“Réka, miért fermentálsz mindent?” :)

Gyakran kapom meg ezt a kérdést, gondoltam, írok hát róla egy átfogó blogposztot, amiben megadom a választ.

A fermentálós mániámnak több oka is van. 🙂

Kezdem az elejéről.

A funkcionális medicina kurzuson ismerkedtem meg a Weston A. Price féle táplálkozással, illetve az antitápanyagok fogalmával.

A tradicionális funkcionális táplálkozás azoknak az elszigetelten élő őslakos kultúráknak az étkezését mintázza, ahová még nem gyűrűztek be a feldolgozott, ipari élelmiszerek, és ahol az emberek csak a helyben elérhető, szezonális élelmiszereket fogyasztják.

Ennek köszönhetően pedig kifogástalan egészségi állapot jellemzi őket!

A helyi, szezonális élelmiszer természetesen területenként mást és mást jelent: míg a sarkvidéken élő eszkimók étrendje 100%-ban állati eredetű élemiszerekből áll, ahogyan haladunk az Egyenlítő felé, úgy dominálnak egyre inkább a növények (bővebben lásd lentebb a megjegyzések részt*).

Ezeknél a természeti népeknél megfigyelhető, hogy a gabonákat, hüvelyeseket és magvakat fogyasztás előtt megerjesztik (azaz fermentálják), de legalábbis áztatják.

Miért van ez így?

Ez megadja a választ a “miért fermentálok mindent?” kérdésre is. 🙂

#1 Antitápanyagok lebontása

Az antitápanyagok a növények védekező mechanizmusai.

Szegény növényeknek nincsen lábuk, hogy elfussanak a fenyegetések (kártevők, fertőzések, emberi/állati fogyasztás) elől, és fizikailag megküzdeni sem igen tudnak az “ellenféllel”, így hát saját védelmükre kifejlesztettek olyan vegyületeket, amik azt szolgálják, hogy a szaporítóanyaguk sértetlen maradhasson.

Akár azután is, hogy keresztülhaladt egy emésztőrendszeren.

Néhány példa antitápanyagokra, amikről esetleg már hallhattál: fitinsav. lektinek. oxalátok, szaponinok…

Ezek az antitápanyagok egyrészt sokaknál emésztőrendszeri panaszokat okozhatnak, másrészt kötést alkotnak bizonyos ásványi anyagokkal (pl. cink, magnézium, vas, kalcium), amik így sajnos kiürülnek a szervezetünkből.

Márpedig ezekre nagy szükségünk lenne az optimális működéshez…

Na de itt jön a jó hír!

Az antitápanyagok áztatással, csíráztatással és fermentálással (=kovászolással) viszonylag könnyedén semlegesíthetőek.

#2 tápanyagok megfelelő hasznosulása

Ahogy fentebb is említettem, az antitápanyagok kötést alkotnak bizonyos, a szervezetünk számára fontos ásványi anyagokkal.

Mondok egy példát szemléltetésképp…

Ha májas ételt fogyasztasz és mellé valamilyen – akár gluténmentes – hántolatlan gabonát tálalsz fel köretként (pl. köles, barna rizs, hajdina), a májban található rengeteg csodás tápanyagot a gabona maghéjában található, semlegesítetlen antitápanyagok megkötik, így azok nem fognak hasznosulni (legalábbis biztosan nem a legoptimálisabb mértékben).

A három említett konyhatechnológia (áztatás, csíráztatás, fermentálás) azonban segít lebontani/semlegesíteni ezeket az antitápanyagokat, hogy az elfogyasztott élelmiszerben található tápanyagokat megfelelően hasznosítani tudja a szervezetünk.

#3 könnyebb emészthetőség

Ahogy fentebb is említettem, az antitápanyagok célja a növények szaporítóanyagának védelme.

Emiatt a védőréteg miatt a gabonák, magvak és hüvelyesek elég megterhelőek az emésztőrendszerünknek – sokaknak kellemetlen tüneteket is okozhatnak, mint a puffadás, hasi fájdalom vagy laza széklet.

Az áztatás/csíráztatás/fermentálás azonban, az aktiválódott enzimeknek köszönhetően, előemészti nekünk a gabonákat, így a mi emésztőrendszerünknek már kevesebb dolga lesz vele.

Gabonák fermentálására például több módszer is létezik: egész gabonákat zöldségekhez hasonlóan fermentálhatunk befőttes üvegben (opcionálisan probiotikummal vagy savanyúságlével indítva)

Őrölt gabonákat (azaz lisztalapú ételeket) pedig kovásszal a legkönnyebb fermentálni.

