Fermentált, probiotikus zabkása

UGRÁS A RECEPTHEZ⬇

Most vagyok a “mindent IS fermentálni szeretnék” életszakaszban. Így hát muszáj volt kipróbálnom a fermentált zabkását is. 🙂

Ha Te még csak most ismerkedsz a fermentálás világával, szeretettel ajánlom ezt az írást kiindulópontnak.

Nem kell azonban megijedni, ez egy viszonylag egyszerű fermentálós projekt, az eredmény pedig szerintem meggyőző lesz: igazi kulináris élvezet.❤ Egyszerre édes-mézes, a laktobacillusoktól pedig savanykás ízű lesz, krémes textúrával. Nagyoooon fincsi!

És akkor a táplálkozástani előnyökről még nem szóltam. 🙂

szóval mégis miért fermentáljuk a zabkását?🤨

Korábban már írtam róla, hogy általánosságban a gabonaféléket miért érdemes fermentálni.

A gabonák tartalmaznak úgynevezett antitápanyagokat. Ezeket képzeld el úgy, mint a növények védekező mechanizmusát.

Szegényeknek nincsen lábuk, hogy elfussanak a fenyegetések (kártevők, fertőzések, emberi/állati fogyasztás) elől, és fizikailag megküzdeni sem igen tudnak az “ellenféllel”, így hát saját védelmükre kifejlesztettek olyan vegyületeket, amik azt szolgálják, hogy a szaporítóanyaguk (esetünkben a gabonamag, amit elfogyasztunk) sértetlenül maradhasson, akár azután is, hogy keresztülhaladt egy emésztőrendszeren.

Ezek az antitápanyagok egyrészt sokaknál emésztőrendszeri panaszokat okozhatnak, másrészt kötést alkotnak bizonyos ásványi anyagokkal (pl. cink, magnézium, vas, kalcium), amik így sajnos kiürülnek a szervezetünkből. Márpedig ezekre nagy szükségünk lenne az optimális működéshez…

Így már talán picit érthetőbb, miért olyan fontos odafigyelni ezekre az antitápanyagokra. 🙂

Hogyan tudjuk semlegesíteni őket?

A jó hír, hogy bizonyos konyha technológiákkal viszonylag könnyedén semlegesíteni, de legalábbis lényegesen csökkenteni tudjuk az antitápanyag tartalmat: ezek az áztatás, a csíráztatás és a fermentálás.

Ezek a technikák mind megfigyelhetőek a Weston A. Price által tanulmányozott őslakos kultúrákban.

Természetesen minél többet alkalmazunk ezek közül, annál hatékonyabbak leszünk az antitápanyagokkal szemben.

Ennél a zabkásánál most az áztatást és a fermentálást használjuk.

Az eredmény?

Könnyedén felszívódó tápanyagok.

Probiotikus hatás = jótékony bacikkal gazdagítjuk a bélflóránkat.

Kíméljük az emésztőrendszerünket.

És a legjobb bónusz: a fincsi, umami íz!😍

Ha elkészítitiek, mindenképp számoljatok be róla, hogy ízlett! Akár itt kommentben, vagy Instagramon/Facebookon! 😉

Ölelés,

signature with background removed

fermentált, probiotikus zabkása

Előkészület: 2 perc+18-48 óra

Főzési idő: 0 perc

Összesen: 2 perc+18-48 óra

hozzávalók (2 adaghoz):

  • 200 g (gluténmentes) zabpehely
  • 300 ml klórmentes, szűrt víz
  • 3-4 ek. nyers méz (ízlés szerint)
  • 1 db probiotikum kapszula
  • 1/3 tk. fahéj

Feltét opciók:

  • diófélék, magvak
  • aszalványok
  • étcsokoládé
  • kókuszreszelék
  • virágpor
  • friss vagy fagyasztott gyümölcs/gyümölcslekvár

elkészítés:

