Címke: egészséges életmód

Hogyan táplálkozzunk funkcionálisan nyaralás/utazás alatt?

Lényegretörő poszt következik arról, hogyan táplálkozzunk gyulladáscsökkentő étrendet követve a nyaralás/utazás/kirándulások alatt is.

Makrotápanyagok szerint csoportosítva, beszerzési forrásokat linkekkel megjelölve.✔

Mert nem kell lemondanod az élményekről, miközben a gyógyulásodon dolgozol. 🙂

A poszt semmilyen formában nem szponzorált, funkcionális szemüveggel válogattam össze ezeket a termékeket, és mind átmentek a viszonylag szigorú rostámon 🙂 Így őszintén ajánlom őket, ha úton vagy, vagy utazni készülsz. 🙂

Stratégiám általánosságban:

Mindenek előtt azért megsúgom, hogy ha tehetem, akkor olyan helyen igyekszünk megszállni, ahol van lehetőség konyha használatára (pl. Airbnb-t foglalunk, önellátós nyaralót bérlünk stb.). Itt általában hűtő is található, ami nagyban megkönnyíti a dolgunkat. Sok mindent magaddal vihetsz otthonról is, de remek választás, ha a nyaralás helyszínére érkezve felkeresed a helyi termelői piacot, és bevásárolsz friss alapanyagokból, amikből tudsz magadra főzni.

Ez a poszt most inkább arról szól, amikor nincs hozzáférésed ilyesmihez.

Ahogy azt ebben a posztban már megtanítottam, mindig kombináld a szénhidrátforrásodat valamilyen zsírral és/vagy fehérjével. Ezzel támogatod a kiegyensúlyozott vércukorszintet és a hormonrendszeredet is, illetve nem utolsó sorban biztosítod a jóllakottság érzést.

Tehát az itt megtalálható ennivalók mind megfelelnek az alábbi kritériumoknak:

  • gluténmentes
  • tejmentes
  • hozzáadott cukormentes
  • adalékanyagmentes
  • utaztatható (hűtés nélkül)
  • könnyen beszerezhető (multik kínálatában általában megtalálod)

Válogass kedvedre az alábbi termékek közül, kombináld őket tetszésed szerint, rakj össze valami finomat. 🙂

FEHÉRJe források:

keményítősök/szénhidrát források:

Zsír források:

  • kókuszchips
  • magvak (dió, mandula stb.)

Egyéb nasik:

Természetesen a lista nem kimerítő, ha van tipped, nyugodtan oszd meg itt kommentben, segítsük egymást ötletekkel, beszerzési forrásokkal. 🙂

Ha hasznosnak találtad ezt a posztot, oszd meg másokkal is! 🙂

Ölelés,

signature with background removed
by Categories: Blog, FoodTags: , , , , , , , , , , , , , , , , 2 hozzászólás

Nem a “MIT”, hanem a “HOGYAN” – Tippek evéshez

Ezen az oldalon azt hiszem, már nem újdonság számodra, hogy a táplálkozás mennyire fontos.

Azonban tudni kell, hogy nem csak az számít, AMIT eszel, talán még ennél is fontosabb, hogy HOGYAN teszed ezt.

Ha stresszesnek vagy frusztráltnak érzed magad, evés közben a telefonodat böködöd vagy sorozatot nézel, a kocsiban vagy útközben csak futva bekapsz valamit és nem az evésre figyelsz, akkor a tested a legtökéletesebben összeállított étkezés tápanyagait sem fogja tudni megfelelően hasznosítani.

Íme 5 tipp arról, HOGYAN érdemes enni:

Ha emésztési panaszokkal küzdesz, fordíts kiemelt figyelmet ezekre a tippekre, nagyon sokat tudnak segíteni! 🙂

1. Evés előtt 10 mély lélegzet+hálaadás

A mély, hasi légzés és a hála érzése aktiválják a paraszimpatikus idegrendszeri ágat, ami az emésztést működteti.

Ha a szervezeted ezzel ellentétes, szimpatikus idegrendszeri dominanciában van (ez a stresszes, “küzdj vagy menekülj” üzemmód), és folyamatosan fenyegetve érzi magát, akkor az emésztés funkció egyszerűen lekapcsol, erről írtam már bővebben ebben a posztban is.

Sok kultúrában elterjedt az étkezést megelőző ima vagy a hála kifejezése az ételért. 

Étkezés előtt vegyél 10 mély lélegzetet, és közben légy hálás mindennek és mindenkinek, akinek az előtted lévő ételt köszönheted:

  • az alapanyagokat termelők kemény, fáradságos munkájának…
  • az Univerzumnak, Istennek… (vagy ahogyan te hívod)
  • a napsütésnek, ami megérlelte a zöldségeket…
  • annak, aki gondosan elkészítette…
  • illetve bármi egyéb, ami eszedbe jut/amit te nagyra értékelsz. 🙂

2. Teremts nyugodt környezetet

Az első pontot teljesítve ezt már szépen megalapoztad, itt arra gondolok elsősorban, hogy válaszd meg az ideális környezetet és a társaságot.

