatívája.

fontos tudnivalók a fermentált üdítő készítésről:

  • Bármilyen virággal, gyógynövénnyel dolgozunk, mindig bizonyosodjunk meg róla, hogy vegyszer- és autómentes helyről gyűjtjük be őket, ha pedig nem a saját kertünkből szüretelünk, mindig hagyjunk a Természetnek és másoknak is, és csak annyit vegyünk el, amennyire szükségünk van.

  • Az aszalt vörösáfonya használata teljesen opcionális, ha használunk, mindenképpen olajmentes verziót tegyünk a készülő üdítőitalunkba. Fermentálásnál SOHA ne használjunk olajat!

  • Mivel az üdítők “érlelése” rövid ideig tart, így nem fog elegendő idő eltelni a mikroorganizmusok teljes szelektálódásáig: ha esetleg “rossz” bacik kellemetlen ízt kölcsönöznének az italunknak, inkább öntsük a komposztra. Légmentesen zárva (és probiotikummal irányítva az erjesztést) azonban ez nem valószínű, hogy előfordul.

  • Az üdítőhöz használt gyümölcsökön/virágokon/gyógynövényeken található természetes élesztő révén elképzelhető, hogy az üdítőnk *minimális* alkoholt fog tartalmazni. Ha egy picit állni hagyjuk a leszűrt, elkészült üdítőnket, az a kis alkohol könnyedén elillan, illetve a légmentes lezárással és a hozzávalók alapos mosásával tovább minimalizálhatjuk az italunk alkoholtartalmát.

  • Az biztos, hogy a bolti üdítőknél 213345x egészségesebb ez a fermentált üdítőital, azt azért mindenképp érdemes megjegyezni, hogy a (természetes) cukortartalma viszonylag magas, erre tehát érdemes odafigyelni. Egészségmentorként az ajánlásom: néhány kortyot fogyasszunk belőle egy-egy főétkezés után, amikor már minden makrotápanyagot elfogyasztottunk a tányérunkról, persze némi rosttal (=zöldségekkel) kiegészítve. Ilyen formában mérsékelni tudjuk a vércukor kiugrást, ráadásul ez az üdítő a probiotikumok által az emésztés folyamatát is támogathatja.

Ha 1 nap után felbontva nem találjuk elég szénsavasnak az üdítőnket, 3 lehetőségünk van:

  1. várunk még 1-2 napot
  2. leszűrve, a hűtőben tárolva tovább erjeszthetjük
  3. tegyünk az üvegbe literenként további 1 teáskanálnyi mézet: az egyszerű cukrok gyors tápanyagként szolgálnak a laktobacillusoknak, akik így több szén-dioxidot (= szénsavat) állítanak majd elő nekünk. 🙂

Ez a recept csak egy iránymutatás, bármilyen más gyümölccsel/virággal/gyógynövénnyel elkészíthetjük: közeleg a bodza- és eperszezon, szerintem ebből a kettőből is csodásan finom üdítőt alkothatunk.😍

Mihez kezdjek a szűrleménnyel?

Mivel minden hozzávaló ehető, nyugodtan el lehet fogyasztani: süteménybe, zabkásába vagy akár palacsintába is bele lehet sütni.

Én a citromkarikák kivételével az egész szűrleményt egy kovászmentő Dutch baby-hez használtam fel.

Ha van bármi kérdés, nyugodtan tegyétek fel itt kommentben, ha pedig Ti is készítetek fermentált üdítőt, ne felejtsétek el megmutatni nekem Instagramon vagy Facebookon, nagyon kíváncsi vagyok az alkotásaitokra! 😍

Update (Málnás-bazsalikomos fermentált üdítő):

Az orgonás üdítő óta sokféle kombinációt kipróbáltam, a Mézes Fesztiválon a málnás-bazsalikomos verziót kóstolhatták a sátramhoz látogatók, ami igazán nagy sikert aratott, ezért gondoltam, külön leírom az elkészítését, mert e poszt alapján nem biztos, hogy teljesen egyértelmű. 🙂

Málnás-bazsalikomos fermentált üdítő

Hozzávalók (720 ml-es “paradicsomos üveghez”):

  • kb. 15 dkg málna (nagyjából 1/3-ig érdemes tölteni az üveget)
  • 4-5 szál friss bazsalikom (szárral együtt mehet bele)
  • 1 ek. nyers méz
  • 1 probiotikum kapszula tartalma (elhagyható)
  • kb. 500 ml klórmentes víz

ELKÉSZÍTÉS:

  1. A málnát és a bazsalikomot leöblítjük/átmossuk, majd a befőttes üvegbe töltjük.
  2. A nyers mézet és a probiotikum kapszula tartalmát egy kis vízzel keverjük el, majd öntsük az üvegbe a maradék vízzel együtt.
  3. Légmentesen lezárjuk, majd 1-3 napig érleljük, felbontáskor mindenképp tegyünk alá valamit, ha kifutna az üvegből. 🙂
  4. Ha nem elég szénsavas, lásd fentebb a hibaelhárítás részt.
  5. Szűrés után a savanyúságokhoz hasonlóan hűtőben tároljuk. Ha nem találjuk elég édesnek, utólag tehetünk még bele mézet.