  1. Egy 720 ml-es befőttes üvegben összekeverjük a zabpelyhet, a szűrt vizet, a fahéjat és a mézet, majd felnyitjuk és hozzáadjuk a probiotikum kapszula tartalmát, és ezt is jól elkeverjük.
  2. A kupakot jól rászorítjuk, és légmentesen zárva 18-48 órán át szobahőmérsékleten hagyjuk fermentálódni.
  3. Nálam most ezek voltak a feltétek: almaszeletek, áfonya, pirított törökmogyoró, fahéj, virágpor, kendermag, kókuszreszelék és orgonavirág (utóbbi természetesen opcionális). Isteni finom!😍

Megjegyzés #1: ha nem tartunk tejmentes diétát, probiotikum kapszula helyett használhatunk (tiszta, legeltetett forrásból származó!) kefírt vagy joghurtot is, amelyek szintén tartalmaznak laktobacillusokat.

Megjegyzés #2: ha meleg ételre vágyunk, főzve is fogyaszthatjuk a zabkását, ilyenkor azonban a probiotikus hatás már nem érvényesül, mert a hő elpusztítja a jótékony baktériumokat. Az antitápanyagokat viszont így is semlegesítettük. 😉

Mellékvese támogató “koktél”

UGRÁS A RECEPTHEZ⬇

Na jó…

Igazából nem is koktél. De hihetlenül sokrétűen támogatja a szervezetünk működését, és még finom is! 😉

A veséink tetején csücsülő mellékvesék kulcsfontosságú szerepet töltenek be a biokémiánk működésében.

Nagyjából 50 hormon termeléséért felelősek, beleértve a sokat emlegetett kortizolt (stresszhormon), valamint az aldoszteron hormont is.

Ezen kívül NEM mellesleg a teljes hormonrendszerünk egyensúlyban tartásáért is felelnek. Funkcionális szemüveget viselve, hormonális problémák rendezését mindig a mellékvesék támogatásával indítjuk.

A krónikus érzelmi stressz, illetve az olyan biokémiai stressz – mint pl. a mikrotápanyaghiányok, ételérzékenységek, vagy toxikus anyagok, amikkel érintkezünk -, úgymond “kimerítik” a mellékveséket, más szóval romlik a mellékvesék funkciója, így nem tudunk megfelelően alkalmazkodni a stresszhez.

Az eredmény?

Szűnni nem akaró fáradtság, hormonális és pajzsmirigy problémák, levertség, enerváltság, amiből sokszor napi több kávé sem képes kihúzni…

Megérdemelnek tehát egy “kis” törődést.

Bizony minden nap.❤

Ez a mellékvese támogató koktél:

  • csökkenti a stresszt, illetve javítja a szervezet stressz-adaptációs képességét
  • javítja az energiaszintet
  • támogatja az immunrendszer működését
  • kiegyensúlyozza a hormonokat
  • javítja a hangulatot

Ez a koktél tulajdonképpen egy képlet alapján készül, ami a mellékveséink mikrotápanyag szükségletét veszi figyelembe:

  • 60 mg teljesértékű, bioaktív C vitamin (narancslé)
  • 375 mg kálium (kókuszvíz)
  • 460 mg nátrium (só, amivel egyéb fontos elektrolitokat is beviszünk!)

A kókusztej zsírforrásként, a kollagén pedig fehérjeforrásként szerepel a receptben, hiszen mint tudjuk, szénhidrátot sohasem fogyasztunk önmagában! 😉

Mikor fogyaszd?

Ezt a “koktélt” nyugodtan fogyaszthatod akár napi szinten is. Legoptimálisabb, ha étkezések között, amolyan délutáni nasiként fogyasztod (ez segíthet a délután 2-3 óra körüli “bezuhanás”-ban is, amikor inkább kávéért nyúlnál ;)). Ilyenkor mindenképp javaslom a kókusztej és a kollagénpor hozzáadását is, ez segít egyensúlyban tartani a vércukrot.

De fogyaszhatod közvetlenül étkezés után is, így tudod a legjobban mérsékelni a koktél okozta vércukor emelkedést. (Ebben az esetben azonban érdemes lehet két vagy három részre elosztani a napi adagot, hiszen a közvetlenül étkezés után elfogyasztott nagy mennyiségű folyadék felhígíthatja a gyomorsavat, ami ronthatja az emésztés hatékonyságát.)