Étkezés közben a nyugodt, békés környezet az ideális. Törekedj erre, amennyire lehet. Az ebédlőasztalnál nincs helye konfliktusoknak, azokat egy másik időpontban kell rendezni. Ezen kívül ha az időjárás is engedi, legalább egy étkezést próbálj a szabadban elkölteni.

A társaságot illetően kerüld az olyan embereket, akik bármilyen módon negatívan hatnak rád (ez nem csak evés közben érvényes ;)).

A nyugodt környezetet a sötétebb őszi-téli hónapokban én szeretem gyertyákkal is fokozni. Szerintem elképesztően hangulatos gyertyafénynél vacsorázni. 🙂 

3. Rágd meg jól az ételt

Ne rohanj az evéssel, ne habzsolj. 

Élvezd ki az ízeket, a textúrákat és jobb lesz az emésztésed is.

Tudtad, hogy egy falatot hivatalosan legalább 35-40-szer érdemes megrágni?

Házi feladat, hogy legközelebb számold meg, nálad mi az átlag. 😉 

Aki már evett együtt a Férjemmel és velem, már előre tudja, hogy a társaságból mi leszünk az utolsók, olyan lassan eszünk. 🙈 😀 

Ha pépesre rágod az ételt, azzal rengeteget segítesz az emésztőrendszerednek: a hosszan rágás közben a nyálenzimek szépen megindítják az étel lebontását.

4. Evés után legalább 30 percig ne igyál

Egy kevéske vízfogyasztás étkezés közben kedvező hatással lehet például a fehérjeemésztésre, de az evés utáni vagy közvetlen előtti nagy pohár vizet/folyadékot mindenképp kerüld, hiszen ezzel felhígítod a gyomorsavat, így pedig romlik az emésztés hatékonysága. 

A megfelelő mennyiségű és minőségű gyomorsav fontos ahhoz is, hogy az emésztőenzimek és az epe is kifejthesse a hatását, ők amolyan dominóeffektusosan működnek együtt.

5. A leveseket inkább kisétkezésként fogyaszd

Ez is összekapcsolódik az előző ponttal, hiszen egy nagy tányér leves ugyanúgy képes felhígítani a gyomorsavat.

Itthon nagy hagyománya van a leves+főfogás menünek, szóval megértem, ha ezt elsőre nehezen fogadod, és nem is kell mindig kihagyni a levest: az is megoldás, ha egy sűrű, tartalmas levest fogyasztasz, amiben kevesebb a lé, vagy egyszerűen kisebb adagot eszel belőle.

Kisétkezésnél valószínűleg hamarabb eszébe jut az embernek a ropi, csoki vagy egy alma, de egy finom zöldségkrémleves, amiben szépen ki vannak egyensúlyozva a makrotápanyagok, tökéletes választás lehet nasinak. Így a főétkezésnél elfogyasztott tartalmasabb étel emésztését nem gátolja a levessel bevitt folyadékmennyiség.

Ha hasznosnak találtad ezeket a tippeket, oszd meg másokkal is! 🙂

Szeretettel,

signature with background removed
by Categories: Blog, FoodTags: , , , , , , Megjegyzés hozzáfűzése

Hogyan főzzünk gabonákat: funkcionális kiadás

Te hogyan főzöd a rizst?🤓

Igazából mindenféle gabona fajtát érdemes így előkészíteni, hogy semlegesíteni tudjuk a bennük található antitápanyagokat (pl. fitinsavat) amik egyrészt emésztőrendszeri panaszokat okozhatnak, másrészt gátolják bizonyos hasznos tápanyagok felszívódását, ráadásul a saját tartalékainkat is ürítik.

Hogyan csináld?

1. A választott gabonafélét kétszeres mennyiségű vízben, 1-2 ek. almaborecettel vagy citromlével áztassuk be egy éjszakára (legalább 8 órára).
2. A savas közeg és az áztatás lényegesen csökkenti a gabonákban található antitápanyag tartalmat. (Példaképp a kovász is egy savas közeg, és a fermentálás szintén tovább képes semlegesíteni az antitápanyagokat, ezért remek választás a kovászos kenyér.😉)
3. Másnap szűrd le és alaposan mosd is át a gabonát, majd kétszeres mennyiségű csontleves alaplében (vagy vízben) sóval ízesítve főzd puhára. A csontleves plusz fehérje- és zsírforrás a rizs/gabona mellé, ami segít a vércukrodat stabilan tartani, ráadásul mikrotápanyagokkal is gazdagítod a köreted.
4. A gabonákat érdemes visszahűtve fogyasztani (főleg a fehér rizst) a rezisztens keményítőkért.

