Bevallom, hogy birsalmát nem nagyon szoktunk fogyasztani, ezért inspirációképp megkérdeztelek Titeket Instagramon, van-e kedvenc birsalmás receptetek, és annyira jó ötleteket adtatok!
Egy kicsit “megnyugodtam”, hogy a levest senki nem említette, úgyhogy remélem, Ti is kedvet kaptok az elkészítéséhez. 😉
Annyira imádom a birsalma illatát! Ha tehetném, parfümként is viselném. 😀
A birsalma egyébként fantasztikusan egészséges: kitűnő vitamin- és antioxidáns-forrás, gyulladáscsökkentő és antimikrobiális hatású is egyben.
Magas a pektintartalma (ami csodálatosan jót tesz az emésztőrendszernek!), ezért könnyedén egy kellemesen sűrű és krémes leves készülhet belőle. Ha esetleg túl sűrűnek találjuk, hígíthatjuk vízzel és/vagy további kókusztejszínnel.
Ehhez a leveshez is az Aldis, adalékmentes, konzerves kókusztejet használom, amit levesek sűrítésére/krémesítésére kifejezetten szeretek.
A birsalmát megpucoljuk, meghámozzuk, és kisebb darabokra vágjuk. (Óvatosan járjunk el, mivel a birsalma nagyon kemény, nehogy megvágjuk magunkat!)
A feldarabolt birsalmát egy lábasba tesszük, majd felöntjük a vízzel, és hozzáadjuk a fűszereket (fahéj, szegfűszeg, vanília).
Amikor a birsalma megpuhult, az egész fűszer(eke)t és egy pár evőkanálnyi főtt birsalma darabot kiveszünk a levesből, és a kókusztejszínnel együtt egy botmixerrel krémesre turmixoljuk. (Ha hideg a kókusztejszínünk, akkor először egy tálba szedjünk 1 merőkanálnyit a forró levesből, és ezzel keverjük el: a hőkiegyenlítés segít, hogy a kókusztej ne csapódjon ki.)
Hagyjuk langyosra hűlni, ekkor keverjük hozzá a mézet is.
Langyosan vagy hidegen tálaljuk, aprított dióval és a félretett, főtt birsalma darabokkal.
Őket összefoglalva ősbúzáknak vagy ősgabonáknak is nevezzük.
Ebben a posztban elmagyarázom, mi a probléma a mai modern búzával, és hogy miért érdemes visszatérnünk ezekhez az ősgabonafélékhez, de főleg az alakorhoz.
Mi a “baj” a modern búzával?
A sokszoros hibridizáció eredményeképp a mai modern búza génszerkezete teljesen átalakult.
Mit jelent ez pontosan?
A nagyobb terméshozam és a kártevőkkel, betegségekkel szembeni ellenállóképesség érdekében az elmúlt néhány száz évben a búzafajt olyan szinten nemesítették, hogy azzal sokunk szervezete már nehezen birkózik meg.
A búzában található gliadin fehérje egy ún. zonulin nevű enzim termelődéséért is felelős, ami megnyitja a vékonybél sejtkapcsoló struktúráját, hozzájárulva ezzel az áteresztő bél-szindrómához, ami aztán sok-sok krónikus állapot hátterében meghúzódik, mint gyökérok.
(Disclaimer: itt az elején azért hozzáteszem, hogy más környezeti faktorok is jócskán hozzájárulnak ehhez, nem csak a glutén a ludas. Az olasz mammák 90+ évesen is tésztát gyúrnak és glutént esznek. A táplálkozás nem minden.❤️)
A modern búzákkal szemben az ősbúzák fogyasztása mindenképpen sokkal előnyösebb, közülük ebben a posztban most csak az alakorról mesélek bővebben.
Az alakor volt az emberiség (egyik) első búzája. Egyszemű búzának is nevezik.
A kép jól szemlélteti a méretbeli különbséget is az alakor és a “felturbózott” modern búza között…
Az alakort a mai napig soha nem hibridizálták, már 12.000 évvel ezelőtt is pontosan ugyanebben a formájában létezett (a tönke – vagy kétszemű búza – volt az első nemesítés).