+1 TIPP: ha éjszaka, hajnali 2-3 óra körül gyakran felébredsz, érdemes lehet lefekvés előtti kiegyensúlyozott nasiként kipróbálni.

Váljék egészségedre! 😉

Szeretettel,

signature with background removed

mellékvese támogató “koktél”

Előkészület: 2 perc

Főzési idő: 0 perc

Összesen: 2 perc

hozzávalók:

elkészítés:

  1. Egy nagyjából fél literes pohárban összekeverjük a hozzávalókat, majd elfogyasztjuk. 🙂

Lecsós-házi kolbászos fermentált galette

UGRÁS A RECEPTHEZ

Ez a galette ANNYIRA finom! 🙂

Omlós vajas tészta, ami a kovásztól kissé savanykás, umami-s beütésű.

Háziasszony hack: törekszem rá, hogy mindig legyen nálam a fagyóban egy két három néhány adag begyúrt pitetészta, amit viszonylag gyorsan izgalmas főétellé vagy desszertté tudok varázsolni. Pozitívum, hogy a pitetészta magában rejti a sós és édes étel lehetőségét is.

Neked is ajánlom, hogy készíts dupla adagot, és az egyik gombócot fagyaszd le. Később nagyon hálás leszel magadnak 🙂

Alacsony energiabefektetésű háziasszony hack: pite helyett süssünk galette-et 🙂

Újabban igyekszem minden (alakor) liszttel készült ételt kovásszal fermentálni.

Hogy ez miért jó?

Egyrészt, ez egy remek módja a kovászmaradék felhasználásának.

Másrészt, a gabonafélék tartalmaznak úgynevezett antitápanyagokat (többek között fitinsavat), amiket az egészségünk védelme érdekében fontos semlegesítenünk, ehhez pedig vízre + savas közegre (például kovászra) van szükség.

Ezek az antinutriensek a szervezetünkbe kerülve megkötik az ásványi anyagokat (értsd: nem szívódnak fel + a meglévő tartalékainkat is ürítik.) Ezt mi nyilván nem szeretnénk.

A tradicionális őslakos kultúrák táplálkozásában megfigyelhető, hogy a gabonákat fogyasztás előtt megerjesztik, de legalábbis áztatják.

A gabonafélék alapvetően elég megterhelőek az emésztőrendszerünknek – sokaknak kellemetlen tüneteket is okozhatnak, mint a puffadás, hasi fájdalom – az áztatás/csíráztatás/fermentálás azonban előemészti nekünk a gabonákat, így a mi emésztőrendszerünknek már kevesebb dolga lesz vele.

Na de vissza a galette-hez!

A nyáron befőttes üvegben eltett lecsó féltett kincseim közé tartozik. 🙂 Ez a galette most így február derekán természetesen abból készült, de nyáron frissen főzött lecsóval is isteni lesz!

A lecsóhoz kevertem tojást is (helló, extra mikro- és makrotápanyagok!), ettől a töltelék egy picit folyósabb. Ezt azzal szoktam ellensúlyozni, hogy valamilyen maradék főzött gabonát (például rizst vagy kölest) keverek hozzá. Ha ilyen épp nincs a hűtőben, egy pár maréknyi zabpehely is tökéletesen működik. Ha a befőzött lecsótok eleve picit folyósabb, adjatok hozzá még több “nedvszívó anyagot”. 🙂

A végén pedig az Anyukámék-féle házi kolbász teszi fel a koronát erre az ételre.

Bízom benne, hogy inspiráltalak titeket a fermentált pitetésztával, ha lecsó épp nincs is otthon nálatok, készíthettek akár almás-fahéjas galette-et is, de a recept igazából akár úgy is működhet, mint egy pizza: dobd rá a kedvenc feltéteidet és tuti siker lesz!