Ha hasznosnak találtad, megköszönöm, ha megosztod ezt a posztot az ismerőseiddel! 🙂

Szeretettel,

signature with background removed
by Categories: BlogTags: , , , , , , , 2 hozzászólás

Instant ásásmentes ÁGYÁS

Ebben a posztban bemutatom, hogyan alakíts ki könnyedén és viszonylag gyorsan, ásás és talajbolygatás nélkül egy teljesen új ágyást haszonnövények számára a kertedben, amibe akár azonnal vethetsz is.

Ezzel a regeneratív módszerrel nem csak magadnak teszel jót, de a mikro- és makrokörnyezetednek is! 🙂

Disclaimer: nem vagyok ökológus/agrármérnök stb., illetve nincs semmilyen erre irányuló végzettségem (még ;)), így laikusként szimplán a saját tapasztalatomat osztom meg ebben a cikkben. A tudásomat könyvekből és YouTube videókból szedtem össze, a poszt végén összegyűjtöttem Neked is hasznos forrásokat a témában. Nálunk abszolút bevált ez a módszer, ezért merem ajánlani mindenkinek. 🙂

Tehát akkor, hogyan is készül?

Amire szükséged lesz:

  • deszkák – méretük az ágyás nagyságától függ, a deszka szélessége lesz az ágyásod magassága (legalább 10, de inkább 15 cm)
  • 8 db facsavar az oldalak összefogásához
  • oldalanként 2 db kicsi cölöp/karó (az ágyás megerősítéséhez oldalról)
  • festékmentes, ragasztótól, fém kapcsoktól stb. megtisztított barna kartonpapír
  • érett komposzt, ami már nem égeti meg a növényeket (mennyisége szintén az ágyás nagyságától függ)
  • fólia és tűzőgép vagy pici szegek (opcionális, hogy a deszka ne érintkezzen a talajjal, így időtállóbb lesz a szerkezet)
  • lapát és gereblye (opcionális)

Mi így alakítottuk az ágyásokat:

  1. A szegélyhez újrahasznosított deszkákat használtunk, szinte egyik sem egyforma, de annál egyedibb. 🙂 Természetesen használhatod a kifejezetten erre a célra vásárolt új fa anyagot is.
  2. A deszkákat a szélüknél összecsavarozzuk, ezzel egy keretet alkotva.
  3. Oldalanként egyenlően elosztva két-két cölöpöt verjünk le, hogy a komposzt súlya nehogy szétnyomja az ágyást.
  4. A keret belsejéhez tűzzünk vagy szegeljünk bármilyen (méretre vágott) fóliadarabot vagy nejloncsíkot.
  5. A keretbe helyezzük a kartonlapokat, ezzel a célunk, hogy elnyomjuk a fű és a gyomnövények növekedését. Fontos, hogy a kartonlapok átfedésben legyenek egymással, így nem tudnak később felnőni az alatta lévő (gyom)növények.
  6. A kartont ezek után kb. 10-15 centiméternyi komposzttal borítsuk be. Tömörítsük is a komposztot! (például azzal, hogy tyúklépésben végigsétálunk rajta :))
  7. Fontos még, hogy a kész ágyásban valamivel mindig takarva legyen a talaj, nálunk általában fűnyesedék a mulcs, de használhatsz faaprítékot, szalmát vagy bármilyen szerves anyagot.

Az így kialakított ágyásba akár azonnal vethetünk is. A komposzt alatt a kartonlap pár hónap alatt lebomlik, a “két” talaj szépen, háborítatlanul egyesül. A növények pedig boldogok💚🌿

Honnan szerezzek ennyi komposztot?

Ha nincs, vagy nincs elegendő mennyiségű komposztunk, szerencsére már sok helyen hozzá lehet jutni ehhez a kincshez: közterület-fenntartó vállalkozások, helyi hulladéktelepek foglalkoznak humusz vagy komposzt előállításával. Mi is az utóbbi forrásból szereztük be a mennyiséget, amire szükségünk volt, nagyjából 1500 forintért (2023. áprilisában).

UPDATE: Itt egy szuper térképes összefoglaló a NÉBIH által ellenőrzött komposzttelepekről, amelyek terméke biokertben is használható.

Miért csináljuk ásásmentesen?

1.) Az ásás mellőzésével a legfőbb célunk, hogy a hasznos talajlakó mikroorganizmusokat (paránylényeket) ne háborgassuk. Ők teszik a földet TERMŐfölddé. A talajnak egy ÉLŐ közegnek kell lennie, ami táplálja a növényeinket, akik aztán minket táplálnak. Az élő talajban termesztett zöldség vitaminokban és ásványi anyagokban jóval gazdagabb, a zöldségeinken lévő mikrobák pedig hozzájárulnak a bélrendszerünk egészségéhez is.💚 Ezt a boltban vásárolt árutól garantáltan nem kapjuk meg…

2.) Az ásásmentes ágyások másik nagy előnye ott van a nevében: gyakorlatilag egy négyzetcentiméternyit sem kell ásnunk… sem a kialakításkor, sem ősszel… És igazából kapálni sem… hiszen sokkal kisebb a gyomosodási nyomás, és ami előbújik, azt is két ujjal könnyedén ki tudjuk húzogatni.