Szeretettel,

signature with background removed

Még több színes ital recept a blogról:

Szénsavas, probiotikus üdítőital orgonával

hozzávalók:

  • 1 alma, megpucolva & feldarabolva
  • 2 szál orgona virága, a zöld részektől megtisztítva
  • 1 szűk maréknyi (olajmentes!) aszalt vörösáfonya (elhagyható)
  • 2-3 bio citromkarika
  • 1 ek. nyers méz*
  • 1 probiotikum kapszula tartalma (elhagyható)
  • kb. 500 ml klórmentes víz

elkészítés:

  1. Minden hozzávalót tisztítsunk meg. Az orgonavirágot is érdemes leöblíteni.
  2. Az orgonavirágokat csipkedjük le a zöld szárról, majd az almaszeletekkel, vörösáfonyával és a citromkarikákkal együtt tegyük egy 720 ml-es (paradicsomos) befőttes üvegbe.
  3. A nyers mézet és a probiotikum kapszula tartalmát egy kis vízzel keverjük el, majd öntsük az üvegbe a maradék vízzel együtt.
  4. Légmentesen lezárjuk, majd 1-3 napig érleljük, felbontáskor mindenképp tegyünk alá valamit, ha kifutna az üvegből. 🙂
  5. Ha nem elég szénsavas, lásd fentebb a hibaelhárítás részt.
  6. Szűrés után a savanyúságokhoz hasonlóan hűtőben tároljuk.

*Megjegyzés: pici babáknak 2 éves kor alatt ne adjunk nyers mézzel készült ételeket/italokat!

by Categories: Blog, funkcionális medicina, UncategorizedTags: , , , , , , , , , , , , , , 1 hozzászólás

Citromos-kókuszos kocka pitypangvirággal

UGRÁS A RECEPTHEZ⬇

Nagyoooon szeretjük ezt a sütit!

A citromos-kókuszos kocka már a receptes könyvecskénkben lapul egy ideje, most adtam neki egy tavaszi csavart a pitypangokkal.💛

Ez a sütemény:

  • gluténmentes
  • tejmentes
  • és hozzáadott cukormentes is egyben.

Szinte nincs is már olyan “gyomnövény” a kertünkben, amire gazként tekintenék: csalánból tea, tyúkhúrból pesto készül, de porcsint például fermentáltam is már.

A pitypang pedig nekem kifejezetten a kedvenceim közé tartozik. 🙂

Tudom, sokan nagyon nem szeretik, szidják, irtják, gyomirtóval fújják le… nálunk azonban tárt karokkal üdvözölve van a kertben. 🙂

Egyrészt a méhecskék és beporzók imádják!

Másrészt, amióta megtudtam, hogy ehető, szeretek receptekben kísérletezni vele, és támogatni vele az egészségünket, a pitypang ugyanis igazi vitaminbomba.

Nem utolsó sorban szerintem egy szép virág, a citrommal pedig különösen jól harmonizál. 🙂

A teljes pitypang növény ehető, még a gyökere is! Utóbbiból általában teát szoktak készíteni.

Süteményekhez leginkább csak a virágszirmokat érdemes felhasználni, mivel a zöld rész kissé kesernyés lehet. (Ez mondjuk egy jó jele annak, hogy segíti az epe termelődést. 😉 )

A sárga szirmoknak viszont van egy kifejezetten üde, édeskés árnyalat az ízükben.

A zöld részek eltávolítása kicsit “pepecselősnek” tűnhet, de a recepthez nincs szükség túl nagy mennyiségre, csak a krémrétegbe keverjük bele, ami akár teljesen el is hagyható.

Ízben nem dominál egyáltalán, tehát inkább csak az egészségügyi hatásai és dekoratív jellege miatt kerül a sütibe. 🙂

A virágszüretet érdemes közvetlenül a sütemény készítés előttre időzíteni, mert viszonylag hamar hervad, és “összecsukódik”.