Szeretettel,

signature with background removed

Még több kovászmentő recept:


Lecsós-házi kolbászos fermentált galette

Előkészület: 10 perc + 8 óra

Sütési idő: 30 perc

Összesen: 8 óra + 40 perc

Hozzávalók (2 x kb. 23 cm átmérőjű galette-hez):

Tésztához:

  • 250 g bio alakor búzaliszt (én 75-25% arányban finom- és teljes őrlésű lisztet használtam)
  • 1 tk. parajdi só
  • 100 g (hideg) vaj, felkockázva
  • 1 ek. juharszirup vagy méz (sós verzióhoz is nyugodtan adjátok hozzá)
  • 170 g inaktív kovász/kovászmaradék

Töltelékhez:

  • 350 ml (befőzött) lecsó (vagy nyáron ennek megfelelő mennyiségű friss lecsó)
  • 3 egész tojás, felverve (tegyünk félre belőle egy picit, a tészta megkenéséhez)
  • só, bors, kurkuma (ízlés szerint)
  • 3 maréknyi maradék főtt gabona (pl. köles, rizs) vagy kb. 10 dkg zabpehely
  • pár karika házi kolbász
  • friss zöldfűszer (opcionális)

Elkészítés:

Előző este:

  1. A tésztához az alakorlisztet elkeverjük a sóval, majd összemorzsoljuk a felkockázott vajjal. Hozzákeverjük a mézet/juharszirupot és a kovászmaradékot is, majd egy éjszakán (legalább 8 órán) át szobahőmérsékleten hagyjuk, hogy a kovász dolgozzon. Nem célunk, hogy a tészta megemelkedjen, csak az ízhatás és az antitápanyag semlegesítés miatt van rá szükségünk. 🙂

Másnap:

  1. A tésztánkon reggelre picit ki fog csapódni a vaj, ez teljesen rendben van. 🙂 Vágjuk ketté, majd formázzunk belőle 2 gombócot. Ha csak egy darab 23 cm-es galette-et szeretnénk készíteni, a másik gombócot tegyük be a fagyóba.
  2. A felhasználni kivánt tésztagombóco(ka)t legalább fél órára, de inkább 1 órára tegyük hűtőbe. Ezután nyújtsuk nagyjából 2-3 mm vastagságúra.
  3. Közben melegítsük elő a sütőt 180 fokra (alsó-felső sütés).
  4. A töltelékhez a felvert tojásokat elkeverjük a lecsóval, majd hozzáadjuk a sót, borsot és a kurkumát. (Ha csak egy galette-et sütünk, a töltelék mennyiség felét keverjük be).
  5. Hozzáadunk annyi “kötőanyagot”, hogy ne legyen túl folyós a lecsós töltelék, majd megtöltjük vele a tésztát, a szélén kihagyva egy nagyjából 2 cm-nyi peremet, amit ezek után szépen felhajtogatunk.
  6. Jöhet a tetejére a felkarikázott házi kolbász (kötelezően ajánlott feltét). A tésztát megkenjük a korábban félretett felvert tojással, és mehet is az előmelegített, 180 fokos sütőbe, 30 percre.
  7. Akkor van készen, ha szépen megbarnult a tészta, a kolbász karikák pedig megpirultak. Tálaláskor megszórhatjuk extra zöldfűszerrel. Jó étvágyat hozzá!

Funkcionális nasi ötletek

Ha csak egy dolgot jegyzel meg ebből a posztból, az ez legyen: soha ne fogyassz önmagában szénhidrátot!🤓

Főétkezéseknél általában ügyelünk erre, de a nasiknál is ugyanolyan fontos a kiegyensúlyozás!

Nem tudom eléggé hangsúlyozni, hogy a vércukorszint stabilan tartása mennyire fontos.

Azért megpróbálom 🙂

➡30 billió sejtünk van. Amikor éles vércukor kiugrás történik a szervezetünkben, azt mind a 30 billió sejtünk megérzi, hiszen minden sejtünk glükózt használ fel az energiatermeléséhez, hogy el tudják látni a feladatukat.

Az éles vércukor kiugrást (többek között) azzal tudod megakadályozni, ha rostot/zsírt/fehérjét is fogyasztasz a szénhidrát forrásod mellé, hiszen ezek lassítják a glükóz felszívódását. Vagyis mindig “öltöztesd fel” a szénhidrátokat legalább zsírral, jó esetben zsírral+fehérjével💪🏻

Erre találsz egy pár példát ebben a videóban. 🙂

A nasik is legyenek teljes értékű ételek, ha mondjuk 4-nél több összetevője van egy készterméknek (és kiolvashatatlan szavakból áll), azt inkább ne vedd le a polcról.