3.) Nem mellesleg a talajbolygatás minimalizálásával a környezetet is óvjuk, illetve egészen pontosan GYÓGYÍTJUK, mivel a növények a gyökereiken keresztül képesek megkötni és eltárolni a szenet a talajban, vagyis képesek CSÖKKENTENI a légkörben lévő szén-dioxidot. Ez ÓRIÁSI dolog! Ez a regeneratív mezőgazdaság alapja, aminek az elvei abszolút működnek kicsiben, a konyhakertben is. 🙂

Egészséges talaj, egészséges növények, egészséges ember, egészséges bolygó.
💚🌿

Szépen fejlődik a borsó az ásásmentes ágyásban, mellette pedig beporzókat csalogató pillangóvirág cseperedik. 🙂

További hasznos anyagok a témában:

Könyvek:
Charles Dowding, Stephanie Hafferty – Ásásmentes biokert: https://bit.ly/40HOPif
Charlie Nardozzi – Ásásmentes kertészkedés: https://bit.ly/42P1LEQ

Weboldalak:
https://www.bosegkertje.hu/
https://www.facebook.com/talajmegujit…

YouTube:
https://www.youtube.com/@CharlesDowding1nodig
https://www.youtube.com/@okologiaiintezet

Film:
https://kissthegroundmovie.com/

Ha bármilyen kérdésed van, nagyon szívesen segítek.

Jó kertészkedést! 🙂

Ölelés,

signature with background removed
by Categories: UncategorizedTags: , , , , , , , , 6 hozzászólás

Lecsós-házi kolbászos fermentált galette

UGRÁS A RECEPTHEZ

Ez a galette ANNYIRA finom! 🙂

Omlós vajas tészta, ami a kovásztól kissé savanykás, umami-s beütésű.

Háziasszony hack: törekszem rá, hogy mindig legyen nálam a fagyóban egy két három néhány adag begyúrt pitetészta, amit viszonylag gyorsan izgalmas főétellé vagy desszertté tudok varázsolni. Pozitívum, hogy a pitetészta magában rejti a sós és édes étel lehetőségét is.

Neked is ajánlom, hogy készíts dupla adagot, és az egyik gombócot fagyaszd le. Később nagyon hálás leszel magadnak 🙂

Alacsony energiabefektetésű háziasszony hack: pite helyett süssünk galette-et 🙂

Újabban igyekszem minden (alakor) liszttel készült ételt kovásszal fermentálni.

Hogy ez miért jó?

Egyrészt, ez egy remek módja a kovászmaradék felhasználásának.

Másrészt, a gabonafélék tartalmaznak úgynevezett antitápanyagokat (többek között fitinsavat), amiket az egészségünk védelme érdekében fontos semlegesítenünk, ehhez pedig vízre + savas közegre (például kovászra) van szükség.

Ezek az antinutriensek a szervezetünkbe kerülve megkötik az ásványi anyagokat (értsd: nem szívódnak fel + a meglévő tartalékainkat is ürítik.) Ezt mi nyilván nem szeretnénk.

A tradicionális őslakos kultúrák táplálkozásában megfigyelhető, hogy a gabonákat fogyasztás előtt megerjesztik, de legalábbis áztatják.

A gabonafélék alapvetően elég megterhelőek az emésztőrendszerünknek – sokaknak kellemetlen tüneteket is okozhatnak, mint a puffadás, hasi fájdalom – az áztatás/csíráztatás/fermentálás azonban előemészti nekünk a gabonákat, így a mi emésztőrendszerünknek már kevesebb dolga lesz vele.

Na de vissza a galette-hez!

A nyáron befőttes üvegben eltett lecsó féltett kincseim közé tartozik. 🙂 Ez a galette most így február derekán természetesen abból készült, de nyáron frissen főzött lecsóval is isteni lesz!

A lecsóhoz kevertem tojást is (helló, extra mikro- és makrotápanyagok!), ettől a töltelék egy picit folyósabb. Ezt azzal szoktam ellensúlyozni, hogy valamilyen maradék főzött gabonát (például rizst vagy kölest) keverek hozzá. Ha ilyen épp nincs a hűtőben, egy pár maréknyi zabpehely is tökéletesen működik. Ha a befőzött lecsótok eleve picit folyósabb, adjatok hozzá még több “nedvszívó anyagot”. 🙂

A végén pedig az Anyukámék-féle házi kolbász teszi fel a koronát erre az ételre.