Roppant ellenálló búzafajta, ennélfogva nem igényel különösebb növényvédelmet, tehát viszonylag könnyedén termeszthető vegyszermentesen (ez a gabonáknál különösen fontos, ahol sajnos bevett gyakorlat a glifozát permetszer használata, aminek borzasztóan káros egészségügyi- és ökológiai hatásai vannak…)
Hátránya, hogy hozama jócskán elmarad a nemesített fajtáktól, emiatt az ára kissé borsos.
alakorliszt a konyhában
Ha ezt a sort olvasod, megkockáztatom, hogy te is dolgoztál már életedben hagyományos búzaliszttel: ismerős lehet a könnyű nyújthatóság, a ruganyos, levegős kelt tészták, a szép buborékos, BL80-as lisztből készült kenyér…
Mindez a nemesített búza gluténhálójának köszönhető…
Na ilyen az alakornál nincs.😅
Meg kell tanulni bánni vele, ez tény.
A gluténmentes lisztekből készült ételekhez hasonlóan az alakortészta kissé omlik, nyersen némileg ragacsos az állaga, és lassabban veszi fel a vizet(!).
Ne hagyd, hogy az előző mondataim eltántorítsanak, most jönnek az előnyök!😍
Pozitív egészségügyi hatások
Az alakorliszt lágy textúrája, kiemelkedő vitamin- és ásványi anyag tartalma és különleges aromája magával ragadó, ízélményben is abszolút különbözik a hagyományos búzaliszttől!
Lutein és béta-karotin antioxidánsokat is tartalmaz, ez adja sárgás színét is, ezen kívül magas a riboflavin tartalma is.
Könnyebben emészthető. Csak egy kis összehasonlítás: a modern búza kromoszóma száma 42, az alakoré 14. (A nagyobb szám nagyobb komplexitást jelöl, ami nehezebb emészthetőséggel is jár.)
Az alakor ráadásul nem tartalmazza a problémásabb alfa-gliadin nevű proteint, így aki gluténérzékeny, potenciálisan tolerálhatja az alakort. (Kezelőorvossal mindenképp egyeztessünk azért előtte!)
A kovászomat szintén frissen őrölt – gyakorlatilag kézmeleg – teljes kiőrlésű alakorliszttel etetem, amit nagyon szeret.
Kovászt illetően nem tartom magam szakértőnek, bár amiket készíteni szoktam, azokkal elégedett vagyok.😅
Az alakorkovásznál az az ajánlás, hogy picit sűrűbbre etessük: én kb. 60 g teljes őrlésű alakort és 40 g vizet adok neki egy etetésnél, és mindig teszek félre kovászmaradékot is.
UGRÁS A RECEPTHEZ⬇ Ez a leves maga az aranyló ősz egy tányérban.🧡 Kellemesen selymes, édes és fűszeres. Sokadik alkalommal készült már el nálunk. És nem csak a recepttesztelés miatt.😋 Bármilyen levest főzök, mindig…
UGRÁS A RECEPTHEZ⬇ A leves, amiből minden vendégünk kétszer szed. 😉 Komolyan. Eddig valahányszor ezt készítettem, minden vendégünk kért belőle repetát. Igazi őszi-téli, testet-lelket átmelegítő étel, füstös-savas, picit csípős ízvilággal. A citromos csirkeleves…
UGRÁS A RECEPTHEZ⬇ Az egyik kedvenc, melengető levesem mostanság. Nagyon egyszerű elkészíteni, tápanyagdús és fantasztikusan ízletes. Idén is betáraztam a lajosmizsei citromból, úgyhogy most citromos receptlázban égek. 😀 Annyira finom a meyer citrom,…
UGRÁS A RECEPTHEZ⬇ Az egyik családi kedvenc nálunk ez a tárkonyos ragu. Nagyon sokféleképpen elkészíthető. Talán ezért is szeretjük annyira. Mert sosem unalmas. 🙂 Háziasszony hack A fagyóból kivéve gyakran pirítok le nagyobb adag…
UGRÁS A RECEPTHEZ⬇ Nekem a pásztorpite a “comfort food” a köbön. Darált húsos-zöldséges ragu, krémes krumplipüré, pirult sajt… Egyszerűen imádom. Laktózmentes vs. tejmentes… Néhány szó a sajtokról… Korábban a bélrendszert regeneráló diéta keretein belül…