Ha eddig egy 1 összetevős almát fogyasztottál nasiként, szuper! De most már arra is ügyelj, hogy egyensúlyozd ki valamilyen zsírral és/vagy fehérjével, mint például a kókusz, mandulavaj, dió vagy bármilyen magféle.

Íme még néhány ötlet:

Persze ezek csak példák, kreatívnak lenni ér 😉

Ha erre konzisztensen odafigyelsz, a tested nagyon hálás lesz, ezt garantálom 🙂

Kérdés: mit fogsz nasizni legközelebb?

Ha van kedved, írd meg nekem itt kommentben 🙂

Szeretettel,

signature with background removed

“Tudtad-e?” sorozat – 2. rész: A csirkehúsról…

Azt tapasztalom, hogy a csirkehús sokak fejében úgy él, mint az egyik legegészségesebb fehérje opció. Sportolók, diétázók körében is nagyon népszerű. De van vele egy probléma…

Arányaiban nagyon magas az omega-6 zsírsav tartalma.

És hogy ez miért baj?

Az optimális egészségi állapot eléréséhez az a célunk, hogy minimalizáljuk az omega-6 zsírok bevitelét, mivel ezek fokozzák a gyulladást a szervezetben. Ezt az omega-3 zsírsavak tudják kompenzálni, amiknek gyulladáscsökkentő hatása van.

Az omega3-omega6 fogyasztásunk aránya ideális esetben 1:2 vagy 1:4 kellene, hogy legyen. Egyesek szerint akár 1:1 is lehetne.

Napjainkban ez az arány átlagosan 1:20, de hallottam már 1:50-ről is…

Miért van ez?

Ha megnézed egy feldolgozott élelmiszer összetevőit, garantálom, hogy találsz benne napraforgóolajat vagy repceolajat, szójaolajat, kukoricacsíraolajat, gyapotmagolajat és így tovább (ők az omega-6 olajok). Ha ételt rendelsz valahonnan vagy étteremben eszel, ezeken a helyeken is szinte kivétel nélkül ilyen olajokat használnak. Ezek az olajok mindenhol ott vannak…

Hogy miért? Egyszerűen mert olcsóak…

Na de vissza a csirkéhez…

Az állatok húsában található zsírsavakat természetesen – ugyanúgy, mint nálunk – a táplálékuk befolyásolja.

A csirkéknek (jó esetben!) van lehetőségük kapirgálni, napfényen tartózkodni, bogarakra, gilisztákra vadászni, zöld növényeket csipegetni. Ez javítja az omega-3 arányt a húsukban, de természetes táplálékukat többségében akkor is gabonák és hüvelyesek adják, amikben az omega-6 dominál. Rosszabb esetben ipari körülmények között kb. 1 hónap alatt kukoricán felhízlalják szegényeket… És akkor még nem beszéltünk az antibiotikumokról, hozamfokozókról, és a kíméletlen állattartásról…

Kérdés: Akkor sose együnk csirkét? Egyáltalán nem erről van szó, de érdemes lehet mérsékelni a fogyasztását, ezen kívül odafigyelni a szabadtartású forrásra. Támogassuk a kistermelőket és a boldog állatok nevelését! Vagy ha megoldható, tartsunk magunk csirkét és adjuk meg nekik a tőlünk telhető legjobbat 🙂

Összességében táplálkozásunkban részesítsük előnyben az omega-3 zsírsavakban gazdagabb fehérjéket, mint a halak, tengeri herkentyűk vagy a kérődző állatok húsa, mint például marha, bárány, birka. Ezeknél is nagyon fontos a forrás természetesen: válasszunk vadon halászott halakat, herkentyűket és szabadtartásból származó kérődzőket. A regeneratívan, irányítottan legeltetett állatoknak ráadásul környezetvédő hatása is van, de ez már egy külön írás lesz. 😉

Ha hasznosnak találtad, megköszönöm, ha megosztod ezt a posztot!😘