Még több citromos recept a blogon:

Szeretettel,

signature with background removed

citromos-kókuszos kocka pitypangvirággal

hozzávalók (24 kisebb kockához):

Kókuszos réteghez:

  • 75 g kókuszolaj
  • 3 ek. méz vagy juharszirup
  • 100 g mandulaliszt
  • 200 g kókuszreszelék
  • 2 tojásfehérje
  • egy csipet só

Citromos krémhez:

  • 5 tojás + 2 tojássárgája
  • 120 ml citromlé
  • 9 ek. méz vagy juharszirup
  • 50 g mandulaliszt
  • kb. 25 db pitypangvirág, szár nélkül, frissen szüretelve, zöld részektől megtisztítva

elkészítés:

  1. Előmelegítjük a sütőt 175 fokra.
  2. Egy lábasban megolvasztjuk a kókuszolajat, majd a tűzről lehúzva belekeverjük a mézet, és hozzáadjuk a kókuszos réteg összes többi hozzávalóját is.
  3. Egy kézzel formázható, viszonylag ragacsos keveréket kapunk, amit egy kb. 20×30 cm-es, sütőpapírral bélelt tepsi aljába nyomkodunk. 10-12 percig elősütjük.
  4. Ez idő alatt előkészítjük a krémet: a tojásokat és a 2 db maradék tojássárgáját egy (elektromos) habverővel felverjük, majd hozzáadjuk a krém többi hozzávalóját is.
  5. A citromos-pitypangos keveréket az elősütött kókuszos rétegre öntjük, és további 17-19 percig sütjük, amíg a közepe is megszilárdult.
  6. A szeleteléssel várjuk legalább 15 percet.
  7. Tálaláskor megszórhatjuk pitypang virágszirmokkal és porcukor helyett kókuszliszttel. 😉
by Categories: Blog, funkcionális medicina, UncategorizedTags: , , , , , , , , , , , , 3 hozzászólás

Pácolt “kaszinótojás” ehető virágokkal

UGRÁS A RECEPTHEZ

Amilyen látványos, annyira egyszerű elkészíteni.

Csak néhány összetevőre, és pár nap türelemre lesz szükség. 🙂

Szeretem ezt a kaszinótojást, egyszerűen, de mégis változatosan elkészíthető, egészséges előétel.

Ebbe a verzióba csempésztem egy kis marokkói sós citromot is, ami egy fergeteges ízbomba, az egyik kedvenc “fűszerem” manapság! Ez persze teljesen opcionális, ha nincs ilyened, abszolút elhagyható, de a következő citrus szezonban szeretettel ajánlom, hogy készíts egy kis üveggel, mert fantasztikus umami ízt ad szinte *bármilyen* sós ételnek!😍

Karácsonyi kaszinótojást is készítettem már, aminek a tölteléke megegyezik ezzel a verzióval (mínusz a marokkói sós citrom), ezt ribizlivel és petrezselyemzölddel díszítettem:

alternatív “tojásfestés” – hogyan is pácoljunk? 🙂

A pácoláshoz én a tavaly eltett fermentált cékla megmaradt levét használtam, de a fermentált lilakáposzta leve, illetve bármilyen színes (akár ecettel tartósított) savanyúságlé szuperül működhet.

A főtt tojásokat legalább 24 órán át, de inkább 2-4 napig érdemes pácolni. A képen látható színt nekem 3 nap alatt sikerült elérni. Minél hosszabb a pácolási idő, annál intenzívebb lesz a szín.

Egy 7 dl-es befőttes üvegben nagyjából 5-6 db közepes méretű tojás fér el “kényelmesen”.

Célszerű odafigyelni rá, hogy a tojások ne nyomódjanak az üveg falához. Ha nagyon “kitömjük” az üveget, akkor előfordulhat, hogy “foltos” lesz a végeredmény. Ami persze nem feltétlenül baj, de ha nem ilyet szeretnénk, akkor érdemes erre ügyelni. 🙂

Ami az ízt illeti, tapasztalatom szerint a tojások nem fognak megsavanyodni a páclétől, a savanyúságlé csak a színhez járul hozzá.

Szerintem húsvéti előételnek sem utolsó. 😉

Az ehető virágokkal igazán esztétikusan tudjuk tálalni, nálunk a kertben most rengeteg százszorszép és pitypang virágzik, így én ezeket használtam. (Hagytam a kertünk rovarainak is azért. 😉 )

A vállalkozó szelleműek természetesen az ehető virágokat is elfogyaszthatják, ezek ugyanis tele vannak vitaminokkal, fitonutriensekkel, kedvezően hatnak az emésztésre is.

A változatos növényfogyasztással támogatjuk a bélflóránk sokszínűségét is. 🙂

Próbáljátok ki Ti is!

Még több “mentes” vendégváró ötlet itt:

Ölelés,

signature with background removed

Pácolt “kaszinótojás” ehető virágokkal

hozzávalók (10 darabhoz):

  • 5 db főtt tojás
  • fermentált cékla vagy lilakáposzta leve/bármilyen színes savanyúságlé (nagyjából 500 ml-nyi)
  • 2 ek. kókusztejszín
  • 1 tk. (cukormentes) mustár
  • 1/4 tk. só
  • néhány tekerésnyi frissen őrölt feketebors
  • 1/4 tk. kurkuma
  • marokkói sós citrom (kb. egy fél citrom héja, picire aprítva, opcionális)
  • friss petrezselyemzöld, ehető virágok (opcionális, díszítéshez)

elkészítés:

  1. A megpucolt főtt tojásokat egy befőttes üvegbe helyezzük, majd felöntjük a (színes) savanyúságlével. 1-4 napig hűtőben pácoljuk, amíg elérjük a kívánt színt.
  2. A pácolás végeztével a főtt tojásokat a hossza mentén kettévágjuk, a sárgáját óvatosan kikaparjuk, majd egy kisebb késes aprító vagy egyszerűen egy villa segítségével összekeverjük a kókusztejszínnel, mustárral és a fűszerekkel.
  3. A keveréket egy habnyomó zsákba töltjük és körkörös mozdulatokkal kidiszítjük vele a tojásokat. Ehető virágokkal tálaljuk. Jó étvágyat hozzá! 🙂
by Categories: Blog, funkcionális medicina, UncategorizedTags: , , , , , , , , , , , 3 hozzászólás

Húsvéti nyers répatorta energiagolyó

UGRÁS A RECEPTHEZ⬇

Villámgyors, megúszós “mindenmentes” desszert, nem csak húsvétra, ami a nem “mentesen” étkezőknek is garantáltan ízleni fog! 🙂

Ez az energiagolyó nem tartalmaz:

  • glutént
  • tejterméket
  • hozzáadott cukrot
  • tojást

Mégsem hiányzik belőle semmi, így tökéletes, ahogy van. 😉

Ezt a receptet nem csak ünnepi alkalmakkor veszem elő: nagyszerű választás útravaló nasinak vagy vendégvárónak is, de akkor is ajánlom, ha gyulladáscsökkentő étrendet követsz és esetleg Te vagy hivatalos vendégségbe.

Batyus jelleggel magaddal viheted, amivel egyrészt a házigazdát is tehermentesíted, másrészt Te is nyugodt szívvel fogyaszthatsz desszertet, de biztos vagyok benne, hogy a többieknek is kedvére való lesz!

Az energiagolyók elkészítéséhez szükséged lesz egy nagy teljesítményű késes aprítóra, amivel 1 perc alatt el is készítheted a gyúrandó masszát.

Az energiagolyókban ott lapul a nyers répa, aminek az előnyeit ebben a blogposztban már kifejtettem. Nyilvánvalóan ez a desszert azért nem teljesen ugyanazt a célt szolgálja, de a répa jótékony rostjai ugyanúgy jelen vannak benne. 😉

A kerek, golyó forma egyszerű és klasszikus, de készítettem már úgy is, hogy húsvét tiszteletére tojásalakúra gyúrtam őket. 🙂

Még több desszertötletért nézz szét a blogon:

Szeretettel,

signature with background removed

Húsvéti nyers répatorta energiagolyó

hozzávalók (16 darabhoz):

  • 1 db nagy, vagy 2 db közepes sárgarépa, megpucolva & lereszelve
  • 1 csésze (kb. 10-11 db közepes méretű) királydatolya, kimagozva
  • 1 1/2 csésze (~150 g) dió
  • 1/4 tk. parajdi só
  • 3/4 tk. fahéj
  • 1 tk. vaníliaőrlemény
  • 1/2 tk. őrölt gyömbér
  • 1/2 csésze (~45 g) kókuszreszelék + kb. ugyanennyi a hempergetéshez

elkészítés:

  1. A hozzávalókat egy késes aprítóban összezúzzuk, amíg gyúrható állagot kapunk. (Ha túl száraz a keverék, adhatunk hozzá 1-2 ek. vizet, ha túl nedvesnek találjuk, akkor pedig extra diót vagy kókuszreszeléket.)
  2. Golyókat (vagy tojásokat) formázunk, majd kókuszreszelékbe hempergetjük őket.
  3. Az energiagolyókat legalább 20 percre hűtőbe tesszük, hogy picit megszilárduljanak.
by Categories: Blog, funkcionális medicina, UncategorizedTags: , , , , , , , , , , 1 hozzászólás

Cukormentes ibolyaszirup nyers mézzel + ibolya limonádé

UGRÁS A RECEPTHEZ⬇

Készen állsz egy kis varázslatra? 🙂

Ez az ibolyaszirup nekem maga a tavasz eszenciája.

Az elkészítése szerintem felér egy meditációval.

Az ibolya ehető?

Igen! Ráadásul gyógynövényként ismeretes, a teljes növényt hasznosíthatjuk:

  • színanyagai antioxidáns hatásúak
  • gyulladáscsökkentő, lázcsillapító
  • köptető
  • bőrápoló
  • szemborogatásra is használják

Gasztronómiai kalandozásainkhoz az ibolyát természetesen mindig vegyszer- és autómentes helyről gyűjtsük be!

Mellékhatása az adagok betartása mellett nem ismert.

Ezen a ponton történik a “varázslat”. 🙂

Citromlé hatására a kékből újra lila lesz!

Idén különösen sok ibolya virágzik a kertünkben, így mindenképp szerettem volna valahogyan megőrizni ezt a színt, illatot és érzést.