Bízom benne, hogy inspiráltalak titeket a fermentált pitetésztával, ha lecsó épp nincs is otthon nálatok, készíthettek akár almás-fahéjas galette-et is, de a recept igazából akár úgy is működhet, mint egy pizza: dobd rá a kedvenc feltéteidet és tuti siker lesz!

Szeretettel,

signature with background removed

Még több kovászmentő recept:

Lecsós-házi kolbászos fermentált galette

Előkészület: 10 perc + 8 óra

Sütési idő: 30 perc

Összesen: 8 óra + 40 perc

Hozzávalók (2 x kb. 23 cm átmérőjű galette-hez):

Tésztához:

  • 250 g bio alakor búzaliszt (én 75-25% arányban finom- és teljes őrlésű lisztet használtam)
  • 1 tk. parajdi só
  • 100 g (hideg) vaj, felkockázva
  • 1 ek. juharszirup vagy méz (sós verzióhoz is nyugodtan adjátok hozzá)
  • 170 g inaktív kovász/kovászmaradék

Töltelékhez:

  • 350 ml (befőzött) lecsó (vagy nyáron ennek megfelelő mennyiségű friss lecsó)
  • 3 egész tojás, felverve (tegyünk félre belőle egy picit, a tészta megkenéséhez)
  • só, bors, kurkuma (ízlés szerint)
  • 3 maréknyi maradék főtt gabona (pl. köles, rizs) vagy kb. 10 dkg zabpehely
  • pár karika házi kolbász
  • friss zöldfűszer (opcionális)

Elkészítés:

Előző este:

  1. A tésztához az alakorlisztet elkeverjük a sóval, majd összemorzsoljuk a felkockázott vajjal. Hozzákeverjük a mézet/juharszirupot és a kovászmaradékot is, majd egy éjszakán (legalább 8 órán) át szobahőmérsékleten hagyjuk, hogy a kovász dolgozzon. Nem célunk, hogy a tészta megemelkedjen, csak az ízhatás és az antitápanyag semlegesítés miatt van rá szükségünk. 🙂

Másnap:

  1. A tésztánkon reggelre picit ki fog csapódni a vaj, ez teljesen rendben van. 🙂 Vágjuk ketté, majd formázzunk belőle 2 gombócot. Ha csak egy darab 23 cm-es galette-et szeretnénk készíteni, a másik gombócot tegyük be a fagyóba.
  2. A felhasználni kivánt tésztagombóco(ka)t legalább fél órára, de inkább 1 órára tegyük hűtőbe. Ezután nyújtsuk nagyjából 2-3 mm vastagságúra.
  3. Közben melegítsük elő a sütőt 180 fokra (alsó-felső sütés).
  4. A töltelékhez a felvert tojásokat elkeverjük a lecsóval, majd hozzáadjuk a sót, borsot és a kurkumát. (Ha csak egy galette-et sütünk, a töltelék mennyiség felét keverjük be).
  5. Hozzáadunk annyi “kötőanyagot”, hogy ne legyen túl folyós a lecsós töltelék, majd megtöltjük vele a tésztát, a szélén kihagyva egy nagyjából 2 cm-nyi peremet, amit ezek után szépen felhajtogatunk.
  6. Jöhet a tetejére a felkarikázott házi kolbász (kötelezően ajánlott feltét). A tésztát megkenjük a korábban félretett felvert tojással, és mehet is az előmelegített, 180 fokos sütőbe, 30 percre.
  7. Akkor van készen, ha szépen megbarnult a tészta, a kolbász karikák pedig megpirultak. Tálaláskor megszórhatjuk extra zöldfűszerrel. Jó étvágyat hozzá!
by Categories: UncategorizedTags: , , , , , , , , , , , , , , , , , 10 hozzászólás

Kedvenc hosszan fermentált, kovászos, alakorlisztes palacsintám – #slowfood.

Ezt és ehhez hasonló palacsinta tornyokat általában Férjnek szoktam készíteni, ráérősebb hétvégi napokon, és bár én alapvetően még mindig gluténmentesen étkezem, a kovászolt, bio alakorliszttel készült finomságokkal *néééééha* egy-két falat erejéig szoktam kivételt tenni.

Az engedékenységemnek több oka is van:

1. A hosszú fermentálás a kovásszal lebontja a gabonákban található antitápanyagokat, ráadásul képes előemészteni (=részben lebontani) nekünk a glutént is. Nem mellesleg csodás umami ízt kölcsönöz a palacsintáknak.😋
2. Az olyan ősi gabonafélék, mint amilyen az alakor is, sokkal kevésbé terhelik meg az emésztőrendszert, hiszen nincsenek túlnemesítve/hibridizálva, ezen kívül az alakor a problémásabb alfa-gliadin proteint nem tartalmazza.
3. Az alakor alapvetően egy igénytelen búzafajta, így nincs szükség permetezésre, tehát viszonylag könnyű bio terméket előállítani belőle. Ez a gabonáknál különösen fontos, ahol sajnos bevett gyakorlat a glifozát permetszer használata, aminek borzasztóan káros egészégügyi hatásai vannak…
4. Az ősi gabonafélék tápanyagtartalma is sokkal magasabb, azonban fontos ezeknek a tápanyagoknak a bioaktívvá tétele, vagyis hogy ezek a tápanyagok fel is szívódjanak (=antinutriensek lebontása), többek között például a kovászolással.

