Az úgy volt, hogy felbontottam az idei első üveg fermentált ubit, és valamiért olyan kellemesen *SZOTTYOSRA* sikeredtek, hogy úgy gondoltam, ezt jobb gasztroélmény lenne inkább összeturmixolva elfogyasztani.🙈
S akkor jött az uborkaleves ötlete.
Persze tudom, ezzel nem találtam fel a spanyol viaszt, mindenesetre elég jó lett szerintem😋
Ezzel az írásommal abban szeretnék segíteni Neked, hogy hogyan tudod…
a lehető legkisebb ráfordítással a lehető legnagyobb mértékben támogatni az egészségedet.💚
Ha nincs időd/kedved/energiád, hogy mindent *IS* csinálj, akkor csináld csak ezt az 5 dolgot, hogy a tested és lelked egyensúlyba kerüljön.
A lista természetesen nem kimerítő, de ha azt érzed, szükséged lenne némi egészségtámogatásra, ezekkel igazán ÁTÜTŐ hatást érhetsz el, és rövid időn belül érezni fogod a különbséget.💚
Jöjjenek is a tippek!
1. tipp: Omega-6 növényi olajok kerülése
Ha elolvasod egy boltban kapható feldolgozott élelmiszer összetevőit, sajnos szinte biztos, hogy találsz benne napraforgó-, repce-, kukorica- vagy szójaolajat és ehhez hasonlókat.
Ezek egyrészt már önmagukban is extrém módon feldolgozott, gyulladáskeltő olajok…
Másrészt túlfogyasztásuk az omega3-omega6 arány drasztikus felborulásához vezet, ami az egyik fő-fő hozzájárulója az alacsonyfokú, lappangó, krónikus gyulladásoknak, ami oly sok állapot és tünet hátterében húzódik meg, mint gyökérok.
Készítettem egy összefoglalót arról, hogy melyek a kerülendő omega-6 növényi olajok, és mit érdemes helyettük fogyasztani. (A lista nem teljes: a mindenképp kerülendőket, illetve a legoptimálisabb egészségügyi hatásokkal rendelkezőket soroltam fel benne).
KEDVENC ZSÍRFORRÁSAIM
legeltetett forrású vaj vagy ghí
tiszta forrásból származó, telített állati zsírok
kókuszzsír
olívaolaj
avokádóolaj
KERÜLD EL ŐKET
napraforgóolaj
repceolaj
kukoricaolaj
szójaolaj
gyapotmagolaj
búzacsírolaj
sáfrányolaj
földimogyoróolaj
hogyan tudod elkerülni őket?
iktasd ki őket a konyhából: se hidegen, se sütés-főzéshez ne használd
mindig olvasd el az élelmiszerek összetevő listáját, légy szigorú és következetes: kerüld ezeket az olajokat messziről
ha teheted, ételrendelés és étteremben étkezés helyett főzz magadra, és használd a fent említett egészséges zsírokat, vagy rendelj biztos helyről: például innen vagy innen.
A fentebb említett többszörösen telítetlen omega-6 zsírsavak hozzájárulnak az oxidációs és öregedési folyamatokhoz a bőrsejtjeinkben is.
Ha kiiktatod ezeket az olajokat, azzal csökkented a napégés kockázatát is, hogy jobban élvezhesd a szabadban töltött időt. 😉
2. tipp: “vissza a természetbe”
A környezetemben élőknek valószínűleg már a könyökén jön ki a cirkadián ritmus, annyit papolok róla😅.
Cirkadián ritmusnak nevezzük azt a belénk épített, belső biológiai órát, amelyet a természetes fény működtet. A testünk a napfényhez viszonyítva működtet bizonyos testi folyamatokat, amellyel fenntartja az egyensúlyt a szervezetünkben (energia- és hormontermelés, alvás-ébrenlét szabályozás stb.)