Lentebb találsz több kovásszal fermentált receptet.

Ezeknél a recepteknél a kovászt nem a tésztánk megemelésére használjuk (ezért tökéletes választás a kovászmaradék vagy inaktív kovász), egyszerűen csak az antitápanyagokat semlegesítjük a savas közegben.

Ami nem mellesleg csodás ízt is eredményez!

És ez el is vezet minket az utolsó ponthoz…

#4 finom, umami íz

A savanykás, picit megfoghatatlan, de igen kellemes umami íz igazi gasztroélménnyé tesz bármilyen ételt, legyen az sós vagy édes.

Kovászos, csokis muffin? Ó yes!

Kovászos pitetészta? Naná!

Oldalakon át magyarázhatnám, hogy mennyire finom egy kovászos-csokis lávasüti, de a legjobb, ha kipróbálod Te magad. 😉

Akkor megéri?

Való igaz, hogy az ételek fermentálása némi előre gondolkodást igényel, de hosszú távon szerintem nagyon megéri, többek között ezek miatt:

  • emésztési panaszok csökkenése
  • ásványi anyag profil rendeződése
  • anyagcsere, energiatermelés, hormonok optimalizáltabb működése
  • csodás gasztroélmény 🙂

Szemléltetésképp megosztom a saját, személyes tapasztalatomat: világ életemben vashiányos voltam, amióta odafigyelek az antitápanyagok semlegesítésére(+néhány egyéb stratégiára), tökéletes középértéket mutat a vas paraméter minden vérképemen.💪🏻

A szervezet működése enzimatikus folyamatok összessége, amiket vitaminok és ásványi anyagok katalizálnak.

Nem dől össze a világ, ha nem sikerül mindig előre gondolkodni és beáztatni vagy fermentálni minden ételt, amit megeszel, de nagyon sokat jelent, ha az antitápanyagok semlegesítése által nem fosztod meg a szervezetedet azoktól az anyagoktól, amik biztosítják annak optimális működését. 🙂

Tekints rá úgy, mint egy új szokásra.

Ha már beépül a mindennapjaidba, minden este eszedbe fog jutni, hogy “úúú, valamit be kell áztatnom” vagy “be kell kevernem azt a kovászos tésztát holnapra”.

Nálam ez is a slow living szerves része. 🙂 ❤

Hogy meghozzam a kedvedet a fermentáláshoz, íme egy kis receptinspiráció:

Kovásszal fermentált ételek a blogról:

Ha még nincs kovászod, lesd meg ezeket a recepteket😉

Szeretettel,

signature with background removed

MEGJEGYZÉSEK:

*Mindez nem lehet véletlen: télen a mi éghajlatunkon például olyan szögben és mennyiségben esik a napfény a Földre, hogy sajnos szinte lehetetlen elegendő D vitaminhoz jutnunk.

A D vitaminnak fontos ko-faktora a többi zsírban oldódó vitamin (Dr. Weston A. Price szerint ezek a kulcsfontosságú vitaminok járultak hozzá a természeti népek kifogástalan egészségi állapotához), ezek pedig jól hasznosuló formájukban állati eredetű ételekben találhatóak meg.

Többek között ezért nem ajánlom személy szerint a 100%-ban növényi alapú táplálkozást a mi éghajlatunkon.

Lecsós-házi kolbászos fermentált galette

UGRÁS A RECEPTHEZ

Ez a galette ANNYIRA finom! 🙂

Omlós vajas tészta, ami a kovásztól kissé savanykás, umami-s beütésű.

Háziasszony hack: törekszem rá, hogy mindig legyen nálam a fagyóban egy két három néhány adag begyúrt pitetészta, amit viszonylag gyorsan izgalmas főétellé vagy desszertté tudok varázsolni. Pozitívum, hogy a pitetészta magában rejti a sós és édes étel lehetőségét is.

Neked is ajánlom, hogy készíts dupla adagot, és az egyik gombócot fagyaszd le. Később nagyon hálás leszel magadnak 🙂

Alacsony energiabefektetésű háziasszony hack: pite helyett süssünk galette-et 🙂

Újabban igyekszem minden (alakor) liszttel készült ételt kovásszal fermentálni.

Hogy ez miért jó?

Egyrészt, ez egy remek módja a kovászmaradék felhasználásának.

Másrészt, a gabonafélék tartalmaznak úgynevezett antitápanyagokat (többek között fitinsavat), amiket az egészségünk védelme érdekében fontos semlegesítenünk, ehhez pedig vízre + savas közegre (például kovászra) van szükség.