Ugrás a recepthez⬇ Hiszek a reggeliben. A tápláló reggeli erejében, ami segít jól indítani a napot. Ez a köleskása családi kedvenc lett nálunk, ígérem, hogy Te is imádni fogod! Imádok mindent, ami mákos. Imádom…
UGRÁS A RECEPTHEZ⬇ A blog első szülinapját ünnepeljük!🎉 Emlékszem, nagyjából 1 éve, mosogatás közben találtam ki a blognevet, ami azóta is szerelem. Úgy érzem, benne…
Ugrás a recepthez Kovászmaradék mentő ötlet. Gasztroajándék. Fincsi, funkcionális nasiötlet. A granola tulajdonképpen sült müzli. Rengeteg féle granola kapható készen is az üzletekben, én azonban…
UGRÁS A RECEPTHEZ Valami igazán frappáns/édes/cuki nevet szerettem volna ennek a keksznek, ami kifejezi, mennyire finom, és mennyire abbahagyhatatlan… Aztán Férjnek ugrott be a varázstallér…
Egészséges, fűszeres, gyulladáscsökkentő, testet-lelket melengető gyógyír. Ez a kurkumás latte természeténél fogva koffeinmentes, könnyen és gyorsan elkészíthető, emellett remekül képes csökkenteni a szervezetben megbúvó krónikus gyulladásokat. A kamilla édeskés zamatával szintén hozzájárul a gyulladáscsökkentéshez,…
Ugrás a recepthez⬇ Az őszi-téli időszak sütögetésre hívogat. A sütemények pedig szinte “könyörögnek” ezért az aromás, természetes és mondhatni egészséges házi vaníliaaromáért. 🙂 Amilyen egyszerű összerakni, annyira magával ragadóan zamatos lesz az eredmény! Bónuszpont…
A világ legegyszerűbb, megúszós, gluténmentes pizzája.
Gyakran kerül nálunk az asztalra, mert tényleg gyorsan összedobható és a különféle feltétekkel remekül variálható!
Igen, tudom, egy kicsit csalás pizzának nevezni, de nekem abszolút hozza az élményt, lényegesen hamarabb elkészül, mint egy hagyományos pizza, ráadásul gluténérzékenyek is fogyaszthatják!
Azt is szeretem benne, hogy csupa teljesértékű összetevőkből áll.
A puliszkához én mindig keverek vajat is, hogy igazán krémes legyen, így ebben a pizza receptben is szerepel.
Tejmentes diéta esetén ez elhagyható, esetleg kacsazsírral vagy kókuszolajjal helyettesíthető.
A sörélesztőpehely szintén elhagyható, én azonban szeretem hozzáadni az extra B-vitaminokért és a finom, “sajtos” ízélményért.
Umami-bomba pizzaszósz!
Ez a lépés abszolút nem kötelező, én sem minden esetben készítem fermentált paradicsomból a pizzaszószt, de legalább egyszer mindenképpen érdemes kipróbálni.
A fermentáció felerősíti a paradicsom umamiját, és egy csodás ízbomba lesz belőle!
Ha esetleg önmagában túl savanyú lenne a fermentált pariszósz, felhígíthatjuk sima paradicsomszósszal.
Ragadós puliszka?
Néhányszor velem is előfordult, hogy az elkészült puliszka nem volt kooperatív, a fakanálhoz ragadt, és sehogy sem akart rásimulni a tepsire.
Erre az esetre nálam működött az a tipp, hogy vízbe mártott műanyag spatulával simogattam a tepsibe.
Ettől eltekintve ez tényleg egy szuper egyszerű és gyors, mégis teljesértékű és nagyon finom főétel, ami egy hétköznapi vacsira is könnyedén összedobható, de akár még vendégváró étkezésként is megállja a helyét.
A puliszka pizzához egy nyeles lábasban felforraljuk a vizet (én vízforralóban előforralom, hogy gyorsítsak a folyamaton), ezután a forró vízbe zuttyintom bele fokozatosan a nyers kukoricadarát.
Hozzáadjuk a sót, és a sörélesztőpelyhet is, közben folyamatosan kavarjuk, alacsony láng felett. Nekem 1-2 perc alatt be is szokott sűrűsödni.
Ekkor lehúzzuk a tűzről, és belekeverjük a vajat is, majd egy sütőpapírral bélelt tepsibe, kör alakúra simítjuk, és hagyjuk teljesen kihűlni.