Ha teheted, érintkezz minden nap a természettel, hogy pontosan járjon a biológiai órád. 🙂
A szemedet és a sejtjeidet érje természetes napfény:
kertészkedés
kirándulás
egy séta egy parkban
faölelés
mezítlábazás…
Már napi 3 x 5-10 perc is rengeteget számít: ébredés után közvetlenül menj ki a természetes fényre (akkor is, ha felhős az idő), majd ebéd után is sétálj egyet odakint, s végül este nézz rá a naplementére, így nem csak az agyad, de a tested is tudni fogja, “mennyi az idő”. 🙂
Ez azt is jelenti, hogy amikor a nap már lement, nekünk sincs szükségünk kék spektrumú fényre: ilyenkor már ne nézz kijelzőt/monitort, helyette vedd körbe magad a tűz színeivel: sólámpa, gyertya, tábortűz, kandalló…
A lényeg: nagyjából minden sejtedre (értsd: az egész szervezetedre) pozitív hatást gyakorolhatsz azzal, ha a vércukor szinted nem kiugróan, csúcsszerűen, hanem laposan, “lankaszerűen” emelkedik, valahogy így…
Mit tegyél ennek érdekében?
Ezúttal 3 tippet (+egy bónuszt) hoztam, válassz ki egyet, de ha nagyon eltökélt vagy, akár mind a négyet is alkalmazhatod 🙂
#1.MINDIG kombináld a szénhidrátokat zsírral és fehérjével. Kisétkezéseknél is! Erre találsz néhány példát a fent linkelt írásomban is.
#2. Étkezés után használd az izmaidat nagyjából 10-15 perc erejéig. Ez lehet séta, tánc, mosogatás, bármi.:)
#3. Ébredés után 30-60 perccel fogyassz fehérjedús reggelit! Egy egész hétre elegendő, fehérjedús reggeli ötletet találsz a funkcionális menüinspirációs e-bookomban, amit ide kattintva érsz el.
#3+1. haladóknak 🙂 ➡ étkezések előtt nagyjából fél órával fogyassz el egy pohár almaborecetes vizet: 1 tk. vagy akár 1 ek. szűretlen almaborecetet is elkeverhetsz egy pohár vízben. Ez szintén segít laposítani a vércukor görbét. 😉
4. tipp: napi séta
Szépen összekapcsolódik az előző két pontunkkal:
1.) rendezed vele a cirkadián ritmusodat
2.) az étkezés utáni testmozgással pedig laposítod a vércukor görbédet.
A séta további előnyei:
kellemesen átmozgatod vele a tested, amivel…
beindítod a vérkeringést és a nyirokrendszeredet
támogatod a méregtelenítést és javítod az alvásminőségedet
a séta segít kitisztítani a fejed, javítja a hangulatot
sőt, még a puffadás is csökkenthető vele.
5. tipp: A “mesés magnézium”
Alapvetően annak a híve vagyok, hogy a mikrotápanyagokat táplálkozásból vigyük be.
Ezek az ételek tartalmaznak számottevő mennyiségben magnéziumot:
(sötét)zöldleveles zöldségek, pl. mángold, spenót, mustárfélék stb.
cékla
mogyorófélék, különösen a mandula
hüvelyesek (lencse, bab)
halak
étcsokoládé, kakaó
Sajnos azonban tapasztalatom szerint csak ételekből szinte lehetetlen fedezni a napi szükséges magnézium mennyiséget.
Ráadásul a stressz is iszonyat gyorsan kimeríti a magnézium tartalékainkat. Márpedig nagyjából 3500 biokémiai folyamathoz van szükségünk magnéziumra, és körülbelül ennyi stresszor ér minket, ha nem csak az érzelmi, de a fizikai és biokémiai stresszt is nézzük…
A megfelelő hasznosulás érdekében ügyelj a formátumra!
Az általam javasolt magnézium formák (kapszula vagy por formában, felesleges adalékanyagok nélkül):
magnézium-biszglicinát
magnézium-malát
magnézium-treonát
magnézium-orotát vagy taurát.
Estefelé nagyszerű választás lehet egy magnéziumos (keserűsós) relaxáló fürdő vagy egy bőrön át felszívódó koncentrátum is.
Mekkora a napi ajánlott mennyiség?
