Igazából mindenféle gabona fajtát érdemes így előkészíteni, hogy semlegesíteni tudjuk a bennük található antitápanyagokat (pl. fitinsavat) amik egyrészt emésztőrendszeri panaszokat okozhatnak, másrészt gátolják bizonyos hasznos tápanyagok felszívódását, ráadásul a saját tartalékainkat is ürítik.
Hogyan csináld?
1. A választott gabonafélét kétszeres mennyiségű vízben, 1-2 ek. almaborecettel vagy citromlével áztassuk be egy éjszakára (legalább 8 órára). 2. A savas közeg és az áztatás lényegesen csökkenti a gabonákban található antitápanyag tartalmat. (Példaképp a kovász is egy savas közeg, és a fermentálás szintén tovább képes semlegesíteni az antitápanyagokat, ezért remek választás a kovászos kenyér.😉) 3. Másnap szűrd le és alaposan mosd is át a gabonát, majd kétszeres mennyiségű csontleves alaplében (vagy vízben) sóval ízesítve főzd puhára. A csontleves plusz fehérje- és zsírforrás a rizs/gabona mellé, ami segít a vércukrodat stabilan tartani, ráadásul mikrotápanyagokkal is gazdagítod a köreted. 4. A gabonákat érdemes visszahűtve fogyasztani (főleg a fehér rizst) a rezisztens keményítőkért.
Ha hasznosnak találtad, megköszönöm, ha megosztod ezt a posztot az ismerőseiddel! 🙂
Most vagyok a “mindent IS fermentálni szeretnék” életszakaszban. Így hát muszáj volt kipróbálnom a fermentált zabkását is. 🙂
Ha Te még csak most ismerkedsz a fermentálás világával, szeretettel ajánlom ezt az írást kiindulópontnak.
Nem kell azonban megijedni, ez egy viszonylag egyszerű fermentálós projekt, az eredmény pedig szerintem meggyőző lesz: igazi kulináris élvezet.❤ Egyszerre édes-mézes, a laktobacillusoktól pedig savanykás ízű lesz, krémes textúrával. Nagyoooon fincsi!
És akkor a táplálkozástani előnyökről még nem szóltam. 🙂
A gabonák tartalmaznak úgynevezett antitápanyagokat. Ezeket képzeld el úgy, mint a növények védekező mechanizmusát.
Szegényeknek nincsen lábuk, hogy elfussanak a fenyegetések (kártevők, fertőzések, emberi/állati fogyasztás) elől, és fizikailag megküzdeni sem igen tudnak az “ellenféllel”, így hát saját védelmükre kifejlesztettek olyan vegyületeket, amik azt szolgálják, hogy a szaporítóanyaguk (esetünkben a gabonamag, amit elfogyasztunk) sértetlenül maradhasson, akár azután is, hogy keresztülhaladt egy emésztőrendszeren.
Ezek az antitápanyagok egyrészt sokaknál emésztőrendszeri panaszokat okozhatnak, másrészt kötést alkotnak bizonyos ásványi anyagokkal (pl. cink, magnézium, vas, kalcium), amik így sajnos kiürülnek a szervezetünkből. Márpedig ezekre nagy szükségünk lenne az optimális működéshez…
Így már talán picit érthetőbb, miért olyan fontos odafigyelni ezekre az antitápanyagokra. 🙂
Hogyan tudjuk semlegesíteni őket?
A jó hír, hogy bizonyos konyha technológiákkal viszonylag könnyedén semlegesíteni, de legalábbis lényegesen csökkenteni tudjuk az antitápanyag tartalmat: ezek az áztatás, a csíráztatás és a fermentálás.
Egy 720 ml-es befőttes üvegben összekeverjük a zabpelyhet, a szűrt vizet, a fahéjat és a mézet, majd felnyitjuk és hozzáadjuk a probiotikum kapszula tartalmát, és ezt is jól elkeverjük.
A kupakot jól rászorítjuk, és légmentesen zárva 18-48 órán át szobahőmérsékleten hagyjuk fermentálódni.
Nálam most ezek voltak a feltétek: almaszeletek, áfonya, pirított törökmogyoró, fahéj, virágpor, kendermag, kókuszreszelék és orgonavirág (utóbbi természetesen opcionális). Isteni finom!😍
Megjegyzés #1: ha nem tartunk tejmentes diétát, probiotikum kapszula helyett használhatunk (tiszta, legeltetett forrásból származó!) kefírt vagy joghurtot is, amelyek szintén tartalmaznak laktobacillusokat.