Sajnos a nyers méz elvesz a csodás lila színből, én azonban nem használok kristálycukrot a konyhámban, így ez volt a második legjobb választás, de nekem így is nagyon tetszik. 🙂

Az ibolyaszirupnak az édesen túl nincsen különösebb íze, itt a szín a lényeg.

A limonádéba azonban mindig teszek pár friss ibolyavirágot, ami igazi tavasz aromát kölcsönöz az italnak!💜

Hogyan használd fel az ibolyaszirupot?

Bármilyen koktélt feldobhatsz vele, de akár házi készítésű jégkrémben is el tudom képzelni, esetleg palacsintára vagy piskótatekercsre locsolva! Nekem a limonádé a személyes kedvencem. 🙂

Egy nagyon egyszerű, de mégis látványos “tartósítási eljárás”, ha a megmosott virágokat jégkockatartóba téve, vízzel felöntve lefagyasztod, így nyáron egy kis színnel és bájjal dobhatod fel az italaidat (a sárga italoknak különösen jól áll ;))

Ha kedvet kaptatok hozzá, készítsétek el Ti is és ne felejtsétek el megmutatni nekem Instagramon vagy Facebookon, mindig öröm látni az alkotásaitokat! 🙂

Szeretettel,

signature with background removed

Cukormentes ibolyaszirup nyers mézzel + ibolya limonádé

hozzávalók az ibolyasziruphoz:

  • 3/4 csésze illatos ibolyavirág
  • 300 ml szűrt víz
  • néhány csepp citromlé
  • 100 ml nyers méz*

elkészítés:

  1. A begyűjtött ibolyát egy szűrőben hideg víz alatt öblítsük át, majd forrázzuk le 300 ml vízzel. Az áztatási idő 30 perctől akár egy egész éjszakán át tarthat. Minél tovább hagyjuk ázni, annál intenzívebb lesz a szín. Az ibolya forrázat először kék színt ölt majd.
  2. A választott áztatási idő letelte után szűrjuk le, ekkor jön a varázslat: az “ibolyatea” pár csepp citromlé hatására újra lila lesz! #science 🙂
  3. Ezután az “ibolyateánkat” egy üveg tálba öntve, gőz felett kezdjük el melegíteni, és adjuk hozzá a mézet is. Fakanállal kavargassuk, amíg a méz teljesen fel nem olvad. Ne forraljuk fel!
  4. Amint elolvadt benne a méz, készen is vagyunk. Befőttes üvegbe adagolva a hűtőben tároljuk.

hozzávalók az ibolya limonádéhoz:

  • 1/4 rész ibolyaszirup
  • 3/4 rész szűrt víz
  • frissen facsart citromlé (ízlés szerint)
  • néhány friss ibolyavirág

elkészítés:

  1. A hozzávalókat keverjük össze és már fogyaszthatjuk is! 🙂

*Megjegyzés: pici babáknak 2 éves kor alatt ne adjunk nyers mézet!

by Categories: Blog, funkcionális medicina, UncategorizedTags: , , , , , , , , , , , 1 hozzászólás

Soil blocker, avagy földkocka készítő: így nevelek palántákat műanyagok nélkül

Hatalmas lelkesedésem tárgya most ez a kis eszköz.😍

Regeneratív kertészkedés témához kapcsolódóan találtam rá.

Ezzel a módszerrel teljesen műanyagmentesen tudunk palántákat nevelni otthon, ráadásul a növényeink is egészségesebbek lesznek!

Az első gondolatod most bizonyára az (nekem is az volt)…

“De nem fog szétesni a földkocka…?”

Ha néhány apró dologra odafigyelsz, biztosan nem! Ezeket mind leírom lentebb. 🙂

Lássuk az előnyeit:

  • környezetbarát
  • egészségesebb palánták!!!
  • könnyű, gyors és hatékony használat
  • nem igényel karbantartást
  • nincs átültetési sokk: a palántákat egyszerűen csak megfogod, és kiülteted a helyükre

Nekem ezek közül az első két szempont volt a legfontosabb.

Környezetbarát, mert műanyagmentesen tudunk vele palántákat nevelni, illetve egy abszolút tartós, strapabíró kertészeti eszköznek számít, valószínűleg életedben csak egy ilyenre lesz szükséged (maximum kettőre, ha nagyon belejössz :P).

A másik nagy előnye abban rejlik, hogy a palánták gyökere ezzel a módszerrel másképp fejlődik!

Ha ültettél már át műanyag sejtes szaporítótálcából pici palántákat, de akár szobanövényt is kisebb cserépből nagyobba, biztosan láttad már, ahogyan fejlődnek, a növények gyökere tekeredik-tekeredik… és így tölti ki a rendelkezésére álló teret.