Általános szabály: testsúlykilogrammonként 10 mg az optimális. Tehát, egy 60 kg-os személynek napi 600 mg elemi magnéziumra van szüksége, amit táplálkozásból, táplálékkiegészítőkből, illetve transzdermálisan (bőrön át) lehetséges fedezni.
Lényegretörő poszt következik arról, hogyan táplálkozzunk gyulladáscsökkentő étrendet követve a nyaralás/utazás/kirándulások alatt is.
Makrotápanyagok szerint csoportosítva, beszerzési forrásokat linkekkel megjelölve.✔
Mert nem kell lemondanod az élményekről, miközben a gyógyulásodon dolgozol. 🙂
A poszt semmilyen formában nem szponzorált, funkcionális szemüveggel válogattam össze ezeket a termékeket, és mind átmentek a viszonylag szigorú rostámon 🙂 Így őszintén ajánlom őket, ha úton vagy, vagy utazni készülsz. 🙂
Stratégiám általánosságban:
Mindenek előtt azért megsúgom, hogy ha tehetem, akkor olyan helyen igyekszünk megszállni, ahol van lehetőség konyha használatára (pl. Airbnb-t foglalunk, önellátós nyaralót bérlünk stb.). Itt általában hűtő is található, ami nagyban megkönnyíti a dolgunkat. Sok mindent magaddal vihetsz otthonról is, de remek választás, ha a nyaralás helyszínére érkezve felkeresed a helyi termelői piacot, és bevásárolsz friss alapanyagokból, amikből tudsz magadra főzni.
Ez a poszt most inkább arról szól, amikor nincs hozzáférésed ilyesmihez.
Ahogy azt ebben a posztban már megtanítottam, mindig kombináld a szénhidrátforrásodat valamilyen zsírral és/vagy fehérjével. Ezzel támogatod a kiegyensúlyozott vércukorszintet és a hormonrendszeredet is, illetve nem utolsó sorban biztosítod a jóllakottság érzést.
Tehát az itt megtalálható ennivalók mind megfelelnek az alábbi kritériumoknak:
gluténmentes
tejmentes
hozzáadott cukormentes
adalékanyagmentes
utaztatható (hűtés nélkül)
könnyen beszerezhető (multik kínálatában általában megtalálod)
Válogass kedvedre az alábbi termékek közül, kombináld őket tetszésed szerint, rakj össze valami finomat. 🙂
Azonban tudni kell, hogy nem csak az számít, AMIT eszel, talán még ennél is fontosabb, hogy HOGYAN teszed ezt.
Ha stresszesnek vagy frusztráltnak érzed magad, evés közben a telefonodat böködöd vagy sorozatot nézel, a kocsiban vagy útközben csak futva bekapsz valamit és nem az evésre figyelsz, akkor a tested a legtökéletesebben összeállított étkezés tápanyagait sem fogja tudni megfelelően hasznosítani.
Íme 5 tipp arról, HOGYAN érdemes enni:
Ha emésztési panaszokkal küzdesz, fordíts kiemelt figyelmet ezekre a tippekre, nagyon sokat tudnak segíteni! 🙂
1. Evés előtt 10 mély lélegzet+hálaadás
A mély, hasi légzés és a hála érzése aktiválják a paraszimpatikus idegrendszeri ágat, ami az emésztést működteti.
Ha a szervezeted ezzel ellentétes, szimpatikus idegrendszeri dominanciában van (ez a stresszes, “küzdj vagy menekülj” üzemmód), és folyamatosan fenyegetve érzi magát, akkor az emésztés funkció egyszerűen lekapcsol, erről írtam már bővebben ebben a posztban is.
Sok kultúrában elterjedt az étkezést megelőző ima vagy a hála kifejezése az ételért.
Étkezés előtt vegyél 10 mély lélegzetet, és közben légy hálás mindennek és mindenkinek, akinek az előtted lévő ételt köszönheted:
az alapanyagokat termelők kemény, fáradságos munkájának…
az Univerzumnak, Istennek… (vagy ahogyan te hívod)
a napsütésnek, ami megérlelte a zöldségeket…
annak, aki gondosan elkészítette…
illetve bármi egyéb, ami eszedbe jut/amit te nagyra értékelsz. 🙂
2. Teremts nyugodt környezetet
Az első pontot teljesítve ezt már szépen megalapoztad, itt arra gondolok elsősorban, hogy válaszd meg az ideális környezetet és a társaságot.