Amikor kihűlt, előmelegítjük a sütőt 220 fokra, közben elkészítjük a pizzaszószt: a paradicsomszószt, a sót, a zöldfűszereket, az édesítőt és a zúzott fokhagymát összekeverjük, és eloszlatjuk a puliszka pizzán.
Ezek után jöhetnek a választott feltétek és a sajt a tetejére.
220 fokos sütőben (alsó-felső sütés) nagyjából 20-25 perc alatt készre sütjük, amíg a sajt megpirul a tetején.
Ami a paradicsomot illeti, hogy megkönnyítsem a dolgomat, én (a saját paradicsomunkból) befőzött paradicsomlevet használtam, így a passzírozással már nem kellett bajlódni.
A paradicsomlé tetejéről a “vizesebb” részt leöntöttem, így ennyivel is gyorsabban sűrűsödött be a ketchup.
Ha esetleg bolti passata-ból készíted el, ez a lépés természetesen nem aktuális.
Elég sűrű lett?
Az áfonyadzsemnél említett trükk itt is működik: egy kávéscsésze alátétet (vagy egy kisebb tányért) kb. 10 percre tegyünk be a fagyasztóba.
Ezután vegyük ki, majd adagoljunk rá egy kiskanálnyit a ketchup-ból.
Néhány perc múlva a közepén az ujjunkkal válasszuk szét a “mintát”: ha összefolyik, akkor érdemes tovább főzni, ha szépen különválik a két oldal, akkor tehetjük is üvegekbe a ketchup-ot. 🙂
Az almákat megmossuk, megpucoljuk, a magházat is eltávolítjuk, majd kisebb darabokra vágjuk.
A feldarabolt almát a paradicsomszósszal és a szeletelt hagymával együtt egy lábasba helyezzük és főzni kezdjük.
Forrás után vegyük lejjebb a lángot, és időről időre kavarjuk meg, bár a paradicsomszósz “vizessége” tapasztalatom szerint nem engedi leégni a készülő ketchup-ot. 🙂
Eközben az almaborecetet egy kisebb edényben a fahéjjal és a szegfűszeggel együtt felforraljuk, majd elzárjuk alatta a lángot, és a fűszerekkel együtt 30 percen keresztül állni hagyjuk. (A fűszereket beletehetjük egy összecsavart gézdarabkába vagy ha fahéj töretet használunk, akkor egy teatojásba is – én ezek hiányában egyszerűen az idő lejártával leszűrtem a fűszeres ecetet.)
A készülő ketchup-hoz hozzáadjuk a leszűrt fűszeres ecetet, az őrölt szegfűborsot, sózzuk, borsozzuk ízlés szerint, majd egy botmixer segítségével simára turmixoljuk.
Az edényünk falát figyelve ha a ketchup nagyjából a kezdő mennyiség legalább egy negyed részét elfőtte, elvégezhetjük a kistányéros tesztet.
Amikor elég sűrűnek találjuk, csírátlanított (még forró!) üvegekbe töltjük a forró ketchupot és száraz dunsztban fejjel lefelé fordítva hagyjuk kihűlni.
A fermentált uborkaleveshez hasonló, végtelenül egyszerű, alapanyagot a turmixba dobós, nyári leves.
Elkészítése során a legnagyobb energia-befektetés a görögdinnye magtalanítása, de ez szerintem túlélhető. 🙂
A leves teljesen főzésmentes, tökéletes a forró nyári napokra, a nyers alapanyagokban ráadásul ezáltal több vitamin és ásványi anyag is megmarad.
Mi az a gazpacho?
A gazpacho a spanyolok hideg paradicsomlevese, amit rendkívül egyszerű elkészíteni: csak az alapanyagokra és egy turmixgépre lesz szükség hozzá.
Én szeretem, hogy ebben a receptben a görögdinnye dominál, ezáltal a leves egy picit édeskés, de nyugodtan lehet növelni a paradicsomok arányát a hagyományosabb gazpacho ízvilágért.
Érdemes a levest néhány órára hűtőbe tenni, hogy az ízek igazán összeérjenek. Így lesz igazán finom a leves!
Szerencsére idén bőven tudunk paradicsomot szüretelni a kertből, így hát igyekszem sok új receptet kipróbálni, tesztelni: ez a gazpacho lett az egyik új kedvencünk. 😛
A hozzávalókat a turmixgépbe tesszük és egyneművé turmixoljuk a levest. Érdemes először a görögdinnyét a turmixba tenni, így a kés könnyebben bele tud kapni.