Megjegyzés#2: ha meleg ételre vágyunk, főzve is fogyaszthatjuk a zabkását, ilyenkor azonban a probiotikus hatás már nem érvényesül, mert a hő elpusztítja a jótékony baktériumokat. Az antitápanyagokat viszont így is semlegesítettük. 😉
Igazából nem is koktél. De hihetlenül sokrétűen támogatja a szervezetünk működését, és még finom is! 😉
A veséink tetején csücsülő mellékvesék kulcsfontosságú szerepet töltenek be a biokémiánk működésében.
Nagyjából 50 hormon termeléséért felelősek, beleértve a sokat emlegetett kortizolt (stresszhormon), valamint az aldoszteron hormont is.
Ezen kívül NEM mellesleg a teljes hormonrendszerünk egyensúlyban tartásáért is felelnek. Funkcionális szemüveget viselve, hormonális problémák rendezését mindig a mellékvesék támogatásával indítjuk.
A krónikus érzelmi stressz, illetve az olyan biokémiai stressz – mint pl. a mikrotápanyaghiányok, ételérzékenységek, vagy toxikus anyagok, amikkel érintkezünk -, úgymond “kimerítik” a mellékveséket, más szóval romlik a mellékvesék funkciója, így nem tudunk megfelelően alkalmazkodni a stresszhez.
Az eredmény?
Szűnni nem akaró fáradtság, hormonális és pajzsmirigy problémák, levertség, enerváltság, amiből sokszor napi több kávé sem képes kihúzni…
Megérdemelnek tehát egy “kis” törődést.
Bizony minden nap.❤
Ez a mellékvese támogató koktél:
csökkenti a stresszt, illetve javítja a szervezet stressz-adaptációs képességét
Ezt a “koktélt” nyugodtan fogyaszthatod akár napi szinten is. Legoptimálisabb, ha étkezések között, amolyan délutáni nasiként fogyasztod (ez segíthet a délután 2-3 óra körüli “bezuhanás”-ban is, amikor inkább kávéért nyúlnál ;)). Ilyenkor mindenképp javaslom a kókusztej és a kollagénpor hozzáadását is, ez segít egyensúlyban tartani a vércukrot.
De fogyaszhatod közvetlenül étkezés után is, így tudod a legjobban mérsékelni a koktél okozta vércukor emelkedést. (Ebben az esetben azonban érdemes lehet két vagy három részre elosztani a napi adagot, hiszen a közvetlenül étkezés után elfogyasztott nagy mennyiségű folyadék felhígíthatja a gyomorsavat, ami ronthatja az emésztés hatékonyságát.)
+1 TIPP: ha éjszaka, hajnali 2-3 óra körül gyakran felébredsz, érdemes lehet lefekvés előtti kiegyensúlyozott nasiként kipróbálni.
Omlós vajas tészta, ami a kovásztól kissé savanykás, umami-s beütésű.
Háziasszony hack: törekszem rá, hogy mindig legyen nálam a fagyóban egykéthárom néhány adag begyúrt pitetészta, amit viszonylag gyorsan izgalmas főétellé vagy desszertté tudok varázsolni. Pozitívum, hogy a pitetészta magában rejti a sós és édes étel lehetőségét is.
Neked is ajánlom, hogy készíts dupla adagot, és az egyik gombócot fagyaszd le. Később nagyon hálás leszel magadnak 🙂
Alacsony energiabefektetésű háziasszony hack: pite helyett süssünk galette-et 🙂
Másrészt, a gabonafélék tartalmaznak úgynevezett antitápanyagokat (többek között fitinsavat), amiket az egészségünk védelme érdekében fontos semlegesítenünk, ehhez pedig vízre + savas közegre (például kovászra) van szükség.
Ezek az antinutriensek a szervezetünkbe kerülve megkötik az ásványi anyagokat (értsd: nem szívódnak fel + a meglévő tartalékainkat is ürítik.) Ezt mi nyilván nem szeretnénk.
A gabonafélék alapvetően elég megterhelőek az emésztőrendszerünknek – sokaknak kellemetlen tüneteket is okozhatnak, mint a puffadás, hasi fájdalom – az áztatás/csíráztatás/fermentálás azonban előemészti nekünk a gabonákat, így a mi emésztőrendszerünknek már kevesebb dolga lesz vele.
Na de vissza a galette-hez!