Ezzel szemben a földkockáknál ahogyan a növény gyökere eléri a levegőt, a gyökér nem nő tovább, és nem kezd el tekeredni, helyette a növény a tövétől újabb gyökereket kezd el fejleszteni!

Így az eredmény egy sokkal kiterjedtebb gyökérrendszer, ami egy egészséges palánta nagyszerű ismertetőjegye, hiszen így könnyebben fel tudja venni a tápanyagokat.

Woohoo!😍💚

A “RECEPT”, vagyis a megfelelő földkeverék

Külföldi videókban rengetegféle “recepttel” találkozni, valaki szerint *ilyen* a tökéletes soil blocking földkeverék, valaki szerint *amolyan*…

Aztán végül egy videóban megnyugtattak, hogy “sima” bolti palántaföld keverék is tökéletesen megteszi, szóval én ezt használom. keverve egy kevés kertészeti perlittel. Nagyjából a földkeverékem 1/5 része perlit.

Tettem kísérletet házi készítésű (tőzegmentes) palántaföld keverékkel is, ennek az összetétele így néz ki:

  • 2 egység házi komposzt (átrostálva)
  • 2 egység kókuszrost
  • 1 egység perlit

Ez a verzió eddig úgy tűnik, szintén bevált, így a későbbiekben valószínűleg ezt is alkalmazni fogom, különösen mivel nagyon nehezen találok bolti tőzegmentes palántaföld keveréket…

Amióta ráébredtem a tőzeglápokban rejlő hatalmas környezetregeneráló képességre, fontossá vált számomra, hogy lehetőség szerint kerüljem a tőzegtartalmú kertészeti termékeket, és ne támogassam piaci kereslettel a tőzeg kitermelését.

Ha esetleg nincs (megfelelő mennyiségű) házi komposztod, ajánlom ezt a térképes adatbázist, ami megmutatja, hol találsz bio kertészkedésben is használható zöldkomposztot a közeledben.

Külföldi videókban javasolták még a birkagyapjúval trágyázást: ez lassan felszabaduló nitrogént tartalmaz, ami kedvező a pici palántáknak, így nem adagoljuk túl őket egyszerre. Ezt is tervezem majd kipróbálni, később beszámolok róla. 🙂

Amikre még ügyelni érdemes…

1. “Brownie” állag

Ahhoz, hogy a földkockák tényleg ne hulljanak szét, nagyon fontos odafigyelni a földkeverékünk állagára!

A földkeveréket mindenképpen rostáljuk át, mert a nagyobb darabok miatt könnyebben széteshetnek a földkockák!

Egy viszonylag nedves keveréket állítsunk össze, ami véleményem szerint hasonlít a brownie süti nyers tésztájához. 😀

A megfelelő állag eléréséhez mindig adhatunk hozzá több vizet, vagy több földet. Ha a kezünkkel már szép gombóccá tudjuk formálni, ami egyben marad, akkor a jó.👍🏻

2. Ne a klasszikus, magasfalú vetőtálcákat használjuk

Helyette inkább egy olyan (fém) tálcát válasszunk, aminek minimális pereme van, ez biztosítja a palánták gyökereinek megfelelő levegőzését.

További előnye, hogy egy silányabb minőségű műanyag tálcával ellentétben a fém tálca nem “nyeklik” mindenfelé, és akár mosogatógépben is könnyedén fertőtleníthetjük.

Az egyébként konyhában használt, merevebb tartású műanyag kínáló tálca is jó választás lehet, de mivel én ezzel a módszerrel a műanyaghasználatot (is) próbálom csökkenteni, nekem a fém tálcára esett a választásom.

Kevesebb mikroműanyag, és időtállóbb is.

A fa tálca sem feltétlenül rossz megoldás, ebben az esetben viszont fóliával érdemes “bélelni”, hogy a víz közvetlenül ne érje, és erre helyezni a földkockákat, illetve a fát előtte picit megégetni ún. “shou sugi ban” technikát alkalmazva, ami tartósabbá és vízállóbbá teszi a faanyagot.

3. Öntözés

Mindig alulról!

Különösen az elején.

Amíg a magok nem csíráztak ki, semmiképpen ne felülről öntözzünk, mert akkor a kockák széteshetnek.

Helyette egy locsoló segítéségével könnyedén fel tudjuk önteni alulról vízzel a földkockákat, amit azok nagyjából 15-20 perc alatt szépen fel is isznak.

Ne hagyjuk állni a vizet alattuk!

Amit nem szívtak fel, azt öntsük le róluk.

Később, amikor a palánták gyökere már behálózta a földkockát, akkor már lehet őket felülről is öntözni.

(Megjegyzés: eddigi tapasztalatom szerint a felülről történő permetező locsolást akkor is kibírják, amikor még nem keltek ki a magok.)

4. Penészesedés

Mivel ennél a módszernél az ültetőközegnek az átlagnál picit nedvesebbnek kell lennie ahhoz, hogy a földkockák egyben maradjanak, így nekem az a tapasztalatom, hogy az első pár napban nem is érdemes öntözni, hogy elkerüljük a penészesedést.