Az elkészült levest néhány órára hűtőbe tesszük, és hidegen tálaljuk a választott feltétekkel.
Ha viszont esetleg Te is a gyakorlatban tanulsz a legjobban, akkor szeretettel várlak az online fermentálós workshopjaim egyikén is, ahol megtanítalak, hogyan tudsz könnyedén BÁRMILYEN zöldséget fermentálni.😉
Ha pedig rutinos fermentáló vagy, bízom benne, hogy akkor is inspirálnak ezek a különleges párosítások.
Én imádok új kombinációkat kipróbálni.😍
A fermentálás során akvitálódnak az alapanyagaink csodás antioxidáns hatásai és egyéb bioaktív vegyületei, amiket így sokkal könnyebben tud hasznosítani a szervezetünk.
A svéd uborkasali tulajdonképpen szeletelt uborka és vöröshagyma egy kis mustármaggal eltéve.
A fermentálásához én a szárazon sózás módszerét választottam, de végül nem engedett annyi levet az uborka, mint vártam, így egy kis extra sóoldatra volt szükség.
De alkalmazhatunk eleve inkább felöntőlevet.
Ízlés szerint használhatunk egyéb fűszereket is pl. kaprot, fokhagymát, koriandermagot, tárkonyt, szerecsendiót vagy babérlevelet is, de akár csípőset is adhatunk hozzá, pl. néhány karika hegyes erős paprika formájában.
Erjesztési idő: 2-3 hét
hozzávalók (720 ml-hez):
150 g uborka
1 közepes fej vöröshagyma
1-2 tk. mustármag
Elkészítés:
Az uborkákat megmossuk, a végeiket levágjuk, majd picit vastagabb karikákra szeleteljük.
A vöröshagymát megpucoljuk, félbevágjuk és vékonyan felszeleteljük.
2%-os sóoldatot készítünk: egy befőttes üveghez kb. 400 ml szűrt (klórmentes) vízre lesz szükségünk, amihez 8 gramm sót adunk hozzá. Alaposan elkeverjük, hogy a só feloldódjon.
A mustármagot a befőttes üveg aljára szórjuk, a zöldségeket az üvegbe tunkoljuk (nem kell túl szorosan), majd felöntjük a sóoldatunkkal úgy, hogy a befőttes üveg kupakja alatt maximum 1 cm légrés maradjon.
Szobahőmérsékleten, légmentesen lezárva, tálcára téve erjesztjük, amíg lecsendesedik.
2. Fermentált paradicsomszósz
A paradicsom a fermentálás során természetesen felpuhul és meglehetősen szottyossá válik, ezért inkább tészta- vagy pizzaszószként érdemes használni, de kencéket, pácokat is készíthetünk belőle.
Csodás umami élmény lesz!
Ha koktélparadicsomot használunk, azt nem szükséges feldarabolni, mehetnek egészben az üvegbe.
Erjesztési idő: 2-3 hét
hozzávalók (720 ml-hez):
300 g paradicsom, fedarabolva vagy ugyanennyi koktélparadicsom, egészben
3 gerezd fokhagyma, megpucolva
2-3 ág friss bazsalikom
Elkészítés:
A paradicsomot és a bazsalikomot alaposan megmossuk, majd a megpucolt fokhagyma gerezdekkel üvegbe töltjük.
2%-os sóoldattal öntjük fel, majd kb. 2-3 hét elteltével, a levét leszűrve botmixerrel paradicsomszósszá pépesítjük. Lejjebb találsz tippet a leszűrt lé felhasználásához is.
3. fokhagymás dinnyehéj
Természetesen a legjobb vegyszermentesen termesztett dinnyét így eltenni, bár sokat segít, hogy a sötétzöld héját lepucoljuk róla.
Ha bébidinnyét használunk, annak a vékonyabb héját nem muszáj lepucolni (amennyiben vegyszermentes).
Fokhagymával igazán különleges kombinációt alkotnak.
Nagyon várom, hogy felbontsam!
Erjesztési idő: 2-3 hét
hozzávalók (720 ml-hez):
250 g görögdinnyehéj
2-3 gerezd fokhagyma
Elkészítés:
A dinnyéről egy zöldséghámozó segítségével lehámozzuk a héját, felkockázzuk, majd a fokhagymával együtt üvegbe töltjük.