A nyáron befőttes üvegben eltett lecsó féltett kincseim közé tartozik. 🙂 Ez a galette most így február derekán természetesen abból készült, de nyáron frissen főzött lecsóval is isteni lesz!
A lecsóhoz kevertem tojást is (helló, extra mikro- és makrotápanyagok!), ettől a töltelék egy picit folyósabb. Ezt azzal szoktam ellensúlyozni, hogy valamilyen maradék főzött gabonát (például rizst vagy kölest) keverek hozzá. Ha ilyen épp nincs a hűtőben, egy pár maréknyi zabpehely is tökéletesen működik. Ha a befőzött lecsótok eleve picit folyósabb, adjatok hozzá még több “nedvszívó anyagot”. 🙂
A végén pedig az Anyukámék-féle házi kolbász teszi fel a koronát erre az ételre.
Bízom benne, hogy inspiráltalak titeket a fermentált pitetésztával, ha lecsó épp nincs is otthon nálatok, készíthettek akár almás-fahéjas galette-et is, de a recept igazából akár úgy is működhet, mint egy pizza: dobd rá a kedvenc feltéteidet és tuti siker lesz!
250 g bio alakor búzaliszt (én 75-25% arányban finom- és teljes őrlésű lisztet használtam)
1 tk. parajdi só
100 g (hideg) vaj, felkockázva
1 ek. juharszirup vagy méz (sós verzióhoz is nyugodtan adjátok hozzá)
170 g inaktív kovász/kovászmaradék
Töltelékhez:
350 ml (befőzött) lecsó (vagy nyáron ennek megfelelő mennyiségű friss lecsó)
3 egész tojás, felverve (tegyünk félre belőle egy picit, a tészta megkenéséhez)
só, bors, kurkuma (ízlés szerint)
3 maréknyi maradék főtt gabona (pl. köles, rizs) vagy kb. 10 dkg zabpehely
pár karika házi kolbász
friss zöldfűszer (opcionális)
Elkészítés:
Előző este:
A tésztához az alakorlisztet elkeverjük a sóval, majd összemorzsoljuk a felkockázott vajjal. Hozzákeverjük a mézet/juharszirupot és a kovászmaradékot is, majd egy éjszakán (legalább 8 órán) át szobahőmérsékleten hagyjuk, hogy a kovász dolgozzon. Nem célunk, hogy a tészta megemelkedjen, csak az ízhatás és az antitápanyag semlegesítés miatt van rá szükségünk. 🙂
Másnap:
A tésztánkon reggelre picit ki fog csapódni a vaj, ez teljesen rendben van. 🙂 Vágjuk ketté, majd formázzunk belőle 2 gombócot. Ha csak egy darab 23 cm-es galette-et szeretnénk készíteni, a másik gombócot tegyük be a fagyóba.
A felhasználni kivánt tésztagombóco(ka)t legalább fél órára, de inkább 1 órára tegyük hűtőbe. Ezután nyújtsuk nagyjából 2-3 mm vastagságúra.
Közben melegítsük elő a sütőt 180 fokra (alsó-felső sütés).
A töltelékhez a felvert tojásokat elkeverjük a lecsóval, majd hozzáadjuk a sót, borsot és a kurkumát. (Ha csak egy galette-et sütünk, a töltelék mennyiség felét keverjük be).
Hozzáadunk annyi “kötőanyagot”, hogy ne legyen túl folyós a lecsós töltelék, majd megtöltjük vele a tésztát, a szélén kihagyva egy nagyjából 2 cm-nyi peremet, amit ezek után szépen felhajtogatunk.
Jöhet a tetejére a felkarikázott házi kolbász (kötelezően ajánlott feltét). A tésztát megkenjük a korábban félretett felvert tojással, és mehet is az előmelegített, 180 fokos sütőbe, 30 percre.
Akkor van készen, ha szépen megbarnult a tészta, a kolbász karikák pedig megpirultak. Tálaláskor megszórhatjuk extra zöldfűszerrel. Jó étvágyat hozzá!
Ha csak egy dolgot jegyzel meg ebből a posztból, az ez legyen: soha ne fogyassz önmagában szénhidrátot!🤓
Főétkezéseknél általában ügyelünk erre, de a nasiknál is ugyanolyan fontos a kiegyensúlyozás!
Nem tudom eléggé hangsúlyozni, hogy a vércukorszint stabilan tartása mennyire fontos.