Ezek az antinutriensek a szervezetünkbe kerülve megkötik az ásványi anyagokat (értsd: nem szívódnak fel + a meglévő tartalékainkat is ürítik.) Ezt mi nyilván nem szeretnénk.

A tradicionális őslakos kultúrák táplálkozásában megfigyelhető, hogy a gabonákat fogyasztás előtt megerjesztik, de legalábbis áztatják.

A gabonafélék alapvetően elég megterhelőek az emésztőrendszerünknek – sokaknak kellemetlen tüneteket is okozhatnak, mint a puffadás, hasi fájdalom – az áztatás/csíráztatás/fermentálás azonban előemészti nekünk a gabonákat, így a mi emésztőrendszerünknek már kevesebb dolga lesz vele.

Na de vissza a galette-hez!

A nyáron befőttes üvegben eltett lecsó féltett kincseim közé tartozik. 🙂 Ez a galette most így február derekán természetesen abból készült, de nyáron frissen főzött lecsóval is isteni lesz!

A lecsóhoz kevertem tojást is (helló, extra mikro- és makrotápanyagok!), ettől a töltelék egy picit folyósabb. Ezt azzal szoktam ellensúlyozni, hogy valamilyen maradék főzött gabonát (például rizst vagy kölest) keverek hozzá. Ha ilyen épp nincs a hűtőben, egy pár maréknyi zabpehely is tökéletesen működik. Ha a befőzött lecsótok eleve picit folyósabb, adjatok hozzá még több “nedvszívó anyagot”. 🙂

A végén pedig az Anyukámék-féle házi kolbász teszi fel a koronát erre az ételre.

Bízom benne, hogy inspiráltalak titeket a fermentált pitetésztával, ha lecsó épp nincs is otthon nálatok, készíthettek akár almás-fahéjas galette-et is, de a recept igazából akár úgy is működhet, mint egy pizza: dobd rá a kedvenc feltéteidet és tuti siker lesz!

Szeretettel,

signature with background removed

Még több kovászmentő recept:


Lecsós-házi kolbászos fermentált galette

Előkészület: 10 perc + 8 óra

Sütési idő: 30 perc

Összesen: 8 óra + 40 perc

Hozzávalók (2 x kb. 23 cm átmérőjű galette-hez):

Tésztához:

  • 250 g bio alakor búzaliszt (én 75-25% arányban finom- és teljes őrlésű lisztet használtam)
  • 1 tk. parajdi só
  • 100 g (hideg) vaj, felkockázva
  • 1 ek. juharszirup vagy méz (sós verzióhoz is nyugodtan adjátok hozzá)
  • 170 g inaktív kovász/kovászmaradék

Töltelékhez:

  • 350 ml (befőzött) lecsó (vagy nyáron ennek megfelelő mennyiségű friss lecsó)
  • 3 egész tojás, felverve (tegyünk félre belőle egy picit, a tészta megkenéséhez)
  • só, bors, kurkuma (ízlés szerint)
  • 3 maréknyi maradék főtt gabona (pl. köles, rizs) vagy kb. 10 dkg zabpehely
  • pár karika házi kolbász
  • friss zöldfűszer (opcionális)

Elkészítés:

Előző este:

  1. A tésztához az alakorlisztet elkeverjük a sóval, majd összemorzsoljuk a felkockázott vajjal. Hozzákeverjük a mézet/juharszirupot és a kovászmaradékot is, majd egy éjszakán (legalább 8 órán) át szobahőmérsékleten hagyjuk, hogy a kovász dolgozzon. Nem célunk, hogy a tészta megemelkedjen, csak az ízhatás és az antitápanyag semlegesítés miatt van rá szükségünk. 🙂

Másnap:

  1. A tésztánkon reggelre picit ki fog csapódni a vaj, ez teljesen rendben van. 🙂 Vágjuk ketté, majd formázzunk belőle 2 gombócot. Ha csak egy darab 23 cm-es galette-et szeretnénk készíteni, a másik gombócot tegyük be a fagyóba.
  2. A felhasználni kivánt tésztagombóco(ka)t legalább fél órára, de inkább 1 órára tegyük hűtőbe. Ezután nyújtsuk nagyjából 2-3 mm vastagságúra.
  3. Közben melegítsük elő a sütőt 180 fokra (alsó-felső sütés).
  4. A töltelékhez a felvert tojásokat elkeverjük a lecsóval, majd hozzáadjuk a sót, borsot és a kurkumát. (Ha csak egy galette-et sütünk, a töltelék mennyiség felét keverjük be).
  5. Hozzáadunk annyi “kötőanyagot”, hogy ne legyen túl folyós a lecsós töltelék, majd megtöltjük vele a tésztát, a szélén kihagyva egy nagyjából 2 cm-nyi peremet, amit ezek után szépen felhajtogatunk.
  6. Jöhet a tetejére a felkarikázott házi kolbász (kötelezően ajánlott feltét). A tésztát megkenjük a korábban félretett felvert tojással, és mehet is az előmelegített, 180 fokos sütőbe, 30 percre.
  7. Akkor van készen, ha szépen megbarnult a tészta, a kolbász karikák pedig megpirultak. Tálaláskor megszórhatjuk extra zöldfűszerrel. Jó étvágyat hozzá!