2%-os sóoldattal öntjük fel úgy, hogy a befőttes üveg kupakja alatt maximum 1 cm légrés maradjon.
Szobahőmérsékleten, légmentesen lezárva, tálcára téve erjesztjük, amíg lecsendesedik.
+TIPP: FERMENTÁLT DINNYEHÉJ-GAZPACHO
A gazpacho eredetileg a spanyolok hideg paradicsomlevese.
Ennek mintájára a fermentált paradicsomból kimaradt, leszűrt fermentálólevet (vagy ennek hiányában sima paradicsomlevet) összeturmixolunk egy kis bazsalikommal. oregánóval, sóval és olívaolajjal. Hidegen, kovászos kenyérrel fogyasztjuk.😋
4. Fermentált céklaszár:
Ki gondolta volna, hogy a céklaszárat is érdemes fermentálni…?
Korábban próbáltam már a céklaszárat vajon megpárolni, de az sem jött be nekünk igazán… most viszont teszek egy kísérletet a fermentálására.
Fokhagymával zártam üvegbe, nálam tapasztaltabbak ajánlása, hogy akár 9 hónapig is érdemes lehet érlelni.
A céklaszár az erősebb rostjai miatt nyilván a lassabban fermentálódó alapanyagok közé tartozik.
Csak legyen elég türelmünk kivárni. 😀
Erjesztési idő: 3-9 hónap
hozzávalók (720 ml-hez):
kb. 5 db cékla levágott szára (levelek nélkül)
2-3 gerezd fokhagyma, megpucolva
Elkészítés:
A fokhagyma gerezdeket a befőttes üveg aljába dobjuk, majd a céklagumókról levágott szárakat függőlegesen a befőttes üvegbe helyezzük – az optimális helykihasználás és az esztétikai élmény érdekében. 🙂 (Én szeretem az oldalára fektetni az üveget, és így megtölteni, szerintem úgy könnyebb.)
2%-os sóoldattal felöntjük úgy, hogy maximum 1 cm légrés maradjon a kupak alatt, majd szobahőmérsékleten (egy tálat vagy tálcát aláhelyezve) addig erjesztjük, amíg lecsendesedik.
Ezután már kamrapolcra helyezhetjük, és várjuk türelemmel a tökéletes állagot.
Megjegyzések:
Mindegyik fermentálós projektre érvényes, hogy az üvegeinknek, illetve a használt eszközöknek nem kell sterilnek lennie, elegendő nekik egy mosogatószeres mosogatás.
A befőttes üvegek kupakja alatt mindig maximum 1 cm légrés maradjon, és az üveg lezárása után mindenképpen tegyünk alá valamit, hogy a kifolyt lé ne áztassa el a konyhapultot/felületet, ahová tettük.
Az üvegen jelöljük a dátumot, hogy tudjuk, mikortól érdemes kóstolgatni. 🙂
Nyári napokon általában valahogy így néz ki a reggelim:
Tojásrántotta termelői sajttal/túróval/házi kolbásszal, friss zöldfűszerekkel, hidratáló szezonális zöldségekkel és zamatos, édes gyümölcsökkel + valamilyen fermentum a bélflóra támogatásért 😉
Egyszerűen imádom az ilyen típusú reggeliket!
A lekvárokkal, dzsemekkel viszont télen is ugyanúgy beiktathatjuk az étkezésünkbe a gyümölcsöket szénhidrát-forrásként.
Persze télen van, hogy jobban esik egy jó kovászos kenyér, a krumpli vagy az édesburgonya… 🙂
Tipp a nem bio gyümölcsökhöz
Vegyszermentes áfonya ügyben szeretettel ajánlom az Áfonyakertet.
Mi tőlük rendeltük az áfonyabokrainkat is. Idén két bokorról összesen nagyjából két maréknyit sikerült is szüretelnünk. 🙂
Ha nem sikerül vegyszermentes gyümölcshöz jutnunk, bevethetjük a szódabikarbónás áztatás praktikáját.
Tudtad, hogy ezzel a módszerrel több vegyszermaradványt tudunk eltávolítani, mint egy sima, folyó víz alatti mosással?
Gyümölcsöknél és zöldségeknél egyaránt működik.