Persze más kérdés, ha valakinél már kialakult az érzékenység vagy emésztési panaszok állnak fenn, esetleg regeneráló étrendet követünk. Ilyen esetekben valóban szükséges lehet kiiktatni a glutént.

Ha fogyasztunk gluténtartalmú gabonákat, nagyon fontos a mértékletesség, valamint az áztatás/csíráztatás/fermentálás, illetve mindenképpen az ősi gabonaféléket érdemes előnyben részesíteni, mint az alakor, a kamut vagy a tönke, esetleg a tönköly.

FONTOS! Gluténérzékenység/allergia/autoimmunitás esetén ezeket sem szabad fogyasztani!

Mint az összes kovásszal készült receptnél, ennél a palacsintánál is előre kell gondolkodnunk: előző este érdemes megkezdeni a folyamatot, hogy a kovász savas közege könnyen emészthetővé (és nagyon finommá!) varázsolja nekünk a tésztát.

Én inaktív/maradék kovásszal szoktam készíteni, azzal is teljesen jól működik. 🙂

Ha nektek is van otthon kovász, mindenképp próbáljátok ki, mert nagyon finom!

Szeretettel,

signature with background removed

Hosszan fermentált, kovászos, alakorlisztes palacsinta

Előkészület: 10 perc+8-12 óra

Sütési idő: 2 perc/palacsinta

Összesen: 8-12 óra + ~30 perc

HOZZÁVALÓK (1 csésze=250 ml):

◾2 csésze alakor búzaliszt
◾2 tk. (gluténmentes) sütőpor
◾1 tk. szódabikarbóna
◾1 csapott tk. parajdi só
◾1 nagy tojás
◾3 ek. eritrit vagy finomítatlan nádcukor/rapadura
◾3/4 csésze kovászmaradék/inaktív kovász
◾1 csésze adalékmentes növényi tej (esetleg legeltetett forrású nyers tej)

ELKÉSZÍTÉS:

ELŐZŐ ESTE:

  1. A száraz hozzávalókat egy tálban összekeverjük.
  2. Belekeverjük a tojást, eritritet/cukrot és a kovászt is, majd a tejet apránként adagolva simára keverjük a tésztát. Folpack-kal vagy méhviaszos csomagolóval lefedve hagyjuk fermentálódni legalább egy éjszakát.🌙

MÁSNAP:

  1. Kókuszolajon kisütjük a palacsintákat “amerikai” méretűre. Közepes lángon, oldalanként ez nagyjából 1-1 perc 🙂 🥞
    Jó étvágyat hozzá! 🙂
by Categories: Nyár, Tavasz, Tél, Uncategorized, ŐszTags: , , , , , , , , , , , , , , 5 hozzászólás

Funkcionális nasi ötletek

Ha csak egy dolgot jegyzel meg ebből a posztból, az ez legyen: soha ne fogyassz önmagában szénhidrátot!🤓

Főétkezéseknél általában ügyelünk erre, de a nasiknál is ugyanolyan fontos a kiegyensúlyozás!

Nem tudom eléggé hangsúlyozni, hogy a vércukorszint stabilan tartása mennyire fontos.

Azért megpróbálom 🙂

➡30 billió sejtünk van. Amikor éles vércukor kiugrás történik a szervezetünkben, azt mind a 30 billió sejtünk megérzi, hiszen minden sejtünk glükózt használ fel az energiatermeléséhez, hogy el tudják látni a feladatukat.

Az éles vércukor kiugrást (többek között) azzal tudod megakadályozni, ha rostot/zsírt/fehérjét is fogyasztasz a szénhidrát forrásod mellé, hiszen ezek lassítják a glükóz felszívódását. Vagyis mindig “öltöztesd fel” a szénhidrátokat legalább zsírral, jó esetben zsírral+fehérjével💪🏻

Erre találsz egy pár példát ebben a videóban. 🙂

A nasik is legyenek teljes értékű ételek, ha mondjuk 4-nél több összetevője van egy készterméknek (és kiolvashatatlan szavakból áll), azt inkább ne vedd le a polcról.

Ha eddig egy 1 összetevős almát fogyasztottál nasiként, szuper! De most már arra is ügyelj, hogy egyensúlyozd ki valamilyen zsírral és/vagy fehérjével, mint például a kókusz, mandulavaj, dió vagy bármilyen magféle.