Nekem is volt, hogy megjelentek pici fehér “szöszöcskék”, ezeket nagyon vékonyan ecetes permettel fújtam le, ami eddig úgy tűnik, bevált. 🙂

Egyébként elméletben az az ideális, ha 24 órán belül kiszáradnak a földkockák, később tehát naponta 1x érdemes öntözni őket.

Szépen fejlődnek a palánták a földkockákban (kb. 3 hetesek)

Hol lehet beszerezni?

Sajnos az a helyzet, hogy Magyarországon nem igazán van rá lehetőség…

Ezen az oldalon szettben lehet vásárolni, nekem azonban a kisebbre nem volt szükségem a kertészkedős tevékenységeimhez, így más megoldást választottam.

Bevallom, az enyémet Kínából rendeltük… ami nyilván nem a legideálisabb… több szempontból sem… de hosszútávú beruházásként tekintek rá. És remélhetőleg az előnyei ellensúlyozzák majd ezt az egy negatívumot.

(2025 TAVASZI UPDATE: azóta két magyar oldalon találkoztam még a termékkel, itt és itt.)

Az álmom, hogy egyszer majd itthon is könnyedén beszerezhető legyen webshopokból, kertészeti árudákból.

Ha ezt olvasod, és szívesen együttműködnél velem (akár gyártóként), hogy meghonosítsuk Magyarországon ezt a palántanevelési módszert, akkor kérlek, írj nekem üzenetet! 🙂

Remélem, meghoztam a kedveteket hozzá!

Jó kertészkedést kívánok!

Ölelés,

signature with background removed
by Categories: UncategorizedTags: , , , , , , , , , , , , , , 1 hozzászólás

Palántanevelés “kihívás”: csináljuk együtt!

Te is tervezel palántát nevelni idén?

Tarts velem, és neveljünk együtt paradicsom és bazsalikom palántát!🌿

Itt az ideje cselekedni! 🙂

Én a magam részéről március első hétvégéjén tervezem elvetni a palántának szánt paradicsom- és bazsalikom vetőmagokat, de egy-két hét késéssel is lehet csatlakozni. 🙂

Ha velem együtt indulsz, a palántáink – ideális esetben – nagyjából egyforma ütemben cseperednek majd, így valós időben tudok segíteni tippekkel, illetve szívesen válaszolok a felmerülő kérdésekre és segítek a hibaelhárításban is 🙂

Nincs kerted? Nem probléma!

A koktélparadicsom és a zöldfűszerek a kiültetés után tökéletesen jól nevelhetők akár cserépben vagy ládában egy erkélyen is.

Amire szükséged lesz:

Palántaföld:

Az egyszerűség kedvéért ajánlom a készen kapható, bolti palántaföldet.

Ha van rá lehetőséged, akkor válassz tőzegmentes földkeveréket: a tőzeg kitermelése sajnos nagyon környezetterhelő, a tőzeglápok fantasztikus szénelnyelő képességgel rendelkeznek, ezért fontos lenne érintetlenül hagynunk/regenerálnunk őket, hogy minél több légköri szén-dioxidot megkötve tartsanak a talajban.

Erre a koncepcióra épül a regeneratív mezőgazdaság is.🙂

Ha nem találsz ilyet, akkor sincs semmi gond, én mindig amondó vagyok, hogy inkább kertészkedj, mint ne kertészkedj 🙂

nagyobb lyukú rosta/szita:

A palántaföld átszitálásához szükséges.

Ezt én sem mindig használom feltétlenül, de a nagyobb darabokat mindenképp érdemes kiválogatni, illetve a földet kézzel elmorzsolni, hogy a pici növénykék pici gyökerei könnyen átszőhessék az ültetőközeget. 

ültetőedény valamiféle fedővel:

Az ültetőedény lehet klasszikus műanyag szaporítótálca/régi joghurtos pohár/tejes karton/tojástartó stb. Kreatívnak lenni ér, hasznosítsunk újra, amit csak lehet!

Bármit is használsz, az ültetőedény alján mindenképpen legyen lyuk, a megfelelő vízelvezetés érdekében. Ha nincsen, egy (forró) szeggel mi is kilyukaszthatjuk.

Ha az ültetőedényhez nem tartozik fedő, akkor egy darab folpack-kal, vagy akár egy újra felhasználható méhviaszos csomagolóval is lefedheted az elvetett magokat 🙂

A fedőre azért van szükség, hogy párás közeget tudj biztosítani a magoknak a csírázásig.

vetőmag:

A legizgalmasabb rész. 🙂

A házi palántanevelés nagy előnye, hogy különleges fajtákat is elvethetsz, amiből esetleg nem kapsz palántát a piacon/üzletekben.