Egyszerűen áztassuk be az alapanyagot: 1 liter vízhez kb. 1 ek. szódabikarbónát vagy ecetet használjunk, nagyjából 15-20 percig hagyjuk ázni, majd alaposan öblítsük le és készen is vagyunk.
A vékony héjú gyümölcsöknél és zöldségeknél különösen ajánlott, vastag héjúaknál a pucolás is segíthet.
Dzsemfix helyett pektin
A pektin egy, általában citrusfélékből kivont, természetes zselésítő anyag: a gyümölcsökben különböző arányban természetes módon előforduló, vízoldékony rost.
A legtöbb pektin általában az éretlen gyümölcsök héja alatt található. Íme egy gyümilista a magas pektintartalomtól a legkisebb pektintartalomig rendezve:
Ribizli
Alma
Birsalma
Szilva
Citrom
Narancs
Áfonya
Sárgabarack
Eper
Őszibarack
Cseresznye
Szőlő
A pektin előnyei dzsem készítésnél:
lerövidíti a főzési időt
eztáltal segít megőrizni a dzsemhez használt gyümölcs ízét, színét és tápanyagait
a télre eltett dzsem mennyisége szintén több lesz, hiszen a rövidebb főzési idő miatt kevesebb víz párolog el a főzőedényből. 🙂
Cukor helyett én mézzel szeretem édesíteni a lekvárokat/dzsemeket.
Az általános gyakorlat, hogy a pektint cukorral elegyítve a főzés végén adják a gyümölcshöz. Méznél viszont ez ugye nem működik.
Ebből kifolyólag fontos, hogy a pektint még FŐZÉS ELŐTT “hidegen” keverjük az összeturmixolt gyümölcshöz, ellenkező esetben egyből összecsomósodhat.
A mézet pedig a főzési folyamat végén keverjük bele, hogy az enzimekben gazdag nyers édesítőt minél kevesebb hőkezelésnek tegyük ki.
Elég sűrű lett?
Van egy trükk, amivel könnyedén és viszonylag gyorsan megállapíthatjuk, hogy a főzési idő végére kellően besűrűsödött-e a dzsemünk.
Fogjunk egy kávéscsésze alátétet (vagy egy kisebb tányért), majd kb. 10 percre tegyük be a fagyasztóba.
Ezután vegyük ki, majd adagoljunk rá egy kiskanálnyi dzsemet.
Néhány perc múlva a közepén az ujjunkkal válasszuk szét a “mintát”: ha összefolyik, akkor érdemes tovább főzni, ha szépen megszilárdul, amennyire szeretnénk, akkor tehetjük is üvegekbe a dzsemet. 🙂
A befőzéshez használt üvegeket a kupakokkal együtt én sütőben fertőtlenítem: 120 fokon kb. 15-20 percen keresztül.
Forró dzsemet forró üvegekbe töltsünk, nehogy az üveg megrepedjen!
Én száraz dunsztban szeretem hagyni, amíg kihűl. 🙂
2 citrom leve (ne hagyjuk ki! segít a pektin zselésítő hatását aktivizálni)
elkészítés:
Az áfonyát alaposan megmossuk (ha nem vegyszermentes, akkor szódabikarbónás vízben).
A sérült/éretlen szemeket, a szárrészeket és virágmaradványokat eltávolítjuk.
Botmixerrel (csak úgy felületesen) átzúzzuk, hogy maradjanak még benne egész áfonyaszemek (ez persze egyéni preferencia kérdése).
Feltesszük főni, még hidegen hozzáadjuk a citromlevet és a pektint is. Én a befőző automata lekvárfőzőjét használom, amit nem kell folyamatosan kavargatni. Ennek hiányában érdemes forrásig kavargatni rajta, nehogy leégjen.
Forrástól számítva még főzzük egy kis ideig, majd le is vesszük a tűzről. A posztban említett “ujjpróbával” tesztelhetjük, hogy kellően besűrűsödött-e.
Belekeverjük a nyers mézet, majd kifertőtlenített üvegekbe töltjük az áfonyadzsemet. Tél derekán, karácsonykor óriási öröm lesz felbontani.☺
Banánból igyekszem feltankolni, amikor akciós, így lefagyasztva szinte mindig van nálunk elérhető banánfagyi alapanyag itthon.