Azért megpróbálom 🙂
➡30 billió sejtünk van. Amikor éles vércukor kiugrás történik a szervezetünkben, azt mind a 30 billió sejtünk megérzi, hiszen minden sejtünk glükózt használ fel az energiatermeléséhez, hogy el tudják látni a feladatukat.
Az éles vércukor kiugrást (többek között) azzal tudod megakadályozni, ha rostot/zsírt/fehérjét is fogyasztasz a szénhidrát forrásod mellé, hiszen ezek lassítják a glükóz felszívódását. Vagyis mindig “öltöztesd fel” a szénhidrátokat legalább zsírral, jó esetben zsírral+fehérjével💪🏻
Erre találsz egy pár példát ebben a videóban. 🙂
A nasik is legyenek teljes értékű ételek, ha mondjuk 4-nél több összetevője van egy készterméknek (és kiolvashatatlan szavakból áll), azt inkább ne vedd le a polcról.
Ha eddig egy 1 összetevős almát fogyasztottál nasiként, szuper! De most már arra is ügyelj, hogy egyensúlyozd ki valamilyen zsírral és/vagy fehérjével, mint például a kókusz, mandulavaj, dió vagy bármilyen magféle.
Azt tapasztalom, hogy a csirkehús sokak fejében úgy él, mint az egyik legegészségesebb fehérje opció. Sportolók, diétázók körében is nagyon népszerű. De van vele egy probléma…
Arányaiban nagyon magas az omega-6 zsírsav tartalma.
És hogy ez miért baj?
Az optimális egészségi állapot eléréséhez az a célunk, hogy minimalizáljuk az omega-6 zsírok bevitelét, mivel ezek fokozzák a gyulladást a szervezetben. Ezt az omega-3 zsírsavak tudják kompenzálni, amiknek gyulladáscsökkentő hatása van.
Az omega3-omega6 fogyasztásunk aránya ideális esetben 1:2 vagy 1:4 kellene, hogy legyen. Egyesek szerint akár 1:1 is lehetne.
Napjainkban ez az arány átlagosan 1:20, de hallottam már 1:50-ről is…
Miért van ez?
Ha megnézed egy feldolgozott élelmiszer összetevőit, garantálom, hogy találsz benne napraforgóolajat vagy repceolajat, szójaolajat, kukoricacsíraolajat, gyapotmagolajat és így tovább (ők az omega-6 olajok). Ha ételt rendelsz valahonnan vagy étteremben eszel, ezeken a helyeken is szinte kivétel nélkül ilyen olajokat használnak. Ezek az olajok mindenhol ott vannak…
Hogy miért? Egyszerűen mert olcsóak…
Na de vissza a csirkéhez…
Az állatok húsában található zsírsavakat természetesen – ugyanúgy, mint nálunk – a táplálékuk befolyásolja.
A csirkéknek (jó esetben!) van lehetőségük kapirgálni, napfényen tartózkodni, bogarakra, gilisztákra vadászni, zöld növényeket csipegetni. Ez javítja az omega-3 arányt a húsukban, de természetes táplálékukat többségében akkor is gabonák és hüvelyesek adják, amikben az omega-6 dominál. Rosszabb esetben ipari körülmények között kb. 1 hónap alatt kukoricán felhízlalják szegényeket… És akkor még nem beszéltünk az antibiotikumokról, hozamfokozókról, és a kíméletlen állattartásról…
Kérdés: Akkor sose együnk csirkét? Egyáltalán nem erről van szó, de érdemes lehet mérsékelni a fogyasztását, ezen kívül odafigyelni a szabadtartású forrásra. Támogassuk a kistermelőket és a boldog állatok nevelését! Vagy ha megoldható, tartsunk magunk csirkét és adjuk meg nekik a tőlünk telhető legjobbat 🙂
Összességében táplálkozásunkban részesítsük előnyben az omega-3 zsírsavakban gazdagabb fehérjéket, mint a halak, tengeri herkentyűk vagy a kérődző állatok húsa, mint például marha, bárány, birka. Ezeknél is nagyon fontos a forrás természetesen: válasszunk vadon halászott halakat, herkentyűket és szabadtartásból származó kérődzőket. A regeneratívan, irányítottan legeltetett állatoknak ráadásul környezetvédő hatása is van, de ez már egy külön írás lesz. 😉
Ha hasznosnak találtad, megköszönöm, ha megosztod ezt a posztot!😘
egyfalatfeny.hu 