Étkezés közben a nyugodt, békés környezet az ideális. Törekedj erre, amennyire lehet. Az ebédlőasztalnál nincs helye konfliktusoknak, azokat egy másik időpontban kell rendezni. Ezen kívül ha az időjárás is engedi, legalább egy étkezést próbálj a szabadban elkölteni.
A társaságot illetően kerüld az olyan embereket, akik bármilyen módon negatívan hatnak rád (ez nem csak evés közben érvényes ;)).
A nyugodt környezetet a sötétebb őszi-téli hónapokban én szeretem gyertyákkal is fokozni. Szerintem elképesztően hangulatos gyertyafénynél vacsorázni. 🙂
3. Rágd meg jól az ételt
Ne rohanj az evéssel, ne habzsolj.
Élvezd ki az ízeket, a textúrákat és jobb lesz az emésztésed is.
Tudtad, hogy egy falatot hivatalosan legalább 35-40-szer érdemes megrágni?
Házi feladat, hogy legközelebb számold meg, nálad mi az átlag. 😉
Aki már evett együtt a Férjemmel és velem, már előre tudja, hogy a társaságból mi leszünk az utolsók, olyan lassan eszünk. 🙈 😀
Ha pépesre rágod az ételt, azzal rengeteget segítesz az emésztőrendszerednek: a hosszan rágás közben a nyálenzimek szépen megindítják az étel lebontását.
4. Evés után legalább 30 percig ne igyál
Egy kevéske vízfogyasztás étkezés közben kedvező hatással lehet például a fehérjeemésztésre, de az evés utáni vagy közvetlen előtti nagy pohár vizet/folyadékot mindenképp kerüld, hiszen ezzel felhígítod a gyomorsavat, így pedig romlik az emésztés hatékonysága.
A megfelelő mennyiségű és minőségű gyomorsav fontos ahhoz is, hogy az emésztőenzimek és az epe is kifejthesse a hatását, ők amolyan dominóeffektusosan működnek együtt.
5. A leveseket inkább kisétkezésként fogyaszd
Ez is összekapcsolódik az előző ponttal, hiszen egy nagy tányér leves ugyanúgy képes felhígítani a gyomorsavat.
Itthon nagy hagyománya van a leves+főfogás menünek, szóval megértem, ha ezt elsőre nehezen fogadod, és nem is kell mindig kihagyni a levest: az is megoldás, ha egy sűrű, tartalmas levest fogyasztasz, amiben kevesebb a lé, vagy egyszerűen kisebb adagot eszel belőle.
Kisétkezésnél valószínűleg hamarabb eszébe jut az embernek a ropi, csoki vagy egy alma, de egy finom zöldségkrémleves, amiben szépen ki vannak egyensúlyozva a makrotápanyagok, tökéletes választás lehet nasinak. Így a főétkezésnél elfogyasztott tartalmasabb étel emésztését nem gátolja a levessel bevitt folyadékmennyiség.
Ha hasznosnak találtad ezeket a tippeket, oszd meg másokkal is! 🙂
Szerencsére tökéletesen működött a recept így is, 1-1 arányban helyettesítve az alakorlisztet hajdinaliszttel.
Én az alakorkovászomat használtam a recepthez, így az én verzióm nem kvalifikálható gluténmentesként, de igény szerint, illetve ha van mentes kovászod, nyugodtan használd azt a recepthez.
A dekoráláshoz ezeket választottam:
pitypang virág
százszorszép
bodzavirág
zsályavirág
akácvirág
kakukkfűvirág
Mindenképpen bizonyosodj meg róla, hogy autó- és vegyszermentes helyről gyűjtöd be a növényeket a palacsintához.