Íme még néhány ötlet:

Persze ezek csak példák, kreatívnak lenni ér 😉

Ha erre konzisztensen odafigyelsz, a tested nagyon hálás lesz, ezt garantálom 🙂

Kérdés: mit fogsz nasizni legközelebb?

Ha van kedved, írd meg nekem itt kommentben 🙂

Szeretettel,

signature with background removed
by Categories: funkcionális medicina, mentorálásTags: , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , 11 hozzászólás

“Tudtad-e?” sorozat – 2. rész: A csirkehúsról…

Azt tapasztalom, hogy a csirkehús sokak fejében úgy él, mint az egyik legegészségesebb fehérje opció. Sportolók, diétázók körében is nagyon népszerű. De van vele egy probléma…

Arányaiban nagyon magas az omega-6 zsírsav tartalma.

És hogy ez miért baj?

Az optimális egészségi állapot eléréséhez az a célunk, hogy minimalizáljuk az omega-6 zsírok bevitelét, mivel ezek fokozzák a gyulladást a szervezetben. Ezt az omega-3 zsírsavak tudják kompenzálni, amiknek gyulladáscsökkentő hatása van.

Az omega3-omega6 fogyasztásunk aránya ideális esetben 1:2 vagy 1:4 kellene, hogy legyen. Egyesek szerint akár 1:1 is lehetne.

Napjainkban ez az arány átlagosan 1:20, de hallottam már 1:50-ről is…

Miért van ez?

Ha megnézed egy feldolgozott élelmiszer összetevőit, garantálom, hogy találsz benne napraforgóolajat vagy repceolajat, szójaolajat, kukoricacsíraolajat, gyapotmagolajat és így tovább (ők az omega-6 olajok). Ha ételt rendelsz valahonnan vagy étteremben eszel, ezeken a helyeken is szinte kivétel nélkül ilyen olajokat használnak. Ezek az olajok mindenhol ott vannak…

Hogy miért? Egyszerűen mert olcsóak…

Na de vissza a csirkéhez…

Az állatok húsában található zsírsavakat természetesen – ugyanúgy, mint nálunk – a táplálékuk befolyásolja.

A csirkéknek (jó esetben!) van lehetőségük kapirgálni, napfényen tartózkodni, bogarakra, gilisztákra vadászni, zöld növényeket csipegetni. Ez javítja az omega-3 arányt a húsukban, de természetes táplálékukat többségében akkor is gabonák és hüvelyesek adják, amikben az omega-6 dominál. Rosszabb esetben ipari körülmények között kb. 1 hónap alatt kukoricán felhízlalják szegényeket… És akkor még nem beszéltünk az antibiotikumokról, hozamfokozókról, és a kíméletlen állattartásról…

Kérdés: Akkor sose együnk csirkét? Egyáltalán nem erről van szó, de érdemes lehet mérsékelni a fogyasztását, ezen kívül odafigyelni a szabadtartású forrásra. Támogassuk a kistermelőket és a boldog állatok nevelését! Vagy ha megoldható, tartsunk magunk csirkét és adjuk meg nekik a tőlünk telhető legjobbat 🙂

Összességében táplálkozásunkban részesítsük előnyben az omega-3 zsírsavakban gazdagabb fehérjéket, mint a halak, tengeri herkentyűk vagy a kérődző állatok húsa, mint például marha, bárány, birka. Ezeknél is nagyon fontos a forrás természetesen: válasszunk vadon halászott halakat, herkentyűket és szabadtartásból származó kérődzőket. A regeneratívan, irányítottan legeltetett állatoknak ráadásul környezetvédő hatása is van, de ez már egy külön írás lesz. 😉

Ha hasznosnak találtad, megköszönöm, ha megosztod ezt a posztot!😘

by Categories: "Tudtad-e?" sorozat, Blog, funkcionális medicina, UncategorizedTags: , , , , , , , , 1 hozzászólás

“Tudtad-e?” sorozat – 1. rész: Fehér rizs vs. barna rizs

Lássuk, mit érdemes tudni a fehér és barna rizsről.🧐

A barna rizs tartalmazza a rizsszem maghéját és a csírát is, amivel *ELMÉLETILEG* magasabb tápanyagtartalmat tudhat magáénak, mint a fehér rizs. Ezen kívül a benne található rostok lassítják a szénhidrát felszívódását: vagyis a barna rizs *ELMÉLETILEG* kisebb vércukor kiugrást eredményez.

Ezt a két dolgot kifejtem bővebben:
1️⃣A magasabb tápanyagtartalom mit sem ér, ha a szervezetünk nem tudja hasznosítani. Márpedig a barna rizs tartalmaz úgynevezett antitápanyagokat (pl. fitinsavat és lektineket) is: ezek olyan anyagok, amik meggátolják olyan fontos ásványi anyagok felszívódását, mint például a magnézium, a kálcium, a vas vagy a cink. Márpedig ezekre elég nagy szüksége van a szervezetünknek😏 ezek az antitápanyagok ráadásul irritálhatják az emésztőrendszert is.