Egy banánt megpucolva 6 darabkára vágok fel, tálcára helyezem őket, és így fagyasztom le (hogy ne fagyjanak össze egy nagy tömbbe), így utólag is könnyedén meg tudom állapítani, hogy mennyi banánt teszek a fagyiba.
3 banán, megpucolva, kisebb darabokra vágva & lefagyasztva
100 g friss (vagy fagyasztott) málna
1/4 csésze (=60 ml) adalékmentes kókusztej
elkészítés:
A fagyasztott banánt és a málnát (ha fagyasztott) 10 percig hagyjuk felengedni, majd egy késes aprítóban vagy turmixgépben a kókusztejjel együtt krémesre turmixoljuk.
Tetszőleges feltéttel vagy anélkül elfogyasztjuk. 🙂
Számomra egy jó meggyes (vagy cseresznyés) pite két fő dologról ismerszik meg: hogy mennyire (NEM!) száraz a tészta és hogy milyen a gyümölcs-tészta aránya.
Ez a süti – véleményem szerint – mindkét szempontból viszi a prímet: a tésztája igazán lágy, szájban olvadós, ami tökéletes arányban oszlik meg a friss nyári cseresznyével.
Nekem tényleg EZ. A. TÖKÉLETES. cseresznyés pite receptje. 🙂
Ugyanakkor egészségmentorként én biztatnálak a hosszan fermentált ételek fogyasztására a pozitív egészségügyi hatásokért. 😉
Minél tovább hagyod a kovásszal együtt fermentálódni a tésztát, annál nagyobb eséllyel semlegesítődnek az antitápanyagok, és végeredményben egy sokkal könnyebben emészthető tésztát kapunk.
A rapaduráról
Ebben a receptben rapadurát használok édesítésre.
A rapadura lényegében finomítatlan nádcukor, glikémiás indexe a hagyományos cukorhoz hasonlóan viszonylag magas, tehát azért mértékkel érdemes fogyasztani…
DE!
Amiért én nagyon szeretem, az az, hogy a cukorral ellentétben ásványi anyagokat és nyomelemeket is tartalmaz.
Az én személyes kedvenc édesítőm a nyers méz, azonban a méz nem minden desszertbe helyettesíthető be olyan könnyedén, így én ilyenkor a rapadurát részesítem előnyben.
Enyhén karamellás ízével és a cukorhoz hasonló textúrájával gyakorlatilag bármilyen receptben kiválthatjuk vele a kristálycukrot.
Mostanra a cseresznyefánk termése már lekvár formájában pihen a kamrapolcokon.
140 g rapadura / finomítatlan nádcukor (vagy 70 g rapadura & 70 g eritrit)
170 g puha, szobahőmérsékletű vaj
3 tojás
4 csepp citromolaj (vagy egy fél, kezeletlen citrom reszelt héja)
150 g kovászmaradék / inaktív kovász
270 g alakor finomliszt
csipet só
2 tk. (gluténmentes) sütőpor
1/3 tk. szódabikarbóna
50 dkg (friss vagy fagyasztott) cseresznye
elkészítés:
előző este:
Egy tálban a puha vajat 1-2 perc alatt habosra keverjük a rapadurával egy elektromos mixerrel.
Hozzáadjuk a tojásokat, és ezzel is elkeverjük.
Hozzáadjuk a citromolajat/reszelt citromhéjat és a kovászmaradékot is.
Végül jöhet a liszt és a só. Ezekkel is szépen elkeverjük: egy viszonylag sűrű tésztánk lesz, amit ezek után egy edényfedő ruhával/folpack-kal letakarva félreteszünk fermentálódni szobahőmérsékleten.
Másnap:
Melegítsük elő a sütőt 180 fokra.
A fermentálódás befejeztével a tésztához keverjük a sütőport és a szódabikarbónát is, például egy spatula segítségével.
A tésztát eloszlatjuk egy 20×30 cm-es, sütőpapírral bélelt tepsiben: viszonylag vékonyan fedi majd be, de a sütőpor, szódabikarbóna és a kovász sokat emel majd rajta a sütőben.
A kimagozott cseresznye levét picit “csavarjuk ki” a kezünkkel, ezután egyenletes rétegben oszlassuk el a tészta tetején.
Előmelegített sütőben kb. 30 perc alatt addig sütjük, amíg a teteje szép aranybarna lesz.