Szerintem a fentiek közül a bodzának a legjobban kivehető az íze a palacsintában, a többit leginkább csak esztétikai értéke, illetve a bennük található fitonutriensek pozitív egészségügyi hatása miatt érdemes beletenni. 🙂
Próbáljátok ki Ti is, remek kreatív, mindful móka, számomra ez is a természettel való kapcsolódást jelenti.
Boldoggá tennétek, ha megmutatnátok az alkotásaitokat üzenetben is! 🙂
Belekeverjük a tojást, eritritet/cukrot és a kovászt is, majd a tejet apránként adagolva simára keverjük a tésztát. Folpack-kal vagy méhviaszos csomagolóval lefedve hagyjuk fermentálódni legalább egy éjszakát.
MÁSNAP:
Egy serpenyőben vagy palacsintasütőben kókuszolajat hevítünk.
Amikor már forró, “amerikai” méretű palacsintákat adagolunk bele. (Én a kerámia serpenyőmben egyszerre 3 palacsintát tudok sütni.)
Közepes lángon kezdjük sütni, hogy legyen időnk a virágokat elhelyezni a palacsinta felső oldalán, tetszőleges mintát kialakítva.
Ezek után megfordítjuk a palacsintákat, és a virágos oldalát is aranybarnára sütjük.
Mézzel és házi gyümölcslekvárral tálaltam.
Jó étvágyat és jó gyönyörködést a palacsintákban! 🙂
Igazából mindenféle gabona fajtát érdemes így előkészíteni, hogy semlegesíteni tudjuk a bennük található antitápanyagokat (pl. fitinsavat) amik egyrészt emésztőrendszeri panaszokat okozhatnak, másrészt gátolják bizonyos hasznos tápanyagok felszívódását, ráadásul a saját tartalékainkat is ürítik.
Hogyan csináld?
1. A választott gabonafélét kétszeres mennyiségű vízben, 1-2 ek. almaborecettel vagy citromlével áztassuk be egy éjszakára (legalább 8 órára). 2. A savas közeg és az áztatás lényegesen csökkenti a gabonákban található antitápanyag tartalmat. (Példaképp a kovász is egy savas közeg, és a fermentálás szintén tovább képes semlegesíteni az antitápanyagokat, ezért remek választás a kovászos kenyér.😉) 3. Másnap szűrd le és alaposan mosd is át a gabonát, majd kétszeres mennyiségű csontleves alaplében (vagy vízben) sóval ízesítve főzd puhára. A csontleves plusz fehérje- és zsírforrás a rizs/gabona mellé, ami segít a vércukrodat stabilan tartani, ráadásul mikrotápanyagokkal is gazdagítod a köreted. 4. A gabonákat érdemes visszahűtve fogyasztani (főleg a fehér rizst) a rezisztens keményítőkért.
Ha hasznosnak találtad, megköszönöm, ha megosztod ezt a posztot az ismerőseiddel! 🙂
Most vagyok a “mindent IS fermentálni szeretnék” életszakaszban. Így hát muszáj volt kipróbálnom a fermentált zabkását is. 🙂
Ha Te még csak most ismerkedsz a fermentálás világával, szeretettel ajánlom ezt az írást kiindulópontnak.
Nem kell azonban megijedni, ez egy viszonylag egyszerű fermentálós projekt, az eredmény pedig szerintem meggyőző lesz: igazi kulináris élvezet.❤ Egyszerre édes-mézes, a laktobacillusoktól pedig savanykás ízű lesz, krémes textúrával. Nagyoooon fincsi!
És akkor a táplálkozástani előnyökről még nem szóltam. 🙂
A gabonák tartalmaznak úgynevezett antitápanyagokat. Ezeket képzeld el úgy, mint a növények védekező mechanizmusát.
Szegényeknek nincsen lábuk, hogy elfussanak a fenyegetések (kártevők, fertőzések, emberi/állati fogyasztás) elől, és fizikailag megküzdeni sem igen tudnak az “ellenféllel”, így hát saját védelmükre kifejlesztettek olyan vegyületeket, amik azt szolgálják, hogy a szaporítóanyaguk (esetünkben a gabonamag, amit elfogyasztunk) sértetlenül maradhasson, akár azután is, hogy keresztülhaladt egy emésztőrendszeren.