Persze az is oké, ha csak egy “sima” koktélparadicsomot vagy bazsalikomot szeretnél, de ha valami különlegesre vágysz, próbáld ki például a citrom- vagy fahéjillatú bazsalikomot, vagy akár a sárga, körte alakú koktélparadicsomot 🙂 

Ajánlom a Rédei Kertimag márkát, nekem az ő vetőmagjaik általában jó csírázási arányt szoktak produkálni. 🙂

jelölők:

Tudom, a magvetéskor meg vagy győződve róla, hogy emlékezni fogsz, mit hova vetettél, de hidd el nekem, nem így lesz😛

Ezért nagyon hasznos a jelölők használata, amire a vetőmag fajtáját, és a magvetés dátumát célszerű felírni.

A jelölők esetében is ér kreatívnak lenni: kiürült joghurtos dobozok vagy műanyag palackok felcsíkozva, jégkrémes pálcikák, faragott, írható gallyak… Ezen az oldalon találsz inspirációt. 🙂

szórófejes flakon:

Viszonylag magától értetődő: az öntözéshez szükséges. Azért érdemes spriccelve porlasztani a vizet (szemben egy locsolóval történő öntözéssel), hogy a pici magok ne mosódjanak ki a földből.

A földet érdemes kellően nedvesen tartani, azonban gyakori hiba a túlöntözés. Meg kell találni egy egészséges egyensúlyt a “se nem túl nedves” és a “se nem túl száraz” között valahol félúton.

Tipp: emeljük meg az ültetőedényt! Ha könnyű, akkor a föld kiszáradt és locsolni kell. Ha van jelentős súlya, akkor van benne elég nedvesség, és nem szükséges locsolni.

A palánták egyértelműen igénylik a vizet, de ha egész nap vízben állnak, az olyan, mintha “megfullasztanánk” őket… Hozzánk hasonlóan a magok, illetve palánták sem tudnak egész nap víz alatt maradni, levegőre is szükségük van. Hagyjuk őket lélegezni 🙂

Megfelelő hőmérséklet & fény:

A paradicsom ideális csírázási hőmérséklete 15-30 fok, a bazsalikomé 23-30 fok.

A magvetés utáni első napokban én emiatt a radiátorainkra helyezett polcra szoktam rakni a szaporító tálcákat, a fedő alatt így szépen be tud párásodni nekik a tér, ami a csírázásig ideális. (Közvetlenül ne tegyük a radiátorra az ültetőedényünket!)

Ha nem szeretnél palántanevelő LED lámpákba beruházni (nekem sincs ilyen), akkor amint megjelentek az első csírák, érdemes felrakni a tálcát/ültetőedényünket az ablakba. Ilyenkor már fontosabb nekik a megfelelő mennyiségű fény.

Ha nem kapnak elegendő fényt, akkor a palánták megnyurgulhatnak, gyengévé válhatnak. Ebből az okból érdemes egy naposabb fekvésű ablakba helyezni a kibújt pici palántákat. Ahogy telnek a napok, időnként forgatni is érdemes őket, hogy minden oldalukat érje napfény.

A forgatást megúszhatod, ha egy fényvisszaverő fehér lapot/alufóliát is helyezel a fénnyel ellentétes oldalra.

Egy kis kedvcsináló a kertészkedéshez a YouTube csatornámról:

Miért érdemes csatlakozni a “kihíváshoz”? 🙂

  1. Lépést teszel vele az önellátás irányába: az élelmiszer előállítás ismerete óriási kincs! Szerintem egy felbecsülhetetlen értékű tudást szerzel vele, ha megtanulsz magról nevelni BÁRMIT 🙂
  2. Segítek, ha van kérdésed, illetve egymást is inspirálhatjuk a tapasztalatainkkal
  3. Különleges fajtákat is kipróbálhatsz
  4. Ha minden jól megy, pár hónap múlva a saját, vegyszermentesen nevelt növénykéid terméséből készíthetsz egy csodafinom és frissítő nyári salátát! Az általad termesztett, nyári nap közepén szüretelt paradicsom ÖSSZEHASONLÍTHATATLANUL ízletesebb egy bolti paradicsomnál 😍

Ha most tervezel először magról palántát nevelni, vagy csak szívesen kapcsolódnál velem és kertészkedni vágyó kedves emberekkel, gyere és csatlakozz ehhez a kis “kihíváshoz” az újonnan alakult Egy Falat Fény Facebook csoportban!

Csatlakozom a csoporthoz!

A koncepció az lenne, hogy hetente 1-2 alkalommal bejelentkezek a Facebook csoportban képekkel, beszámolókkal, illetve természetesen Ti is megoszthatjátok, ahogyan cseperednek a palántáitok!

Inspiráljuk egymást, kertészkedjünk együtt! 🙂

Várlak a csoportban!

Szeretettel,

signature with background removed
by Categories: UncategorizedTags: , , , , , , , , , , , , , , 3 hozzászólás