A csodálatos nyers répa sali

Ugrás a recepthez ⬇

Fájdalommentes menstruáció nyers répával!

Igen, jól olvastad, ez abszolút lehetséges. Tudom, mert a saját bőrömön tapasztaltam. 🙂

Ha nem menstruálsz, akkor is érdekes lehet számodra a recept, lejjebb kifejtem! 😉

A táplálkozásom és életmódom megváltoztatásának egyik legeslegeslegpozitívabb hozománya az volt, hogy sok évnyi elképesztően fájdalmas menstruációt követően végre képes vagyok “két lábon kihordani” a ciklusaimat.

Nincs magzatpózban összekuporodva sírás, nincsenek görcsök, nem kell betegszabira jönnöm, csak mert éppen egy teljesen normális és természetes folyamat zajlik a testemben.

Halleluja! 🙂

Ehhez az eredményhez nagyban hozzájárult ez a saláta is.

Szinte túlzás receptnek hívni, mert olyan egyszerű, de pont ugyanennyire csodálatos a nyers répa sali.

A nyers répa saláta pozitív hatásait először Dr. Ray Peat (biológus, hormon- és anyagcsere szakértő) figyelte meg, akinek a munkásságát igazán inspirálónak tartom, és rengeteget tanulok tőle.

Nem kell azonban nőnek lenned, hogy élvezd a nyers répa egészségtámogató hatásait, férfiaknak épp olyan kedvező.

A nyers répa sali többek között az alábbiakban segít:

  • hihetetlen hatással van a hormonrendszerre: javítja az ösztrogén/progeszteron/kortizol arányát, ezáltal csökkenti a PMS tüneteket is
  • megakadályozza, hogy az ösztrogén újra felszívódjon a bélben
  • gyulladáscsökkentő hatású
  • javítja a bélrendszeri egészséget, ezáltal az immunrendszerre is pozitív hatást gyakorol
  • pajzsmirigy (anyagcsere) támogató hatású
  • a répa rostjai képesek megkötni az endotoxinokat (méreganyagokat) a bélben
  • ezáltal csökken a máj terheltsége is

Én általában 4-5 napnyi adagot előre elkészítek belőle, így csak a hűtőt kell kinyitnom, és már ehetem is. Gyakran főtt tojással együtt fogyasztom, mint kiegyensúlyozott nasi, de önmagában is megállja a helyét. Ha jól tolerálod a nyers zöldségeket, akkor esetleg salátához is hozzáadhatod.

Fogyasszátok egészséggel! ❤


A csodálatos nyers répa sali

Hozzávalók (1 adaghoz):

  • 1 közepes méretű (bio) répa
  • parajdi/Himalája/tengeri só (ízlés szerint)
  • 1 tk. almaborecet
  • 1 tk. olívaolaj
  • egyéb fűszerek: feketebors, kurkuma, szárított zöldfűszerek (opcionális)

Elkészítés:

  1. A répát egy krumplihámozóval vékonyra szeleteljük, vagy nagylyukú reszelőn lereszeljük, és ízlés szerint megsózzuk.
  2. Az almaecetet egy pohárban összekutyuljuk az olívaolajjal. Ha használunk egyéb fűszereket, azokat is keverjük hozzá. Ráöntjük a répára, és kész is. 🙂

Funkcionális nasi ötletek

Ha csak egy dolgot jegyzel meg ebből a posztból, az ez legyen: soha ne fogyassz önmagában szénhidrátot!🤓

Főétkezéseknél általában ügyelünk erre, de a nasiknál is ugyanolyan fontos a kiegyensúlyozás!

Nem tudom eléggé hangsúlyozni, hogy a vércukorszint stabilan tartása mennyire fontos.

Azért megpróbálom 🙂

➡30 billió sejtünk van. Amikor éles vércukor kiugrás történik a szervezetünkben, azt mind a 30 billió sejtünk megérzi, hiszen minden sejtünk glükózt használ fel az energiatermeléséhez, hogy el tudják látni a feladatukat.