Ezek az antitápanyagok egyrészt sokaknál emésztőrendszeri panaszokat okozhatnak, másrészt kötést alkotnak bizonyos ásványi anyagokkal (pl. cink, magnézium, vas, kalcium), amik így sajnos kiürülnek a szervezetünkből. Márpedig ezekre nagy szükségünk lenne az optimális működéshez…
Így már talán picit érthetőbb, miért olyan fontos odafigyelni ezekre az antitápanyagokra. 🙂
Hogyan tudjuk semlegesíteni őket?
A jó hír, hogy bizonyos konyha technológiákkal viszonylag könnyedén semlegesíteni, de legalábbis lényegesen csökkenteni tudjuk az antitápanyag tartalmat: ezek az áztatás, a csíráztatás és a fermentálás.
Egy 720 ml-es befőttes üvegben összekeverjük a zabpelyhet, a szűrt vizet, a fahéjat és a mézet, majd felnyitjuk és hozzáadjuk a probiotikum kapszula tartalmát, és ezt is jól elkeverjük.
A kupakot jól rászorítjuk, és légmentesen zárva 18-48 órán át szobahőmérsékleten hagyjuk fermentálódni.
Nálam most ezek voltak a feltétek: almaszeletek, áfonya, pirított törökmogyoró, fahéj, virágpor, kendermag, kókuszreszelék és orgonavirág (utóbbi természetesen opcionális). Isteni finom!😍
Megjegyzés #1: ha nem tartunk tejmentes diétát, probiotikum kapszula helyett használhatunk (tiszta, legeltetett forrásból származó!) kefírt vagy joghurtot is, amelyek szintén tartalmaznak laktobacillusokat.
Megjegyzés#2: ha meleg ételre vágyunk, főzve is fogyaszthatjuk a zabkását, ilyenkor azonban a probiotikus hatás már nem érvényesül, mert a hő elpusztítja a jótékony baktériumokat. Az antitápanyagokat viszont így is semlegesítettük. 😉
Ebben a posztban bemutatom, hogyan alakíts ki könnyedén és viszonylag gyorsan, ásás és talajbolygatás nélkül egy teljesen új ágyást haszonnövények számára a kertedben, amibe akár azonnal vethetsz is.
Ezzel a regeneratív módszerrel nem csak magadnak teszel jót, de a mikro- és makrokörnyezetednek is! 🙂
Disclaimer: nem vagyok ökológus/agrármérnök stb., illetve nincs semmilyen erre irányuló végzettségem (még ;)), így laikusként szimplán a saját tapasztalatomat osztom meg ebben a cikkben. A tudásomat könyvekből és YouTube videókból szedtem össze, a poszt végén összegyűjtöttem Neked is hasznos forrásokat a témában. Nálunk abszolút bevált ez a módszer, ezért merem ajánlani mindenkinek. 🙂
Tehát akkor, hogyan is készül?
Amire szükséged lesz:
deszkák – méretük az ágyás nagyságától függ, a deszka szélessége lesz az ágyásod magassága (legalább 10, de inkább 15 cm)
8 db facsavar az oldalak összefogásához
oldalanként 2 db kicsi cölöp/karó (az ágyás megerősítéséhez oldalról)
festékmentes, ragasztótól, fém kapcsoktól stb. megtisztított barna kartonpapír
érettkomposzt, ami már nem égeti meg a növényeket (mennyisége szintén az ágyás nagyságától függ)
fólia és tűzőgép vagy pici szegek (opcionális, hogy a deszka ne érintkezzen a talajjal, így időtállóbb lesz a szerkezet)
lapát és gereblye (opcionális)
Mi így alakítottuk az ágyásokat:
A szegélyhez újrahasznosított deszkákat használtunk, szinte egyik sem egyforma, de annál egyedibb. 🙂 Természetesen használhatod a kifejezetten erre a célra vásárolt új fa anyagot is.
A deszkákat a szélüknél összecsavarozzuk, ezzel egy keretet alkotva.