2️⃣Ami pedig a vércukorszint emelkedést illeti, van egy trükk, amivel a fehér rizs abszolút megnyeri ezt a versenyt🥇, ez pedig a visszahűtés❄. Ha visszahűtve fogyasztod a fehér rizst, rezisztenssé válik benne a keményítő, ami azt jelenti, hogy ellenáll az emésztésnek (=nem okoz vércukorkiugrást), és csak a vastagbélben, a bélbaktériumok által kerül lebontásra. A bélbaktériumok rövid szénláncú zsírsavakat állítanak elő belőle, ami pedig energiaforrásként szolgál számunkra.💪🏻 A fehér rizs tehát VISSZAHŰTVE! (illetve fehérjével és zsírral kiegyensúlyozva, savanyúsággal kombinálva) akár inzulinrezisztenciában is abszolút fogyasztható.

Hogyan csináld a visszahűtést❓

A rizst rakd a hűtőbe legalább 25 percre, de legideálisabb másnap fogyasztva, amikor egy éjszakát már állt a hűtőben. Evés előtt újra felmelegítheted. Ugyanez vonatkozik a krumplira és az édesburgonyára is.

Ha nem megoldható a visszahűtés, én összességében akkor is a fehér rizst választanám, ilyen esetben is tudunk “trükközni” például azzal, hogy húslevesben főzzük meg a rizst és kiegyensúlyozzuk még mondjuk egy kis vajjal.

A szénhidrátokat mindig fehérjével és zsírral kombinálva fogyasszuk annak érdekében, hogy minél kisebb vércukor kiugrást okozzanak.


Ha hasznosnak találtad, megköszönöm, ha megosztod ezt a posztot az ismerőseiddel! 🙂

Szeretettel,

signature with background removed
by Categories: BlogTags: , , , , , , 4 hozzászólás

Gyulladáscsökkentő Kurkumás Latte Kamillával

Egészséges, fűszeres, gyulladáscsökkentő, testet-lelket melengető gyógyír.

Ez a kurkumás latte természeténél fogva koffeinmentes, könnyen és gyorsan elkészíthető, emellett remekül képes csökkenteni a szervezetben megbúvó krónikus gyulladásokat.

A kamilla édeskés zamatával szintén hozzájárul a gyulladáscsökkentéshez, nyugtató hatásával tökéletes záró akkordja lehet egy őszi vagy téli napnak.

Tedd a lecsendesedési rutinod részévé te is!

kamillavirág tea fa adagolókanállal
kamillavirág tea közelről

A kurkuma itthon talán kevésbé ismert, de szeretettel ajánlom, hogy ismerkedj meg vele, és építsd be a főzési rutinodba, mert egy igazi csodafűszer.💛

Mit érdemes tudni róla?

  • testszerte képes kifejteni gyulladáscsökkentő hatását, így olyan dolgokhoz járulhat hozzá, mint a szebb és ragyogóbb bőr, jobb emésztés és koncentrációs képesség, de fájdalomcsillapításra és immunerősítésre is kiválóan alkalmas
  • kurkumin nevű hatóanyagának felszívódását javíthatjuk egy csipet fekete borssal

Ha még nem próbáltad a kurkumás lattét, itt az ideje. Ha már ismerted, tegyél egy kísérletet a kamillavirágos verzióval is. Nem fog csalódást okozni. 🙂

Ölelés,

signature with background removed

Gyulladáscsökkentő Kurkumás Latte Kamillával

Előkészület: 2 perc

Főzési idő: 5 perc

Összesen: 17 perc

Hozzávalók (1 adag):

  • 250 ml (adalékmentes) növényi tej
  • 1/3 tk. őrölt kurkuma
  • 1 rúd fahéj vagy 1/3 tk. őrölt fahéj
  • 1/8 tk. (frissen) őrölt feketebors
  • 1 ek. kamillavirág
  • egy csipetnyi őrölt szegfűszeg vagy mézeskalács fűszerkeverék
  • méz vagy juharszirup (ízlés szerint)
  • 1 ek. legeltetett forrásból származó kollagén

Elkészítés:

  1. A növényi tejet a fűszerekkel és a kamillavirággal feltesszük egy lábasba melegedni.
  2. Közepes láng felett épp csak hogy felforraljuk, majd le is húzzuk a tűzről.
  3. 10 percet állni hagyjuk, majd leszűrjük, és mézzel ízesítjük, amíg még meleg (de már nem forró).
  4. Beletesszük a kollagént is, majd egy kézi tejhabosító vagy turmix segítségével habosra keverjük a latténkat. Egészségünkre!
by Categories: Recipes, Tél, ŐszTags: , , , , , , , , , , , , , , , 1 hozzászólás