Az éles vércukor kiugrást (többek között) azzal tudod megakadályozni, ha rostot/zsírt/fehérjét is fogyasztasz a szénhidrát forrásod mellé, hiszen ezek lassítják a glükóz felszívódását. Vagyis mindig “öltöztesd fel” a szénhidrátokat legalább zsírral, jó esetben zsírral+fehérjével💪🏻

Erre találsz egy pár példát ebben a videóban. 🙂

A nasik is legyenek teljes értékű ételek, ha mondjuk 4-nél több összetevője van egy készterméknek (és kiolvashatatlan szavakból áll), azt inkább ne vedd le a polcról.

Ha eddig egy 1 összetevős almát fogyasztottál nasiként, szuper! De most már arra is ügyelj, hogy egyensúlyozd ki valamilyen zsírral és/vagy fehérjével, mint például a kókusz, mandulavaj, dió vagy bármilyen magféle.

Íme még néhány ötlet:

Persze ezek csak példák, kreatívnak lenni ér 😉

Ha erre konzisztensen odafigyelsz, a tested nagyon hálás lesz, ezt garantálom 🙂

Kérdés: mit fogsz nasizni legközelebb?

Ha van kedved, írd meg nekem itt kommentben 🙂

Szeretettel,

signature with background removed

“Tudtad-e?” sorozat – 2. rész: A csirkehúsról…

Azt tapasztalom, hogy a csirkehús sokak fejében úgy él, mint az egyik legegészségesebb fehérje opció. Sportolók, diétázók körében is nagyon népszerű. De van vele egy probléma…

Arányaiban nagyon magas az omega-6 zsírsav tartalma.

És hogy ez miért baj?

Az optimális egészségi állapot eléréséhez az a célunk, hogy minimalizáljuk az omega-6 zsírok bevitelét, mivel ezek fokozzák a gyulladást a szervezetben. Ezt az omega-3 zsírsavak tudják kompenzálni, amiknek gyulladáscsökkentő hatása van.

Az omega3-omega6 fogyasztásunk aránya ideális esetben 1:2 vagy 1:4 kellene, hogy legyen. Egyesek szerint akár 1:1 is lehetne.

Napjainkban ez az arány átlagosan 1:20, de hallottam már 1:50-ről is…

Miért van ez?

Ha megnézed egy feldolgozott élelmiszer összetevőit, garantálom, hogy találsz benne napraforgóolajat vagy repceolajat, szójaolajat, kukoricacsíraolajat, gyapotmagolajat és így tovább (ők az omega-6 olajok). Ha ételt rendelsz valahonnan vagy étteremben eszel, ezeken a helyeken is szinte kivétel nélkül ilyen olajokat használnak. Ezek az olajok mindenhol ott vannak…

Hogy miért? Egyszerűen mert olcsóak…

Na de vissza a csirkéhez…

Az állatok húsában található zsírsavakat természetesen – ugyanúgy, mint nálunk – a táplálékuk befolyásolja.

A csirkéknek (jó esetben!) van lehetőségük kapirgálni, napfényen tartózkodni, bogarakra, gilisztákra vadászni, zöld növényeket csipegetni. Ez javítja az omega-3 arányt a húsukban, de természetes táplálékukat többségében akkor is gabonák és hüvelyesek adják, amikben az omega-6 dominál. Rosszabb esetben ipari körülmények között kb. 1 hónap alatt kukoricán felhízlalják szegényeket… És akkor még nem beszéltünk az antibiotikumokról, hozamfokozókról, és a kíméletlen állattartásról…

Kérdés: Akkor sose együnk csirkét? Egyáltalán nem erről van szó, de érdemes lehet mérsékelni a fogyasztását, ezen kívül odafigyelni a szabadtartású forrásra. Támogassuk a kistermelőket és a boldog állatok nevelését! Vagy ha megoldható, tartsunk magunk csirkét és adjuk meg nekik a tőlünk telhető legjobbat 🙂

Összességében táplálkozásunkban részesítsük előnyben az omega-3 zsírsavakban gazdagabb fehérjéket, mint a halak, tengeri herkentyűk vagy a kérődző állatok húsa, mint például marha, bárány, birka. Ezeknél is nagyon fontos a forrás természetesen: válasszunk vadon halászott halakat, herkentyűket és szabadtartásból származó kérődzőket. A regeneratívan, irányítottan legeltetett állatoknak ráadásul környezetvédő hatása is van, de ez már egy külön írás lesz. 😉

Ha hasznosnak találtad, megköszönöm, ha megosztod ezt a posztot!😘