Oldalanként egyenlően elosztva két-két cölöpöt verjünk le, hogy a komposzt súlya nehogy szétnyomja az ágyást.
A keret belsejéhez tűzzünk vagy szegeljünk bármilyen (méretre vágott) fóliadarabot vagy nejloncsíkot.
A keretbe helyezzük a kartonlapokat, ezzel a célunk, hogy elnyomjuk a fű és a gyomnövények növekedését. Fontos, hogy a kartonlapok átfedésben legyenek egymással, így nem tudnak később felnőni az alatta lévő (gyom)növények.
A kartont ezek után kb. 10-15 centiméternyi komposzttal borítsuk be. Tömörítsük is a komposztot! (például azzal, hogy tyúklépésben végigsétálunk rajta :))
Fontos még, hogy a kész ágyásban valamivel mindig takarva legyen a talaj, nálunk általában fűnyesedék a mulcs, de használhatsz faaprítékot, szalmát vagy bármilyen szerves anyagot.
Az így kialakított ágyásba akár azonnal vethetünk is. A komposzt alatt a kartonlap pár hónap alatt lebomlik, a “két” talaj szépen, háborítatlanul egyesül. A növények pedig boldogok💚🌿
Honnan szerezzek ennyi komposztot?
Ha nincs, vagy nincs elegendő mennyiségű komposztunk, szerencsére már sok helyen hozzá lehet jutni ehhez a kincshez: közterület-fenntartó vállalkozások, helyi hulladéktelepek foglalkoznak humusz vagy komposzt előállításával. Mi is az utóbbi forrásból szereztük be a mennyiséget, amire szükségünk volt, nagyjából 1500 forintért (2023. áprilisában).
2.) Az ásásmentes ágyások másik nagy előnye ott van a nevében: gyakorlatilag egy négyzetcentiméternyit sem kell ásnunk… sem a kialakításkor, sem ősszel… És igazából kapálni sem… hiszen sokkal kisebb a gyomosodási nyomás, és ami előbújik, azt is két ujjal könnyedén ki tudjuk húzogatni.
3.) Nem mellesleg a talajbolygatás minimalizálásával a környezetet is óvjuk, illetve egészen pontosan GYÓGYÍTJUK, mivel a növények a gyökereiken keresztül képesek megkötni és eltárolni a szenet a talajban, vagyis képesek CSÖKKENTENI a légkörben lévő szén-dioxidot. Ez ÓRIÁSI dolog! Ez a regeneratív mezőgazdaság alapja, aminek az elvei abszolút működnek kicsiben, a konyhakertben is. 🙂
Omlós vajas tészta, ami a kovásztól kissé savanykás, umami-s beütésű.
Háziasszony hack: törekszem rá, hogy mindig legyen nálam a fagyóban egykéthárom néhány adag begyúrt pitetészta, amit viszonylag gyorsan izgalmas főétellé vagy desszertté tudok varázsolni. Pozitívum, hogy a pitetészta magában rejti a sós és édes étel lehetőségét is.
Neked is ajánlom, hogy készíts dupla adagot, és az egyik gombócot fagyaszd le. Később nagyon hálás leszel magadnak 🙂
Alacsony energiabefektetésű háziasszony hack: pite helyett süssünk galette-et 🙂
Másrészt, a gabonafélék tartalmaznak úgynevezett antitápanyagokat (többek között fitinsavat), amiket az egészségünk védelme érdekében fontos semlegesítenünk, ehhez pedig vízre + savas közegre (például kovászra) van szükség.
Ezek az antinutriensek a szervezetünkbe kerülve megkötik az ásványi anyagokat (értsd: nem szívódnak fel + a meglévő tartalékainkat is ürítik.) Ezt mi nyilván nem szeretnénk.
A gabonafélék alapvetően elég megterhelőek az emésztőrendszerünknek – sokaknak kellemetlen tüneteket is okozhatnak, mint a puffadás, hasi fájdalom – az áztatás/csíráztatás/fermentálás azonban előemészti nekünk a gabonákat, így a mi emésztőrendszerünknek már kevesebb dolga lesz vele.
Na de vissza a galette-hez!
A nyáron befőttes üvegben eltett lecsó féltett kincseim közé tartozik. 🙂 Ez a galette most így február derekán természetesen abból készült, de nyáron frissen főzött lecsóval is isteni lesz!
A lecsóhoz kevertem tojást is (helló, extra mikro- és makrotápanyagok!), ettől a töltelék egy picit folyósabb. Ezt azzal szoktam ellensúlyozni, hogy valamilyen maradék főzött gabonát (például rizst vagy kölest) keverek hozzá. Ha ilyen épp nincs a hűtőben, egy pár maréknyi zabpehely is tökéletesen működik. Ha a befőzött lecsótok eleve picit folyósabb, adjatok hozzá még több “nedvszívó anyagot”. 🙂
A végén pedig az Anyukámék-féle házi kolbász teszi fel a koronát erre az ételre.
Bízom benne, hogy inspiráltalak titeket a fermentált pitetésztával, ha lecsó épp nincs is otthon nálatok, készíthettek akár almás-fahéjas galette-et is, de a recept igazából akár úgy is működhet, mint egy pizza: dobd rá a kedvenc feltéteidet és tuti siker lesz!
250 g bio alakor búzaliszt (én 75-25% arányban finom- és teljes őrlésű lisztet használtam)
1 tk. parajdi só
100 g (hideg) vaj, felkockázva
1 ek. juharszirup vagy méz (sós verzióhoz is nyugodtan adjátok hozzá)
170 g inaktív kovász/kovászmaradék
Töltelékhez:
350 ml (befőzött) lecsó (vagy nyáron ennek megfelelő mennyiségű friss lecsó)
3 egész tojás, felverve (tegyünk félre belőle egy picit, a tészta megkenéséhez)
só, bors, kurkuma (ízlés szerint)
3 maréknyi maradék főtt gabona (pl. köles, rizs) vagy kb. 10 dkg zabpehely
pár karika házi kolbász
friss zöldfűszer (opcionális)
Elkészítés:
Előző este:
A tésztához az alakorlisztet elkeverjük a sóval, majd összemorzsoljuk a felkockázott vajjal. Hozzákeverjük a mézet/juharszirupot és a kovászmaradékot is, majd egy éjszakán (legalább 8 órán) át szobahőmérsékleten hagyjuk, hogy a kovász dolgozzon. Nem célunk, hogy a tészta megemelkedjen, csak az ízhatás és az antitápanyag semlegesítés miatt van rá szükségünk. 🙂
Másnap:
A tésztánkon reggelre picit ki fog csapódni a vaj, ez teljesen rendben van. 🙂 Vágjuk ketté, majd formázzunk belőle 2 gombócot. Ha csak egy darab 23 cm-es galette-et szeretnénk készíteni, a másik gombócot tegyük be a fagyóba.
A felhasználni kivánt tésztagombóco(ka)t legalább fél órára, de inkább 1 órára tegyük hűtőbe. Ezután nyújtsuk nagyjából 2-3 mm vastagságúra.
Közben melegítsük elő a sütőt 180 fokra (alsó-felső sütés).
A töltelékhez a felvert tojásokat elkeverjük a lecsóval, majd hozzáadjuk a sót, borsot és a kurkumát. (Ha csak egy galette-et sütünk, a töltelék mennyiség felét keverjük be).
Hozzáadunk annyi “kötőanyagot”, hogy ne legyen túl folyós a lecsós töltelék, majd megtöltjük vele a tésztát, a szélén kihagyva egy nagyjából 2 cm-nyi peremet, amit ezek után szépen felhajtogatunk.
Jöhet a tetejére a felkarikázott házi kolbász (kötelezően ajánlott feltét). A tésztát megkenjük a korábban félretett felvert tojással, és mehet is az előmelegített, 180 fokos sütőbe, 30 percre.
Akkor van készen, ha szépen megbarnult a tészta, a kolbász karikák pedig megpirultak. Tálaláskor megszórhatjuk extra zöldfűszerrel. Jó étvágyat hozzá!
egyfalatfeny.hu 